Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYÉSÜLJETEK1 NÉPÚJSÁG § A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam. 316. szám ARA: 90 FILLER Kedd. 1970. szeptember 15. Egyetértés, vita, interpellációk Tanácsülés Szekszárdon Kormányküldöttség utazott Moszkvába Hétfőn kormányküldöttség utazott Moszkvába, hogy a szovjet kormány képviselői­vel áttekintse az 1971—75-ös évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének eddigi munkálatait és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdései­ről tárgyaljon. A küldöttség vezetője Párdi Imre, áz Or­szágos Tervhivatal elnöke, tagjai: dr. Bíró József kül­kereskedelmi. dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, dr. Lévár- di Ferenc nehézipari. Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter, Karádi Gyula, az Orszá­gos Tervhivatal első elnök- helyettese és Kővári László, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetője. Tanácsülésre gyűltek össze tegnap délelőtt a megyeszék­hely tanácstagjai. Nem túl so­kan. a hetvenből negyvennyol­cán, ami azonban (hozzá szá­mítva a négy igazoltan távol maradottat is) határozatképes létszámot biztosított. Egy bi­zonyos mértékig minden ta­nácsülés „sablonos” annak el­lenére, hogy a sablon mögött a demokratikus véleményalko­tás lehetőségei rejtőznek. El­ső napirendi pontként Császár József, a végrehajtó bizottság elnöke számolt be az előző ta­nácsülés óta végrehajtott ha­tározatokról és a végrehajtó bizottság fontosabb intézkedé­seiről.. Ellen vél eitlen y nem volt. Ugyancsak nem volt ellenvé­lemény azzal a napirendi pont­tal kapcsolatban, melynek so­rán dr. Nedók Pál vb-elnök- helyettes jelentette be a vá­ros fejlesztési kereteinek majd­nem háromszoros emelését. A keretek felhasználásával kap­Péíer János külügyminisz­ter meghívására kedden hiva­talos baráti látogatásra Bu­dapestre érkezik. Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, hogy magyar kollégájával és házánjk más vezető Képviselői­vel megbeszéléseket folytasson a Két szomszédos testvéri szo­cialista állam kölcsönös kap­csolatait érintő kérdésekről. Jan Marko budapesti megbe­szélései minden bizonnyal hozzájárulnak a magyar— csehszlovák baráti kapcsolatok további elmélyítéséhez. Jan Marko 1920. szeptem­ber 6-án született a losonci járás egyik községében, Toc- nicán. A felszabadulást kö­vető épekben középiskolai tanári, majd mérnöki okle­velet szerzett és egyre je­lentősebb közéleti tevé­kenységet fejtett ki. öt éven át a Szlovák Nemzeti Ta­nács pénzügyi megbízottja és — egyidejűleg — 1960-ig a Szlovák Nemzeti Tanács al- elnöke. 1960. és 1962. között a kassai Magnezit Művek igazgatói posztját tölti be. Fontos gazdasági kulcspozí­ciók után 1965-ben minisz­teri tárcát kapott. Ugyan­ekkor nevezték ki a Szlovák Műszaki Bizottság elnöké­vé., s megválasztották az Ál­lami Műszaki Bizottság al­elnökivé, mely tisztséget 1968. december 16-ig töltöt­te be. 1969 januárjában a köz­társasági elnök külügymi­niszterré nevezte ki. s e mi­nőségében azóta nagy fon­tosságú nemzetközi tevé­kenységet folytat a konszo­lidáció útjára lépett Cseh­csolatban azonban már akadt kiegészítő hozzászólás. ZÖLDÖVEZET, IFJÚSÁGI PARK Szabó József tanácstag kifo­gásolta hogy a várost körül­ölelő zöldövezét kialakításá­nak üteme lassú, a belterületi parkos!tásé, faültetésé pedig még inkább az. Dr. Nedók Pál válaszában hangsú'vozta hogy a külső zöldövezet, kirándu­lóhelyek, 'távlati tervét a ta­nács az Erdészeti Tudományos Intézettel elkészíttette. Belte­rületen a költségvetési üzem évi ezer facsemete ültetését vállalta, ez azonban csak pa­píreredmény. Nemcsak azért, mert gondozás hí ián, sok fa kipusztult hanem mert a pusz­tulásban ’ garázda elemek -'■? közreműködtek. Minden fa tö­vébe bajos rendőrt állítani, a Wosinszky Mór utcában pél­dául 18-ból 12-t ismeretlenek kitörtek. A belső parkosítás­szlovák Szocialista Köztár­saság külpolitikájának meg­szilárdítása érdekében. Jan Marko tagja a CSKP Központi Bizottságának és tagja Csehszlovákia védelmi bizottságának is. A cseh­szlovák külügyminiszter, aki fontos közírói tevékenységet is kifejt. több ízben magas- szintű állami kitüntetésben részesült. hoz tartozik — a lapunk ál­tal is felvetett — ifjúsági park problémája. Építése nem ha­lad. a vb-nek az a véleménye, hogy: „Az ifjúság nem képes arra. hogy társadalmi mun­kát szervezzen és tömegmére­tekben alkalmazzon.’’ Ugyanez áll a KRESZ-parkra is. me­lyet „csak csinálni, kellene". Ha másként nem megy, bár „ez nem nagy dicsőség. a ta­nács jövő évre beprogramozza és kivitelezővel csináltatja meg." TÁRSADALMI MUNKAI Rúzsa János, a városi párt- bizottság első titkára hozzá­szólásában kétkedésének adott kifejezést azzal kapcso­latban, hogy a megyeszékhely fejlesztésére szánt összeg mel­lett csupán egy százalékos arányban betervezett társadal­mi munka arányos-e a lehető­ségekkel. Ajánlotta, hogy a végrehajtó bizottság mielőbb vitassa meg a társadalmi mun­ka helyzetét, hiszen annak el­maradásáért nemcsak a fia­talokat terheli felelősség, ha­nem a felnőtteket, sőt a vál­lalatokat, közületeket is. A vá­rosról készült szép panoráma- ,felvételek nem mutatják az új lakónegyedek közti gazt és azt sem, hogy sokan köziterüle- ket konyhakerti növényter­mesztésre vesznek igénybe. Mindennek kiegészítéseként Császár József vb-elnök jog­gal kérte számon a tisztessé­ges lokálpatriotizmust, a vá­ros fejlesztése jránti igényt. Egyben javasolta a határozati javaslat kiegészítését azzal, hogy' a tanácsülés utasítsa a végrehajtó bizottságot: — mi­előbb foglalkozzon a szekszár­di társadalmi munkák helyze­tével, lehetőségeivel és a már végzetteket is mérje fel, mert a számok nem biztos, hogy a tényeket, tükrözik. Javaslatát elfogadták. INTERPELLÁCIÓK A tanácsülés során felszó­laltak majdnem fele nő volit. Valamennyi felszólaló közérde­kű témákat tett szóvá azután, hogy dr. Nedók Pál az előző tanácsülésen válaszolatlanul maradt felszólalásokkal kap­csolatban felvilágosításokat adott. Az interpellálok közül többen újvárosi kifogásokat tettek szóvá. Így a szemétszál­lítás nehézségeit; azt, hogy a Zrínyi utcai új iskola sarkát a környék lakói trágyatelep­ként hasznosítják: továbbá (a lapunkban többször említett témát!) a Kadarka utcából az újvárosi templom felé vezető gyalogút tűrhetetlen motor- és kerékpárforgalmát. Szóba ke­rült még a Berzsenyi utca jár- dásítási problémája, az ame­rikai szövőlepke kártétele, a Rákóczi út szennyvízhálózatá­nak bekötése a temető mellet­ti járdaépítés. Volt eleve fe­lesleges interpelláció is, hi­szen köztudott, hogy a Szesz- és Üdítőipari Vállalat nem az egyetlen mely a Csendes-árok környékén és á Mátyás király út alsó szakasza „illatosságá- nak” okozója. A szükséges de­rítő berendezés tervezése már folyamatban van. A.z interpel­lációkra dr. Nedók Pál adott válását, illetve vállalta a vég­rehajtó bizottság nevében a megfelelő utánjárást és intéz­kedések megtételét. 01. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Marjai József külügyminiszter-helyet­tes, Várkonyi Péter, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke és A. M. Szorokin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ügy­vivője búcsúztatta. Lengyel pártküldőttség érkezett hazánkba Hétfőn lengyel pártküldött­ség érkezett hazánkba Jozef Tejchma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével. A küldöttség ■ tagjai: Zénón Wroblewski, a KB tudomá­nyos és művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője. Jerzy Kuberski, a Varsói Vá­rosi PB titkára, Krzysztof Jablonski és Andrzej Straszak, a KB munkatársai. A Feri­hegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP KB tit­kára, Óvári Miklós, a KB osztályvezetője és dr. Perjés: László,« a KB osztályvezető­helyettese fogadta a küldött­séget. Jelen volt Tadeusz Ha- nuszek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. A delegáció többek között Aczél Györggyel és az MSZMP KB vezető munka­társaival folytat tárgyaláso­kat. J Az Agárdi Állami Gazdaságban működik csak az országban olyan kocaszállás, melyre már ez a hagyományos kife­jezés igazság szerint nem is alkalmazható. Nem, mégpedig azért, mert ez a szállás, „szálloda” teljesen gépesített. Az agárdi mintára most van folyamatban a Hőgyészi Állami Gazdaság területén egy hasonló üzem felépítése, melyet ezer­kétszáz kocára méreteztek. A gazdaság már megkezdte az itt dolgozók beiskolázását, hiszen a gépesített üzemben meg­kívánt, minimális szint a betanított munkásé. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter Budapestre érkezik

Next

/
Thumbnails
Contents