Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

A sokfajta gép Túlságosan is telnaüVttották a lapok, a rádió an és a tv a mezőgazdasági gépalkat­részhiányt, holott a kérdést egészen más oldalról kell megközelíteni, hogy választ kapjunk rá, miért kell ná­lunk annyi alkatrész. Nem nagy választék volt a mezőgazdaság fejlesz­tése idején arra, hogy a közös gazdaságok olyan gé­pet vegyenek, amely részükre legjobban megfelel. A gépellátás szinte egyik napról a másikra történt, nem is a kellő tervezés eredményeként, hanem amit a ke­reskedelem adni tudott. így aztán egy-egy közös gaz­daság gépparkja meglehetősen vegyes képet nyújt. Az univerzál traktorok nagy száma egyedül nem bizo­nyítja, hogy a közös gazdaságok jól el vannak látva traktorral. Ezek a gépek már túlságosan öregek ah­hoz, hogy teljes értékű munkaeszközként tartsuk szá­mon valamennyit. Hiába a sok-sok forint a gépek fel­újítására, azok csak egy-egy szezont tudnak hiba nél­kül végigdolgozni. Az alkatrészigény az öreg gépeknél sokkal na­gyobb mértékben jelentkezik, mintha mód volna a traktorok rendszeres cseréjére. Sajnos a mezőgazda- sági erőgépgyártás nem tud lépést tartani a rohamos igényekkel. Nem képes annyi erőgépet adni a mező- gazdaságnak, hogy a szükségessé váló pótlást fedez­ze. S ezek a gépek is — bár már sok helyütt speciali­zálják a gépparkot — szinte idő előtt tönkremennek, mert amíg új a gép és nem kell hozzá alkatrész, éj­jel-nappal hajtják, és mire alkatrészcsere szükséges, szinte az egész traktort ki kell cserélni. Az MTZ-k, az UTOS-ok, a Zetorok számos típu­sa mellett megtaláljuk az üzemekben a VCS gyártmá­nyú gépeket is. Ennyiféle gép alkatrészellátásának megtervezése igen nagy gond, mert azok a szervek, melyek a gyárakat informálják a gazdaságok alkat- részigényéről, nem tudnak helyes adatokat adni. Ki­számíthatatlan, hogy egy-egy gazdaság mikor rendel­kezik annyi eszközzel, hogy a drága alkatrészt megvá­sárolhassa. A számítások — melyeket a. rendeléskor a kereskedelmi vállalatok közölnek az iparral — nem reálisak. Hisz hiába mutatják ki, hogy a traktorál­lomány mintegy tizenöt százalékának már nem volna szabad üzemelnie, lefutották idejüket, selejtezésre érettek, ez a „csökkentett’’ rendelés sem elégítené ki az igényeket, mert a rendelést nem mindig követi a teljes kielégítés. Nem kapják meg a kereskedelmi vál­lalatok az alkatrészeket, mert vagy a hazai alkatrész- gyártó ipar kapacitása nem bírja, vagy nem kifizető­dő számára a gyártás, vagy pedig a külkereskedelem nem tud megfelelő mennyiségben alkatrészt beszerezni. C líüvpfLíiííli az életveszélyes fusizás szinte min- ° nutlTHC/lR den üzemben Tudunk olyan MTZ traktorról, amely hetek óta házi kovácsműhelyben „fel­újított" gömbcsuklóval közlekedik. Az egyik termelő- szövetkezet gépészmérnöke meg arra panaszkodott, hogy a hazai gyártású traktorok részére érkező fogas­kerekek „mint a vaj, úgy szétmennek’’. A mi mezőgazdaságunk sokfajta gépet használ Indokolatlanul nagy a közepes traktorok választéka, viszont nem kicsi a kisteljesítményű traktorok típus- választéka sem. Az egyik mezőgazdasági mérnök a napokban tért haza dániai tapasztalatcseréről. Legna­gyobb élménye az volf, hogy a meglátogatott gazda­ságban csak egyfajta tr&ktort talált. A Fergusonnak három típusát használják, de e három típusnak számos alkatrésze azonos. • A VCS Traktorgyár univerzál traktorjaival is ki lehetne alakítani a hazai traktorcsaládot — tulajdon­képpen ez már létezik is. Csakhogy ezek a traktorok meglehetősen sok bírálatot kapnak. Az első D—4—K