Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
$Ou„.. -IEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK?5 MPUJSAG g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAWACS LAPJA | XX. évfolyam, 185. szám ÄRA: 90 FILLER Szombat, 1910. augusztus 8. A módosított közgazdasági ösztönzők hatása Élénkült a gazdasági élet — Új kezdeményezések — Növekvő termelés . „ 1IW.|P megyei bizottságának mezőgazdasági osztálya igen . .A tárgyalására hívta a városi és járási pártbizottságok fontos téma **£**. A járási pártbizottság székházában Bucsi előadóit etö veztésével vitatták meg a Szakái László által é.lck osztáiyvez módosított közgazdasági ösztönzők hoelőterjesztett eloa . ,apasztalatok vannak ezzel kapcsolatban gyan hatottak, milyen tap» ü2.emeiben Már magában a kérdés Tolna megye Kiváltképpen vitára alkalmas, amikor elsösoría‘r aS%isszÄeS«ök, az Akadályozó tényezők kerülnek a ^"^közgazdasági ösztönzők kedvezően hatnak a Tolna megyei a »rabiéi üzemekben - állapitotiák meg a tanácskozás reszt- mezőgazdasági jelenségek arra utalnak, hogy finomítani, pontosabban' SuSSS* kell egyes intézkedéseket, másokat meg is kell szüntetni. Az új gazdasági szabályzók Szakái László előadásában megállapította: Az ösztönzők hatására a mezőgazdasági üzemekben is mindjobban előtérbe kerül a gazdaságosság es jövedelmezőség kérdése és e pozitív hatás nyomán egyes ágazatokban jelentős eredményeket értek el. Tolna megyében igen eltérőek a domborzati viszonyok, a talajadottságok. Eltérő a mezőgazdasági termelőszövetkezetek élő munkaerőhelyzete, technikai színvonala, ezért egy-egy növényi vagy állati termék termelésének gazdaságosságát avagy gazdaságtalan- ságnt csupán egy helyre adaptálva megítélni nem célszerű. Az új gazdasági szabályzók élénkítették a vezetők figyelmét a megfontoltabb, megalapozottabb állásfoglalásokra, határozatok, gazdasági döntések meghozatalára. Minden gazdasági vezető a szabályzók adta lehetőségek kihasználásával az üzem jövedelmezőségét, nyereségét kívánja javítani és a jövedelem szín- onala, a hiteltörlések, a felvásárlási árrendezések hatására jelentősen javult is. Ezzel függ össze, hogy a kenyérgabona termelése gazdaságossá vált. A felvásárlási árak kétségtelenül kedvező hatása — a termelési és tenyésztési kedvre — azonban nem egyforma intenzitású sem az egyes gazdaságok, sem az egyes termel- vények, termékek esetében. A szarvasmarha-tenyésztésnél az árrendezés, a dotáció rendszere fejlesztésre ösztönöz, amelyhez nagymértékben járul hozzá, hogy itt a legkevesebb a megdrágult takarmánytápok felhasználása, és igen nagy mennyiségű hagyományos tömegtakarmánnyal lehet e takarmányszükségletet kielégíteni. A szarvasmarha-tenyésztés a jelenleginél erőteljesebb továbbfejlesztésének fő akadálya a megfelelő számú és minőségű férőhelyek létsítésének korlátozottsága, az építkezési dotáció 20 százalékos (70-ről 50 százalékra) csökkentése. Ilyen módon az egyébként is megdrágult építkezés, a nagyarányú fejlesztés olyan mértékű terheket ró a közös gazdaságokra, amelyeket nem, vagy csak nehezen — egyéb fontos területek csorbításával — tudnak elviselni. A sertéstenyésztés központi kérdéssé vált Tolna megyében. Egyre-másra épülnek az új komplex telepek — sajnos azonban, ahány, annyi féle. Minden gazdaság a maga építette, maga választotta típusra, módszerre esküszik. Ennek aztán olyan vetülete is várható majd, hogy az üzemek felújítása, karbantartása körülményes lesz, mert felszerelésük egyedi Jellegű. A sertéstenyésztés problémáiról szólva ezeket állapították meg: „A sertéstenyésztésben az utóbbi évek nagyarányú létszámcsökkenését követően jelentős felfutás tapasztalható mind az anyaállomány, mind a hízó alapanyag tekintetébe.., attól függetlenül, hogy a köz- gazdasági ösztönzőktől várt eredményiavulást nem érték el gazdaságaink. Ennek legfőbb oka, hogy a sertéstenyésztésben nagy arányban felhasznált tápok ára jelentősen emelkedett, amelyet a három forintos, de lényegében az egy forint nagyüzemi felár elvonásával két forintra redukált felvásárlási áremelés nem tudja kompenzálni. Sok gazdaságban a korszerűtlen férőhelyek, takarmányozás, technológia miatt magasak a munkabérköltsé^ek. A háztáji sertéstartás növekedése elsősorban az elmúlt évi hullámvölgyből eredő érdeklődésnek tudható be. Ennek az érdeklődésnek jó alapot biztosit a kialakuló termelőszövetkezeti kooperációs törekvés, a férőhelyek ki- és átalakítása, a fejlesztési hitelezés, a ten vészalapanyag biztosítása stb”. téssel, sőt a gazdaságnak esetleg ráfizetést eredményez, de az ösztönzők már országos méretekben koordinálnak.” (Folytatás a 3. oldalon.) Dalmandou befejezték A Dalmandí Állami Gaz* da-ságban befejezték a kalászosok aratását, betakarítását. Tíz kombájn több mint két hétig dolgozott a földeken, % több mint négyezer hold termését takarította be. A betakarított szemet a gazdaság saját szárítójában készítették elő értékesítésre. A kombájnok kiválóan állták a nehéz munkát, mely végeredményben a javítómunkásokat dicsért Ugyanis a tíz kombájn átlagosan nem állt hat óránál többet műszaki hiba miatt. A gabonakombájnosok és szerelők most hozzáfogtak a kukoricabetakarító gépek előkészítéséhez. A szerelőműhelyben szalagrendszerűen javítják a csőtörő gépeket. A szárító-raktározó üzemben még néhány napig eltart a gabona feldolgozása, s majd ezután kezdik meg ennek a fontos üzemnek a felkészítését a kukorica fogadására. Föld körüli pályán az Interkozmosz—3 A hitelpolitika A pártbizottságok előadói vitatták a hitelpolitikai kérdések hatását, illetve a most éi-vényben lévő hitelrendszereket. Többek között így foglaltak állást: „Az MNB jelenlegi hitelpolitikája kedvezőtlenül hat a beruházási kedvre, mivel túlnyomórészt, csak abban az esetben nyújt a beruházásokhoz hitelt, ha a termelőszövetkezetek a rendelkezésre álló fejlesztési alapot teljes egészében a beruházásokhoz kötik le. Ez az állásDont gátolja az erő- és munkagépek szükség szerinti beszerzését, ami a géppark állagának még gyorsabb romlásához vezet. A kizárólagosan készpénz alapból történő gépvásárlás lehetőségei messze a reális szükségletek alatt maradnak. F,zt a helyzetet súlyosbítja az, hogy a kereskedelempolitika igen kevés lehetőséget biztosít a tipizálásra. Az igen sokféle géptípushoz pedig elemi pót- alkatrészeket nem lehet beszerezni.” A vita során elhangzottakat Bucsi Elek foglalta össze. „A közgazdasági ösztönzők teljes, részletes értékelése még nem lehetséges — állapította meg Bucsi elvtárs —, mivel az év második részében számos dolog befolyásolhatja az eddigi eredményeket. Tényként kell elfogadni, hogy a közgazdasági ösztönzők arra szorítják a gazdaságokat, hogy a maguk kereteit átlépve, a népgazdaságba illeszkedjenek. Előfordulhat, hogy egyes intézkedések egy-egy gazdaságban nem találkoznak egyetérA szocialista országok békés