Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XX. évfolyam, 192. szám Ara: 1,20 Ft. Vasárnap. 1910. augusztus 16. Gazdag, színes program augusztus 20-án Megyei szövetkezeti nap, nemzetközi lovasverseny, számos kulturális és sportesemény Sokszínű, változatos prog­rammal készül augusztus 20. megünneplésére az ország, így megyénk is. A központi ün­nepségeket ez évben Székes­fehérvárott rendezik meg augusztus 19-én. Alkotmá­nyunk törvénybe iktatásának 21., valamint I. István király születésének ezeréves évfordu­lója kapcsán a hagyományos­nál is újszerűbb, érdekesebb ünnepi program lesz Tolnában is. Szekszárdon a Hazafias Népfront Tolna megyei Bi­zottsága, a Szekszárd és Ta­mási Területi Tsz Szövetség, a KISZÖV és a MÉSZÖV Igazgatósága közös rendezésé­ben megyei szövetkezeti na­pot tartanak. A szövetkezeti iparban dolgozók ünnepsége délelőtt 9 órakor kezdődik, amikor a vendégek számára fogadást adnak az esemény rendezői. Ezt követően a Ba­bits Mihály megyei művelődé­si központban nagygyűlés lesz, amelyen Bartolák Mi­hály, a SZCVOSZ elnöknelyet- tese mond ünnepi beszédet. Délután — ugyancsak az MMK-ban — műsoros divat- bemutatót szervez a Szekszár­di Szabó Ktsz az áfész-ekkel együttesen. Házi manökenek, vagyis a szövetkezetben dol­gozó lányok, asszonyok mu­tatják be a legdivatosabb nap­pali és estélyi ruhákat A kel­lemes szórakozásról a Föld­vári Gumiipari Ktsz és a paksi szövetkezet népi tánc- csoporta gondoskodik. Helyet kért a műsorból a hőgyészi Vox Pads énekkar, és a szek­szárdi Szövetkezeti Madrigál- kórus is. Ugyancsak Szekszárdon ren­dezik meg a munkás-paraszt találkozót is, a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat és a Jó- reménység Tsz közölt Dombóvárnak, mint város­nak ez az első alkotmánynapi ünnepe. Kurucz Géza, a váro­si pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet a vasutas- kulturotthonban, 19-én este 6 órakor. Részt vesz az ünnep­ségen K. Papp József ország- gyűlési képviselő, a megyei pártbizottság első titkára is. Bonyhádon úgyszintén lázas készülődés előzi meg alkotmá­nyunk ünnepét. Iván Szerge- jevics Babin elvtárs volt köz­ségparancsnok is részt vesz az ünnepségen. Itt 19-én a mű­velődési központban ünnepi gyűlést tartanak, ahol Kaszás Imre országgyűlési képviselő mond beszédet. Műsorról a bonyhádi tűzoltózenekaron kí­vül a szekszárdi Babits Mi­hály megvei művelődési köz­pont népi táncegyüttese, vala­mint a Röpülj páva pécsi énekesei gondoskodnak. A megemlékezést követően késő éjszakába nyúló aratóháüal zárul a nap programja. 20-ár> kulturális és sportesemények teszik minden korábbinál em­lékezetesebbé alkotmányunk törvénybe iktatásának 21. év­fordulóját. A sok esemény közül különösen Bonyhád két női és két férfi kézilabda- csapatának mérkőzését várja nagy érdeklődéssel a község lakossága. Pakson szintén 19-én este kezdődnek az ünnepségek. Dr. Kiss Frigyes, a járási tanács elnöke ünnepi köszöntője után a helyi szövetkezeti tánc- együttes ad műsort. Számos sportrendezvényt, területi ve­télkedőt tartanak, s helyt kapnak a 20-i programban kü­lönféle kulturális rendezvé­nyek is. Tamásiban augusztus 20-án kezdődik a VII. nemzetközi lovasverseny, hazai és külföl­di érdeklődők részvételével. Sor kerül itt is ünnepi nagy­gyűlésre, több kulturális és sportrendezvényre. Érdekelt Tamási a somogyi Koppány- völgyi napok megszervezésé­ben is, amely ez alkalommal újabb színfoltja lesz az augusztusi ünnepnek. Számos helyen rendeznek falunapot, így Sárszentlőrin- cen is. MHSZ lövész versenyek egyidőben több községben is zajlanak. Említésre méltó, hogy ezek bevételét az árvíz- károsultak megsegítésére szán­ják. Faddon 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik a nagygyűlés a paprikatelepen, ahova ellá­togat Bolvári Józsefné ország- gyűlési képviselő, míg az ün­nepi beszédet Varga István megyei