Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
Lépcsőfokok az ezredfordulóhoz épgazdaságunik távlatait tf-uiatOK szerint 1985-toi — tehát a hai macáit ötéves terv kezdeti idóüzkiutától — számítva hazánkban az egy tore jutó nemzeti jövedelem két, két és félszereseire nő — 19öo-re. A 70-es években stoker ülhet az 5 napos munkahét bevezetésére, a heti átlagos 42,5 órás munkaidó műtétit. majd több tényezőtől — pi. a termei ekem ység alakulásától — függően 1985-re általánossá válhat a heti 40 órás munkaidő. Elképzelhető 1985- re a jelenlegi átlagos nyugdijak megduplázódása, s a családi pótlék négyszeresére emelése. Valószínű, hogy az 1980- as években a lakosság évenkénti gépkocsi vásárlása eléri a napjainkban forgalomban levő összes magángépkocsik számát. A lakosság által fogyasztott áruk mennyisége 15 év múltán legalább a duplája lesz a mainak. Minden 5 éves gyerek számára lesz óvodai, illetve előisikoilai férőhely. Program, hogy 1985-ig minden arra igényt tartó családnak önálló lakása legyen. S az csak természetes, hogy másfél évtized múltán lakás csakis teljes komforttal létezhet. Ezeket az adatokat a népgazdaság 15 éves távlati terv prognózisából ragadtuk ki. Szándékosan az életszínvonal alakulását felvázoló adatokat, természetesnek véve azt. hogy mindenki tisztán látja: ezek eredményeik, s nem ajándékok formájában teremtődnek meg — tisztes és tervszerű munkával valósulhatnak még csupán. A szorgos munka, a munkában a tisztesség — lehet állampolgári elhatározás dolga, noha ezt az „elhatározást" népgazdasági és vállalati, sőt, munkahelyi szinten is lehet ösztönözni, formálni, ama bizonyos. elég sokszor szóba kerülő, gazdaság^ szabályzók segítségével. A munka tervszerűsége azonban már — nép- gazdasági méretekben mindenképp — társadalmi ügy. így a tervszerűség záloga, egész tervgazdasági rendszerünk. Ennek a rendszernek alapja — az ötéves tervek láncolata — a múltban a körülményeknek megfelelően, rugalmasan, kiegészülve a hároméves tervekkel. Ebben a tervperiódus-láncolatban építkezik majd negyedszázada az ország gazdasága, gyarapszik, — hol lassabb, hol gyorsabb ütemben — a családok háztartása. E 1 nnek a célszerű, tudatos folyamatnak előrevetítése lényegében az a távlati tervelőrejelzés, amelyből a bevezetőben idéztünk hiszen a távlati terv összeállítóinak kiindulást alapja, nem is lehetett más. csak a mai valóság, amelyet már megteremtettünk, s az az ütem, amellyel ezt létrehoztuk. Világos, persze, hogy ma már ehhez a munkához — a tudományos előrejelzéshez — a tudomány és a technika számtalan eszközt ad a tervkészítő kezébe, amely- lyel éltek is a szakemberek. Ez a folyamat, s ez a konkrét munka napjainkban, a negyedik ötéves terv összeállí, 3 HSÍKT Népújság 1970. augusztus 19. tásatoor természetszerűen kerül már előtérbe: az ez ötéves terv már teljes egészében a következő másfél évtized, sőt a kétezerig vezető gazdaságfejlesztési irány első, indító szakaszának minősült. Ez a minősítés fogalmazódott meg a Központi Bizottságnak a negyedik ötéves terv irányelveiről közreadott határozata második fejezetében: A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei — cím alatt. „A IV. ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit — állapítja meg a határozat — valamint a tudományos-műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat.’’ Minthogy a hosszú távú tervek lényegében tartalmazzák, hogy távlati céljaink eléréséért — ameflyek közül néhányat fentebb megemlítettünk. s amelyeket sűrítetten a szocializmus teljes felépítésében lehet megfogalmazni — milyen üteműnek kell lenni a gazdaság fejlesztésének, milyen technikai fejlesztés kell hozzá, s milyen népgazdaság struktúra változás, s miképp kell ala- kulniok, fejlódniök a nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak' — ezzel kijelöli azt is, hogy már a negyedik ötéves tervben milyen irányba kell folytatni a munkát — elindulva a gazdaságfejlesztéssel az