Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
Szemelvények külföldi újságokból Az alkoholista társadalom portréja Itt az ideje, hogy felhagyjuitk azzal a téves és káros elképzeléssel, amely szerint a társadalmilag veszélyes alkoholisták nálunk csak egészen szűk réteget alkotnak. Ellenük kell — mondják sokan — könyörtelen harcot vívni, ami pedig az ártalmatlan Iszogatok tömegeit illeti, ők nem jelentenek különösebb veszélyt a társadalomra, csupán sajnálatra- méltóak. Pedig éppen az a sajnálatos, hogy egyes szerzők, a tények ellenére évek óta azt hangoztatják, hogy országunkban csökken az alkoholizmus. Néhányan például azt állítják, hogy a Szovjetunióban egy lakosra kevesebb szeszes ital jut. mint sok kapitalista országban, s hogy ,,az alkoholizmus, a múltnak ez a szégyenletes maradványa egyre ritkább jelenséggé válik.” Most pedig nézzük, hogy mit mutat a statisztika. Jelenleg háromszor annyi szeszt, tízszer annyi bort, háromszor annyi sört gyártunk, mint 1940-ben. Ugyanez Idő alatt az eladott szeszes italok mennyisége 3.5-szeresére, a lakosság száma viszont csak alig több mint 20 százalékkal emelkedett. A Nagy Szovjet Enciklopédiában az „alkoholizmus” címszó alatt azt olvashatjuk, hogy a Szovjetunióban ,,az alkoholizmusnak már nincsenek társadalmi gyökerei”... Kétségtelen, hogy az iszákosság legmélyebb társadalmi és osztályokait megszüntettük. Ez a közismert tény nem szorul újabb igazolásra. Sokkal hasznosabb lesz, ha inkább azt próbáljuk kideríteni, hogy mégis miért él tovább az iszákosság, a lakosság milyen csoportjait érinti leginkább az alkoholizmus, és különböző körülmények között milyen az alkoholizmus jellege. Jobb, ha szembenézünk a kellemetlen igazsággal. Az üzemi és a háztartási sérülések mintegy 20—30 százalékát, az utcai balesetek körülbelül 50 százalékát, a sérült alkoholos állapot okozza. Az alkohol csökkenti az ember munkaképességét. Az iszákosság és a bűnözés elválaszthatatlan egymástól, — a statisztika pontosan kimutatja közvetlen összefüggésüket. A Gorkij területen például egy év alatt az összes bűncselekmények közül ittas állapotban követtel el: előre megfontolt gyilkosságot — 100 százalékban, súlyos testi sértést — 72,0 százalékban, betörést és rablást — 53 százalékban. Kosztromában a garázdaság 00—00 százalékának alapja az iszákosság. Perm egyik kerületében a betörések 85 százalékát, a nemi erőszak 100 százalékát, az előre megfontolt gyilkosságok 01 százalékát részegek követték el. Szándékosan idéztünk különböző vidékekre vonatkozó adatokat: ezek a számok sajnálatosan hasonlóak. így fizet a társadalom egyes állampolgárainak határtalan vodka-imádatért. Vajon nem túlságosan nagy ez az ár? (LITYERATURNAJA GAZ ETA) Miért válnak az emberek? A válás tehát elsősorban a fiatalok problémája. Es mindenekelőtt városi probléma. A válások száma emelkedik. De vajon milyen okok következtében? A bírók, a filozófusok, a demográfusok és a közgazdászok már régóta vizsgálják ezeket az okokat, de sok momentumot még nem sikerült tisztázniuk. A bírósági tárgyalás nem alkalmas hely a harmonikus családi életről folytatott bizalmas beszélgetéshez. A felperes válni akar és olyan okokat keres, amelyeket a bíróság elég nyomósnak tart. Normális ember nem engedi be a bírákat legbensőbb világába, s egyébként is a válókereset be*^ nyújtásánál felhozott indíték még nem ok. Egyébként is milyen következtetést vonhatunk le az ilyenféle indokolásokból: „Nem egyezett a jellemünk”, vagy ,,elmúlt a szerelem ’? Ezért szeretnénk az alábbiakban a válások számának emelkedésével kapcsolatos általános okokról szólni. Ezek az okok bennünk magunkban és az életkörülményekben rejlenek. De vajon mi változott meg bennünk és körülöttünk? 