célú űrkutatási és hasznosítási programjának megfelelően a Szovjetunióban pénteken felbocsátották az Interkozmosz—3 műholdat. A szputnyik szovjet és csehszlovák gyártmányú tudományos műszereket hordoz. A repülést szovjet és csehszlovák szakértőkből álló operatív csoport irányítja. A műholdon elhelyezett tudományos műszerek normálisan működnek. Az Interkozmosz—3 tanulmányozza a sugárzás helyzetét a Föld körüli térségben, a sugárzási övezetekben végbemenő dinamikai folyamatok összefüggését, a napkitöréseket, a felső ionoszférában kutatja az alacsony rezgésszámú elektromágneses ingadozások természetét és spektrumát. A szputnyik pályájának“ a Földtől való minimális távolsága 207 kilométer. Maximális távolsága 1320 kilométer. A szputnyik méréseivel egyidejűleg Bulgária, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia összeegyeztetett program szerint méri a külső ionoszféra alacsony rezgésszámú sugárzását. A szputnyik tudományos adatait az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában lévő földi megfigyelő állomások regisztrálják. Uj TIT-szabadegyetem indul Tanácskoztak az ismeretterjesztési munkatervről Séekszárdon új ismeretterjesztést munka- tervéről tanácskozott tegnap délután a Tolna megyei TIT műszaki szakosztálya. Körösi Károly, a szakosztály elnöke többek között arról számolt be, hogy igen szép eredményt értek el a tanfolyamok szervezésével. A műszaki rajztanfolyam például rövid idő alatt tekintélyessé vált. A közlekedési szabadegyetemek a tsz-ekben zajlottak le, s ez figyelemre méltó. Igen jelentős volt a terven felül megrendezett csaknem félszáz KRESZ, továbbképző tanfolyam, ezek hozzájárultak ahhoz is, hogy a Tolna megyei műszaki szakosztály az utóbbi években a sereghajtók közül a 6—7. helyre került eredményeit tekintve, a 19 megye sorrendjében. Bucher Flórián, a TIT megyei szaktitkára vázolta a műszaki szakosztály 1970/71. évi munkatervét. Egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy sok nehézséget okoz a mező- gazdasági üzemekben a legzíjabb gépek nem megfelelő ismerete és szakszerűtlen használata. Ezért a szakosztály több útmutató tematikájú előadást ajánl a tsz-eknek. A közlekedési szabadegyetemet az új idényben is folytatják. A szabadegyetemet rendszeresen látogatók oklevelet kapnak majd. Újszerűség, hogy — a megye sajátos helyzetét tekintve — építészeti és városfejlesztési szabadegyetemet is rendeznek a Babits Mihály művelődési központ és az Építéstudományi Egyesület Tolna megyei csoportjának közreműködésével. A műszaki rajztanfolyamon ebben az évben is indítanak első osztályt, sőt Dombóváron is terveznek egy kihelyezett osztályt, mivel ezt a város iparfejlesztési programja, közte a Láng Gépgyár telepítése is indokolja. Az ülésen Takács Mihályné, a TIT megyei szervezetének titkára, Fábián Imre, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, Váci Imre mérnök, a műszaki szakosztály alelnöke, Dömösi József mérnök, a szakosztály titkára. Wallacher László tanárt Erdélyi Tibor építészmérnök értékes javaslatukkal egészítették ki az ismeretterjesztési munkatervet. Tölösi Kálmán rendőr őrnagy indítványa is helyesléssel találkozott: az előadásokon a gépjárművezetés technikájának oktatását is helyezzék előtérbe. Előrelépést jelentene a közlekedési balesetek megelőzésében, ha a kerékpárosokat, köztük az iskolásokat és üzemi dolgozókat is kioktatnák az alapvető KRESZ-szabályokra, (-só)
