Tolna Megyei Népújság, 1970. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

\ Számvetés az űjbereki komplexbrigádban Miért nem terjed a mozgalom ? A Eogytszlő kőíségTwn nemrégiben tartott helyszíni párt vb-ülés szünetében szóba került a mezőgazdaság kor­szerű munkaszervezete, az úttörő szerepet vivő komplex­brigádok fejlesztése. Túljutottak' a kezdésen és mégsem terjed kellően, lassan hódit teret az élenjárók példája. Ötletet adtak: nézzük meg közelebbről. Mit hoztak az utóbbi esztendők, miben fejlődött a kissé mellőzött moz­galom? Miként látják mindezeket a Szekszárdi Állami Gazdaság űjbereki kerületében, a Mátrai Gyula által ve­zetett komplexbrigádban? Ők miben jelölik meg követésük akadályait? © Miközben a határban ke­ressük- a nagy hatósugárban, szerteszét dolgozó brigád egy részét, amíg az őcsényi dűlő- út mentén szántó brigádveze­tőhöz és társához, megérke­zünk, útikalauzunkkal beszél­getünk. Vörös Sándor elvtárs 21 esztendeje dolgozik a gaz­daságban, össze tud hasonlí­tani, jól ismeri a brigádot, hiszen annak kommunista tagjaihoz ő juttatja el a párt­bélyegeket. — Azelőtt, amíg ez nem volt, naponta adták ki a gaz­daságban, kinek mit .kell csi­nálni. Italuk azóta nem egy­két napra szól a megbízatás, hanem érvényes az egész gaz­dasági évre, és kiterjed min­denfajta munkára. Ezek az emberek értenek is minden­hez, amire itt szükség van. A vegyszerező-, a műtrágya­szóró gép, vagy a traktor nyer­géből átülnek a kombájnra, és tervük szerint, önállóan, minőségileg alaposan minden­ki elvégzi azt, ami éppen so­ron van. Maguk cserélik az alkatrészt, ők végzik- a nagy­javítást, szántanak, vetnek, betakarítanak. Esténként meg azon törik a fejüket, mi a gazdaságosabb,. hogyan tudnak jobb minőséget és többet el­érni, mitől lesz gazdagabb a termés. Zsebre megy, érde­kükben áll — sorolja útköz­ben Vörös elvtárs. Tizennégy emberre, erre ■ a brigádra hárui 2150 hold. fe­lelőssége, -.a nagyobb hozamok minél olcsóbb elérése. Nincs fárasztó kapálás, eleitől végig övék ekkora nagy területen minden munka. Betakarítás idején 600 vagon áru megy át a kezükön. Mostanában éppen az ezer hotdnyi kuko­rica szedésének aprólékos megtervezése van soron. Havonta kapnak előleget, az év végén számolnak el ve­lük, a végtermék mennyisége és az önköltség alapján. Rend­szeresen megkeresik a havi három ég fél ezret. Televízió 'van mindegyikük otthonában, négyen vásároltak személy­autót (az ötödik most várja a kiutalást), közülük hárman is építenek családi házat. Ke­resetük tisztes, de nem nézik a munkaidőt, ha szorít a munka, rávernek. Mire hozzájuk érünk, az öreg szavai nyomán teljessé válik a kép, amit ők is meg­erősítenek. Ez a fajta munka- szervezet a legfejlettebb, ben­ne mindenki érdekeltté válik — üzem és, brigád —, nagyob­bak a hozamok. És ami óri­ási erő, kiapadhatatlan for­rás: demokratikusan csinál­ják, nő az egyén felelősség- érzete (hiszen azok törik a fejüket a minél, jobb mun­kán, akik azt elvégzik), ösz­tökél a szakismeretek állan­dó gyarapítására, és még a vezetőkön is könnyít. © A jövő évi vetés, kukorica alá forgatja a két traktor a föl­det, ma éppen őszi mély- , szántást végez Mátrai Gyula és Oláh Mátyás. Gondolkodó, sokoldalú, ha­tározott és 1 ugyanakkor meg­fontolt emberek. Ez, a benyo­más 'meggyőződéssé érik ben­nem, amikor a dűlőét, végén húzódó árokpart szélén üldö­gélve arról beszélgetünk, mi­lyen fejlődést ért el az utób­bi négy esztendőben a bri­gád? . Mindketten kommunis­ták. Kiindulópontul szolgál a négy esztendővel ezelőtt tett hozzászólás, amit a brigád­vezető a járási pártértekez­let színe előtt mondott