1. A nők igen nagy mértékben bekapcsolódtak a társadalmi termelésbe. A nő gazdasági függetlensége a családon belüli gazdasági kapcsoiaíok gyengüléséhez vezetett, s ez nem mehetett végbe nyomtalanul. 2. A legaktívabb életkorban lévő férfiak száma most csaknem ugyanannyi, mint a nőké, — 1969 elején a háború által megbontott egyensúly a 42 éven aluliakat tekintve teljes mértékben helyreállt. Ma már a nő sokkal kevésbé tart attól, hogy ha elválik, nem tud újra férjhez menni. 3. Megszűnt a régi nagy család, amely általában három nemzedékből állt. Az öregek mindig bízó nyos kötóerőt jelentettek a családban, ők voltak a patriarchális hagyományok őrzői és a ..békéltetők.” 4 Jelentősen csökkent a születések száma. A fiatalok nem igyekeznek gyermeket a világra hozni, sokan különválnak, mielőtt még gyermekik született volna. A sokgyermekes család ma már szinte ritkaságszámba megy. a család demográfiai kapcsolatai nem kisebb mértékben lazultak, mint a gazdasági kapcsolatok. 5. Nagymértékben emelkedett az értelmiségiek és a szakmunkások részaránya. Növekedett a szakképzett munkával, a társadalmi tevékenységgel. a ..hobbyval” összefüggő tényezők fontossága. Növekedett a szabad idő jelentősége is. A társadalmi változásokkal kapcsolatban megnőtt a házastársak pszichológiai és intellektuális harmóniájának szerepe a házasságban. G. A társadalom hasonlíthatatlanul elnézőbb lett a válások, a házasságon kívüli és a házasság előtti nemi élet iránt. (SZPUTNYIK) Az orvosok a legelégedettebbek, a színészek a legelégedetlenebbek Ami a tanárok, orvosok, színészek, s más társadalmi tevékenységet folytatók viszonyát hivatásukhoz és hivatásbeli kötelességeikhez illeti, a különféle összejöveteleken, gyűléseken. de a „széles” közvéleményben is igen ellentmondó megítélések hallhatók — többnyi re negatívak és szubjektivizmussal színezettek. Hála a szlovéniai közvéleménykutató intézetnek-és a Sszlovén. Köztársasági Szak- szervezeti Tanács kezdeményezésének, most az említettek is lehetőséget kaptak, hogy „reprezentatív kérdőív” formájában mondják el véleményüket hivatásukról, munkájukról -és munkájuk javadalmazásáról. A tanár, orvos, színész stb. „ideális” arculatát illetően különfélék a vélemények és kritériumok. A megkérdezett tanárok megítélése szerint mindén tanár legjelentősebb jellembeli tulajdonsága a tárgyilagosság. így vélekedik a szakiskolák tanárainak 05 százaléka, az általános iskolák tanárainak 47 százaléka és a főiskolák tanárainak 39 százaléka. A következő legfontosabb jellemvonásnak az általános iskolai tanárok az önzetlenséget (20 százalék) és a kiegyensúlyozottságot (15 százalék). a szakiskolai tanárok a pontosságot (19 százalék) és következetességet (18 százalék), a főiskolai tanárok pedig az önzetlenséget (25 százalék) . és az anyagiasságtól való men. ess c.-et (17 százalék) jelölik meg. Az általános iskolai tanárok 71 százaléka, a szakiskolai tanárok 65 százaléka és a főiskolai tanárok 70 százaléka szerint kollégáik közül kevesen, illetve nagyon kevesen akadnak olyanok, akik nem rendelkeznek ilyen pozitív erkölcsi tulajdQnságokkal. A többség szerint tehát a kollégák erkölcsi profilja kielégítő. Maguknak az orvosoknak a megítélése szerint az „ideális” orvosnak nem szabad anyagiasnak lennie (a ranglista első helyére 44 százalék tette), önzetlennek (42 százalék), pontosnak (26 százalék) és humánusnak (25 százalék) kell lennie. A kérdésre, hány kollégájuk nem rendelkezik