gépek gyengék voltak, a megerősített B változat már hathengeres motort kapott, de még az így megnövelt teljesítmény sem tette alkalmassá arra. amire szán­ták. Aztán néhány D—4—K—B-t szereltek Steyer-mo­torral. Néhány gépbe Skoda motort akartak tenni, de a kísérlet csak kísérlet maradt. Az ötven lóerős uni­verzál traktor nehéz elejével bizonytalanul halad, ha prospektusban megadott súllyal, vontatóval terhelik, a gép csak nyög... Szóval még sok a magyar trak­toripar tennivalója... Egyedül talán a kis ' DVTRA állja a hazai földön a sarat és a homokot is... sajnos ez a gép meg túlságosan hamar felújításra szorul: „Mint a vaj, olyan puha anyagból van” — mondják a traktorosok. Soli fa íf 9 Qéppel dolgozik a Tolna megyei me- üunirtj irt zögazdasági üzemek jelentős része. Néhány gazdaságban azonban már hozzáfogtak a spe- cializáláshoz. Dalmandon az állami gazdaságban, Ko­csolán a tsz-ben és Pakson a tsz-ben már a géppark fokozatos átállításán munkálkodnak legalább másfél éve. Kevesebb lesz az alkatrészellátási gond, és ke­vesebb lesz a felfújt alkatrészügy az ilyen gazdasá­gokban majd... S hogy nemcsak Tolna megyében gond a sokfajta gép, az a központi lapok hirdetéseiből is kiderül; nincs olyan nap, hogy a Népszabadság, vagy a Népszava ne közölne apróhirdetést eladó gépekről, melyeket tipizálás miatt cserélnek ki... Elkezdődött a mezőgazdasági üzemekben — az anyagi erősödés is lehetővé tette — a gép park felülvizsgálása. I íiSÜf 1: ~ Pj ~ GYERMEKSORSOK A komor tekintélyt paran­csoló kőkerítés láttán alig sej­tené a látogató, hogy azon be­lül gyermekparadicsomot ta­lál. Hatalmas, pihenést adó gesztenyefák, józan, hűs, fehér falak. A faddi gyermekotthon száz kis lakójának élete zaj­lik ebben a családias meleget sugárzó környezetben. Száz fiú él itt. 10—14 évesek, akik­nek a szülői házat pótolja az otthon. Nem könnyű feladat. Különösen nem könnyű nyá­ron. amikor minden más gyer­mek nyaral, szórakozik, pihen. Hogyan töltötték a vakációt á nevelőotthon laikói? Erre ke­restük a választ. Nem volt hova mennie B. Laci barna bőrű, nyurga, amolyan igazi tizenéves gyer­mek. Arcáról, mozdulataiból, szavaiból hamisítatlan teen- ager-portré kerekedik: — Itt töltöttem a nyarat az intézetben. Jó itt, szeretem ezt a" helyet. — Miért? — Itt nem kel] félni sem­mitől. Lehet játszani, fürödni, meg minden. — Szüleid? Hallgat. Arcán koserű voná­sok kászálódnak, szeméből látni csak. hogy engem mé­reget: Vajon ki vagyok? Mi közöm az ő sorsához? Aztán lassan, szomorúan mégiscsak mesélni kezd. — Élnek a szüleim . .. El­váltaik, nem tudom ho] lak­nak. Nagyon kicsi voltam még, amikor anyu beadott bennün­ket a bátyámmal. Ismét elfogynak szavai, be- burkdlózik és csak nagy0111 so­kára törik meg a jég. — Tetszik tudni az apu. az rendes... őt szeretem. Meg­i látogat néha. beszélget is ve­lem sokat... Már magához is akart venni ... — Mi leszel, ha felnősz? Pajkos mosoly bújkái a sze­meiben. — Hát. .. gázfűtésszerelő! Meg dobos! Elvégzem a nyol­cadik osztályt és szakmát ta­nulok. A zene? Az csak hob­by, de azt is nagyon szere­tem. Sok pénzt keresek, lesz­nek gyerekeim. Kuncognak a többiek. Igen, Laci „túlérett” társaihoz ké­pest, ő már-már felnőttesen gondolkodik. — És nagyon-nagyon jó apuka leszek. — fűzi búcsú­zóul az elmondottakhoz, majd ismét tizenéves gyerekké aUt­’ kul, s eltűnik az udvar árnyas fái között: focizik. ,,A nevelőanyám jó“ „A nevelőanyámat minden­kinél jobban szeretem” — kezdi a beszélgetést V. Károly. A miértre furcsa, megdöbben­tő vallomás a válasz. Karcsi édesapja meghalt* anyjáról