Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

• ; 1. számú felvételünk A legtöbb városnak, így megyénk székhelyének is, van központja. Ez értelemszerűen a rangosabb, a megbecsülés­re és fejlesztésre joggal hi- vatottabb. Vannak azonban egyéb ne­gyedek is. így például Szek- szárdnak az a része, mely túl van a vasút vonalán, és ame­lyet — jobb elnevezés híján, de a fejlesztési tervekre ügyelve — akár „iparváros" jelzővel is lehetne illetni. Ennek egyik megközelítési útja a Mátyás király utca, amelynek dereka táján a dolgozók és a MÁV érdeké­ben, sorompó gátolja a for­galmat. Ez vitán felül jogos és in­dokolt. Kevésbé indokolt azonban az, hogy a Mátyás király utca és a Pollack Mihály ut­ca sarkán a gyalogjárda meg­szűnik. Nem átmenet nélkül, hanem egy szemétdombra tor­kolván. A szemétdombot 1. számú felvételünk mutatja. A 2. számú azt, hogy gyalo­gosok, kerékpárosok, autósok ugyanazt a nyomvonalat hasz­nálják a sorompón való át­haladásra. A távlati tervekben úgy szerepel, hogy ez az átkelő­hely kétszáz méterrel észa­kabbra — Tolna irányába — kerül. A távlati tervek, ne­vük szerint, általában távo­labbi időben szoktak megvaló­sulni. (Ugyanennek első kon­cepciója az idén ünnepli hu- szonharmadik születésnapját.) Röpke felmérés, a teljesség igénye nélkül: Fűtési idényben az ÁFOR sorompón túli telepe napf egy vagon olajat szolgáltat ki kannákkal érkező vásárlók­nak. Idősebbeknek is, akik a kannákért gyakorta másod- magúkkal érkeznek. A gáz­cseretelep napi forgalma 360— 400 palack. (Szállítás, mint előbb.) A Textilnagyker. dol­gozóinak létszáma száz körül van, napi ügyfélforgalma fö­lözi a háromszázat. Az AGROKER-nél ugyanilyen a helyzet. A Kenyérgyárnál nyolcvanhármán dolgoznak, plusz az ide járó gépkocsik vezetői és kísérői. Van még FŰSZERT, MÉH, Vízmű, épí­Arvíz Szekszárdon és más apróságok tőipar, a helyben lakók, (Bé­ke-telep.) Tehát legszerényebb becslés szerint is napi 3000 ember. Tartósabb sorompó-leenge­dés, és az ennek jóvoltából létrejövő gépkocsikaravánok, révén állandó életveszélynek kitéve. Mire lenne szükség? Talán méternyi szélességű gyalogjárda lefektetésére, eset­leg egy személyforgalmi so­rompó és terelő körforgó közbeiktatásával. Idézet Szabó Zoltán mb. osztályvezető főmérnök leve­léből, melyet 1969. november 4.-én a városi tanács építési osztálya részéről az egyik pa­naszosnak írt: (16298/1969. Ea. Ádám/Bné jellel) „Ami a sorompónál a gya­logforgalom részére szükséges sáv biztosítását illeti, Címnek már jeleztem, hogy az Osz­tály mindent el fog követni, hogy kérelme elintézést nyer­jen. Ezirányban a szekszárdi Járási és Városi Rendőrkapi­tánysággal, valamint a Vasút helyi Pályafenntartási Főnök­séggel a kapcsolatot felvet­tem s remélem nem ered­ménytelenül.” A remények tévesnek bizo­nyultak. Ezideig eredményte­lenül. Címünk bevezető részében a napjainkban különösen rosszul hangzó „árvíz" szót is használtuk. Miről van szó? Arról, hogy a szekszárdi dombokról időnként leömlő víz a vasút alatt ugyan átjut, de ott is marad. Magyarán: elönti a környező telkeket, házakat Mészáros Áriám (Má­tyás király utca 58. szám) 1965-től (!!!) kezdődően csinos gyűjteményét tudja bemutat­ni bármely érdeklődőnek, mely a portáját időnként el­öntő vízzel kapcsolatos. Pusz­tult már két tucatnyi baromfi­ja, vízbe veszett számos ve- teménye, mert a vízlevezető árkok tisztítatlanok. Adalékok: nevezett 1965. szeptember 28-án személyesen jelentkezett panaszával a KPM. Közúti Igazgatósága szekszárdi kirendeltségénél. Boldog birtokosa egy 1969. április 14-én (17313/1969. Ea. Ádám) jelű levélnek a váro­si tanács építési osztályától, mely közli, hogy: „panaszát elintézés miatt illetékességből megküldtem... Felkérem, hogy az árok mielőbbi jókarba he­lyezését a Közúti Igazgatóság­nál szíveskedjék szorgalmaz­ni. Hegyi Ferenc, o. v. főmér­nök.’ A szorgalmazás lehet, hogy megtörtént, a jókarba helye­zés nem. Múlt év május 22-én (a fenti számot egy 2-sel ki­egészítő iktatással) ugyanezen aláíró már arról küldött ér­tesítést, hogy az árok ’’jókarba hozatala” a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság helyi szakaszmérnökségéhez tarto­zik. Csirkeperek? Szó sincs róla! Mészárosék- nái például egy nyolcvan- éves öregember, a felesége és lánya van otthon. A fiuk a MÁV-nál dolgozik. Természe­tesen társadalmi munkában is lekaszálhatnák a nyitott víz­elvezető árkot borító füvet, hasrafekve kitisztíthatnák az átereszeket. Mikor? Ki? Ott­jártunk idején úgy véltük — nem lévén ugyan szakemberek ároktisztítás terén — hogy öt segédmunkás háromnapi mun­kája egy kisebb lakótelep számtalan gondját megoldhat­ná. Ehelyett ötévi aktatologatás történt. A Mátyás király utca vas­úton túli része nincs Szek­szárdon ? ORDAS IVÁN Foto: GOTTVALD KÁROLY 2. számú felvételünk Azonnali belépéssel alkalmazunk ács, kőműves, vasbetonszerelő, bádogos, szigetelő, vasszerkezeti lakatos, asztalos szakmunkásokat, hegesztőket Ezen szakmákon belül ifjú szakmunkásokat is felve­szünk, akik 1970. évben szerezték szakmunkás-bizonyítvá­nyukat, továbbá ÜT-, CSATORNABETONOZÓ MUNKÄSO. KÁT, KUBIKOSOKAT, KUBIKOSBRIGÁDOKAT, férfi SE­GÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés teljesítménybérben. Jelentkezés : 26. sz. Állami építőipari VALLALAT, DUNAÚJVÁROS Béke tér 3. (1) hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Figyelje hűtőszekrényének gyártási számát!

Next

/
Thumbnails
Contents