ezekkel a pozitív tulajdonságokkal, a megkérdezett orvosok így válaszoltak: szép számban akadnak — 23 százalék —, kevesen vannak — 51 százalék —, nagyon kevesen vannak — 20 százalék —, (6 százalék válasza: „nem tudóm”). Kitűnik, hogy nem sok az olyan orvos, aki erkölcsi tulajdonságai miatt nem felelne meg hivatása követelményeinek. A színészek szerint az „ideális” színésznek kollegiálisnak (54 százalék), higgadtnak (47 százalék), tehetségesnek (44 százalék), pontosnak és következetesnek (41 százalék), önzetlennek és nem karrieristának (34 százalék), idealistának (8 százalék) kell tehát a ‘egnafryobb jelentőséget a kollegalitasnak és becsületességnek tulajdonítják, f „ ,‘T1 ,is’ különös tekintettel arra, hogy Itt kollektív játékról van szó, ami azt jelenti, hogv I|tvSa?,í?n l?211* hivatásukat, mint általában hinnénk. Válaszaik a kérdésekre: ,,Vannak-e szakmájá- h®h emberek, akik nem rendelkeznek ilyen jellemvonásokkal már sokban különböznek a tanárok és orvosok válaszaitól. A megkérdezettek nagy száma (40 százalék) vélekedik úgy, hogy meglehetősen sokan vannak Ilyenek soraikban 52 százalék szerint kevesen vannak L,?a^háí0m.zszázalék szerlnt nagyon kevesen. E válaszok alapján arra lehetne következtetni, hogy 1 ? ?l‘SJek „a ^elégedetlenebbek kollégáik erkölcsi tulajdonságaival. Ez persze nem azt jelenti, hogy tobtl ilyen ember van, mint másutt, hanem azt, hogy a színészek szigorúbban bírálják el palyatarsaik erkölcsi arculatát. Az ankétből ítélve hivatásukkal a legelégedetteb- orvosok (84 százalék), valamint a közén- és felsoiskolai tanárok (75 százalék), őket követik az általános iskolai tanárok (68 százalék) a szakisko- <64 «?“><*) és' végül a szinés“ (60 tAhíf nk ' Hivatásával kapcsolatban legelkeseredet- rSrfoff0 s^)nesz *40 százalék), a legkevésbé elkese- redett pedig az orvos (mindössze 16 százalék) A közép- és főiskolai tanárok között 25 százalék az ilyen, a szakiskolaiak között 34 százalék és az ál- iskolaiak között 32 százalék. Az általános iskolai es szakiskolai tanárok egyharmada állítia SSg eléggé Já* Syengén íiZeU1C’ SvaSUZ: (BORBA) Népköltés Egy sárközi népdalból idézünk a vizsz. Ír és a függ. lf. számú sorokban. Adalék a mohácsi rejtélyhez VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 15. Bővül. 16. Folyó jelzője. a7. Belgrád hegye <+ékezet). 18. Erőegység. 19. Felépítése. 21. Meggyőződés. 22. Igekötő. 23. Szol- mizáeiós hang. 24. Tétován, ingadozón. 25. Mennyei. 26. BVL. 27. Gyógyszercsomagolás. 29. Kutyu- sa. 31. Indulatszó. 32. Tisztít. 34. Kikap! 36. Kalászos. 38. ZES. 40. Előtte az étel. 41. Tesz. 43. Idős ember. 44. Fonalak. 46. Ho Si... 47. Nótája. 48. Eldönt. 50. Időhatározó. 51. OTJ. 52. Szűk. 54. Számnév. 55. Szintén. 56. Kicsinyítő képző. 57. Ülnek rajtuk. 58. .. .Bernhardt (francia színésznő). 60. Munkatársak. 61. Olasz folyó. 62. Rövid, csattanós történet. 64. Robert Merle regénye. 66. Támogat. 6«. Eszközrag. 69. MZÖ. 70. Rangjelző. 71. Égéstermék. 72. Szép érzés. 73. EA. 75. Francia férfinév. 77. L.a- katinárka. 79. Juttat. 80. Sor. 03. RSl 85. Képes hetilapunk. 87. AAA! FÜGGŐLEGES: l. Egymást követő betűk. 2. Lakatai. 3. Vén. 4. Háziállat népiesen. 5. Férfinév. G. . .Vera (népdalénekes). 7. A vértanúk városába való. 8. Becézett női név. 9. Haladó görög párt névbetűi. 10. Visszavéd! 11. ...okoz. zűrzavart teremt. 12. YVV. 13. Éjfélig tart. 14. Eredendően. 18. Az idézet második része. 20. Tartósít. 21. . . .és emberek (Steinbeck regénye). 24. János vitéz kedvese. 25. Piaci áru. 28. Katonai vezényszó. 29. Átkarolás. 30. Kiejtett betű. 33. Fütyül a bíró! 35. Zenei hármas. 37. Híres labdarúgónk volt. 39. Közel-keleti állam lakói. 42. Becézett férfinév. 45. Jó. ha nem fog! 46. Vajon mit várhatok tőle? 46. Híres festőművészünk családneve. 50. A francia forradalom vezéralakja. 52. Illata. 53. Kioktat. 54. Feltételes kötőszó. 57. Dohányos teszi. 58. Rokon. 59. Merre? 60. Takács teszi. 61. Jogi eljárás. 63. Csemegebor. 65. Repül. 06. Semmikor. 67. Ritka női név. 71. Házhoz tartozik. 72. Amerikai csavargó. 74. Állami bevétel. 76. Dob. 78. Halál, németül. 81. Létezik. 82. Mint a vízsz. 87. sz. 84. Fél saru! 86. Indíték. Beküldendő az idézet megfejtése, 1970. aug. 10-én 12-ig, a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést küldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1970. júl. 19-i szám kereszt- rejtvényének megfejtése: Fortiana. Gergelylakl Buzlay Dénes, Beatrice, Ezerkettőszázhetvenhét, Hencz- fia János, Garai, Lackfi, Menyőd. Nyertesek: Kovács Zoltánná. Szekszárd, Remete u. 13, Kovácf János Tamási, Kossuth tér 18, Bátort Jenő Balatonfcnyves, Balaton part 24, Hoffmann István Decs Táncsics u. 2, Ifi József né Zomba Paradicsom puszta. A könyveket postán küldjük el. Közismert tény, hogy a mohácsi csatában elesett hősök tömegsírját mind ez ideig nem sikerült felkutatni. Éppen napjainkban fokozott erővel keresik az elesettek nyugvóhelyét, mert föléje akarják elhelyezni a mohácsi csata emlékoszlo- pát, amelynek felavatását a szomorú emlékű történelmi esemény 450. évfordulójára tervezik. Lehetséges, hogy a kutatómunka szempontjából valamiféle támpontot jelenthet, s ezért felhívjuk a figyelmet Solymossy Sándor, az 1945-ben elhunyt neves etnológus, a Magyar Néprajzi Társaság egykori elnöke írására. A tudós akadémikus, aki pozsonyi és budapesti tanárkodása után a szegedi egyetemről vonult nyugalomba, ebben a munkájában egy még jóval korábbi, diákköri régészeti élményéről számol be. A tanulmány >926- ban a mohácsi csata 400. évfordulójára kiadott Mohácsi emlékkönyvben olvasható. Solymossy diákkorában szünidei munkát vállalt a pécsi püspök mohácsszigeti birtokán — közli a beszámoló. A birtokhoz tartozott 6000 hold lecsapolt mocsár is, amelynek területén számos iszapba süly- lyedt régi tárgy, maradvány volt található. Egy nap a pisz- torgyerekek régi, rozsdás kengyelfélére bukkantak ezen a részen. Az „amatőr régészek” által megmutatott lelőhely, egy földomlás oldalában Solymossy tovább kutatott és egy csontvázra lelt, amelynek halántékán kardvágás egyenes nyoma volt látható. A csontváz „tulajdonát képező” kengyel papucsos formája török hadfira utalt, s Solymossy további kivizsgálásra magához vette a koponyát. A ki':Hzsgá- lásból azonban nem lett semmi. A környék babonás lakói, különösen az asszonyok követelték, hogy a koponyát temessék vissza: „Ha a koponya itt marad éjjelre, a többi csont érte jön. Senki nem merne aludni emiatt az éjjel.” — kiáltották. Nem hagyhatjuk ezt a jótét keresztény lelket kibolygatni nyugodalmából — hangoztatta a tömeg. Solymossy próbálta menteni a becses leletet azzal, hogy a kengyel elárulja: hitetlen pogány volt az illető, aki a mohácsi veszedelem idején járhatott itt. A válasz tiszteletreméltó vallási türelemről tett tanúságot: „Az ember feje, meg a többi csontja csak ösz- szekívánkozik. hamar oly pogány vót is eleven korában!” A tömeg ideges ijedezése már fenyegetővé kezdett válni. Nem maradt más hátra, ki kellett adni a koponyát, amelyet a legbabonásabbak még azon éjjel fáklyák fényénél visszatemettek sírjába. Ha régészek azóta nem leltek rá. érdemes lenne a mostani kutatómunka során kihantolni.