Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi filmszemlét ' (Folytatás az 1. oldalról.) zetre várna mindennek a kultúrának a megörökítése. Dr. Ortutay Gyula részletesén beszélt arról, hogy számunkra, magyarok számára rhit jelent ennek a filmszemlének és tanácskozásnak a megrendezése. — Remélem, ez a találkozó — mondotta dr. Ortutay Gyula. — segít a magyar néprajzi filmezés és énnek keretein belül a tudományos, honismereti, regionális, az oktató-ismeretterjesztő, egymástól bizonyos pontokon, bizonyos igényekben eltérő, de végső soron közös célt szolgáló kibontakoztatásában. Úgy gondolom, rendezni kellene az eddigi néprajzi filmjeink archivális anyagát, meg kellene teremteni a különböző filmezési szintek 'közti kapcsolatot és azt, hogy a néprajzi témák közös iráCzank Józsefnek, a Moziüzemi Vállalat igazgatójának üdvözlő szavai után, Küllő Miklós, a 2-es játékfilm-stúdió vezetője nyitotta meg a rendezvénysorozat filmszemle részét tegnap este a szekszárdi Panoráma filmszínházban. — Tudományos tanácskozásra és filmek seregszemléjére érkeztünk Szekszárdra, e néprajzi szempontból is vonzó városba. Ma este megindulnak a surrogó vetítőgépek, megjelennek a nagyterem vetítő- vásznán. a kisvetítők gyöngyvásznain 14 ország néprajzi filmjei, ablakod nyitva népeik történelmére, hagyományaira, játékaira, ünnepnapi szokásaira, betekintést engedve évszázadok mélyébe, a természetközeli ember munkájába, kenyérért, megélhetésért folytatott leleményes küzdelmeibe, félelmeibe, babonái titokzatos világába. nyitása, szakmai ellenőrzése megnyugtatóan megvalósuljon. E téma részletes kifejtése után dr. Ortutay Gyula a következőkkel zárta megnyitó előadását: — Javasolom, hogy ez a találkozó vitassa meg a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, azok fejlesztését. Számosán üdvözölték levélben ezt a találkozót olyan külföldi kollégák, akik más jellegű elfoglaltságaik miatt nem lehetnek itt velünk, őket is köszöntjük erről a tanácskozásról, ahol tudományunk közös és jelentős ügyéről van szó. Ezután dr. K. Kovács László professzor tartott előadást „Néprajzi filmek készítése Magyarországon” címmel. Előadá- nak ismertetésére keddi számunkban visszatérünk. — Különös filmek ezek! Tudomány és művészet, ismeret- terjesztés és gyönyörködtetés, mindez együtt található bennük, bizonyítva, hogy tudomány és művészet gyökere egy, mindegyik a világot tükrözd a maga módján. Szombaton este tíz órai kezdettel Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága nevében Császár József, a városi tanács elnöke fogadást adott a filmszemle és a tudományos tanácskozás résztvevői, nek. A fogadáson megjelent Szabópál Antal, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tagja, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnö. ke. Császár József a fogadáson — A néprajz, — maga a szó is jelzi — a népek, az emberi közösségek, az emberek megnyilvánulásait vizsgálja. „Az állat is termel — írja egyhelyütt Marx — Fészket, lakásokat épít magának, mint a méh, a hód, a haneva. .. de csak azt termeli, amire közvetlenül szüksége van...” Az ember ezzel szemben — fogalmazza Marx „a szépség törvényei szerint alakít.” » „ '. — A' fesztiválra nevezett filmek többségében" gazdagon árad a népek művészete;''a szépség kultusza. A költő. Juhász Ferenc ihletett szavait idézi egyik néprajzi filmünk, hadd idézzem én is: „Vigyázzunk. hogy ki ne haljanak az éneklő népek, a mitoszalkotó népek, a képíró asszonyok és faragó emberek, mert az ember hal ki velük. őrizzük, gyűjtsük, terjesszük műveiket, tanuljunk tőlük, legyen eleven lelkünk eleven része a nép léttől el nem különült művészete, amely önmagát mondja, mint a természet s épp ezért bizonyossága a múltnak és a maradandóság- nak.” — Engedjék meg. hogy e gondolatok jegyében nyissam meg ezt a filmszemlét, a filmek készítőinek sok sikert, a közönségnek pedig .élményekben gazdag szórakozást kívánjak. pohárköszöntőt mondott.; őrömét fejezte ki afelett, ' hogy első ízben került sor Szekszárdiul., egy ilyen jelentős, nemzetközi rangú rendezvény lebonyolítására. Beszélt arról, hogy ez az esemény bizonyára pezsdítően hat majd a környék folklórisztikus értékekben gazdag életének, hagyományainak fellendítésére. A vendégeknek programokban gazdag napokat kívánt. > MÉRY ÉVA Tizennégy ország filmjei a versenyen Fogadás a művelődési házban Vasárnap reggel Raffai Anna filmrendezőnek „A néprajzi filmezés műfajai" című előadásával megkezdődik a tudományos tanácskozás munkája. Raffai Anna előadását az „Avatás Sárközben” című kis- film vetítése követi. Ezután a tanácskozás szekciókra oszlik. A négy szekció a néprajz speciális területeivel — 1. kutatófilm, gazdasógnéprajz, 2. népi, ipari mesterségek, 3. szo- káskultéra, folklór, tánc, 4. népi díszítőművészet, módszertani, oktató és aktuális dokumentáció — foglalkozik. Délután a Panoráma filmszínházban tart rövid előadást d>. Katona Imre docens a Sárköz néprajzáról. Ezt követően a vendégek kirándulnak a Sárközbe, ahol Sárosi Bálint népzenekutató „A dépdaltól a a kórusig” címmel tart előadást. Közreműködik Bogár István, az őcsényi művelődési ház igazgatója. , Este a Panoráma filmszínházban a követkéző filmeket vetítik: Élet a pusztán című ma- 1 gyár, Régimódi esküvő című • bolgár, Kenyér a kőből című i csehszlovák és A Nap és a , Hold című magyar versenyfilmeket, valamint a Piaroa in- > diánok című kisfilmet. ■ Hétfőn délelőtt szekcióülé- i sekkel folytatódik a tanócsko- ■ zás. Délután a Gemenci erdő- J be látogatnak el a vendégek. J Este a Panoráma filmszínház- < ban a Trojászi mesterek című ■ bolgár, a Magány című magyar, az ördögálarc-készítés című NSZK és a Virág és sze- ■ kerce című magyar versenyfii- ■ meket, valamint a Nyugat című ■ francia filmet vetítik. Hétfőn este Bogyiszlón is sor i kerül a filmszemle néhány ver- ■ senyfilmjének bemutatására. A j versenyfilmek közül a bolgár Télűzés-t és a magyar, Vankó- ■ né, Dudás Juli galgamácsai pa- i rasztfestő című filmeket vetítik. , Ezek mellett bemutatják még a Sud expres című francia, a Bu- 1 sójárás című magyar és a Pia- i roa indiánok című filmeket. 7Vo mondom, ma jobban ráérek, tehát in' tenzívebben átadhatom magam a kommunikációs eszközök élvezetének. Egyszerűbben szólva, az újságolvasásnak, a rádióba Ugatásnak, a tv-nézésnek. Ha szabad szombat, akkor ez egyszer legyen csakugyan szabad szombat. Legelőször újságokkal, heti- és napilapokkal, folyóiratokkal veszem magam körül, s a nagy halom láttán, mint mindig, most is szorongva, némi lelkiismeretfurdalással könyvelem el: az újság sok, az idő kevés. Bizonyára rengeteg fontos és okos cikk jelent meg ezen a héten is anélkül, hogy tudnék róla. Erőt vesz rajtam a betüéhség. Érzem a felgyorsult életritmussal járó aggodalmat is, azt, hogy valamiről örökké lemaradok. Jobban kellene gazdálkodni a szabad idővel. De hogyan? Ismerőseim is panaszkodnak. Végül talán mégiscsak azoknak lesz igazuk. akik túlteszik magukat az egész ügyön, s vem írnak, nem olvasnak. A magyar nemes mai megfelelői ők rendszerint arra hivatkoznak, ki győzi pénzzel azt a rengeteg újságot. Miközben