Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Házasságkötés fiatal korban Egy szociológiai felmérés eredménye A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának megbízásából és közreműködésével végzett szociológiai felmérést Tolna megyében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rának statisztikai tanszéke. A szociológiai felmé­rés a kiskorúak házasságkötésének alakulását vizs­gálta, A xunif két szakaszban bonyolódott le. Először a házasságkötések engedélyezésére vo­natkozó kérelmek számát és indokait, ezt köve­tően pedig a házasságok legfontosabb adatait gyűjtötték össze, és tanulmányozták. (Természete­sen csak olyan esetekben, ahol a házasságkötéskor az egyik vagy mindkét fél kiskorú volt!) Kérelem, engedély és indoklás Kiskorúak házasságot csak abban az esetben köthetnek, ila arra gyámhatósági enge­délyt kapnak, A szociológiai vizsgálat az 1959, 1960, 1981— 65—66 és 67 évek adataival foglalkozott. Eszerint ez alatt a hat év alatt' Tolna megyé­ben 1705 kérelmet nyújtottak be. Az esetek túlnyomó több­ségében nők voltak a kérel­mezők, mindössze 16 férfi sze­repel az engedélyért folyamo­dók között. — Milyen indok szerepel leginkább a beadott kérelme­ken? — Az indoklások sze­rint a tervezett házas­ságot rendszerint erköl­csi és anyagi megalapozott­ságra való hivatkozással kí­vánják megkötni — hang­zik dr. Hoóz István tanszék- vezető egyetemi tanár véle­ménye, aki a vizsgálat során kapott adatokat összegezve, a tanulmányt elkészítette. — Az anyagi megalapozottságon azt értik, hogy legalább az egyik fél dolgozik és keresettel ren­delkezik, valamint, hogy a há­zasságkötés után közös laká­suk lesz. A kérelmek általá-\ ban megalapozottak lehetnek. Érről tanúskodik, hogy élutaf-; sftó határozatot viszonylag rifc. kán hoznak. — A benyújtott, a fiatalko­rú házasságot sürgető kérel­mekből milyen általános okokra lehet következtetni? — A kérelmezők jelentős többsége elhatározását kölcsö­nös szerelemmel, illetve ön­állósulási törekvéssel indokol­ta. Egyiket sem tartjuk olyan­nak, amely feltétlenül szük­ségessé és sürgőssé teszi a há­zasság megkötését. Valószínű­leg nem is erről van minden esetben szó, hanem inkább az egyes vidékeken kialakult ha­gyományokról, amelyeknek ugyan már gazdasági és tár­sadalmi okai ' megszűntek, ma­ga a szokás azonban még fennmaradt. — A betelepített székelyek között például, még sokan él-' nek, akiknek gyermekkorában a házasságkötést leányszökte- tés előzte meg. Ezekben a fal­vakban — és a megye számos más falujában — a lányt még ma is fiatalon férjhez adják, mert 17—18 éves korukra már „öreglánynak" tartják azokat, akik még nem mentek férj­hez. Néhány faluban azonban ez a szokás nem a múltban gyökeredzik, hanem az utób­bi években kezd kialakulni, á kedvező munkaalkalmak és a megélhetést biztosító, jó ke­reseti lehetőségek következté­ben. — A másik általános ok az „önállósulási vágy’'. A házas­ságkötés céljaként legalább annyian jelölték meg mint a szerelmet. E mögött az álta,- lános meghatározás mögött az egyéni célok és vágyak na­gyon sokféle .variációja húzó­dik meg. Az-' esetek jelentős többségében az önállósulási tö­rekvés anyáéi önállósulást je­lent. de előfordul, hogy rossz családi körülmények . között élőfiat'álók egyszerűen sza­badulni akarnak az otthontól. — Beszélhetünk a fiatalko­rú házasságkötés speciális okairól is? — Vannak speciális okok is, amelyek nem szüntethetők meg,, amelyek állandóan újra­termelődnek. Ilyenek lehetnek például: á korai terhességi; at együttélés, az