Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
T^'VttTTT*-VVTtt*▼▼▼*'+*¥V*VV/VfV'VTyyvf^Vt'tVVVWvvT^'Vt VYtvVVVW **#>▼?VfrftVYVy^VvVTT^TVyVtfVfTf▼VfYfVTTTYTf▼TV^rrt ► ^ 3 5 í 3 Szabó László—Sólyom Józsefi ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► S r ► ► ►. ► t ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► *• ► ► S kiköti elpusztul: 7.55-kor 16. Anderson tudta, mát jelent a mondat eiső fele: az amerikai flotta naigy összevonásának időpontja, Fea.rl Ha Óborban, november 25. és 30. között. Hogy mit jelentett a 270-es szám azt legfeljebb csak sejtette. Talán ennyi hajóegy- séget vonnak össze. . . Honnan szerezhette ezt a hírt Shawan? Andersorrban ágaskodni kezdett az amerikai flotta tisztjének félelme. .. Egy japán-kínai pincér, most már minden jel szerint kém. egészen pontosan tudja, mikor futnak be a Pearl Harbor-i kikötőbe a legnagyobb amerikai csatahajók... — Ez teljesen érthetően — félelmetessé tette számára a jövőt, hiszen ö is oda készült. Hátha kihasználják a japánok ezt az alkalmat? A legszívesebben máris rohant volna visszia a hajójára, hogy továbbítsa az ONI tisztjének mindazt, amit itt most megtudott. He nem hegyháttá egyedül Ross őrnagyot, s a defenzív tiszte k még mindig nem jöttéik .. . — Hol hallotta ezt? — bökött mutatóujjával Anderson a b’okkfüzetre írt mondatra, s vil- lámló szemmel nézett Shawanra. A pincér hallgatott, egyetlen szót sem szólt. Nem kérdezett, most már nem is próbált támadni, magába roskadtan ült a széken... S mennyivel nagyobb lett volna Anderson izgalma, ha tudja, hogy Shawan valódi neve Tsu- guomi Kadomatsu. a japán hadsereg ezredese, akit hat évvel ezelőtt vezényeltek ide. Singapore-ba, erre a fontos angol katonai es tengerészeti támaszpontra, hogy rendszeresen tájékoztassa a japán hírszerzés tokiói főhadiszállását az itt szerzett értesülésekről. De ha lehet, a meglepetés, a félelem még inkább úrrá lett volna a kapitányon akkor, ha azt is tudja, hogy Shawan már délelőtt továbbította értesülését Tokióba, s a konspirációs szabályok ellen vétett. amikor a blokkfüzet szövegét nem semmisítette meg... Közben megérkeztek az angol elhárító tisztiek, s elvitték Shawant. Anderson rohant visz- sza a hajójára. Első dolga volt, hogy megkeresse az ONI tisztjét, s amikor nagy nehezen rátalált az egyik csatahajó tiszti kantinjában, egyszuszra elmondott mindent, amit az angol tiszti klubban látott és hallott. Az elhárító tiszt kissé borgőzös állapotban hallgatta végig a kapitány szavait, de amikor ’ Anderson odáig ért, hogy Shawan már a Pearl Harbor-i összevonás időpontját is tudja, nyomban kiszállt fejéből az ital gőze. Az események gyorsan peregtek, az ONI tisztje rendkívüli úton továbbította értesülését az Egyesült Államokba, majd az ONI parancsnoksága tájékoztatta a haditengerészet vezetőit, azok pedig a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságát. Ezek után nemcsak a katonai megfontolások, hanem a józan ész is azt diktálta volna, hogy a november 25. és 30. között tervezett Pearl Harbor-i összevonást — ahová a valóságban majdnem 400 csatahajót, 300 repülőgépet vezényeltek — mindenképpen el kell halasztani, illetve a tervet meg kell változtatni. Ám ekkor valaki, vagy valakik közbeszóltak: „szó sem lehet róla! Ez az értesülés mindössze hírszerzői regisztrálása egy készülődő akciónknak, de már egészen jól haladnak a tárgyalásaink a japánokkal, s ezt semmiképpen sem befolyásolhatjuk azzal, hogy tervünket megváltoztatjuk. Még azt gondolhatnák, hogy ellenük készítünk valamit!” Körülbelül ez volt a lényege annak a bizonyos ,.közbeszólásnak'’, amely minden jel szerint a külügyminisztériumból eredt, s egyetértésre talált a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságában is, mégpedig aoból a meggondolásból, hogy a japánokat a Szovjetunió elleni háború felé kell tolni. „Különben sem mutatja semmi jel, hogy az USA ellen készülődnének. Hogy annyira mozgolódnak a japán hírszerzők? Háborús világot élünk!...’ S ugyanez maradt az álláspont akkor is, amikor két héttel a Pearl Harbor-i támadás előtt a szovjet kormány diplomáciai csatornákon keresztül értésére adta az Egyesült Államoknak, bogy a japánok nagyszabású támadást, készítenek elő Pearl Harbor ellen. A forrást persze nem jélölték meg — ez már csak a második világháború befejezését követően került nyilvánosságra: a hírszerző doktor Sorge volt, a tokiói német nagykövetség mellett működő sajtótudósító, a Szovjetunió egyik legkitűnőbb hírszerzője a második világháborúban A Pearl Harbor-i felvonulás november 25-én megkezdődött. Egymás után érkeztek az amerikai csatahajók, repülőgép-anyahajók a Csendes-óceán nagy tengerészeti bázisára... 1941. december 7-e, vasárnap reggel, hét óra ötvenöt perc. Egy kis ház padlásszobájából, amely Pearl Harborra nézett. Ruth Kühn messze látó.) át a kikötőben békésen és gyanútlanul horgonyzó amerikai csatahajókra szegezte, majd felnézett az égre és így szólt apjához: — Jönnek!... Dr. Bernard Julius Ottó Kühn izgatottságában akaratlanul is kissé megremegett: — Csak be tudjanak jönni a tengeralattiáróval a védelmi zár mögé — felelte. — Mert ha nem... — Egészen biztosan sikerülni fog — mondta a lány, erősen és határozottan. — Nézz az égre! Itt vannak! S valóban, északkelet felől három repülőkötelék tűnt fel az égbolton. Először csak apró pontocskák a felhőtlen, napsugaras csendesóceáni égen, majd percről percre nőttek... Már a motorzúgásukat is jól lehetett hallani. (Folytatjuk) 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 : 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 .4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 «AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAA4AAAAAAAAAAAA4 AAAAAAAAAAAAA A4 AAA A AAAAAAAAAAAA.AAAAAAAA.AAA AAAAAAAA Aá AAA« Döntött a Legfelsőbb Bíróság SZERZŐDÉSES JOGVISZONY Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet a megyei állat- tenyésztési felügyelőség útján az egyik állami gazdaságtól 63Ü ezer forintért 50 darab vemhes üszőt vásárolt. Néhány hónappal később a tsz tehenészetében brucellózis ütötte fel fejét, elvetélések kezdődtek, s fél év alatt részben az eredeti állományból, részben az állami gazdaságból származók közül 32 állat elpusztult. A fellépett tömeges megbetegedés miatt a szövetkezet tehenészetére zárlatot rendeltek el. Ilyen előzmények után a tsz az állami gazdaság ellen 1 millió 117 ez;er forint kártérítés fizetéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy az állami gazdaságtól. fertőzött állatokat kapott, amelyek saját állatai között is elterjesztették a betegséget. ezért egész állatállományát ki kell cserélnie. A megyei bíróság az állami gazdaságot kártérítés fizetésére kötelezte. Megállapítása szerint a gazdaság csalárd módon járt el, mert tudta, hogy állatai fertőzöttek, tisztában Volt a betegség terjesztésének lehetőségével. de mindezeket elhallgatta. A gazdaság fellebbezésére az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Az ítélet indokolása szerint mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a tsz és a gazdaság között egyáltalán kele*kezett-e szerződéses jogviszony. Ugyanis a szóban forgó 50 darab vemhes üszőre vonatkozó adásvételi szerződés a tsz és a megyei állattenyésztési felügyelőség között jött létre. Tehát az állami gazdaság, mint a felügyelőség úgynevezett teljesítési segédje járt el. A Polgári Törvénykönyv értelmében, aki