semmit se tud. Kétéves volt, amikor az állam vette védő­szárnyai alá, nevelőotthonból nevelőotthoniba került, míg végre Faddon úgy érzi, hogy haza tál ált. — A nyarat Madocsán töl­töttem, a nevelőanyámnál. Idős asszony ő már, de érzem, hogy nagvon szívesen lát, ha elmegyek hozzá. Jó volt nála lenni, jó érezni a szeretetét, s azt. hogy szüksége van rám, — mondja. — Segítettél-e neki a házi­munkákban? — Igen, mert ő már idős, gyenge. A szomszédban a ház­építésnél i<i segédkeztem. Jól jön a pénz, meg nekik sem ártott a segítség. — Testvéreid vannak? — Azt hiszem három . .. nem tudom pontosan ... nem ismerem őket.,, Karához képest fejlett, ma­gas, erős fiú Karcsi. A szülői ház melegéből neki soha nem jutott, fogalma sincs az anyai szeretetrői, amit más, vele egykorú fiatal nagyon is ter­mészetesnek, mindennapinak gondol. Akaratlanul párhuzamot von az idegen Karcsi és B. Imre sorsa hallatán: Imre szintén nem ismeri édesany­ját. s a nagymama az, aki a szülőt pótolandó, hosszú éve­kig nevelte, tanította a gye­reket. — Várdombon lakik a nagy­mamám. Igaz, idős már, de jó hozzám, sokkal jobban szere­tem. ntint az anyámat. Első osztályos voltam, amikor ál­lami gondozásba adtak, azóta nem láttam anyut. Vajon mi­lyen lehet? Nem emlékszem már rá. A nagymamánál sok gyerekkel ismerkedtem meg, együtt játszottunk, ha kellett, segítettem is a házimunká­ban. Jó vdlt az a négy hét kikapcsolódás. — Mi érdekel legjobban? — A műszak] dolgok. De a szépirodalmat is szeretem. — Terveid? —* Először szakmát tanulok, hogy pénzt keressek. Utána? Jó volna még tanulni! Nagyon sokat tudni.. . „Keveset keres az apu” Akárhogy vesszük, szokat­lan eset T. Lajos élete is. öt­letektől sziporkázó, lobogó fantáziájú fiú. csupa ideg, csu­pa temperamentum. Kitűnő tanuló. — Otthon voltam a nyáron* Bátán. Ott laknak a szüleim. Azért vagyok nevelőotthonban, mert apu beteg, leszázalékol­ták, így keveset keres. Hár­man vagyunk testvérek, csak a legkisebb öcsém van otthon, mi a bátyámmal a szünidőt töltjük otthon csupán. — Ha kikerülsz az intézet­ből, hazamész? — Nem! Inkább Szekszárd­ira. Valahol dolgozom és ha lehet, tanulni is akarok. Sze­retek iskolába járni, sok min­den érdekel. — Például? — Biológia, földrajz, matek. Nem is tudom ... Kilenc éve élek; otthonban, elszoktam már anyuéktól, ezért nem akarok hazamenni. Van egy lány­testvérem is. őróla anyu soha nem mesél. Csak véletlenül találtam egy fényképet róla. Még nem találkoztunk. Nem tudom hol van, mit. csinál. Hiába kérdezem, nem vála­szolnak otthon. * Tulajdonképpen mind a száz gyermekről külön-külön egy- egy történet íródhatna. Sor­suk nem azonos, nem hason­lítható a szülői házban fel­nőtt fiatalokéhoz. Biztos, hogy a nevelők mindent megtesz­nek azért, hogy valamilyen módon pótolják az otthon lég­körét, de ez rendkívül nehé* feladat. Okos arányérzékkel* esztendők sók-sok erőfeszíté­sével a faddi gyermekotthon nevelői, úgy tűnik, elérték ezt. RADICS AGNES EHollampala most kapható! Felhasználható mindennemű épület fedéséhez Mérete: 1200x690x5,5 mm Fogyasztói ára darabonként 28,70 Ft 1T síi tett fa ablakkeret 1000x1500 mm Fogyasztói ára darabonként 41,00 Ft. Közületek közvetlen telepünkről, kisfogyasztók az áfész 3$. sz. (vetőmag) boltjánál vásárolhatják meg, (Szekszárd, Arany János utca.) Bordázott betonacélok Csak nagyfogyasztók részére! 8—10—12—14 mm méretben 648,— Ft q. 18—20—22 mm méretben 650,— Ft/q 10 mázsa feletti vásárlás esetén ÁRENGEDMÉNYT * adunk. AGROKER VÁLLALAT, SZEKSZÄRD, Mátyás király u. 63—65. (50)

Next

/
Thumbnails
Contents