Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

7ÖLM* H£ä?E£ VILÄÖ FBOtEfÄSIATEGYESÖlJETEiíl ^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEOVTI BIZOTTSÁGA £3 A MEGYEI TANÁCS LAPjA | XX. évfolyam, 199. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970. augusztus 26. ■ÉÉHMriMM Az élenjáró megyék között... A tsz-her uh ázásokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt illést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Kiss Pál, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának szeméilyteti csoport- vezetője dr. Vágó László, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának munkatársa. A vb. első napirendjén Farkas Istvánnak, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetőjének elő­terjesztése szerepelt, amely „A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek beruházásainak helyzete és problémái Tolna me­gyében” címet viselte. Az előterjesztés kiegészítéséként a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság e tárgyban végzett vizsgálata alapján készült tájékoztató is szerepéit. Ezt kö­vetően .,A tanácsi intézmények káderhelyzete, az intézmé­nyek személyzeti munkája és feladatok" címmel dr. Fülöp Taj as személyzeti és oktatási osztályvezető élőterjesztését vitatta me® a végrehajtó bizottság testületé. — .A gazdasági mechaniz­musban alkalmazott közgazdá­sági szabályzók hatására nagy mértékben megnövekedtek a termelőszövetkezeti beruházá­sok az elmúlt években. — ol­vasható a mezogazaasagi es élelmezésügyi osztály jelenté­sében. — Érdekes megfigyelni a beruházások forrásainak megoszlását, illetve arányai­nak változását. Amíg 1966-ban a beruházásoknál szükséges- összeg 67.1 százaléka MNB-hi- telbő! 2.4 százaléka ártámo­gatásból és 30.5 százaléka sa­ját erőből tevődött össze, ad­dig 1969-ben az MNB-hitel százalékaránya 13.1. a saját erőből való hozzájárulás 42,5 százalék volt, s jelentősen megnőtt 44,4 százalékra az ál­lam által adott ártámogatás összege. Mindez bizonyítja, hogy jelentősen megváltozott a beruházások esetén a me- zogazdasági üzemek anya­gi érdekeltsége. Tasz. e helyzeten némiképpen változtatott, hogy az állami A Lajvér patak „orvtámadása' a bátaszéki vasútvonalon A hétfői esőzés és a keddre virradó éjjeli felhőszakadás rendkívül megduzzaszictta a szekszárdi dombvidék csapa­dékát levezető Lajvér pata­kot. A máskor jámbor patak félelmetessé vált, s a szek­szárdi—bátaszéki országutat átszelő budapesti—bátaszéki— bajai vasútvonalat a fény­sorompónál váratlanul „hátba támadta" — amint azt Ba­logh Lajos, a MÁV szekszárdi pályafenntartási főnökségének tanácsosa elmondta. A Lajvér átszakítot+a mind­két oldali gátját, s a vasút, a patak és a közút közti há­romszögben kiáradt és telje­sén felgyülemlett víz elérte a sín gerincét, az ágyazaton télül. Elöntötte a bátaszéki tsz kertészetének pa pri ka f öl et­jei is. A vasút szorongatott hely­zetében a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszár­di szakaszmérnökségéhez for­dult segítségért. Á szakasz- mérnökség — bár nem tar­tozik hatáskörébe a Lajvér — (1(10 homokzsákot küldött, s ezeket a vasúti dolgozók a helyszínen megtöltötték, s be­tömték a gátszakadást; a 220 méter hosszúságban elázott vasúti töltés mindkét oldalát négv vagon bánvakavicesai erősítették meg. A vizet ká+ mozgószivattvúval szívatták vissza medrébe, s így sikerült megvédeni a vasúti töltést. A vonatok azonban csak lépés­iben;. 