Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
7ÖLM* H£ä?E£ VILÄÖ FBOtEfÄSIATEGYESÖlJETEiíl ^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEOVTI BIZOTTSÁGA £3 A MEGYEI TANÁCS LAPjA | XX. évfolyam, 199. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1970. augusztus 26. ■ÉÉHMriMM Az élenjáró megyék között... A tsz-her uh ázásokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt illést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Kiss Pál, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának szeméilyteti csoport- vezetője dr. Vágó László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa. A vb. első napirendjén Farkas Istvánnak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetőjének előterjesztése szerepelt, amely „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak helyzete és problémái Tolna megyében” címet viselte. Az előterjesztés kiegészítéséként a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság e tárgyban végzett vizsgálata alapján készült tájékoztató is szerepéit. Ezt követően .,A tanácsi intézmények káderhelyzete, az intézmények személyzeti munkája és feladatok" címmel dr. Fülöp Taj as személyzeti és oktatási osztályvezető élőterjesztését vitatta me® a végrehajtó bizottság testületé. — .A gazdasági mechanizmusban alkalmazott közgazdásági szabályzók hatására nagy mértékben megnövekedtek a termelőszövetkezeti beruházások az elmúlt években. — olvasható a mezogazaasagi es élelmezésügyi osztály jelentésében. — Érdekes megfigyelni a beruházások forrásainak megoszlását, illetve arányainak változását. Amíg 1966-ban a beruházásoknál szükséges- összeg 67.1 százaléka MNB-hi- telbő! 2.4 százaléka ártámogatásból és 30.5 százaléka saját erőből tevődött össze, addig 1969-ben az MNB-hitel százalékaránya 13.1. a saját erőből való hozzájárulás 42,5 százalék volt, s jelentősen megnőtt 44,4 százalékra az állam által adott ártámogatás összege. Mindez bizonyítja, hogy jelentősen megváltozott a beruházások esetén a me- zogazdasági üzemek anyagi érdekeltsége. Tasz. e helyzeten némiképpen változtatott, hogy az állami A Lajvér patak „orvtámadása' a bátaszéki vasútvonalon A hétfői esőzés és a keddre virradó éjjeli felhőszakadás rendkívül megduzzaszictta a szekszárdi dombvidék csapadékát levezető Lajvér patakot. A máskor jámbor patak félelmetessé vált, s a szekszárdi—bátaszéki országutat átszelő budapesti—bátaszéki— bajai vasútvonalat a fénysorompónál váratlanul „hátba támadta" — amint azt Balogh Lajos, a MÁV szekszárdi pályafenntartási főnökségének tanácsosa elmondta. A Lajvér átszakítot+a mindkét oldali gátját, s a vasút, a patak és a közút közti háromszögben kiáradt és teljesén felgyülemlett víz elérte a sín gerincét, az ágyazaton télül. Elöntötte a bátaszéki tsz kertészetének pa pri ka f öl etjei is. A vasút szorongatott helyzetében a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségéhez fordult segítségért. Á szakasz- mérnökség — bár nem tartozik hatáskörébe a Lajvér — (1(10 homokzsákot küldött, s ezeket a vasúti dolgozók a helyszínen megtöltötték, s betömték a gátszakadást; a 220 méter hosszúságban elázott vasúti töltés mindkét oldalát négv vagon bánvakavicesai erősítették meg. A vizet ká+ mozgószivattvúval szívatták vissza medrébe, s így sikerült megvédeni a vasúti töltést. A vonatok azonban csak lépésiben;. 