tanácstag tartja. Komócsin Zoltán Szegeden Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton Szegedre látogatott. A József Attila Tudomány- egyetemen, — ahol jelen volt Győri Imre, a Csongrád me­gyei Pártbizottság első titkára, Sipos Géza, a szegedi párt- bizottság első titkára, valamint Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára is, — a KISZ nyári Csongrád me­gyei építőtáborainak munkájá­ról tájékozódott. A megbeszé­lésen részt vett dr. Márta Fe­renc egyetemi tanár, az intéz­mény rektora is. Hegyi And­rás, a József Attila Tudomány, egyetem KlSZ-bizottságának titkára elmondotta, hogy 350 hallgató három turnusban dol­gozott a szegedi építkezéseken és munkájukat Odesszából és Lvovból érkezett komszomolis. ták is segítették. Az egyete­misták eddig végzett munká­jának értéke meghaladja a 190 0O0 forintot. A hallgatók bérükből 10 000 forintot juttat­tak az árvízkárosultaknak. Szögi Béla, a megyei KISZ- bizottság első titkára arról adott tájékoztatást, hogy a me. gyei árvízi anyagmentő tábo­rokban 1330 középiskolás dol­gozott. Ezt követően Komócsin Zol­tán az egyetemi építőtáborban most dolgozó fiatalokkal talál­kozott. Elismerését fejezte ki munkájukért, majd válaszolt a hozzá intézett kűl- és bel­politikai témájú kérdésekre A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésének irányelvei A kormány felhatalmazása alapján a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a közgaz­dasági szabályozórendszer, ezen belül a vállalati és a személyi jövedelemszabályozás általános rendszere, az egyes gazdasági tevékenységek elté­rő szabályai, a hitelrendszer és a külkereskedelmi szabályozók továbbfejlesztésének irányel­veiről. A GB megállapította, hogy az 1968 óta alkalmazott köz- gazdasági szabályozórendszer megfelel a követelményeknek, alapvető változtatására nincs szükség. Az alapelveket azon­ban következetesebben kell ér­vényesíteni, a vállalatokat erő­teljesebben kell ösztönözni a hatékonyság növelésére és ar­ra, hogy a termelés fokozot­tan igazodjék a szükségletek­hez, szilárduljon a népgazda­ság egyensúlya, a jövedelmek elosztásában fokozottan jussa­nak érvényre a tervelőirány­zatok. A vállalati és a személyi jö- vedelemszabálvozás általános rendszerén belül az irányelvek foglalkoznak a nyereségadó­zás, a vállalati alapok képzése és a támogatások kérdéseivel. Továbbra is fennmarad a nye­reségmegosztáson nyugvó adó­zási és érdekeltségi alapkép­zési rendszer, amely kellő biz­tonságot nyújt a fogyasztás és a felhalmozás arányának sza­bályozósához, a pénzügyi egyensúly fenntartásához, fo­kozottá n ösztönöznek azonban az élőmunka hatékonyabb fel­használására. Az érdekeltség fokozása érdekében a része­sedési nvei eségrész adójának progressz'rija mérsékeltebb lesz. Az új irányelvek lehető­vé teszik hogy a jövőben a vállalatok a nyereségnövek­ménynek a jelenleginél na­gyobb hányadát fordíthassák a személyi jövedelmek emelésé­re. A bér- és személyi jöve­delemszabályozási . rendszert úgy kell. tovább fejleszteni, hogy az növelje a vállalatok érdekeltségét az élőmunka ha­tékonyabb felhasználásában. A közgazdasági szabályozók­nak ösztönözniök kell arra, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményektől függően, erő­teljesebben differenciálódja­nak, ezért a többi között az eddiginél hatékonyabb alap- bérrendszert kell bevezetni a termelő ágazatokban. Az irányelvek második ré­sze egyes speciális területek eltérő szabályozásával foglal­kozik. A belkereskedelemben például fokozottan kell ösztö­nözni a lakosság jó áruellátá­sára, a választék bővítésére, a biztonságos készletgazdálko­dásra. Az új szabályozás le­hetővé teszi, hogy a forgalom emelkedése esetén a vállala­tok készleteiket is nagyobb anyagi terhek nélkül növelhes­sék. A kereskedelmi dolgozó­kat azzal teszik érdekeltebbé a forgalom növelésében, hogy bérszínvonaluk