erre hivatkoznak, könnyedén leszámolják a pultra a tizedik korsó sör árát. Ha nagyritkán mégis kézbe vesznek egy lapot, az legfeljebb sportújság. Nem maradnak le soha semmiről, nem nyugtalanítja őket soha semmi — a sport természetesen kivétel —, mert azt tartják, úgyis az van, ami van, ha tudnak róla, akkor is, ha nem tudrtak róla akkor is. Némelykor igazat adok nekik, hisz ha nem, pusztán azért lenne jó legalább fél évig mai magyar nemesnek lenni, hogy felvilágosítás és tájékoztatás ürügyén ne oktassa, ne nevelje örökké az embert az tíjság, a rádió, a televízió. Mert mindegyik kioktat szünet, megállás nélkül. A kora reggeli' órákban bekapcsolom a Falurádiót, ügy tesz, mintha tájékoztatna, ámbátor jobban odafigyelve rájövök: oktat. Sőt, figyelmeztet. Óvni akar a melléfogásoktól, a szakmai baklövésektől. Tűnődöm: istenem, ha ez a riporter annyira tudja, akkor jobban tenné, ha. beállna valamehrik tsz-be fő- agronómusnak. Aztán kézbe veszem a mező- gazdasági szaklapot. Nyugalom, nyugalom. De hát hogyan őrizzem meg a nyugalmam, ha itt meg egészen föntről, a szerkesztő oktat? Felsorolja a tennivalókat nevezetesen arról. hogy mit kell csinálni annak következtében, hogy négy hetet késett a tavasz. övetkezik a napilap vezércikke. Bölcs dolgokat mond és miért csodálkozzam, hogy ez is kioktat? „Az a szakembergárda, amely ma a magyar mezőgazdaságban dolgozik, az első számú letéteményese a mezőgazdasági termelés haladásának.” — mondja. Lám, lám, most már ezt is tudom. Milyen jó, hogy van egy újságíró aki nem kíméli a fáradságot és megmondja, de megám. Ebben a vezércikkben azt is megmondja, hogy „az olyan gazdaságokban, amelyeket különösen érzékenyen érintett a belvíz és az árvíz — s ezek száma nem csekély, hiszen az idén mintegy, félmillió hold a vízkárok miatt nem ad termést —r most a nyár derekán különlegesen nagy figyelmet, hozzáértést igényel a talajművelés.” Amelyik agronómus az egyetemen nem figyelt oda, annak most lelkiismeretesen segít a vezércikkíró. Különlegesen nagy figyelmet, hozzáértést igényel a talajművelés. De jó, hogy vannak újságírók! Honnét tudnánk, hogy mikor mit kell, mit lehet és mit szabad tenni? Itt állnánk tanácstalanul, tétován a legnagyobb reménytelenségben. Aztán észbe kapok, hohó, hiszen rólam, rólunk van szó. örömmel és megelégedetten konstatálom: legjobban mindent az újságírók, a tévések, a rádiósok tu&nak. A tervezőket kioktatják a tervezésről, a gazdászokat a gazdálkodásról, az igazgatókat a vezetésről, a pékeket a kenyérsütésről, ■az útépítőket az útépítésről, a könyvelőket a könyveiésröl. ezdem figyelni magam. A tizedik cikk már nem oktat, untat. Illetőleg azért untat, mert oktat. Befejeztük. Lemondok a kommunikációs eszközök élvezetéről: félreteszem a lapokat és kikapcsolódok mint az a bizonyos mai magyar nemes. De így se jó. Tíz perc múlva újból előveszem az újságokat, mert dühös vagyok ugyan rájuk, de kénytelen vagyok „együtt élni velük", mert nem akarom, hogy pont én ne tudjak arról, amit körülöttem mindenki tud. Arról, hogy Líbiában véget ért az öt arab ország minisztereinek tanácskozása, hogy egyelőre fokozódik a meleg, hogy fordítsuk az emberiség hasznára az atomenergiát, hogy fontos határozatok születtek n KISZ KB ülésén, hogy volt egy érdekes tapasztalatcsere, meg egy alpesi ciklámen Szekszárdon. Mint a rossz szeretők: se vele, se nélküle. Egy átlag újságolvasó, rádióhallgató, tv-nézö vagyok. Mindegyiket szidom és mindegyiket szeretem. : , ■ *. • . SZEKULITY PÉTER A PROGRAM Szabod szombat Se vele, se nélküle
