Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Még ti se tudtok semmit ? A víztorony tövében, a betonpadkán ülve egy ember az ebédjét fogyasztja. Egye­dül. Magányosnak látszik. Odamegyek hozzá. — Jó étvágyat! — mondom. — Itt az ideje. Mire eljön a dél, megéhezik az ember. — A termelőszövetkezethez tartozik? — Hogyne. — Valamilyen mesterem­ber? — Nem vagyok mester, de jóformán mindenhez értek. Amit rám bíznak, azt én megcsinálom. Harmadmagam- mal dolgoztam itt most úgy alakult, hogy egyedül vagyok. — Közel a község. Nem ér­né meg hazamenni, főtt ételt enni? — Én a község túlsó szé­lén, elég messze lakom. S meg­teszi a hideg koszt is. Egyszer ez, egyszer az. Ma nyers son­kát hoztam és gyümölcsöt. Tegnap az asszony tojást sü­tött. Este van főtt étel, mert ő is a termelőszövetkezetben, a kertészetben dolgozik. — Az idén mire számíta­nak? — Hallom, hogy voltak kint a revizorok a területi tsz-szö- veségtől és megállapították, valamivel kevesebb lesz a munkaegységérték Harminc- nyolc forintot terveztek, s ahogy mondják, harminchat lesz. — Mondják? Ki mondja? — Hát amit az ember itt- ott hall. Különben keveset tudunk, nem nagyon monda­nak a vezetők semmit. Olvas­tam nemrég az újságban a naki termelőszövetkezetről és mondtam is magamban, hogy nálunk is hasonló a helyzet. A tervtárgyaló közgyűlésen felolvassák ugyan a számokat, de nincs ember, aki mind fejben tartaná. Aztán meg beszámoltak arról, hogy mi­lyen gépeket vásárolnak. Ké­sőbb mégis másfajta gépet vettek, de hogy miért, vagy miért se, azt nem tudják a tagok. A vöm agronómus Ba­ranya megyében, ott agronó­mus a lányom is. Abban a Baranya megyei termelőszö­vetkezetben másként csinál­ják. írásban tájékoztatják a brigádokat. Ilyen alapon lehet vitatkozni, vagy javaslatot tenni. Szóltam az elnökünk­nek, hogy miért nem kapjuk írásban a fontosabb tervszá­mokat, meddig tartana? Az a válasz, hogy nincs rá idő. Szabad ennyivel elintézni? És itt van az ellenőrző bizottság elnöke. Amikor mondom ne­ki, hogy nézze meg ezt, vagy azt, akkor azt feleli: „Nem rám tartozik”. — Miért nem nézik meg jobban, hogy kit hová válasz­tanak ? — Megmondom magának őszintén, én nem tudom, ki választotta meg az ellenőrző bizottság elnökét. — Hogyhogy nem tudja? — Úgy, hogy nem tudom. — Azt mondja, hogy tájé­kozatlan. A maguk által vá­lasztott vezetőségi tagok nem mondják el, hogy mikor mi történik a termelőszövetke­zetben ? — Mondanak valamit, de nem sokat. — Nézze elvtárs, ha a tagok igénylik a jobb tájékoztatást, akkor ezt az igényüket kö­zöljék a vezetőkkel. Mondják el, hogy milyen vonatkozás­ban elégedetlenek. Ennek megvan a maga útja, módja. — Én párttag vagyok, és sokszor megkapom a párton- kívüliektől: hát ha ti se tud­tok semmit, akkor mi hogyan tudjunk valamit? — A taggyűlésen miért nem beszél erről? — Azért, mert nem lehet. — Nem értem. — A múlt héten volt a ve­zetőségválasztással kapcsolat­ban a taggyűlés. Hétre hir­dették és fél kilenckor még mindössze csak heten voltunk. Nagy a közömbösség, az ér­dektelenség és tudja miért? Azért, mert mindig másról van szó, sose arról, amiről beszélni kellene. Itt ezen a taggyűlésen ifjú André Mik­lós traktoros próbálta voln mondani a valóságos gondoka de kint volt egy elvtárs a j:' rástól