Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
TI • r tojásból épül A regölyi Népakarat Termelőszövetkezet vezetői nem tagadják, hogy szívesebben foglalkoznak az asszonyok otthon a tojásterméssel, mint a tűző napon a közös kukorica kapálásával. a paradicsom szedésével. S ezzel mintha éppen azokat igazolnák, akik úgy vélik; a háztáji árutermelés fejlesztése a közös munka rovására ' megy. gátolja, lassítja a termelőszövetkezet előrehaladását, fejlődését. Mint mindig, ezúttal is azt kell mondani: a látszat csal. Hogy a regölyi asszonyok csakugyan szívesebben foglalkoznak a baromfival,. mint' a kapálással, az éppen pozitív irányba hat, minthogy a további gépesítésre, a ke- mizálás kiterjesztésére ösztönzi a közös gazdaság vezetőit. Éppen a háztáji üzemág szinte ideálisnak mondható kialakítása tette és teszi lehetővé Kegölyben. ho°v az idén a kukorica termesztésből kiiktatták a kézi kapálást, a vegyszert alkalmazták és a termés felét ősszel gépekkel takarítják be. Van a háztáji üzemág kialakításának egy másik, szorosan idetartozó vetülete is. Az új, korszerű termelési eljárások bevezetésének anyaei költségeit a nagyüzem részben a háztáji üzemág bevételéből fedezi. A szakályi és a regölyi termelőszövetkezet közösen épít. egy korszerű sertéstelepet. Nos, a regölyiek a költségek egy részét a háztáji tojástermelésből „nyerik”. Némi túlzással: tojásból épül a "aev- üzemi hizlalda. Végső soron arról van szó, hogy a háztáji üzemág által produkált milliókból a termelőszövetkezet gvorsabban építheti fel a nagyüzemi állattartás épületét, hamarabb jut pénz műtrágyára, növényvédő szerre, betakarító gépre. Nem ismeretlen ugyan a Tolna megyei szövetkezeti gazdák előtt a regölyi szövetkezet háztáji üzemága. de mégsem látszik haszontalannak elmondani róla a lényeget. A fentiekből is kitűnik, hoov a nagyüzem elválaszthatatlan része, s nem hogy gátolná, ellenkezőleg, elősegíti a közös gazdaság erősödését, fejlődését. A háztáji üzemág keretei között a tagok, a családtagok, tojástermeléssel, pecsenyecsirke- neveléssel, tojóhibrid-előneveléssel, tejtermeléssel, s őszitől bérhizlalással foglalkoznak. A háztáji ágazat ..irányításé* Ha- nák Péter elnökhelye*1 végzi. aki egyúttal a háztáji bizottság elnöke is. De ez a munka összességében nem reszortfeladat. mert minden ágazatvezető felelős a szakterületéhez tartozó háztáji ál'nmá- nyért. A legjelentősebb a tojáster- melés* A tsz 160 háztáji és kisegítő gazdaságot foglalkoztat, Regöl.vben. Szakályben, Tamásiban, Bonyhádon, Kurdon, és Harcon. 120 000 tojó baromfit adtak ki. A baromfi a termelőszövetkezet tulajdona, s egyszerűen szólva, az egész üzlet abból áll. hogy a szövetkezet adja a baromfit, a tápot, esetleg a berendezést, a háztáji és kisegítő gazdaság adia a munkaerőt, és a férőhelyei. Mindenki jól jár. A baromfigondozó 21, vagy 26 fillért kap minden tojás után, attól függően, hogy ki „állja” a technikai berendezést. A 21. illetve a 26 fillér 9 millió forint bevételt jelent egy évben, a baromfitartóknak. De ennyit a termelőszövetkezetnek is. .. Arról nem is szólva, hogy nagy beruházás, költséges épületek nélkül termelik milliószámra a tojást. Regöly- ben négy átvevőhely üzemel, s naponta 30—90 000 tojást vesznek át, és konténeres kocsik szállítják tovább. Az ötvenes években az egész megye nem adott annyit a fogyasztóknak, mini most... a regölyi. háztáji üzemág. A bérhizlalást az ősszel kezdik. Itt hármas együttműködés alakult ki. Az állatforgalmi adja tsz-nek az anyakocát. A szövetkezet lemala- coztatja. a leválasztott malacot továbbadja bérhizlalásra a háztáji gazdaságoknak. Ilyen módon jövő őszig ezer süldőt hizlalnak a háztájiban, ez azt jelenti, hogy 1971-ben Regöly község kétezer helyett négyezer hízót ad el, minthogy ..belép” az új, nagyüzemi hizlalda is. . . 1 . , , J J í / i Aj A A Ji A jL * A« A t 1 A Hanák Péter a felvásárló (ól érdeklődik: ' megjöít-é $ tojásért a túrajárat? ... ......... . t F oglalkoztatja még a tsz á háztáji üzemá^at pecsenye- csirke-nevelésse! is. Három család 70—80 000 pecsenyecsirkét „termel” az idén. Ebből is több, mint százezer forint tiszta haszna lesz a tsz-nek, mint a Bogádmintszenti Állami Gazdaság közvetítőjének. Két héttel ezelőtt Regölyben bemutatták a háztáji üzemágat az érdeklődő Tolna megyei tsz-vezetőknek. Ezen a koppányszántói közös gazdaságot Csordás Ferenc tsz-elnök és Vincze József háztáji bizottsági elnök képviselte. Hogyan vélekednek ők a látottakról ? Vincze József a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik. Csordás Ferenc azt. latolgatja, mit lehet a látottakból Kop- pányszántón megvalósítani. Nos, hogy mit és mennyit, az kizárólag rajtuk múlik. Szp—Bg. Népújság 11 Naponta 80—90 0#> Vincze József: Nekem a regölyi helyzet nagyon tét" 1970. augusztus 23. szett.