ezredforduló felé — lépést tartva a nemzetközi fejlődéssel, ütemmel. Énnek érdekében az irányelvek pontról pontra megjelölik azokat a lépéseket, amelyeket a IV. ötévé® tervjavaslatnak tartalmaznia kell mikor az országgyűlés elé kerül megvitatásra. Itt megfogalmazódik, hogy a központi feladat a fejlesztés intenzívvé tétele a termelékenység, jövedelmezőség javítása, hogy a központi kérdés a tudományos- technikai vívmányok jobb hasznosítása, hogy közelebb kerüljünk a nemzetközi élvonalhoz, s a szocialista gazdasági integráció megteremtenének szolgálata. Ezek a fo pontok, de elérésükhöz az eszközöket is megjelöli a határozat. Egyfelől, amikor a többi közt kimondja, hogy a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra, technikai fejlesztésre fordított erőforrásokat növelni kell. másfelől akkor is. amikor a mainál magasabb szintű általános es szakképzést, és a kiterjedtebb foglalkoztatás alapján az egyéni képességek fokozottabb kibontakoztatását sürgeti. A hatékonyabb, termelékenyebb munkához keü a korszerű technika, de ha nem párosul korszerű tudománnyal — nem hozza magával nem hozhatja, azt a dinamikus fejlődést — amelyet céljaink eléréséhez szükségesnek tartunk. A korszerű tudományt pedig nem lehet pusztán licenszek. és know- how-k formájában importálni — ennek hazai „termelését” is fokozni kell. Éppen ezért, ha valaki távlati terveink, s ennek kapcsán már a IV. ötéves terv céljainak realitását firtatná — a realitást ebben a programfej ezetben fedezheti fél. , A IV. ötéves terv már tartalmazza is a közismerten számítástechnikai programként emlegetett fejlesztési tervet. A továbbképzés fontosságának hangsúlyozása pedig újólag arra utal. hogy a következő tervidőszakot valóban a következő évtizedekre való gyors, hatékony, és eredményes felkészülés éveinek kell tekinteni. A fejlődés gyorsul — bizony nekünk is meg kell teremtenünk szervezeti kereteit, annak — a világban sok helyen fáradoznak már ezen —, hogy valaki élete során, könnyedén és áldozatok nélkül, akár többször is pályát. mesterséget változtathasson. Kivált azoknak kell erre gondolniuk, s azok számára intézkedik máris a KB-hatá- rozat, akik majd az ezredforduló után mennek nyugdíjba. Igen, egyik — ha nem a legfontosabb „lépcsőfok” ez az ezredforduló felé: az oktatás, a továbbképzés fejlesztése. Ezit a cikket néhány, másfél-két évtized múltán várható életszínvonal-adat megemlítésével kezdtük, s eljutottunk a jövő, vagy az azt követő oktatási évek feladataihoz. Az az érdekes azonban, hogy a IV. ötéves tervjavaslat, vagy az arról szóló irányelvek tárgyalása, ismertetése kapcsán — 5—10 esztendővel vissza is pillanthattunk volna. Könnyedén. Igen, ez ennek a programnak — jellegzetessége: soron következő, legközelebbi s legsürgősebb teendőinket az eddig megtett útból, elért eredményeink alapos elemzéséből jelenlegi képességeink naprakész felméréséből — s hazánk, de az egész világ következő évtizedekben várható fejlődéséből vezeti le. GERENCSÉR FERENC Beremenden, az épülő új cementmű százholdas telepén sorra veszik birtokukba munkaterületeiket a szerelők. Megkezdték a főtranszformátorház, az olajfeltöltő-állomás és a kemencealapok technológiai szerelését. Képünkön: munkában sl szerelők (MTI foto Bajkor József felvétele — KS) ,Évről évre azt adjuk, amit a párt, a kormány vár tőlünk...“ Párttaggyűlés a Paksi Konzervgyárban Tegnap délután műszakváltás után a Paksi Konzervgyár kommunistái tag •yűlést tartottak. A kommunisták tanácskozására eljött Rigóczki István az MSZMP paksi járási bizottságának első titkára is. Az erre az alkalomra feldíszített ebédlő is méltán prezentálta: nagy eseménynek tartják a paksi korzervgyári elvtársak egy-egy taggyűlés megtartását. Kiváltképpen esemény számba ment a tegnapi, hisz két év munkájáról adott számot a vezetőség a tagságnak, Váczi József a gyár MSZMP alapszervezetének titkára előadása alapján. „A gazdaságirányítás' rendszer fejlődésével párhuzamosan módosult pártszervezetünk gazdaságpolitikai, politikai munkája is. A két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a párt. és a kormány politikáját mi itt a Paksi Konzervgyárban következetesen hajtottuk végre. A feladatokat párttagságunk megértette, magáévá tette és harcolt megvalósításáért. Ennek eredménye abban tükröződik, hogy rendszeresen teljesítjük terveinket, egyre több, jobb konzervet adunk a népgazdaságnak. Politikai vonatkozásban pedig azon munkálkodunk, hogy az emberekben a szocialista embertípus vonásai mielőbb teljesüljenek, hogy magáénak tudja minden ember a munkát, a munkával járó jogokat, hogy mindenki örülhessen sikereinknek” — összegezte bevezetőként Váczi József. Másutt így szólt a beszámoló: „Pártunk célul tűzte a mezőgazdaság fejlesztését a szocialista mezőgazdaság megteremtését. Ezt jól, „ terveknek megfelelhaitink w-p. re. De azt is feladatul tűzte a párt, hogy a mezőgazdaságban megtermelt javakat korszerű módon dolgozzuk fel, adjuk a fogyasztóknak, küldjük külföldre. Az üzem fejlesztése ezt célozta. Alkalmas a gyár arra, hogy a mezőgazdaságban megtermelt terményt feldolgozzuk, és különféle országokban értékesítsük. A technikai fejlesztés, korszerűsítés egyoldalú lett volna és nem beszélhetnénk most sikerről, ha az emberek nevelése, képzése, a nagyobb tudás biztosítása a korszerű technikához nem szerepelt volna programunkban. Az volt a cél, hogy a korszerű gépekhez értő munkásokat is neveljünk. E feladatot is sikerrel oldottuk meg. Munkásaink, mérnökeink alkalmasak arra, hogy a korszerű technikát jól alkalmazzák.” Az alapszervezet beszámolójának elhangzása után megkezdődött a vita. Elsőként Tóth Sándor lakatos elmondotta, hogy a törzs- gárda megbecsülését célzó intézkedések nem jártaik teljes sikerrel, nem tudtak kellő eredményt elérni a nők által végzett munka könnyítésén. Kifogásolta, hogy a párt- építés során csak a fizikai dolgozók körére terjed ki a vezetőség figyelme. Menczer János fűtő kifogásolta a bérezég néhány oldalát, majd arra kérte a középvezetőket, hogy nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók személyes dolgaira. Halász Sandámé azt sürgette, hogy a fiatal munkásoknak jobb körülményeket teremtsenek, mert belőlük lesz a holnap törzsgárdatagja, s nem mindegy. a betanult fiatalok közül hányán maradnak a gyárban. Kern Sándor szakszervezeti titkár vitába szállt Tóth Sándorral, véleménye szerint a műszaki és adminisztrációs dolgozók körében is megfelelő a pártépítő munka, elismeréssel szólt arról, hogy a pártvezetőséggel a szakszervezet szorosan együtt dolgozni. Pintér István lakatos biraua a fiatal középvezetőket, akik csak a munkával, az emberekkel nem törődnek. Sőt gyakori, hogy ellentétes intézkedésekkel zavarják az üzemben a légkört, egymás tekintélyét lerombolják. Kifogásolta. hogy a politikai oktatásokról a műszaki és adminisztrációs középvezetők sorra - rendre eltűntek. Nem képezték magukat. Nyirati István termelési körzeti ellenőr kifogásolta, hogy a nők aránya az utóbbi években nem emelkedik sem a párttagság, sem a vezetők körében. Elmondotta, hogy a taggyűléseken és más fórumokon elhangzott bírálatokat retorzió követi. Velencei János kádár azt kérte, hogy a nem közvetlen termelő műhelyek fejlesztésére is nagy gondot fordítsanak. Kró- di József főmérnök megköszönte a párttagság hatásos közreműködését abban, hogy a nehéz körülmények ellenére is a tervet teljesíteni tudják, nyereséggel zárják évek óta a gazdálkodást. A járási pártbizottság első titkára, Rigóczki István, nagyra értékelte a pártszervezet kétéves munkáját. Kedvező üzemi légkör alakult ki a mostani taggyűlésen, a hozzászólások is e légkör erősödését segítik elő. Ezután a pártszervezet belső ügyeiről szólott, majd pedig Váczi József zárszavával véget ért a taggyűlés első napirendjének tárgyalása. Ezután megválasztották a különböző tisztségviselőket a szeptemberi vezetőség- választó taggyűlésre.-Pj-
