Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
»ÓLMA MEGYE* » VILÁGPROLETÁRJÁTEGYESÜLJETEK' NÉPÚJSÁG | A MflOTAB SZOCIALISTA MOWKAgPABT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS A MEGYEI TÜfltcg LApIÍTI XX. évfolyam, 180. szám ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 1970. augusztus 2. Rekordmennyiségű alkatrészt „fogyaszt“ a mezőgazdaság A szakemberek számítottak arra, hogy az idei aratás különösen nehéz lesz; egyik oka, hogy a kései kitavaszodás miatt nem sikerült időben gyom- talanítani a gabonatáblákat, ami az aratás idején külön munkát ad a kombájnoknak. A gépek annyi csereaikatrészt, „fogyasztanak el'’ hogy az alkatrészellátó telepek csak a legnagyobb nehézség árán tudják kielégíteni a szükségletet. A forgalmazási adatok is jelzik, hogy az idei aratás valóban a legnehezebbek közé tartozik. Júliusban össze sen 200—210 millió forint értékű cseredarabot, felszerelést stb-t adott el a 19 vidéki Agroker-telep. Az elmúlt évben ilyenkor csak 100—170 millió forint értékű készletre volt szükség a gazdaságoknak, hogy az ideivel azonos termőterületről zavartalanul betakarítsák a termést. Különösen sok kombájnalkatrész kell. Az aratógépekhez való 10—12 legfontosabb cseredarabból az év első hat hónapjában legalább annyit rendeltek. mint tavaly egész évben. Az SZK—4-es kombájnhoz való rostából 1969-ben például 33(10-at vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek, idén június végéig csaknem 3800-ra volt szükségük. Az aratógép egyik fontos fogaskerekéből tavaly 46-ot rendeltek, idén már 190-et vittek el a telepekről. A vállalat budapesti központi raktárába naponta 240 al ka t rész-m eg'ren delés érkezi k. Tavaly a csúcsforgalom idején csak 180—190 rendkívüli kérés volt. A központi raktárban — ugyanúgy, mint a vidéki Agroker-telepeken — soron kívül intézik a sürgős ren- deeléseket és ha lehetőség van rá, 24 órán belül feladják. a gazdaság címére a küldeményt. „Olykor vendégek is felül nek a hintóra. Kiküldöttek vállalati emberek. Ismeri ők et? Általában tudja, hogy mikor, milyen ügyben járnak?” (Képes riport az 5. oldalon) Az élelmiszergazdaság jelene és jövője Százmillió forintos társadalmi segély Rostás István, az árvízkárosultak megsegítésére alakult országos társadalmi bizottság elnöke szombaton a Vöröskereszt székházában sajtótájékoztatón ismertette a társadalmi bizottság határozatát a Sza- bolcs-Szatmár megyei ár- és belvízkárosultak lakóházainak újjáépítéséhez, illetőleg helyre- állíiásához nyújtandó segélyekről. A hazai gyűjtés eddigi eredménye meghaladta a 293 millió forintot, amihez körülbelül 9 millió forint értékű külföldi segítség járul, jórészt magyarok és magyar szervezetek adó mánvai. A társadalmi bizottság a befolyt összegből a 22 millió forintos gyorssegélyen kívül az ingókárok csökkentésére 7900 Szabolcs-Szatmár megyei családnak összesen 83 millió fo rint segélyt juttatott. A Szabolcs-Szatmár megyei ek a hirtelen rájuk zúduló árvíz következtében a többi me gyénél jóval nagyobb károkat szenvedtek. Megsegítésükre összesen mintegy 100 milliót fordítanak. Ha a tulajdonosnak romba dőlt vagy lebontásra ítélt háza helyett újat kel! építenie, akkor az OTP-hitel tői függetlenül 15—40 ezer forint, vissza nem térítendő segélyt kaphat Élelmiszergazdaság. Újabban gyakran halljuk ezt a gyűjtőszót. amely tulajdonképpen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar összességét, egészét jelenti. A magyar élelmiszergazdaság jelepe és jövője fogyasztóként, gyakorlatilag mindenkit érint és érdekel. Hol tart, mit ígér. milyen eredményekkel és fogyatékosságokkal „rendelkezik”. Az áttekintést rnegkör.i,, ti dr Di- rnény Imre miniszter beszéde, amit a közelmúltban Székesfehérvárott, a TIT III. vándorgyűlésén tartott. A miniszter összefoglaló értékelésére támaszkodva tekinti át ezúttal lapunk is az élelmiszergazdaságot. A harmadik ötéves terv nagy feladatokat tűzött a mezőgazdaság, az élelmiszeripar elé. S bár végleges eredmények még nem állnak rendelkezésre. az idei adatokról még korai lenne nyilatkozni, mégis úgy látszik, hogy az élelmiszergazdaság a harmadig ötéves tervet előreláthatóan túlteljesíti. Bizonyság erre, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése az előirányzottnál gyorsabb: 15—IC százalékkal haladja meg a második ötéves terv átlagát. „Ez azt jelenti, hogy túlteljesül a mezőgazdaság harmadik ötéves tervelőirányzata. Az élelmiszeripar termelése 1970-ben a tervezettnek megfelelően, mintegy 30 százalékkal lesz magasabb, mint 1965-ben volt. Az eredmények a szocialista mező- gazdasági és ipari üzemek jó munkáját dicsérik. Megszilárdult termelőszövetkezetünk, egyre hatékonyabban dolgozó állami gazdaságaink és élelmiszeripari üzemeink képesek voltak a megnövelkedett anyagi-technikai bázis eredményes felhasználására. Különösen kiemelkednek a kenyérgabona-, a kukorica-, a cukorrépa-termesztés, valamint a konzerv-, a hűtőipar és a baromfiipar eredményei.., Nem tudtunk ugyanakkor zavartalan húsellátást biztosítani: elsősorban sertéshúsból akadozott az ellátás, de néhány egyéb élelmiszerrel is voltak helyenként és időnként kisebb-nasvebb problémák.” — állapította meg dr. D'mény Imre miniszter. a fentebb említett ván- dorgvű'r-en. Dr Dimény Imre megállapításai mindenben vonatkoznak Tolna megye élelmiszer- gazdaságára is. azzal a pozitív kiegészítéisel. hogy éppen a harmadik ötéves terv során, hihetetlen nagy érdeklődés bontakozott ki a megye mezőgazdasági üzemeiben, az álla tton vé-ztés minőségi és mennyiségi növelésére. Bizonyság erre. hogy sorra épülnek a komplex állattenyésztési telepek, s ezek egy része a harmadik ötéves terv utolsó évében már üzemel. Nagy figve’met érdemel, hogy az élelmiszergazdaság fejlesztésével kapcsolatban mik a követeiményék a negyedik ötéves terv időszakában. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei. vezető' úsrv vélik, az clkövetkezendő években fokozottabban kerülnek előtérbe a minőségi követelmények. A hazai élelmiszerfogyasztás igényeit a jövőben már nem elegendő csak kielégíteni, az igények kielégítése közben gondolni kell az eddiginél nagyobb választékra, sőt, a ma még különlegességnek számító élelmiszerféleségek biztosítására is. A jövőt tekintve, a biológiailag magasbb értékű élelmiszerek az áLlati termékek ég ezen belül a hús, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztási arányának növelése lesz az élelmiszergazdaság előtt álló fő feladat, Alapvető követelmény természetesen a kiegyensúlyozott élelmiszerforgalom biztosítása, az. hogy a fogyasztói igények időben és helyileg maximálisan ki’ legyenek elégítve. A magyar élelmiszergazdaság színvonala, lehetővé teszi hogy ernek'"á politikailag is elsőrendű kívánalomnak megfeleljen. Eljutottunk már idáig. A negyedik fötóveB tervre vonatkozó elképzelések maradéktalanul igazolják Tolna megyében is azokat a mezőgazdaság: vezetőket, akik az állattenyésztés fejlesztését tartják minden szempontból hasznosnak, kifizetődőnek és szükségesnek. A magyar élelmiszergazdaság és az egész népgazdaság egvik legjelentősebb problémája az ál’at- tenyésztés, valamint az állati termékek termelése é.s a feldolgozás fejlesztése. Ezt támasztja alá az a még nem végleges, de nagyjából kialakított beruházási is, amely szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a negyedik ötéves terv időszakában 225 ezer korszerű tehénférőhelyet. -200 ezer növendék- és Hízóma:-ha- férőhelyet, 1,4 millió sorté'hizlaló és 45 ezer fiaztató férőhelyet építenek. Csajt jelezni tudjuk, hogy az élelmiszergazdaság " : : sz- t ősében a negyedik ötéVeá terv időszakában különleges helyet foglalnak el a kertészeti ágazatok, és az ehhez kapcsolódó iparágak. Érdemes az itt jelentkező, várható "lehetőségeket a mezőgazdasági üzemékben már most végiggondolni és a továbbiakban az adottságoknak megfelelőm a lehetőségeket maximálisan kihasználni. A nagvdorogi oabonaralítárban t A jóra fordult időjárás meghozta az „aratókedvet” a tsz-ekhen. Ezt számszerű eredményekkel, legjobban a nagydorogi gabonaraktárban lehetett lemérni. Amíg a h-' '>••>•*« napi 45—50 vagon búzát vettek át, a hét végén (pénteken) már 75—80 vagont volts'- kénytelenek” átvenni. Képünkön: a nagydorogi asszonyok, a szabadtéri tárolókban szédítik a búzát. Foto: Gottvald