árvaság, vagy fél árvaság, a nehéz anyagi körülmények, vagy a szülők betegsége. A házasságoknak úgy 15—20 százaléka jött lét­re olyan ‘i speciális okokból, amelyeket el kell fogadnunk. Kormegoszlás, iskolai végzettség, szakképzettség A vizsgált hat évben a me­gyében az összes házasságra lépő kiskorú menyasszonyok kor szerinti megoszlása a kö­vetkező volt: 14 éves 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 0,4 százalék 3,3 százalék 22,7 százalék 51,0 százalék 22,6 százalék Paksi • járás 11.9 Szekszárdi járás 15,6. Tamási járás í 7.4 Szekszárd város \2,8 10,B 13.9 18.9 5,9 11.7 12.4 16.3 4,6 13.7 — Amint látható, . 14—15 éves menyasszony is találha­tó, de a 16 éven aluliak ará­nya elenyésző. De ez a kor szerinti megoszlás meglepően nagy állandóságot mutat. Á vizsgált időszakban a megyé­ben, a 18 éven aluli vőlegé­nyek aránya mindössze 4 szá­zalékot sem érte el, tehát ala­csonynak mondható. Érdekes, figyelemre méltó táblázata a tanulmánynak az alanti is, amely a kiskorúak házasságának arányszámát mutatja meg az összes házas­ságkötésekhez viszonyítva: Járás, 19-59— 1964— 1966— város: 1960 1965 1967 évek átlagában: Bonyhádi járás 21,1 12,1 15,3 Dombóvári járás 13,5 15,3 20,4 Tolna megye ősz- szesen: lo,5 13,3 — Ezekből a területileg és időbelileg is változó adatok­ból általánosítható következte­tést elég nehéz levonni. Any- nyi azonban tHlágos,. hogy a paksi és a szekszárdi járás­ban kerül sor ritkábban kis­korúak házasságkötésére. Vi­szont a bonyhádi járás 30 köz­sége közül tizenkettőben (40 százalék), a dombóvári járjs 13 községe közül ötben (38 százalék), a tamási járás 28 községe közül pedig tizenegy­ben (39 százalék) a vizsgált években kötött házasságok egy ötödében az egyik, vagy esetleg mindkét fél kiskorú volt. Ilyen arányszámok a másik két járásban csak elvétve for­dulnak elő. — Hogyan alakul a fiatal korban házasságot kötők is­kolai végzettségének, szakmai képzettségének statisztikája ? — Az adatokból először ta­lán az tűnik ki, hogy a fé­leségek 20 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be, a házasságkötése előtt.. Ezután pedig csupán úgy 5 százalékuk növelte iskolai végzettségét. A férjek átlagos életkora magasabb, •. mint a feleségeké, ebből következően iskolai végzettségük szerinti megoszlásuknak is kedvezőbb képet kellene mutatnia. Ez azonban csak részben van így, mert közöttük némileg több a középiskolai végzettségű, de azoknak aránya, akik az álta­lános iskolát sem fejezték be eredményesen, meghaladja a 30 százalékot. Gottvald Károly felvétele. — A házasságkötéskor a feleségek több mint 90 szá­zalékának nincs, illetve élet­kora miatt lényegében még nem is lehet szakképzettségé. A férjek esetében ez az arány jóval kedvezőbb, több mint 50 százalékuk rendelkezett már a házasságkötés időpontjában is szakképesítéssel. Lakáshelyzet, születések száma és együttélési gondok — Milyen lakáskörülmények közé kerülnek a fiatalkorú házasok? — A hat év alatt kötött há­zasságoknál a házaspároknak úgy 15 százaléka rendelkezett lakással, vagy házzal már a kezdetben is. Mintegy há­romnegyedrész családtagként kezdi meg a házaséletet és csökkenő irányzatot mutat azoknak a száma, akik bérlő­ként kezdik meg új életüket. Jelentős eredmény az, hogy a 9—10 éves házasoknak vala­mivel több mint a fele, a 4— 5 éves házasoknak az egyhar- mada, a 2—3 éves házasoknak pedig egyharmada saját há­zában vagy lakásában lakik... — Hogyan alakul a fiatal korban kötött házasságoknál a családalapítás ? — A korai