5 kilométeres sebességgel közlekedhettek ezen a szakaszon. A pályatestet egész éjjel készenlétben őrizték. A felhőszakadás áradata a mórágy! vasútállomáson is átcsapott a vágányokon, de jelentős kárt nem okozott. Kedden első fokú belvíz- védelmi készültséget rendeltek el a Kapós folyón is, amelyen Dombóvárott tegnap délben 254, délután 4 órakor pedig 275 centiméter vízállást mértek, — amint azt Faludi Ferenc, a szakaszmérnökség építésvezetője érdeklődésünkre közölte. (—bailabás) támogatás mértéke 70 százalékról 50 százalékra csökkent ebben az esztendőben, s ez a korábbi évhez képest némi visszahúzódást jelentett de a jelenlegi körülmények még mindig jóval kedvezőbbek, mint a gazdasági reform előtt. Az előterjesztés ezután részletesen taglalja a termelőszövetkezeti beruházások problémáit. Beszél az építőipari gondokról. s arról, hogy a megyében 23 tsz kérte a szakosított tehenészeti és 14 tsz a szakosított sertéstelep építésének jóváhagyását. Szól a beszámoló arról is, hogy a különböző termelési ngaza tok beruházásai nem egyenlő arányban feilődnek, nagyobb figyelmet érdemelnek a szőlő- és gyümölcstermelési valamint: a kertészeti beruházások, hiszen ezeknek a lakosság ellátásában van nagy szerepük. — Az énületberuházások mellett a mezőgazdasági üze- rpeE-ndk nagyabb gondbt kell fordítaniuk a termelés munkafolyama tainaik* a*5pesílésére. Ft só rend í f-tadat az erőp'í'ttrqr'f ) Jf:íb,ó 1 í CO P91Ő1) belül is íl pseyteHp nyíí erőgépek beszerzése, amelyek lehetővé teszik a kapcsolt; munkagénsorrk alkalmazását. A termelőszövetkezeteik melléküzemági tevékenységén bélül pedig nagyobb teret kell biztosítani a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iizem- ássknmk. Növelni kell a megfelelő épület- ét; géni beruházásokat, nagvobh gondot fordít an: a tárolóterek — főleg a hűtőtárolók — építésére. A mezőeazdasági osztály előterjesztését élénk vita követte. Legtöbben az építőipari kapacitással járó problémákkal foglalkoztak. Elhangzott, hogy az állami építőipari vállalatok egyre kevesebb tsz- éóítikezést vállalnak, s ennek bizonyos tekintetben érthető (Folytatás a 2. oldalon ) Kongresszusi irányelvek Nem elég ismerni — alkalmazni is kell „Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irányvonalát, ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni. hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek.” Ezt a határozott, mondhatni úgy is, éles fogalmazásé megállapítást idézzük most a Központi Bizottság vasárnap nyilvánoságra hozott , kongresszusi irányelveiből, melynek vitája már folyik a pártcsoportokban, s folytatódik majd a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűléseken. Az idézett passzust nem kellett kikeresnünk, tintával bekarikázva csúsztatta kezünkbe egy korosabb. kommunista mérnök, miközben pártcso- portjuk megbeszélését hallgattuk. A nagylétszámú pártcsoportban —, tizenheten vannak — már éppen a negyedik felszólaló töprenkedett azon, vajon mit tudnák ők — szavaik lényegét idézve — hozzátenni a Központi Bizottság igaz. oe éppen tömörségüknél fogva általánosnak tűnő. megállapításaihoz? Egyetlen pártcsoportban, pártalapszervezetben lenne gond csupán ez? Aligha. Mert hiszed az émlített pártcsóoort is csupán azért töprengett e megállapításon, mert nem vette észre az erdőtől a fát, az általánosban a nagyon is konkrétat, nekik szólót. A korosabb mérnök ugyanis nem véletlenül mutatta a tintával jelölt szövegrészt. Gyáruk a múlt évben s az év eddik eltelt hónapjaiban is többször nézett farkasszerhet a fizetésképtelenséggel. termékeik elhelyezése mind nehezebb, mert a vevők mást. korszerűbbet, tetszetősebbet keresnek. A bajból úgy ahogy ma még kihúzza őket az. exporttámogatás, s más állami segítség', ám nyilvánvaló. hogy időt nyernek csak ezzel, de a tényekkel való szembenézést: nem kerti lhe- 'tik el. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei érthetően nem bocsátkozhatnak részletekbe, hiszen' akkor vaskos kötetet töl lenének meg. A tömörség, s ami a következménye. az összegező általánosítás azonban nemhogy akadálya, hanem éppen forrása a megértésnek, a szavakból következő feladatok, tettek helyi meghatározásának. Való igaz: egy-egy pártcsoport, párt- alapszervezet teljes részletességgel nem képes megvitatni az. irányelvek egészét, de erre szükség sincsen. Arra azonban igen. hogy minden komA Losonczi Pál vezette magyar delegáció megkezdte hivatalos ianzániai tirgyalá- sait a Július Nyerere ídlamlű vezette tanzániai delegációval. Képünkön: a küldöttségek a tárgyalóasztalnál. ^ (Képtávírónkon érkezett.) munista közösség ismerje az irányelveket, s ezzel párhuzamban a maga sajátos területének, feladatának megfelelő irányelvrészleteket megke- rese, földolgozza, kibontsa a tömör mondatokba sűrített, a valóság ezer részletét tükröző lényeget. Az irányelvek ötödik fejezetében olvashatjuk: „A szilárd alapműveltség biztosítása mellett minden iskolatípusban törődjenek többet az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozását.” Nos, aligha indokolt ezen sokat meditálni — mondjuk — egy termelőszövetkezeti pártcsoportban vagy pártszervezetben, ám egy pedagógus, egy tanácsi pártcsoportban vagy alapszervezetben elkerülheti-e figyelmünket? S ha már megragadta, logikus, hogy fölmérik saját területüket, az ott lévő helyzetet, a lehetséges teendőket. Aza^: az általánostól eljutnak a konkrétig, a , szavaktól. az álláfoglalástól a tervekig és tettekig. Ez utóbbihoz értve természetesen a felsőbb pártszervekhez címzett észrevételeket, javaslatokat is. Mert ezek jelentik az irányelvek megismerésének, megvitatásának, s földolgozásának értelmét. A politikai dokumentumok, mint ez esetben, a Közponii Bizottság kongresszusi irányelvei, végső soron mindig összegezések, s ezért mindenkihez szólnak, de nem külön-külön mindenkihez. A megértés forrása éppen ezért csakis az lehet, hogy ugyanarról, az irányelvekről beszéljenek ugyan a kommunisták, de másként a tudományos kutatóintézetben, az államigazgatásban, s megint másként a termelőszövetkezetben vagy az ipari üzemben. A szavak ereje nem a szavak ismétlésében van. hanem a szavak keltette gondolatokban. véleményekben, s az. azokból következő cselekedetekben. Valamit félreértettek ott. ahol úgy gondolják: ..nem lehetünk okosabbak a Központi Bizottságnál”, s ezért megelégednek az irányelvek elolvasásával, formai megbeszélésével, anélkül, hogy a maguk okosságát, a helyi tapasztalatokat. tanulságokat és teendőket sorakoztatnák fel az irányelvek adta útmutatáshoz. A kettő együtt ad egészet. A Központi Bizottság az egész ország, a gazdaság. a társadalom, a párt eredményeit. és teendőit összegezte. Törvényszerű, hogy a párt- szervereteknek is ezt kell tenniük, a maguk hatósugarában, a maguk környezetére, tevékenységi területére értve. A IX. kongresszus óta eltelt esztendőkben az élet minden területén változások seregét, a fejlődés lényeinek tömegét jegyezhettük fel. A gazdasági reform bevezetése és realizálása, a harmadik ötéves terv megvalósulása az állami életben a szocialista demokrácia kibontakoztatása, az ideológiai, művészeti munkában nagy szerepet játszó alkotó viták kiragadott példák csupán a fejlődés, a változások érzékeltetésére. Van tehát alap a nekirugaszkodásra. a holnapi teendők fölmérésére. Az irányelvek, minden kommunista közösség, de minden más közösség számára is megielölik. mjlveo irányban keressék e teendo'-rt. Azt azonban, hogy e teendők végrehajtásának; útja, módía. módszere és stílusa mi legyen, mit vegyenek előbbre, s mit soroljanak hátrább, cat-i.s helyben dönthetik el. Ezért nem elég ismerni az irányelveket. Érteni is kell azokat. Érteni, tehát: alkalmazni! M. Ä