a teljes és az egy főre jutó forgalom ala­kulásától függ maid. A közlekedést érintő irány­elvek a többi között Kimond­ták. hogy a tömegigényeket kielégítő városi közlekedést továbbra is olyan állami tá­mogatásban kell részes! téri i, amely a minimális nyereség­képződést is lehetővé teszi. A távolsági és a helyi személy­szállítás javítását, a zsúfoltság csökkentését, egyszóval a kul­turáltabb közlekedést a költ­ségvetésből évenként növekvő összegekkel támogatják. A la­kosság részére nvújtott szol­gáltatásokat továbbra Is je­lentősen preferálják. Az e szolgáltatások árbevételével arányos fejlesztési nyereség­részt teljesen adómentessé te­szik, csökkentik a kommuná­lis szolgáltatásokból keletke­ző fejlesztési nyereségrész adó­kulcsát. Gondoskodni kell ar­ról. hogy a lakosság részére javítást, szolgáltatást végző vállalatoknál klalnari c-rö-vet­kezeteknél . n *-őhht. ágazathoz hasonlóan nőjenek a hérek. A kulturális tevékenységhez és szolgáltatásokhoz nyújtott eddigi dotációkat, mentessé­geket és egyéb támogatótokat is fenntartják. A hitelrendszer továbbfej­lesztéséről szóló fejezet a töb­bi között kimondja, hogy erő­teljesebbé kell tenni a beru­házási hitelkérelmek közötti versenyt. A cél ugyanis az, hogy a leghatékonyabb beru­házásokhoz nyújtson az állam hitelt, illetve kedvezménye­ket. A kamatokat úgy kell meghatározni, hogy azok al­kalmazkodjanak a hitelforrá­sok költségeihez és ne jelent­senek burkolt állami támoga­tást. A további rész a külkeres­kedelmi szabályozók tovább­fejlesztésével foglalkozik. Ki­mondja, hogy a gazdaságosab­ban exportáló vállalatok szá­mára meg kell teremteni a gyorsabb fejlődés lehetőségeit, ugyanakkor a szabályozóknak korlátozniok kell a fejlő­dést a kedvezőtlen deviza­kitermelésű vállalatoknál. Azok a vállalatok, amelyek állami visszatérítés nélkül jövedelmezően exportálnak, megfelelő feltételek; esetén adókedvezményben részesíthe­tők. A vámtarifát a negyedik ötéves terv céljainak meg­felelően korszerűsíteni kell. A vámjogszabályokat "elül kell vizsgálni, s azokat magasszin­tű, egységes jogszabályba kell foglalni. A Gazdasági Bizottság uta­sította az illetékes főhatósá­gok, illetve minisztériumok vezetőit, hogy az érdekeltek­kel együttműködve 1970. szeptember 30-ig saját terü­letükre dolgozzák az lt 11. ja­nuár 1-től érvényes szabályo­zóeszközök konkrét mértékét és a jogszabálytervezeteket. Magyar—bolgár gépipari eggyüttműködési egyezmény Dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter és M. Iva­nov bolgár gépipari miniszter Budapesten egyezményt írt alá, amelynek alapján tovább fejlesztik a két ország gépipa­rának együttműködését, A két miniszter megállapí­totta, hogy a magyar—bolgár gépipari árucsere-forgalom a harmadik ötéves terv idősza­kában megkétszereződött, s az eddigi tervegyeztetések alap­ján a negyedik ötéves terv időszakában a forgalom ismét kétszeresére emelkedik. To­vábbi lehetőség nyílik az együttműködésre a szerszám- gépelemek és -tartozékok, fel­vonók és felvonó-alkatrészek, különféle műszerek, számítás- technikai berendezések, belső anyagmozgatásra alkalmas szál­lítóeszközük, az állattenyész­tés gépesítését szolgáló beren­dezések gyártásában és kölcsö. nős szállításában. A most aláírt egyezmény szerint a két minisztérium közvetlen gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködést épít ki, szoros össz­hangban a kormányszinten megkötött egyezményekkel és a KGST ajánlásaival. Az egyezmény azt is lehetővé te­szi, hogy meghatározott ese­tekben közvetlen együttműkö­dés jöjjön létre a két ország egyesülései, iparvállalatai és intézetei között. A két miniszter megállapo­dott abban is, hopv a bolgár miniszter vezetésével még az idén szakértőcsoport érkezik hazánkba, felkeresnek több üzemet, hogy minél előbb rea­lizálhassák a mostani egyez­ményt.

Next

/
Thumbnails
Contents