el. Mátrai Gyula elvtárs akkor számot adott a másfél esz­tendeje dolgozó brigád ered­ményeiről, nevükben küldött­ként ostorozta a kutatókat, nagyüzemi termesztésre, gépi munkához alkalmas kukorica nemesítését kérte tőlük. Em­lékszik, hogyne jutna eszébe. — Ha meggondolom hasz­nált a kritika, lett változás. A IX. kongresszus óta jöttek divatba a gépi művelésre, gé­pi betakarításra már alkal­mas, a hazai egyszeres hib­rid kukoricafajták. — Hogy állnak a korszerű gépekkel? Völt-e csere, kap­tak-e jobbakat azóta? — Kaptunk újakat és mo­dernebbeket is. Ez a kötött sárközi föld erősen koptatja a gépeket, pótolni kell, de a korszerűsítés som maradhat el. Négy esztendő alatt a gép­parkunk 70 százaléka cseré­lődött M. Gyarapodtunk egy kombájnnal, és erőgépekkel, — válaszolja. Mind a ketten említik, több kellene. Nem akarnak úgy járni, mint ta­valy ősszel, amikor szedetien maradt több mint száz hold kukoricájuk. AZ idei kilátások szerint későn érik, aggódnak, fő a fejűik, nem lesz-e kevés annyi tengeri betakarításához a két csőtörő és két kombájn? Kellene még egy, de ... Rög­vest mondják az ellenérveket is. Kérdése^ a gazdaságossá- • ga, kifizetődne-e, alaposan meg kell fontolni. íme, itt már így gondolkoznak. Továbbnéznek. messzebb látnak ég mégis, vissza-vissza­kanyarodnak a brigádhoz. Sokféle teendő, megfelelő anyagiak, de van még irigy­ség. Oláh elvtárs feleségének azt találták mondani amikor vásárolt; te könnyen veszed, „nagy pénzt keres az urad”. Elgondolkoztató. Mennyire hat még az egyenlősdi, a régi fel­fogás. Azt bizonyára észre sem veszik, hogy ebben a bri­gádban gyakran napi 10—12 órát is dolgoznak. nekiik a sa­ját lelkiismeretűk parancsol csupán, és nincs megállás szaikmai téren sem. Itt mindenhez érteni kell, Ós egyre magasabb fokon. Azt tudakolom, hogy szakmailag előbbre léptek-e? — Ha a kongresszusi irány­elveket nézzük, nincs mit szé­gyenkeznünk. Van változás a fejekben is. A IX. kongresz- szus óta a brigád 8 tagja tett mezőgazdasági gépszerelői szakvizsgát — mondják, egy­mást kiegészítik. Amikor ese­tenként ki kell segíteniük egyik-másik géppel az állat­tenyésztést, megteszik, viszont a gépet csak kezelőjével együtt adják át, hiszen ma­gúik felelősek a karbantartá­sért. kímélése anyagilag is ér­dekük. A megbecsülést firtató kérdésre először elnéző mo­sollyal falel a brigádvezető, mintha azt mondaná: Ugyan már. hogy kérdezhet tőlünk valaki ilyent? Mégiscsak vála­szol. .Természetesen tisztelik, becsülik a brigádot, van tekin­télye, hallgatnak szavára. © Való igaz, egyöntetűen bi­zonyítják. hogy szerintük min­den szempontból bevált a komplexbrigád, mint munka- szervezet. Életképes, nagy jö­vője van. Fogós kérdésnek tartják ezt, úgy látom. Akkor miért nem terjed jó. ütemben a komplex- brigádofe új munkaszervezeté­nek jó példája? Fontolás után szólnak erről. Majd együtt töprengünk, ho­gyan hódíthatna teret, miként lehetne szélesíteni ezt a való­ban forradalmi változást ho­zó, az üzemi demokráciát ki­fejező munkaszervezeti for­mat? — Néhány éve alábbhagyott az érdeklődés. Az első évek­ben még csak jövögettek ta­pasztalatcserére, de aztán lanyhult, abbamaradt. — Nem ismerik eléggé, mit ebben a jó. Szellőztetni, pro­pagálni kellene, de mi nem szeretünk szerepelni. — Én úgy látom, hogy most öt év múlva is újdonság ma­radt ez a fajta brigádmunka. — Félnek az újtól, meg ta­lán a kereseti különbségek miatt is húzódoznak (ólé. Pe­dig úgy szokott lenni, hogy amikor rájönnek valaminek a jóságára, azt mondják, miért nerh kezdtük ej előbb? Ilyen és ehhez hasonló vé­leménnyel kutatják a több mint sikeres kísérlet terjedé­sét gátló okokat. „Sok ember­nek, mégpedig gyakran kel­lene ezen töprengeni” — summázza végül Mátrai Gyu­la hrigádvezető. © Feltételek nélkül nem megy, azok valóban kellenek hozzá. Modern géppark vegyszerek, műtrágya, hozzáértő emberek, fejlettebb javadalmazási for­mák bevezetése, a szemléleti akadályok leküzdése, a „ki mit ad, annyit kap” helyes elvének merész vállalása, a saját érdekeik felismerése. Kü­lönösen a termelőszövetkeze­tekben kellene érlelni a fel­tételeket, fokozatosan megte­remteni azokat, és bátrabban bele kellene vágni a most már nem is új munkaszerve­zeti forma követésébe. Amit a lényeg és a részletek megis­mertetéséről á brigádban hal­lottunk, szintén érdemes meg­szívlelni. SOMI BENJAMINNÉ Épül az „ajkai iij timfoldgyár” 4oyi~ - - .. Jelentős állomáshoz érkezett az „Ajkai Uj Timföldgyár’' építése. Elkészültek az alapépítmények, a Gyár. és Gép­szerelő Vállalat szakemberei már a technológiai berendezése­ket szerelik. 1971-ben megkezdik a próbaüzemelést hazánk új — kétmilliárd forintért épülő — timföldgyárában. Képünkön: épül az úgynevezett légkikeverő üzem. (MTI foto — Jászai Csaba felvétele — KS) Szekszárdi szüreti napok Vörös bor az ország minden részéből — Ökörsütés Alkalmi pavilonok, mozgóárusok A tömegrendezvények eseté­ben az egyik fő kérdés min­dig az, hogy milyen lesz az ellátás. A szekszárdi szüreti napok kapcsán, ha lehet, hangsúlyozottabban vetődik fel e kérdés, hiszen a tavalyi ta­pasztalatok s az idei előkészü­letek alapján rendkívül nagy tömegre kell számítani. Milyen lesz a vendéglátás? A vendéglátás gerincfelada. tait a Tolna megyei Vendég­látóipari Vállalat vállalta, csakúgy, mint tavaly. Tatár Nándor, a vállalat illetékese közölte, ezúttal még a tavalyi­nál is gondosabban készülnek a nagy eseményre. A Tolna megyei Vendéglátó­ipari Vállalat mintegy 400 dolgozója áll rajthoz, azaz dől. gozik azért, hogy az ellátás­ban ne legyen fennakadás. Er­re az alkalomra még a vidéki egységekből is irányítanak ide munkaerőt. A Garay Gimnázium udva­rát berendezik vendéglátási célokra. A vendéglátás fő pro­dukciójának az ökörsütés ígér­kezik, hasonlóan a tavalyihoz. A Garay Gimnázium udvará­ban állítják fel az óriás nyár­sat és sütik az ökröt, amelyet, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-től vásároltak. A fiatal és SZEPTEMBER 19-20. jól felhizlalt állat több mint 5 mázsát nyom. A Garay- étterem helyiségeiben szüreti bált rendeznek, amelyek kere­tében népszokásokat eleveníte­nek fel. Kiss Jenő zenekarát kibővítik 15 tagúra, s ez adja a térzenét. Minden étel. és italféleség­ből többet hoznak forgalomba, mint. tavaly. Mázsaszám sütik, főzik majd a kolbászt, virslit, de frissen sült pecsenye is lesz. A Garay-borozóban országos vörösbor-bemutatót és vásárt rendeznek. Az ország minden részéből — fontosabb tájegy­ségéből — érkezett, illetve ér­kezik vörös bor Szekszárdra. E borok a szüreti napok előtt zsűri elé kerülnek, s utána mutatják be a közönségnek. A vendéglátásból részt vállal a Szekszárdi Áfész is. A régi művelődési ház (Bajcsy-Zsr- linszky utca) mellett halász- csárda-kerthelyiséget rendez be, a Sió-csárdában pedig szombaton este autós szüreti mulatságot rendez. Ezen felül különböző pavilonokkal vonul ki az utcára. A korzóra kitelepülnek a ba. zárosok, s itt jelölték ki a mé- zeskalácsos, a gyümölcspavilon, stb. helyét is. A Széchenyi utcai mező­gazdasági mintabolt, a szokásos nyitva tartási időtől eltérően, vasárnap is nyitva tart. Ugyan, így nyitva tart az édességbolt, játékbolt, trafik, ofotért-üzlet és a kórház előtti gyümölcs­pavilon. B. F,

Next

/
Thumbnails
Contents