5 kilométeres sebesség­gel közlekedhettek ezen a szakaszon. A pályatestet egész éjjel készenlétben őrizték. A felhőszakadás áradata a mó­rágy! vasútállomáson is át­csapott a vágányokon, de je­lentős kárt nem okozott. Kedden első fokú belvíz- védelmi készültséget rendeltek el a Kapós folyón is, amelyen Dombóvárott tegnap délben 254, délután 4 órakor pedig 275 centiméter vízállást mér­tek, — amint azt Faludi Fe­renc, a szakaszmérnökség épí­tésvezetője érdeklődésünkre közölte. (—bailabás) támogatás mértéke 70 száza­lékról 50 százalékra csökkent ebben az esztendőben, s ez a korábbi évhez képest némi visszahúzódást jelentett de a jelenlegi körülmények még mindig jóval kedvezőbbek, mint a gazdasági reform előtt. Az előterjesztés ezután rész­letesen taglalja a termelőszö­vetkezeti beruházások problé­máit. Beszél az építőipari gon­dokról. s arról, hogy a megyében 23 tsz kérte a szakosított tehenészeti és 14 tsz a szakosított sertéstelep építésének jó­váhagyását. Szól a beszámoló arról is, hogy a különböző termelési ngaza tok beruházásai nem egyenlő arányban feilődnek, nagyobb figyelmet érdemelnek a szőlő- és gyümölcstermelési vala­mint: a kertészeti beruházá­sok, hiszen ezeknek a lakos­ság ellátásában van nagy sze­repük. — Az énületberuházások mellett a mezőgazdasági üze- rpeE-ndk nagyabb gondbt kell fordítaniuk a termelés munka­folyama tainaik* a*5pesílésére. Ft só rend í f-tadat az erő­p'í'ttrqr'f ) Jf:íb,ó 1 í CO P91Ő1) belül is íl pseyteHp nyíí erőgépek beszerzése, amelyek lehetővé teszik a kap­csolt; munkagénsorrk alkalma­zását. A termelőszövetkezeteik melléküzemági tevékenységén bélül pedig nagyobb teret kell biztosítani a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iizem- ássknmk. Növelni kell a meg­felelő épület- ét; géni beruhá­zásokat, nagvobh gondot fordít an: a tárolóterek — fő­leg a hűtőtárolók — építésére. A mezőeazdasági osztály elő­terjesztését élénk vita követ­te. Legtöbben az építőipari kapacitással járó problémák­kal foglalkoztak. Elhangzott, hogy az állami építőipari vál­lalatok egyre kevesebb tsz- éóítikezést vállalnak, s ennek bizonyos tekintetben érthető (Folytatás a 2. oldalon ) Kongresszusi irányelvek Nem elég ismerni — alkalmazni is kell „Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fo­gadják el a párt gazdaságpo­litikai irányvonalát, ugyanak­kor nem korszerűsítik a ter­melést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és felada­taikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbál­ják megoldani. Meg kell aka­dályozni. hogy társadalmunk­nak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélve­zői legyenek.” Ezt a határozott, mondhat­ni úgy is, éles fogalmazásé megállapítást idézzük most a Központi Bizottság vasárnap nyilvánoságra hozott , kong­resszusi irányelveiből, mely­nek vitája már folyik a párt­csoportokban, s folytatódik majd a szeptemberi vezető­ségválasztó taggyűléseken. Az idézett passzust nem kellett kikeresnünk, tintával bekari­kázva csúsztatta kezünkbe egy korosabb. kommunista mérnök, miközben pártcso- portjuk megbeszélését hall­gattuk. A nagylétszámú párt­csoportban —, tizenheten van­nak — már éppen a negyedik felszólaló töprenkedett azon, vajon mit tudnák ők — sza­vaik lényegét idézve — hozzá­tenni a Központi Bizottság igaz. oe éppen tömörségüknél fogva általánosnak tűnő. meg­állapításaihoz? Egyetlen pártcsoportban, pártalapszervezetben lenne gond csupán ez? Aligha. Mert hiszed az émlített pártcsóoort is csupán azért töprengett e megállapításon, mert nem vet­te észre az erdőtől a fát, az általánosban a nagyon is konk­rétat, nekik szólót. A korosabb mérnök ugyanis nem véletle­nül mutatta a tintával jelölt szövegrészt. Gyáruk a múlt évben s az év eddik eltelt hó­napjaiban is többször nézett farkasszerhet a fizetésképte­lenséggel. termékeik elhelye­zése mind nehezebb, mert a vevők mást. korszerűbbet, tet­szetősebbet keresnek. A baj­ból úgy ahogy ma még kihúz­za őket az. exporttámogatás, s más állami segítség', ám nyil­vánvaló. hogy időt nyernek csak ezzel, de a tényekkel va­ló szembenézést: nem kerti lhe- 'tik el. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei érthetően nem bocsátkozhatnak részle­tekbe, hiszen' akkor vaskos kötetet töl lenének meg. A tö­mörség, s ami a következmé­nye. az összegező általánosítás azonban nemhogy akadálya, hanem éppen forrása a meg­értésnek, a szavakból követ­kező feladatok, tettek helyi meghatározásának. Való igaz: egy-egy pártcsoport, párt- alapszervezet teljes részletes­séggel nem képes megvitatni az. irányelvek egészét, de er­re szükség sincsen. Arra azon­ban igen. hogy minden kom­A Losonczi Pál vezette magyar delegáció megkezdte hivatalos ianzániai tirgyalá- sait a Július Nyerere ídlamlű vezette tanzániai delegációval. Képünkön: a küldöttségek a tárgyalóasztalnál. ^ (Képtávírónkon érkezett.) munista közösség ismerje az irányelveket, s ezzel párhu­zamban a maga sajátos terü­letének, feladatának megfele­lő irányelvrészleteket megke- rese, földolgozza, kibontsa a tömör mondatokba sűrített, a valóság ezer részletét tükröző lényeget. Az irányelvek ötödik fejeze­tében olvashatjuk: „A szilárd alapműveltség biztosítása mel­lett minden iskolatípusban tö­rődjenek többet az egyéni ké­pességek differenciált fej­lesztésével, biztosítsák és bá­torítsák a tehetségek szabad kibontakozását.” Nos, aligha indokolt ezen sokat meditálni — mondjuk — egy termelő­szövetkezeti pártcsoportban vagy pártszervezetben, ám egy pedagógus, egy tanácsi pártcsoportban vagy alap­szervezetben elkerülheti-e fi­gyelmünket? S ha már meg­ragadta, logikus, hogy fölmé­rik saját területüket, az ott lé­vő helyzetet, a lehetséges te­endőket. Aza^: az általános­tól eljutnak a konkrétig, a , szavaktól. az álláfoglalástól a tervekig és tettekig. Ez utóbbihoz értve természetesen a felsőbb pártszervekhez cím­zett észrevételeket, javaslato­kat is. Mert ezek jelentik az irányelvek megismerésének, megvitatásának, s földolgozá­sának értelmét. A politikai dokumentumok, mint ez esetben, a Közponii Bizottság kongresszusi irányel­vei, végső soron mindig össze­gezések, s ezért mindenkihez szólnak, de nem külön-külön mindenkihez. A megértés for­rása éppen ezért csakis az le­het, hogy ugyanarról, az irány­elvekről beszéljenek ugyan a kommunisták, de másként a tudományos kutatóintézetben, az államigazgatásban, s me­gint másként a termelőszö­vetkezetben vagy az ipari üzemben. A szavak ereje nem a szavak ismétlésében van. hanem a szavak keltette gon­dolatokban. véleményekben, s az. azokból következő cseleke­detekben. Valamit félreértet­tek ott. ahol úgy gondolják: ..nem lehetünk okosabbak a Központi Bizottságnál”, s ezért megelégednek az irány­elvek elolvasásával, formai megbeszélésével, anélkül, hogy a maguk okosságát, a helyi tapasztalatokat. tanulságokat és teendőket sorakoztatnák fel az irányelvek adta út­mutatáshoz. A kettő együtt ad egészet. A Központi Bizott­ság az egész ország, a gazda­ság. a társadalom, a párt ered­ményeit. és teendőit összegez­te. Törvényszerű, hogy a párt- szervereteknek is ezt kell ten­niük, a maguk hatósugará­ban, a maguk környezetére, tevékenységi területére értve. A IX. kongresszus óta el­telt esztendőkben az élet min­den területén változások se­regét, a fejlődés lényeinek tömegét jegyezhettük fel. A gazdasági reform bevezetése és realizálása, a harmadik öt­éves terv megvalósulása az állami életben a szocialista demokrácia kibontakoztatása, az ideológiai, művészeti mun­kában nagy szerepet játszó alkotó viták kiragadott pél­dák csupán a fejlődés, a vál­tozások érzékeltetésére. Van tehát alap a nekirugaszkodás­ra. a holnapi teendők fölmé­résére. Az irányelvek, minden kommunista közösség, de minden más közösség számá­ra is megielölik. mjlveo irány­ban keressék e teendo'-rt. Azt azonban, hogy e teendők vég­rehajtásának; útja, módía. módszere és stílusa mi legyen, mit vegyenek előbbre, s mit soroljanak hátrább, cat-i.s helyben dönthetik el. Ezért nem elég ismerni az irány­elveket. Érteni is kell azokat. Érteni, tehát: alkalmazni! M. Ä

Next

/
Thumbnails
Contents