kötelezettsége teljesítéséhez, vagy jogai gyakorlásához mást vesz igénybe, annak magatartásáért felelős. Ebben az esetben az állami gazdaságért a felügyelőségnek kell helytállnia, tehát a tsz a gazdasággal szemben kártérítési igénnyel nem léphet fel. A gazdaság felelőssége csak a szerződésen kívül okozott kárért való kötelezettség alapján lenne megállapítható. Ilyen körülmények között annak tisztázására. hogy a tsz és a gazdaság közötti keletkezett-e szerződéses jogviszony, különböző iratok beszerzésére és több bizonyítékra van szükség. LELTÁR Az egyik vendéglátóipari vállalat szoros elszámolási rendszerben működő éttermét szabadkasszás kisvendéglővé alakította át. Az addigi vezetőt és egyik helyettesét megtartották. a másik helyettest át helyezték. Az új rendszer megkezdése előtt leltárt vettek lel. amelynél azonban az áthelyezett helyettes vezető, betegsége miatt nem vett részt. Kérte, hogy a leltározást néhány nappal halasszák el, amíg felgyógyul, kérését azonban nem teljesítették. A felvétel megtörtént, hiányt állapítottak meg. és a vállalat a három vezetőt ennek megfizetésére kötelezte. Az áthelyezett alkalmazott azonban árrá hivatkozva, hogy a leltárfelvételnél nem volt ott, a fizetés alóH mentesítését kérte. Elutasították. És ugyanígy járt, amikor előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a járásbírósághoz fordult. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és az alkalmazottat a hiány megfizetése alól mentesítette. A' határozat indoklása szerint a vonatkozó rendelet értelmében a leltározásnál a vezető vagy helyettese jelenléte kötelező. A vagylagosság azonban csak akkor alkalmazható, ha a vezető és helyettese között érdekellentét nincs, azaz nem átadó-átvevő leltárról van szó, vagyis: amikor az égjük alkalmazott átadóként a másik átvevőként szerepel. Ebben az esetben az egyik üzletvezető helyettes távozott az éttermi munkahelyéről, tehát két társa nem képviselhette, mert közöttük érdekellentét állott fenn. Ilyenkor a távozó alkalmazott jelenléte kötelező, vágj’ fel kell hívni, hogy akadályoztatása esetén családtagjával. esetleg a vállalat valamelyik más dolgozójával képviseltesse magát. Ha az illető a felhívásnak nem tesz eleget, az igazgató a szakmában jártas, de az ügyben érdektelen vállalati alkalmazottat jelöli ki a távollévő érdekeinek védelmére. Ebben az esetben a vállalat törvénysértőn járt el, amikor az üzletvezető-helyettes kérelme ellenére a leltár felvételét nem halasztotta el, sőt, arra alkalmazottját meg se hívta. kártérítés Áramszünet keletkezett az egyik vállalatnál. A hiba javítása közben a szerelők csoport- vezetője elmulasztotta a hálózat teljes feszültségmentesítését. Ennek következtében egy fiatal segédmunkás olyan sú-y lyos áramütést kapott, hogy a helyszínen meghalt. Az elhunyt fiatalember özvegy édesanyja a vállalat ellen kártérítési pert indított. Keresetében előadta, hogy tragikus sorsú fiával és három kiskorú iskolás gyermekével közös háztartásban étt. Eltartásuk nagy részéről 1700 forint fizetéssel rendelkező fia gondoskodott, mert neki csak 516 forint özvegyi nyugdíja van. Tanácsi igazolás szerint is. az elhunyt, családfenntartó volt. Ezen az alapon az özvegy a vállalattól havi járadékot követelt. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: a három gyermek eltartását az özvegy bizonyította, tehát elfogadható az az állítása, hogy elhunyt fia támogatta. Ilyen körülmények között járadékigénye alapos. Az összeg- szerűség eldöntéséhez azonban tisztázni kell a család anyagi körülményeit, különös tekintettel arra, hogy az özvegynek felnőtt, é* önálló jövedelemmel rendelkező, két gyermeke is van. Ezért az alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a járásbíróságot a szükséges eljárás lefolytatására utasította, Kétszáz éves a lottó Szeretünk játszani pénteken, mint minden * héten, pontosan tíz órakor kisorsolták a lottó nyerőszámait. Szombaton, meghallot. tűk a közleményt — öttalála- tos szelvény a héten nem volt, négy találatot..., a háromta- lálatos szelvényekre.... a két- találatosok nyereménye . . . A felnőttek szeretnek játszani. A legkülönbözőbb társas- és szerencsejátékok nyomaira bukkan a kutató a Tégi korokban is. A társasjátékokból már a középkor végén kialakult a sorsjáték. Az első sorsjátékot a francia Brügg városban rendezték. Maga a Lottó, Lőttéire elnevezés is gall szóból, a pénz. illetve a súlyegység bizonyos hányadát jelentő Lot-szóból ered. Franciaországban 1539-ben I. Ferenc király pátenst adott ki a sorsjátékok rendezésére. S a francia királyi lottó XVI. Lajos korában már évente 10 —12 millió livre bevételt hozott a kincstárnak. A lottó mai formája — a 90 szám közül kiválasztandó 5 nyertes szám megjelölése Genova városában lett honos. A város nagytanácsának öt tagját ugyanis évente 90 polgár közül nyilvános sorsoláson választották. A lakosok egymás közt fogadtak az öt jelöltre. Később az egyéni fogadásokat betiltották, j Benedetto Gentile javaslatára a köztársaság rendezte meg hivatalos formában — sorsjá- tékszerűen — a fogadást. Hamarosan o. többi olasz városállamban is bevezették ezt a játékot. S még a középkorban egész Európában elterjedt a lottó. Magyarországon az első lutrit 1763-ban sorsolták. ekkor még osztrák rendezésben. De az 1868-ban kelt XV. törvénycikk már önálló magyar lottó- jövedék felállítását rendeli el. Pesten először 1770-ben húztak lottószámokat. E jubileum alkalmából a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság rendkívüli lottószelvényt bocsátott ki, amelyen a Budai Vár régi és mai képe látható. Az emlékszelvények sorsolását — a 37. heti számok húzásától függetlenül — szeptember 11-én tartják. A sorsolásról a tv helyszíni közvetítést ad. Az emléklottószelvényeknek tárgynyeremény-sorsolása is lesz, főnyereményei: egy budai öröklakás, két szemé ly gépkocsi és húsz, kétszemélyes társasutazás, a régi lottósorsolások színhelyére: Genovába, Velencébe, Becsbe, Pozsonyba. 1957-ben új célokkal, de a régi feltételek mellett újból meghonosították a lottójátékot. Az első játékhétre 1 505 500 szelvényt küldtek be a játékosok. s a. nyeremény- alap meghaladta a 2 millió forintot. Ekkor, 1957. március 7-én a következő öt számot húzták ki. a szerencsekerékből: 77, 16, 71, 89, 61. Ct találat nem volt. De az első öt találat nem váratott sokáig, áprilisban egy özvegy asszonyra mosolygott a szerencse. Tíz év alatt 53 millió nyertesnek fizettek ki nyereményt. S egy év alatt a lottószelvények gyártására 420 tonna papírt használtak fel. Népszerűek a lottó tárgynyereménysorsolásai is — öröklakást, családi házat, nyaralót. személygépkocsit, hűtőgépet, motorkerékpárt, tv-t, háztartási gépeket nyerhetnek a szerencsések. A kisorsolt tárgyak 10—15 százaléka mégis gazdátlanul marad. Ezeket a szokásos nyeremények mellé, két hónap múltán újból kisorsolják Azt ugyan meg tudják állapítani a Lottó Igazgatóságon, hogy hol adták el a szelvényt de bogy kinek, az már a tulajdonos titka. Mondják, volt ohmn eset is, hogv „ négy- találatos lottószelvényt nem váltották be. — Hogy miért? — erre a legkülönbözőbb levelek, hírek válaszolnak,— Mosodába került a ruhám zsebében. .. — Beleestem a Balatonba ruhástól a szelvény is elázott — és hasonló fantasztikus meqokolással. Nemrégiben egy vonat vész- fékjét húzták meg, az ablakon kirepült lottószelvényért. A vonat megállt, és a szelvényt — nn‘rr* találták meg. KÁDÁR MÁRTA '
