Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

Tanuljunk többen nyelveket A közelmúltban ismét gyil­kos erejű földrengés pusztí­tott, ezúttal Törökorsz'gban, az Isztambultól mintegy 200 kilométerre délre fekvő tér­ségben. Még’ élénken emléke­zetünkben él a jugoszláv Banja-Luka-i tragédia híre, de Skopje város nevét sem felejt­jük el egyhamar. Jugoszlávia mellett Olaszországnak is gyakran kijut a földmozgások okozta megpróbáltatásokból; Szicüia még ki sem heverte a néhány év előtti földrengés következményeit, a Nápoly közelében fekvő Pozzuoliban máris újabb fényegetö jelek sejtetik a közelgő tragédiát. HOL GYAKORI A FÖLDRENGÉS? Mint látható, az utóbbi években erősen „rájár a rúd” a Földközi-tenger térségében fekvő európai országokra. Pe­dig nem is ez a terület a földkéreg legnagyobb és leg­gyakoribb mozgásainak a szín­helye, hiszen Európára éven­te — a sokéves átlag alap­ján — csupán 1,4 nagy ren­gés jut. A legnagyobb rengé­sek a Csendes-óceán partsze­gélyei mentén lépnek fel és pl. Ázsiában évente több mint 30 nagy földmozgást jegyez­nek fel. A legnagyobb föld­rengések országa Japán, mi­vel két földrengési övezet, a szélességi köri — Mexikói­öböl, Földközi-tenger, Kis- ázsia, Himalája, Delkelet­Hosszú ideig úgy vélték, hogy oz ősember nyomait csak az úgynevezett karsztos mészkő- barlangokban kell keresni. Az örmény Tudományos Akadémia egyik expedíciója most Jereván határában felfedezett egy alsó paleolit korból származó bazalt- barlangot. A Razdan folyó szik­lás partján lévő barlang be­járatát kő- és földhordalék ta­karta el. A „kunyhóban” több mint kétezer munkaeszközt, fegyvert, és más, kovakőből, lá­vából és bazaltból készített tár­gyat találtak. Ez arra utal, hogy réges-rég egy nagy „kőfaragó- műhelynek" kellett itt néhány nemzedéken keresztül léleznie. Lehetséges, hogy a maustier-i kultúra vadászati emlékei kerül­tek elő, amelyekre a munkafo­lyamatok bonyolultságú volt a jellemző. Tábortűzmaradványok, megszenesedett növények, étel- marodék, jávorszarvas, orrszarvú Ázsia, Japán szigetcsoport — és a délkörmenti — Aletták, Japán szigetcsoport, a két Amerika nyugati partvidéke — övezetkereszteződésénél terül el; évente mintegy -000 kü­lönböző intenzitású földrengés rázkódtatja meg. Tehát a földközi-tengeri félszigetek azon a „másod­rendű” földrengéssávon fek­szenek, amely a legfiatalabb hegységek övét kíséri Uj- Guineától a Himaláján, a Kaukázuson, az Alpokon ke­resztül le egészen spanyol- országig, sőt az Észak-Afriká- ban levő Atlas-hegységig. Kö- zép-Európát — s benne ha­zánkat —, ezt a régi, szilárd geológiai alakulatot a föld­rengések általában elkerülik. Többnyire a világ más részé­ről származó rengések érez­tetik hatásukat. (Magyarorszá­gon az utolsó nagyobb ren­gés 1956. január 12-én Cuna- harasztiban jelentkezett, de világviszonylatban ez a ki­csiny rengésekhez tartozik.) A FÖLDRENGÉS OKA A földrengés a földkéreg­ben és a köpeny felső ré­szében felhalmozott rugalmas energiák egy részének sza­baddá válása (egyik-másik földrengés kapcsán olyan nagy mennyiségű energia szabadul fel, hogy az megközelíti a világ évi energiatermelését!) A földrengést sekélynek ne­és vodlócsontok maradtak fenn a barlangban. Az ősember most felfedezett barlangja körülbelül annyi leletet ad a tudományos kutatás számára, mint a híres dél-franciaországi barlanglelő­hely. A leletek abszolút korát egyelőre nehéz meghatározni, de valószínűleg az ún. Mindel- jégkorszok idejéből származónak tekinthetjük. A Razdan folyó sziklás med­rében azóta hasonló geológiai körülmények között lévő újabb barlangot fedeztek fel, amely­nek „helyisége" 20 méter hosz- szú és 13 méter széles. Az időközben felfedezett má­sik két barlang is az alsó pa­leolit korszakból származik, az ősközösségi társadalom kialaku­lásának idejéből. A Razdan fo­lyó npgyszámú őskori leletével az őskori emberi élet egyik böl­csőjének bizonyult. vezzük, ha fészekmélysége nem éri el a 70 km-t, köze­pes mélységűnek, amikor a fészekmélység 70 és 00 km között van, és mélyfészkűnek, ha ennél mélyebben van a rengés hipocentruma (az utób­biak a legritkábbak.) A mély­fészkű, közepes mélységű és sekély rengések rendszerint egyetlen ferde felület mentén együttesen fordulnak elő. Az ilyen felület mindig egy óceáni mélytengeri árok kör­nyékéről indul ki és bukik a kontinensek alá. A rengés te­rületét szigetsor, belső geoló­giai kiegyenlítetlenség és te­vékeny tűzhányósor jellemzi. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy a tűzhányótevékenység szükségszerű előidézője lenne a földrengésnek, sőt, az ese­tek nagy százalékában nem így van. Inkább ártól van szó, hogy mindkét jelenség ugyanarra a közös okra vezet­hető vissza: a Föld mélyebb rétegeinek belső mozgására. A kutatók tudásszomját nem elégíti ki pusztán a földren­gési folyamatok tanulmányo­zása, azt is igyekeznek meg­állapítani, host7 milyen össze­függések lehetnek a földren­gés s a többi természeti je­lenségek között.. Az a meg­figyelés. hogy a legtöbb föld­rengés ősszel és télen észlel­hető. azt a következtetést szülte, hogy a Non hatással lehet a földrengések létrejöt­tére. a Föld ugyanis télen közelebb van a Naphoz, mint nyáron). Egyesek megkísérelték a földrengések okát a légköri hatásokkal magyarázni. Olasz országban a légköri viszonyok sokéves megfigyelése szoros kapcsolatot tárt fel a levegő nyomása és a földkéreg ren­gései között. Egves esetekben a légnyomás erős süllyedése előzte meg a földrengést. PONTOS ELŐREJELZÉS A természet félelmetes jelen­ségei között egyik sem hat olyan erősen az emberre, mint a földrengés, A természet erő­ivel szembeni kiszolgáltatott­ság ugyanis ebben az esetben a legnagyobb. Igaz, a tudo­mány mindmáig semmit sem tud tenni a rengések meg­akadályozására, a rengésekkel kapcsolatos ismeretanyagunk azonban évről évre olvan mér­tékben gyarapodik, hogy bi­zonyára nem kell már sokáig várnunk a pontos előrejelzés­re. mely sok százezer em>«r életét menti majd meg Ki­számították,, hogy eddig csu­pán a történelmileg feljegy­zett rengések mintegy 13 mil­lió áldozatot szedtek.» Az MSZMP KB irányelvei a párt X. kongresszusára töb­bek között hangsúlyozza, a szocialista gazdasági integrá­ció fokozatos fejlődésének szükségességét, az aktív har­cot az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével szem­ben, az internacionalizmus erősítésénék feladatait és a széleskörű véleménycsere szük­ségességét. E kiragadott gon­dolatok is arra mutatnak, hogy mind több ember számára vá­lik szükségessé, egyénileg is előnyössé egy vagy több ide­gen nyelv ismerete. A nyelv ismerete lehetővé teszi, hogy a különböző nem­zetek fiaival, lányaival köz­vetlenül széleskörű eszmecse­rét folytathassunk a legkülön­bözőbb kérdésekről, mellyel az irányelvek célkitűzéseinek megvalósítását hathatósabban tudjuk segíteni. A különböző társadalmi szer­vezetek az MSZBT, TIT, Nép­front, KISZ, szakszervezet az elmúlt években hathatósan se­gítették a felnőtt nyelvtan- folyamok beindítását és az ok­tatás tárgyi feltételeinek biz­tosításához — az érdekelt vál­lalatok vezetőinek megnyerésé­vel is — jelentős segítséget biztosítottak. Jelentős volt a TIT megyei vezetésének munkája, mellyel ez év augusztusában is sor ke­rült az orosz nyelvi tábor megrendezésére Domboriban. Az audó-vizuális oktatáshoz szükséges felszerelést a TIT és a paksi közép- és I. sz. ál­talános iskolák biztosították. A nyelvi táborban ez évben. 3 szovjet tanuló is részt vett, mely még több lehetőséget biztosítón a nyelv gyakorlásá­ra. Az orosz nyelv használata a reggeli ébresztőtől, az esti ta­karódéig igen nagymértékben gyarapította a résztvevők be­szédkészségét és kedvet éb­resztett bennük az orosz nyelv megtanulása iránt. Megyénk nagyobb részében a személyi feltételek az inten­zívebb nyelvtanuláshoz adot­tak. Nyelvi laboratórium lét­rehozása egyre több helyen igény, melynek létesítését, lát­va az eredményeket, az anya­gi lehetőség létrejöttével mind több iskolában igyekeznek megvalósítani. Megyénk felnőtt lakossága részéről is egyre többen igény­lik a rendszeres nyelvtanulás lehetőségét. Ezen igényt kí­vánja teljesíteni a • TIT. MSZBT. ML Esti Egyetem az­zal, hogy a járási székhelye­ken biztosítja az év szeptem­berétől a jelentkezőknek a ta­nulás lehetőségét. A jelentke­zők ismereteinek figyelembe­vételével. kezdő és haladó orosz nyelvtanfolyamokat indít az Esti Egyetem. A tanfolyamok célja, me­gyénk tapasztalt nyelvet okta­tó tanárainak közreműködésé­vel a gyors és eredményes nyelvtanulás biztosítása. A je­lentkezés nincsen iskolai vég­zettséghez kötve, mivel a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy egy nyelv elsajátításához a legfontosabb a szorgalom, a rendszeres felkészülés, mely a mindennapi szívós, apró, kö­vetkezetes munkában születik meg. Szeretnénk ha a tanfolya­mokra a kétkezi dolgozó em­berek részéről is sokan je­lentkeznének, részletesebben megismernék ezzel más nem­zet kultúráját, közvetlenebbé válna kapcsolatuk külföldi is­merőseikkel és otthon is job­ban tudnák segíteni gyerme­keiket, a tanulásban. Az idegen nyelv tanulása a magnós ókitatás és egyéb tech­nikai lehetőségek felhasználá­sával könnyebb, mint a ko­rábbi időszakokban. A lehetőségek a tanulásra adottak, ugyanakkor az egyén­nek és a társadalmnak egy­aránt hasznára válik. Más nép nyelvének ismerete az ember kulturáltságának fontos ténye­zője, ezért közös erőfeszítéssel megyénkben még többet kell tennünk a nyelvtanulás érde­kében. Bauer József nyelvtanár A „FEHÉRHÁZ" kapuja Foto: Gottvald A neandervölgyi ember nyomdokain? Félelmetes földrengések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents