Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Zöldség- és gyümölcsellátásunk a napirenden Növelni a termelést, javítani az ellátást Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap tartott ülé­sének napirendjére ezúttal két olyan téma is került, amely nemcsak a testület tagjait fog­lalkoztatja igen élénken, ha­nem megyénk, illetve váro­sunk lakosságát is. A végre­hajtó bizottság megtárgyalta a megye zöldség, és gyümölcs- termelésének helyzetét, a több- csatornás értékesítési rendszer bevezetésének hatását, vala­mint meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket így summázhatnánk legfrappán­sabban: tovább növelni a ter­melést, javítani az ellátást. A szenvedélyes vita tárgyát az a jelentés képezte, amit a mező- gazdasági és élelmezésügyi, va­lamint a kereskedelmi osztály terjesztett a végrehajtó bizott­ság elé, megállapítva minde­nekelőtt azt, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának 1968 szeptemberében hozott határozatai jelentősen elősegí­tették a megye zöldség- és gyümölcstermesztésének kon­centrációját, a műszaki-tech­nikai színvonal fejlesztését. Megállapítást nyert viszont az is, hogy a kedvező változások ellenére sem kielégítő az előre­haladás, mert míg fejlődött a zöldség- és gyümölcstermesz­tés technológiája, csökkentek a termőterületek. A zöldség- és gyümölcs­ellátást néha joggal illető napi mérgelődéseink ellenére is meg­nyugvással vehetjük tudomá­sul, hogy a zöldség- és gyü­mölcsellátás színvonala — a dombóvári' és bonyhádi járás kivételével — Szekszárdon és a megye többi részén is javult, növekedett, tovább fejlődött az üzlethálózat. Mindezek ellenére még mindig az országos átlag alatt van — 10—15 kg-os mínusszal —, az egy főre jutó zöldség, és gyümölcs- fogyasztás. Tavaly az országos átlag fe­jenként 150—155 kilogramm volt. A cél tehát az, hogy a termelés fejlesztésével, az el­látás javításával főként a gyü­mölcsfogyasztást növeljük me­gyénkben. Az elmúlt évben termelő- szövetkezeteink 3513 hold gyü­mölcsösből 805 vagon termést takarítottak be, kerek 550 va­gonnal többet, mint 1968-ban. A zoiuségtermelés a területi csöskenés tendenciája ellenére produkált termelékenységi nö­vekedést. Ez elsősorban az in­tenzív, fóliás termesztés elter­jedésének, alkalmazásának tu­lajdonítható. A mezőgazdasági termék- forgalmazás új rendjének be­vezetése óta eltelt időszak ta­pasztalata egyébként az, hogy a termelőszövetkezetek még mindig nem használják ki megfelelő módon a több csatornás értékesítés lehe­tőségeit. A megtermelt áruk zöme szerződéses, alapon jut a fel­dolgozó, illetve felvásárló vál­lalatok közreműködésével a fogyasztóhoz. Megoldatlan még a választékbővítés, a kínálat pedig egyes áruféleségekből szegényes. A zöldség, és gyümölcster­mesztés növelésének és az el­látás színvonalának javítása érdekében — a korábbi hatá­rozatok érvényben tartása mellett — a végrehajtó bizott­ság végül elfogadta az előter­jesztett határozatokat, azzal a megjeovzéssel, hogy ezeket a tsz-szövetségek figvedmébe ajánlja elsősorban. Ezt követően a vb. Iváncsik Lajos igazgató jelentése alap­ján foglalkozott a Tolna me­gyei Szesz- és Udítőitalipari Vállalat tevékenységének és termékforgalmazásának érté­kelésével. A közel húszéves vállalat fejlődését vizsgálva megállapítható, hogy tevékeny­ségi köre szélesedett; termé­keik választéka bővült. De. .. tovább kell bővíteni a válasz­tékot jó minőségű és olcsó üdítő italokkal, biztosítani a műszaki színvonal fejlesztését is. A végrehajtó bizottság, megvitatva az előterjesztett je­lentést, határozatba foglalta, hogy dolgozzon ki a vállalat egy reális alapokon nyug­vó fejlesztési tervet, egyet­értésben az üzem termé­keit forgalmazó kereskede­lemmel, végezzen rendsze­resen piackutatást, növelje a választékot. * 1 A kiállítás és a szarvasmarhaprogram Negyvenöt szar vasmar hát mutat be Alsótengelic Augusztus 28-án megnyitja kapuit a 67. Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az idei kiállításnak az ad különös rangot, hogy nem csupán az elmúlt három év eredmé­nyeiről ad számot a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hanem arról a fejlődésről is, amely a felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt végbement. A részvétel tehát már önmagában is rangot je­lent Megyénk mezőgazdaságát számos üzem között az Állatte­nyésztési ' Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdasága képvi- scli. Hogy mivel és miként — arról Csonka Károly igazgató nyilat­kozik. — Elsősorban a szarvas­marha-tenyésztés és a ba­romfitenyésztés eredményeit kívánjuk bemutatni, 45 szarvasmarhával és tizenegy' baromfival. — A szarvasmarhák közül egy saját tenyésztésű törzs­bika. 28 tehén és 16 üsző sze­repei; A célunk, hogy bemu­tassuk a magyar tarka bony­hádi tájtípusát, az apai vona­lak alapján. Az 1448-as Plánét bikától például tizenkilenc te­hén származik a bemutatottak közül. — Ez a nagy állatlétszám — kérdezzük úgy — a bonyhádi tájfajta elismerését is jelenti? — Remélem. A magyar tar­ka még Mária Terézia idejé­ben honosodott meg, ebből alakította ki hosszú évek te­nyésztői munkája a jellegze­tes bonyhádi típusit. Azt kí­vánjuk tehát bemutatni; ho- gyon tenyésztjük tovább ezt a típust, három alapvető köve­telmény alapján. Ezek a köve­telmények: a kettős hasznosí­tás, tehát hogy tej- és húster­mésre egyaránt alkalmas le­gyen: küllemre is tetszetős, arányos formájú legyen: vé­gül hogy a nagyüzemi, ipari rendszerű (tartásra alkalmas legyen. Ezt a törekvést már kellően reprezantálják a ki­állításon szereplő jószágok — különösen a saját tenyésztésű Toto-bi kától származó tizen­hat üsző. Ezek egyöntetű külle­mükben. de a szakosított tele­peken való tartásra, a gépi fe­jesre alkalmasan már a bony­hádi típuson belül is kifeje­zik tenyésztési törekvéseinket. — Ezek szerint tehát mond­hatjuk, hogy a gazdaság kiál­lításon való részvétele nem csu­pán a jelen erdményeit szem­lélteti, hanem a jövőbe is mu­tat? — Pontosan. A további te­nyésztési munkára tízéves ge­netikai programot dolgoztunk Id, két irányra: családtenvész- tésre, és vonaltenyésztésre. Eb­ben a programban tiszta vérű. kérész tezésmen'tes tenyésztést kívánunk megvalósítani, a ter­melési produktumot növelni tejben és húsban, illetve új tenyészvonalakat létrehozni, megtartva a bonyhádi, jelleg­zetes kettős hasznosítású tí­pust. — Ezek a törekvések hogyan hatnak a megye állattenyészté­sére? — 1973—74-től kezdve éven­te 60—80, közel azonos ter­melőképességű. és külsejében is egyöntetű tenyészüszőt érté­kesíthetünk évente, azonkívül 15—20 tenyészbikát. Ezen­kívül rendszeresen újítjuk fel a saját állományunkat is. A te­nyésztési programhoz kapcso­lódva kell még elmondanom, hogy két év óta alkalmazzuk a műszálas spermát — amely­nek az utódellenőrzésben van nagy jelentősége —, és az idén kezdtük alkalmazni — kísérleti céllal — az ivarzás szinkronizálását nem hormon- jellegű szerrel. A tapasztala­tok kedvezőek. Itt a végső cA a rotációt úgy beállítani, hogy a tejtermelés egyenletes le­gyen; így a mesterséges bor­júnevelőben folyó nevelés is egyenletes lesz — végül ez az . egész kihat majd a tenyész- anyag értékesítésére is. — Megkérném Csonka elvtár- sat, a jövő mellett4 néhány adat­tal illusztrálja az eddigi ered­ményeket is? — Nagyon szívesen. Tíz év és 326 tehén átlagában az egy tehénre jutó évi tejtermelés 4283 liter. A száz tehénre ju­tó borjúszaporulat 99. Az el­múlt évben 341 tehén átlagos tejhozama 4433 liter, a borjú­szaporulat 102 százalék. Egy liter tej önköltsége 3,41 forint, amelyből két forint a takar­mányköltség. A gazdaság ál­tal kidolgozott tömegtakar- mány-termesztési rendszerben egy tehén szükségletét 1,1 hol­don termeljük meg. Az egy tehénre jutó tiszka nyereség 6886 forint, a szarvasmarha- ágazatban egy marhára vetít­ve 12 000 forint. A két ellés közti idő 12,3 hónap volt — az országos átlag 16 hónap körül ingadozik. — Áttérve a baromfira: mi­lyen célt szolgál a kiállításon való részvétel? — A kettős hasznosítású New Hampshire fajtából mu­tatunk be tíz tyúkot és egy kakast. Az országban két gaz­daság, a miénk és a hőgyészi foglalkozik ennek a fajtának a tenyésztésével. A gyakorlati 1 jelentősége az, hogy a MÉM háztáji programjának megfe­lelő, kettős hasznosítású fajta, amely nem igényel olyan tar­tási körülményeket, mint a hibrid fajták. Ettől függetle­nül a 'tojástermelésben eléri az évi 230-at — tehát jól meg­felel a háztáji Gazdaságokban. A fajta genetikai „felújítása" céljából ez évben Hollandiá- ' ból hozattunk be újabb egye- deket. A folytatás Budapesten kö­vetkezik. A kisebb csordát ki­tevő állományt nemsokára, út­nak indítják, hogy a kiállítás látogatói megismerhet'ők Al­sótengelic és Tolnai megye állattenyésztési ereyrnenyeR. .... . BJ, Kiváló úttörők Balatonfenyvesen Július 29-én 50 Tolna me­gyei „Kiváló úttörő" érkezett Balatonfenyvesre, ahol a Bács megyei kiváló úttörőkkel tábo­roztak együtt. A tíznapos tá­bor sok élményt nyújtott a pajtásoknak. — A harmadik napon Badacsonyba mentünk kirándulni, ahoL megmásztuk a badacsonyi hegyet és megkós­toltuk a Kisfaludy-forrás vizét. Sajnos a Kisfaludy-házat nem sikerült megnézni. — A vidám táborélet mel­lett minden nap komoly fog­lalkozásokon is részt veszünk. Itt az úttörőéletről, az úttörő­vezetésről tanulunk. Ezek a foglalkozások előkészítik a paj­Á mázai úttörők a Mátrában Egy hetet, töltöttek a mázai úttörők a Mátrában, főhadi- .szállásukat: Párádon rendezték be. Innen mentek gyalogos rohamra a Kékes meredek csúcsa ellen. ök győztek. Utána fent kalóriapótló csoki és hűsi volt a hadisarc, me­lyet a tanárbácsik szerint megérdemeltek. Megkóstolták a hegyvidék három ásvány­vizét és fürödtek a parád- fürdői,' mátraderecskéi és eg­ri strandon. Egyikük üveget fújt a parádi üveggyárban. Az úttörők sok gombát szed­tek, megnézték az új víztáro­lót, és az egri várat. Honismeretben. élményben gazdagon és boldogan tértek haza, azzal a tervvel, hogy jövőre még jobban takarékos­kodnak és ha sikerül, meg­nézik az aggteleki csepkö- barlangot. Kovács László úttörő tásokat a jövő évi munkára Augusztus 3-án „Mindenki szü­letésnapja” címmel vidám, tré­fás, hangulatos estet rendez­tünk. A különböző vetélkedők mellett csoki- és kekszevés késsel, villával és a lekvárevés volt a leghangulatosabb. Az este jelmezbállal fejeződött be. „Őrtüzeinknek csapongó lángja” című műsoros délutá­non a pajtások veterán úttö­rőkkel találkoztak, majd este pattogó tábortűz mellett a ré­gi úttörőéletről beszélgettünk. A boldog tíz nap sok tanu­lással, dalolással és vidámság­gal tel el Balatonfenyveseri, a kiváló úttörők táborában, SZALAI KORNÉLIA ’ Mit játsszunk? Cseles labda Meleg időben és füves terü­leten — például kirándulás pi­henőjében — lehet játszani. A játszók a földre ülnek, ke­zükkel oldalt-hátul megtá­maszkodnak a földön. Egy paj­tás — a dobójátékos — áll: a nála levő labdával igyekszik valamelyik ülőt megdobni. Ta­lálatnak csak az számít, ha a labda térden , felüli testrészt érint: a játékosok tehát lábuk­kal védekezhetnek, elrúghatják a feléjük repülő, guruló labdá-. kát. A dobó játékosnak onnan kell a labdát dobnia, ahol azt meg­szerezte, vagyis a labdával nem mehet sem előre, sem oldalt. Ha a dobás sikerült — a lab­da szabályos "módon érintette valamelyik ülő játékost —, az eddigi dobó leül, és szerepét az eltalált pajtás veszi át. Ez a játék kisdobos- és úttörőfiúk számára egyformán érdekes. A pórul járt hangya Korán reggel, amikor még a nap is álmosan dörzsölget- te a szemét, hangyabolyban már megszólalt a hangos be­mondó: — Figyelem! Figye­lem!, élelemkutatóink gazdag lelőhelyre bukkantak. Kérjük minden épkézláb hangya tár­sunkat, hogy a főtéren sürgő­sen jelenjen meg! Nem is kellett megismételni a felhívást, a szorgalmas kis hangyák egymásután bújtak elő kis házikóikból, és igye­keztek a gyülekezőhelyre. Vi­dáman, csevegve indultak a munkába, amikor Szorgos hangya megszólalt: — Álljunk csak meg egy hangyaszóra barátaim, nincs közöttünk Potrohos! — — Az ám, csakugyan, csak nincs valami baja, talán csak nem lett beteg? — mondták a többiek, és megkérték Szor­gost. hogy szaladjon el hozzá, rézzé meg, mi az oka távol­maradásának. Rövidesen visz- szatért a küldönc a követke­ző válasszal: Potrohos nem hallandó többé részt venni a közös munkában, ne is hív­ják meglesz ő egyedül is. Elcsodálkoztak ezen a kis hangyák, de sok idő nem volt a töprengésre, várt rájuk a munka. És így telt el az egész nyár is, nem volt egy nerc megállás sem. Potrohos meg élte világát, egész nap csak heverészet a hűvösön, ami éle­lem kellett neki, azt könnyű szerrel meg tudta szerezni, csak le kellett érte hajolni. Nem gondolt arra, hogy nem lesz ez mindig így, nem lesz mindig terítve a mező élelem­mel, és sajnálta is egy kicsit a többieket, akik egész nav meggörnyedve hordták be az élelmet a közös magtárba. Az idő pedig haladt. Elmúlt a nyár, beköszöntött az ősz és Potrohos most kezdett el gon­dolkozni azon, hogy mi lesz vele a télen. De mire rászán­ta magát a cselekvésre, addig­ra leesett a hó. Bezzeg jöttek most a nemszeretem napok, az a kevés élelem, ami volt a kamrájában, rövidesen elfo­gyott. És bizony éhen pusztult volna, ha a többiek meg nem szánják. De ők megengedték neki. hogy a tavaszig éljen a közösből. Mikor aztán jelentkezett a ) tavasz első hírnöke, Potrohos- nak becsületére legyen mond­va, hogy ő volt az első, aki munkába indult. Ettől fogva soha nem akart megválni tár­saitól. KESERŰ GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents