Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
A Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztériumból jelentjük Döntött a GB?*.* . Miniszteri értekezlet előtt a talajerő-gazdálkodás fejlesztése A MÉM miniszteri értekezletének egyik legutóbbi ülésén a talajerő-gazdálkodás fejlesztése is szerepelt. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság már alig rendelkezik olyan területtel, amelyet eddig nem használtak ki és később a termelésbe lehetne vonni. A- hazai adottságok között ezért különös jelentősége van a trágyázásnak. amellyel igen hatásosan lehet növelni a talaj termelékenységét, és — közvetett módon — a növényi és állati termékek mennyiségét. Ezért volt különös jelentősége a MÉM miniszteri értekezletének. amely — dr. Djmény Imre miniszter vezetésével — a talajerő-gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott ■ programot tárgyalta meg. Az értekezlet megállapította: a hazai mezőgazdaság az utóbbi években tett erőfeszítések ellenére — a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokhoz képest — még mindig kevés műtrágyát használ fel. Az 1950. évi 4,8 kilogrammhoz képest 1967—68-ban vegyes hatóanyagban számítva több mint 76 kiló műtrágya jutott egy-egy hektárra. Számítások szerint jelenleg a nagyüzemek egy forint értékű műtrágyával 2 forintos hasznot érnek el. Ezt az eredményt tovább kell javítani és ebben nagy szerep jut majd a tudományos kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek egyaránt. A miniszteri értekezlet jóváhagyta azt a programot, amely 1971—77. között 29 intézmény bevonásával széles körű tudományos kutatást irányoz elő. A program a műtrá- gyázás hatékonyságának . 25 százalékos növelését tűzi ki célul, ami azt jelenti, hogy egy forint értékű műtrágyára 2,5 forintos gazdasági haszon esik majd. Közéletünk Pénteken egymást követően tartotta ülését a paksi járási tanács végrehajtó bizottsága és a tanács. A vb-ülésen dr. Bács- vánin Román ismertette az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeit, majd a tűzrendészed helyzettel foglalkoztak. A tanácsülés meghallgatta a vb jelentését az utolsó tanácsülés óta végzett munkáról, majd a járásban folyó testnevelési és sportmunkát vitatták meg. Ezután került sor a járási népi ellenőrzési bizottság féléves tevékenységének taglalására és a második félévi munkaterv jóváhagyására. Elfogadta a tanácsülés a járási tanács vb második félévi munkatervét is. Uszólecke Regölyben Refföly megyénk azon helységeinek sorába tartozik, ahol szép társadalmi összefogással, példamutatóan, jól sikerült strandfürdőt létesítettek. A strand nemcsak üdülési, szórakozási célt szolgál, hanem a község legfiatalabbjai itt ismerkednek meg — testnevelő tanári felügyelettel — az úszás elemeivel is. (Foto: Gottwald Károly) I » - - -V ■ TÁSKAVÁSÁR! Mezőgazdasági Gépjavító ISKOLASZERVÁSÁR! Vállalat Vásárolja meg iskolaszerSzekszárd, Keselyűsi út. szükségletét az ÁFÉSZ felvesz Szekszárd, Mátyás k. u. LÁNG- és 20. sz. alatti papír- és ÍVHEGESZTŐKET. írószer-bol íjában. valamint Nyitva: mindennap 7—15 SEGÉDMUNKÁSOKAT. óráig. NE VÁRJON HOLNAPIG! Jelentkezés: a vállalat munkaügyi csoportjánál. (61) (91) A program lehetővé teszi, hogy a hazai mezőgazdaság évente 5—6 milliárd forint értékű műtrágyát alkalmazzon. A talajerőpótlás hatékonyságának növelése kifizetődő lesz és évente legalább 2,5—3 milliárd forint többlethasznot ígér a nagyüzemeknek. Bőségesen megtérül majd az a közel 64 millió forintos összeg, amelyet a program végrehajtására irányoztak elő. A kutatómunka irányításával egyébként a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolát bízták meg. A kutatás első részeredményei már 1972-ben hasznosíthatók lesznek, a fontosabb témákat a későbbi években — közülük már jó néhányat 1973-ban és 74-ben — dolgozzák ki. A miniszteri értekezleten megtárgyalt kutatási célprogram úgyszólván valamennyi növénytermesztési ágazatot érint. A kutatómunka többek között olyan — a gyakorlatot közvetlenül érintő kérdésekre is kiterjed — mint pl. a trágya és a talaj kölcsönhatása; a szántóföldi és kertészeti növények trágyázási rendszere; a trágyák forgalmazása, raktározása és felhasználásával kapcsolatos műszaki fejlesztés: a trágyázás gazdaságossága. A műtrágyák hatékonyságának növelésére és a szántóföldi növényéit trágyázási rendszerének kialakítására irányuló kutatások a nagy adagú műtrágyázás gazdaságos mértéke meghatározásainak alapját képezik. A kutatások az országos műtrágyázása kísérletek keretében a legváltozatosabb viszonyokra és minden talajtípusra kiterjednek. A miniszteri értekezlet szerint a kidolgozott céiprogram- javaslat teijesneK minősíthető — kielégíti a talajerő-gazdálkodás fejlesztésével . kapcsolatosan felmerülő igényeket. Visszhang Lapunk július 21-i számában megjelent „Kötelezettség” című giosszára valaszoU dr. Mészáros vjiyula megyei múzeumigázgató. A.UZÜ többe.« közt, hogy „1. A múzeumok siatiszuKai adaigyüj- tésének —J adatszolgálta táganas; KSH-i engedélyszáma: ilJuláüu. MM. (&2j. 2. A Művelődésügyi Minisztérium Sái.80/1969. sz. irányelvei: Ez .évben fő célkitűzésünk, hogy az üzemi dolgozók és a parasztság újabb rétegeit vonjuk be a múzeumi eszközükkel történő népművelés hatókörébe.” Kifogásolja, hogy a szekszárdi Balogh Adám Múzeumban a látogatókra vonatkozó adatgyűjtést orvstatisztikának minősíti a glossza szerzője, továbbá tájékoztat arról, hogy „a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya egyik ú ja ob körlevelében arról értesíti az ország múzeumait, hogy a közeljövőben utasítási ad az eddig inti még részletesebb múzeumlátogatói adatszolgáltatás felíektetésére.” * Álláspontunk változatlanul az, ami a glossza szerzője szerint „A múzeum kincseinek megismerése előtt, a névre és foglalkozásra vonatkozó adatgyűjtés enyhén szólva is túlzás’’. Érdeklődtünk a KSH megyei igazgatóságánál. Az idézett engedélyszám valóban létezik, annak a kötelezettségnek jelölésére, hogy minden múzeum köteles a Központi Statisztikai Hivatal részére adatokat szolgáltatni. Az adatgyűjtés módját a múzeumok vezetőire bízzák. Kifogásunk — nemcsak az újságíró személyes tapasztalatai, hanem több olvasónk panasza alapján is — éppen a módszer ellen van. A KSH sokféle statisztikát készít, azonban a múzeum- látogatók névsorára nincs és nem is lesz szüksége. Véleményünk megegyezik dr. Mészáros Gyuláéval abban, hogy a szekszárdi múzeum b? '"’ív cr'yik legmagasabb nívóra vidéki közgyűj-em nye, ez egy h - j ként ki-.tinik az írás nem egy I mondatából. Szóvá tenni a hibát I azonban nem támadás, . lejáratás, I hanem kötelessége az újságnak. I újságírónak. Egy intézkedés margójára E kiét betű — GB — a kormány Gazdasági Bizottságának közismert rövidítése mindig valamilyen fontos, a népgazdaság egészét érdeklő kérdés elhatározásánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézkedéseit általában két csoportba 'lehetne osztani, egyrészt a nagy beruházások, az ország pénzügyi mérlegét meghatározó építkezések, modern izálások, elképzelések alapos megvitatása és utána azok jóváhagyása, másrészt pedig nagyon is mai, a jelenhez kapcsolódó tennivalók elhatározása. A Gazdasági Bizottság legutóbbi szí gora intézkedéseinél mindkét tényezővel találkozunk. Célja: a vasúti kocsifordulók meggyorsítása. A határozat augusztus 15-én lép életbe éls a tervek szerint 1971. február utolsó napjáig lesz érvényben. Ez az intézkedés az ország egész szállítási érrendszerét érinti és a hosszú ideje húzódó és egyre jobban halmozódó gondok után indokolt a szigorú utasítással kötelezni a vállalatokat gazdasási képességeik jobb kihasználására, A kormány legutóbbi ülésszakán az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megállapította. hogy: „az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb nehézségbe ütközik az áruszállítás zavartalan lebonyolítása, a fuvaroztatók igényeinek ■ kielégítése”. Régi igazság, hogy az egykori őszí csúcsforgalom már egész éves csúcsforgalommá vált, amely megfeszített -munkát követel elsősorban az Ál lám - va sutáktól. Mind több és több tehergépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szükség. Mégis: az eddigi vizsgálatok sorozatosan azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használják ki eteggé a vállalataink. Hosszú napokon át vesztegelnek a vagonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyomórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és péntek között a nappali órákban rakodnak. Ezé-rt a kocsipark kihasználása egyenlőtlen. Azonban a megnövekedett feladatok nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más lenne, ha nem pazarlás a „pihenésre” ítélt vagonok végtelen sora. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor megkezdődött a földekről a termés betakarítása. ugyanakkor ezzel egy- idóben megfeszített ütemben folyik az árvíz okozta károk helyreállítása, is. A Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal Szekszárd város belterületén FIZETŐVENDÉGSZOLGÁLATRA FELVESZ jó berendezésű, kiilönbe- járatú, fürdőszobás SZOBÁKAT. Bejelentéseket címünkre kérjük benyújtani: Idegenforgalmi Hivatal Szekszárd Széchenyi u. 19. Telefon: 12—428. (92) Sokan nem ismerik fel. hogy — a közösségen túl — önmaguknak is ártanak akkor, amikor nem rakják ki a lehető leggyorsabban és szabadítják fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsivisszatartóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor viszont mindenki felháborodik, hogy miért nem kap időbein éis elegendő vagont! Természetesen eddig is kellett a visszafogott vasúti járműért büntetést fizetni, sajnos — keveset!... így megérte a fuvaroztató vállalatoknak. hogy a lassúbb kézi rakodással végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesítsenek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé! ... A MÁV már régen felismerte, hogy a rakodás gépesítéséten nagy tartalékok rejlenek. Tett is ennék érdekében. De a modern ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasznot hozó, ha valamennyi érdekelt azonosan gondolkodik és főleg azonosan cselekszik. A Gazdasági Bizottság mos-, tani szigorú intézkedése — a' gazdaság; ösztönzőkkel, illetve szankciókkal — a régi szemlélet megváltoztatására törekszik. A jövőben nem lesz kifizetődő a fuvaroztatóknak „üdültetni”, raktárként használni a vagonokat, mert minél többet állnak kihasználatlanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Méghozzá hatványozottan. így ai érdekeltek gazdasági eredményeit, most már a nyereségét, prémiumát is meghatározva, hogy milyen gyorsan tudják útjára bocsáj- tani a nagyon várt vasúti járműveket. A progresszíven növekvő kocsiálláspénz, a nehezen megszerezhető és egyre többet követelő segédmunkás az egyik oldalon, a gépesítés a másik oldalon. A képlet megoldása, természetesen, bármennyire is magától értetődő, nem könnyű feladat. De minél később kezdünk hozzá, annál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több, mint egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással. A rakodás, az anyagszállítás gépesítése — figyelembe véve az országos munkaerő-mérleget — nem egyszerűen részkérdés, hanem az ország egészére kiható gazdasági tényező! Bár a szigorú intézkedést pillanatnyilag átmenetinek szánták, csak egy fél esztendőre szól, mégsem árt a jövőbe pillantani, mert ennek az intézkedésnek a hatása is figyelemre méltó lehet. A fegyelmezett árurakod ás megszokása, a gépesítés megkezdése, az áruforgalom zavartalan lebonyolítását szolgáló gazdasági ösztönzők érvényesítése a jövőre is kihat, elősegítheti a köL vetkező évek kevesebb gonddal járó, mindig többet követelő áruszállításának végrehajtását. BÁN JÁNOS Simontornyai Bőrgyár FÉRFI DOLGOZÓKAT és GÉPKOCSIVEZETŐKET FELVESZ Jelentkezés: Simontornyai Bőrgyár munkaügyi osztályán. . (87)