házasságkötések már maguk is annak kifeje­zői, hogy a demográfiai rit­mus a népességnek ennél a ré­szénél gyorsabb, mint általá­ban. Ez még inkább kifejezés­re jut a születések számának alakulásában, azáltal, hogy a házasságoknak már első évei­ben szülnek gyerekeket. Ezál­tal a generációváltás meggyor­sul, csökken a korkülönbség a Szülő és a gyerekek között. Ennek természetesen megvan­nak a maguk társadalmilag elő­nyös és hátrányos következ­ményei. — A szociológiai adatgyűj­tés során a vizsgálat kiterjedt ezeknek a házasságoknak a helyzetvizsgálatára is. Milyen problémákat, gondokat emle­gettek a felmérés alanyai? — Vizsgálatainkból kitűnik, hogy a legtöbb házasságban nincs probléma, mert a felek a házasságukkal elégedettek, együttélésüket harmonikusnak tartják, házaséletük pedig ki­egyensúlyozott. Mindössze 6—8 százalék vallotta azt, hogy többször előfordul a veszeke­dés a családban, főként a férj iszákossága, vagy durvasága, illetőleg valamelyik féltékeny­sége miatt. Előfordult, hogy pár hétre, esetleg hónapra is különköltöztek, végül azon­ban rendeződtek a dolgok. — A válási arányszám vé­gül is nem magas — 3 száza­lék körül —, mert elsősorban mezőgazdasági népességről van szó. De a többi, illetőleg az összes házasokénál — akik­nél, 2.3 százalék ez a szám — azonban ügMfc 36 százalékkal nagyobb. A számadatok ar­ról beszélnék, hogy miinél fia­talabb korú volt a menyasz- szony a házasságikötésnél, an­nál magasabb a válási arány­szám. — A kiskorúak áltaj kötött házasságok egyik hátrányos következménye tehát az, hogy stabilitásuk némileg kisebb, mint a teljes komáiké. Ezért is szükséges hogy társadalmi üggyé tegyük az ifjúság fel­világosítását. és neveléssel se­gítsük, hogy elhatározásukat jobban fontolják meg. — A szociológiai adatgyűj­tés során a megkérdezettek­nek feltették a .kérdést: érde­mes volt-e ilyen fiatalon há­zasságot kötni? Férjhez ad­ná-e a lányát is anny; éves korában, minrt amikor férjhez ment? Mi volt a válasz ezek­re a kérdéseikre? — A beszélgetésekből le­szűrhető általános következte­tés az, hogy még azoknak az asszonyoknak nagy része sem lelkesedik a korai házasság- kötésért, akiknek házasélete egyébként harmonikus ki­egyensúlyozott. A megkérde­zettek többsége pedig úgy nyilatkozott, hogy leányát nem adná férjhez olyan fia­tal korában, mint amilyen ő maga volt. amikor házasságot kötött. MÉRV ÉVA INépűjság 7 1970. augusztus 9, Jó hangulatot, az emberért A fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzemszociológia - Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra: a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki. bár új ér­telmezésében is pontosan ugyan­ezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jé- gesítilt-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizonyos talaj- menti fagyok... Ám lépjünk túl a jelképes ér­telmezésen: az üzemi klímát ter­mészetesen nem lehet hőmérővel és szélfokozatokkal értékelni. Mégis, egész sor megbízhatóan le­olvasható műszer jelzi e klíma hőfokszintjét — csak éppen: ér­teni kell hozzá hogyan lehet a jelző, kála kilengését észrevenni és értelmezni. Nyilvánvaló például, hogy olyan tényezőkben mint a termelékenység mérséklődése vag.v stagnálása, illetve a vál­lalatok kapuin ki és be­áramló munkaerőhullámok nagy­ságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik. Sokirányú tudományos-szocioló­giai vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi adatait vesszük szemügy­re, érthető miért került a nép vándorláshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szem­pontjából is a tudományos vizs­gálatok homlokterébe. Tavaly a szocialista szektorokban összesen 1,6 millió esetben szűnt még és keletkezett ú,j munkaviszony. Ha már most ezt a tényt c&vbevet- jük például az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett mun­kalélektani vizsgálódás eredmé­nyeivel, kitűnik, hogy a klfmá nem csekély hatású a munka­hely-változtatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 száza­léka a munkatársak egymás kö­zötti viszonyával: 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a ve­zetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. lAözismert, hogy a termeié- ‘ kenyséff tavalyi stagnálása eg esz sor gazdaságirányítási té- nyezfivel is összefügg.“,«, például a bérszabályozás akkor érvény­ben lévő rendszerével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerő- takarékosságban, mint a beruhá- zasi eszközökkel. áltaiaban az úgynevezett holtmunkával való gazdálkodásban. Mindemellett tu­dományellenes, ökonomista túlzás fenne a kedvezőtlen tendenciákat kizárólag érdekeltségi, tehát gaz­dasági eredőkre visszavezetni, tel­jesen kiiktatva a szubjektív — emberi — komponenseket. Kétség vln 'írJ,°77'4' hogy egész sor r,^-Iatnál a termelékenység mér­séklődő görbéje az üzemi hangu­lat, a klíma tükörképeként J is felfogható. A gondolatsorból értelemszerű­en az következnék, hogy kizáró- ag a forintban kifejezhető vál­lalati és országos érdekek indo- koiják a munkahelyi kiírna .elem­zését és jó irányú hőfokszabályo- zasat. Ez így igaz is, nem is. A nyereségben, forintban érzé­kelhető, s a gazdaság fejlődésé­ben testet öltő hangulati ténve- zok természetesen fontosak, azért is, mert hiszen bűvös körről van szó, az így nyert forint ugyanis szinten visszahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt he­lyénvaló a meghatározás: a mun­kahelyi hangulat javítása, 1 s úrv tetszik, öncélúan — tehát a vál­lalati számlán kimutatható hatá­soktól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusztán az em­ber, a dolgozó érdekében; őzért, mert —• átköltve az ismert s.zó- Iásmondást —nemcsak forinttal él az ember... A jó üzemi han­gulat, az alkotásra serkente mun­kahelyi légkör, a konfliktusgócok prograpiszeru kiiktatása, a veze­tők és a vezetettek Jntézménvp- sített jó kapcsolata — mindez azért is fontos, mert hiszen he­tünk javarészét mindannvlan munkahelyünkön töltjük. Meg­lehet, hogy ez a fogalma zásmód ném tűnik elég tudományosnak; a szociológus talán a munka­hellyel szembeni társadalmi ej- várárokról beszélne szakmai ki­fejezésmódján — a lényeg azon­ban mégis ez! Az igény, amit abban össze- ** gezhetünk, hogy ió hangu­latot az emberért — természetesen alapvetően és ered «ín döf? társa­dalmi jellegű. Nyilvánvaló, liogv az ember elsősorban két szerep­körben érintkezik a közösséggel, a társadalommal; fogyasztókéit és termelőként. Ami az első fukcióhoz kötődő hangulati mo­tívumokat Illeti, ezek' elemezése más kérdés, amely témánkról messzire vezetne — bár a máso­dik, termelői hangulattényezők bonyolult kölcsönhatásban befo­lyásolják a fogyasztói pozíciót is. Olyképpen természetesen, hogv a i üzemi klíma nyomán — végső soron —’ a termelt, következés­képp értékesített javak mennyi­sége, minősége, ára is változhat. Fgy-egy üzemi perpatvar mö­gött, a műhelybéli intrlkus vagy kiskirály terjesztette Jeges lég­körben, a munkatársak közötti ridegségben Ilyen messzire vezető hatásokat, összefüggéseket sesa árt észrevexuúj

Next

/
Thumbnails
Contents