és leintette. Azt mond ta, ne térjünk el a tárgytól. — A tárgytól? De hát mi­ről akart beszélni André Mik­lós traktoros? — Arról elvtárs, amiről itt most magával én beszélek. — De hiszen ez éppen a tárgyhoz tartozik. — Nekünk a kiküldött azt mondta, ne térjünk el a tárgytól. — S maguk ennyire szófo­gadók? Legyenek bátrabbak. A szakályi termelőszövetke­zetben a szakályi termelőszö­vetkezet kommunistái tudják, hogy mi tatozik a tárgyhoz. Nem? — Nézze, a beszámoló is nagyon vékonyka volt, a ki­küldött azt mondta, majd legközelebb beszéljünk a gaz­dasági kérdésekről. Én meg arra gondoltam, nehezen fog menni, mert nálunk ritkák a taggyűlések. Ha a pincéknél kellene lebonyolítani, akkor talán többször lenne taggyű­lés. — Miért nem mondta ezt a taggyűlésen? — Azért, hogy ne térjek el a tárgytól. — Hogy hívják magát, elv­társ? — Barka Ádám vagyok. Az ebédidőnek vége. Barka Ádám berakja a szárazkoszt­maradékot a táskába és dol­gozni indul. Szövetkezeti gazda Szakály községben 1970-ben. SZEKULITY PÉTÉ» Politechnikai oktatás a paksi járásban P gyetlen fő napirendi •*-J pontja volt a Paksi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága ülésének, mely azonban a járás határain is túlterjedő figyelmet érdemel. A művelő­dési osztály vezetője a paksi járásban lévő általános isko­lákban végzett gyakorlati — elfogadott szóval: „politechni­kai” — oktatás helyzetéről, eredményeiről és nehézsége­iről adott számot. Ha nem is egykönnyen si­került elfogadtatni, de már régen átment a köztudatba az az oktatási elv, hogy iskolá­saink elméleti tudása mellett, a gyakorlati élet különböző területein is szerezzenek szak­ismereteket. Ez nemcsak tan­tervi kérdés volt, hanem át­vitt értelemben politikai is. Hiszen társadalmi rendünk alapja a munka, így nem utolsó sorban fontos, hogy a munka megbecsülésére szok­tatás, örömeinek megismerte­tése már az általános isko­lákban megkezdődjön. Kérdé­ses volt azonban, hogyan? A régi oktatási rendszerben ké­pesítést szerzett nevelők ilyen ismeretei többnyire hiányosak voltak. A paksi járásban 1964-ben még csak négy, a politechnikai oktatás irányítá­sára szolgáló képesítéssel ren­delkező, szaktanár működött. Tavaly már tizennégy', további négyen pedig most szerzik meg a szakképesítést. A paksi járás területén mind a tizenhat, osztott felső tagozattal rendelkező iskolá­ban folyt gyakorlati oktatás, harmincas létszámúnál nem nagyobb csoportokban. Gya­korlat alatt természetesen sok minden értendő. Ipari alap­képzés, háztartási ismeretek elsajátítása és mezőgazdasági, kisállattenyésztési munka. Leg­több nehézséget a sorrendben másodiknak említett terület okoz, hiszen az iskolák építé­sekor senki sem gönc olt, gon­dolhatott például gyakorló­konyhák kialakítására. A já­rási tanács Pakson központi műhelyt hozott létre, mely egész évben folyamatosan szál­lítja az ipari oktatáshoz szük­séges anyagokat, a mezőgaz­dasági ismeretek elsajátítását segítőket pedig minden év novemberében, egy tételben biztosítja az iskoláknak. Az elmúlt tanévben ez nem ke­vesebbet jelentett mint, hogy kétezerhat száz alsó-, és három­ezer felső- és százötven gyógy­pedagógiai tagozatos tanuló oktatásához szükséges anyagot állítottak elő. A központi műhely tevé­kenysége minden szem­pontból bevált. Olyan irány­ban is, hogy szakemberei ván­dorkiállításokon mutatják be mintadarabokon az egész évi tantervi anyagot, szakmai to­A TOLNA MEGYEI TEXTILFELDOLGOZÓ VÁLLALAT, HÖGYÉSZ, pályázatot hirdet jogügyi csoport­vezetői állásra. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban a vállalat igazgatójánál, Hogy ész, Fő u. 35. Telefon: Hőgvész 14. ______________________(251) v ábbképzést és gyakonati el­igazítást tartanak a nevelők­nek. A Duna menti ifjúsági Napok alkalmával készített tudósításaink, egyikében be­számoltunk a tanulók által készített munkák sikeres pak­si kiállításáról. A mintadara­bok eredményesen szerepeltek a Nemzetközi Politechnikai Szeminárium Országos Kiállí­tásán is. A járás mezőgazdasági jel­lege miatt is fontos a mező- gazdasági és kisállattenyészté­si gyakorlati oktatás. Tavaly az ország valamennyi megyé­jéből jártak itt tapasztalat- cserén szakfelügyelők, c.z idén májusban pedig negyvenen — igazgatók és szakfelügyelők — Somogyból, akik minden te­kintetben elismerték a paksi járásbeli eredményeket. Ezek illusztrálásául: a k’sállat­tenyésztés legalább egyik faj­táját valamennyi általános is­kolában űzik, kétféle fajtáét pedig az iskolák hatvan szá­zalékában. A gyakorlati oktatás érté­kelése nem könnyű feladat. Az illetékes szakfelügyelő hat főcsoportra és sok alpontra bontott rendszert dolgozott ki az iskolai 'gyakorlókertek ér­tékelésére. A pontrendszer be­vált és az iskolák közt Duna- szentgyörgy érte el az első. Bölcske és Nagydorog a má­sodik, Kajdacs a harmadik helyezést, míg Pálfa az utol­só helyre jutott. A pontozási rendszer alkalmas arra, hogy a még felfedezhető hibákra rámutasson. Például arra, hogy ha valahol a bevételi többlet növelését, a gazdaságosságot helyezik előtérbe, a tantervi feladatok végrehajtásával szemben. Ilyesmi történt pél­dául az elmúlt tanévben Né- metkéren. pedagógiai szempontból x van a gyakorlati okta­tásnak egy olyan előnye is, melyről a szülők — érthető módon — kevesebbet tudnak. Az iskolai nevelőknek nem­csak az a kötelességük, hogy oktassanak, hanem az is, hogy segítsék a rójuk bízott tanu­lók személyiségének egészsé­ges kibontakozását. A gya­korlati oktatás felszabadultabb légköre, az önálló tevékeny­ség lehetősége, mely utóbbiért a tanulók különösen kedvelik, lehetőséget nyújt a személyi­ség változásának, alakulásá­nak pontosabb megfigyelésé­re, és ezzel a lehetőséggel a nevelők élnek is. FELVESZÜNK 1 fő szerszámkészítőt 1 fő lakatost gépbeáliítónak három műszakos munkakörbe 18 éven felüli férfi és női mun­kaerőket, betanított munkára. Kettő műszakos munkakörbe 16 éven felüli női munkaerőket betanított munkára. Érdeklődni lehet az Orion Rádió és Villamossági Vállalat tamási gyáregysége, személyzeti osztályán 7—15 óráig, szombaton 7—12 óráig. (Telefon: Tamási 36). (284) Értesítjük tisztelt vevőinket hogy vállalatunk műtrágya- és növényvédőszer-raktárai az alábbi időpontban leltároznak: Dombóvár: augusztus 27—29-ig Szekszárd; szeptember 1—7-ig A leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel. Kérjük ezért tisztelt vevőinket, hogy árubeszerzéseiket a fenti időpont figyelembevételével végezzék. Tolna megyei AGROKER Vállalat (279)

Next

/
Thumbnails
Contents