Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

itOLNA MEGYEI VILÁG PRŐLETÁRJAI EGYESÖLJETEKl népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA*! XX. évfolyam, 161. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1970. július 11. Az első feléli Óvatos? derűlátó nyilatkozatok Ezt az esztendőt is jól ki­fogtuk — állapítják meg le­mondó belenyugvással a gaz­dasági vezetők, s mindenki tudja, miire gondolnak. Hosz- szú ideig emlékezetes marad az 1970-es esztendő. A tél hó­napokig tartott,* a kitavaszo­dás késett, majd azt követően több milliárd forintos kárt okozott a mintegy hat hétig tartó árvíz a Szamosközben, a tiszántúli területeken. Mind­ezt Tolna megyében tetézte a talajvíz és az a számottevő veszteség, amit a rendkívüli időjárás a gabonavetésekben okozott. Szinte ott tartunk, hogy minden szempontból op­timális. ideális esztendőt már ed seun tudunk képzelni. Az idei esztendőből hat hó­nap múlt el. és a nehézségek ellenére Tolna megyében, az üzemekben az összkép, a termelés, a termelékenység szempont­jából biztató. A vezetők ugyan óvatosak, de nyilatkozataik derűlátók, sej­tetni engedik, hogy az ipar­ban, a mezőgazdaságban dol­gozó emberek megsokszorozott helytállással, jobb munkával, nagyobb szervezettséggel igye­keznek pótolni azokat a vesz­teségeket, amelyeket a tél. a bid eg tavasz, az árvíz okozott. A termelőszövetkezeteket ér­zékenyen érinti az építőanyag- ellátásban jelentkező, minden­esetre érthető leimaradás. A mezőgazdasági jellegű beruhá­zásokon az építkezés üteme le­lassult. Emiatt az átadási ha­táridők eltolódnak. szinte mindenütt. A MÓCSÉNYI VCLGYSÉC. NÉPÉ TERME­LŐSZÖVETKEZET saját erő­ből tehenészeti telepet létesít. Eddig kétmillió forint értékű az elmaradás, s máris bizo­nyos, hogy az eredetileg elkép­zelt tervek szerint november­ben a telepet nem tudják át­adni rendeltetésének. A nö­vénytermesztés vonatkozásá­ban viszont ebben a közös gazdaságban bizakodóak. Míg a mezőgazdasági üzemek többségében a tervekhez ké­pest kenyérgabonából egy—öt métermázsás kieséssel számol­A munkásőrség országos pa­rancsnokságán készült az ér­tékelés „legfiatalabb” fegyve­res testületünk tagjainak ár- vízvédelmi tevékenységéről. Az árvízveszély ideje alatt naponta átlag 1500 mumkásőr teljesített szolgálatot a gátak­nál. Együttérzésüknek, segítő- készségüknek mág formában is országszerte tanújelét adták munkásőreink, A salgótarjáni nak holdanként, a mőasényi Völgység Népe Tsz-ben az ed­digi becsléseik a tervihez vi­szonyítva, egymázsás többletter­mést ígérnek holdanként. A termelőszövetkezet az állat- tenyésztési értékesítési tervét az első félévben másfél millió forinttal túlteljesítette é& túl­teljesítésre számítanak a má­sodik félévben is. A H ÜGYÉSZI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN ezekben a napokban értékelik az első félév tapasztalatait. Tegnap a gazdaság központjában a ke­rületvezetők. s az állattenyész­tők tanácskoztak, jövő héten a növénytermesztés irányítói „teszik mérlegre” az első hat hónapot. Kenyérgabonából a Hőgyészi Állami Gazdaságban a tervhez viszonyítva termés- kieséssel számolnák, s ezt a kiesést oly módon pótolják, mintegy kétmillió forint ér­tékben, ahol csak lehet, ki­használják a lucernamagfogás lehetőségeit. A MEZŐGAZDASÁGI GÉP­JAVÍTÓ VÁLLALAT köz­pontjában július közepéig készül el a féléves mérleg. Ez mutatja majd pontosan, hitelt érdemlően a féléves ered­ményterv teljesítését. Az ed­digi felmérések azt mutatják, hogy a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat hét egységéből „mindegyik hozza” a tervet. Figyelmet érdemel az. ami több más termelőüzemre is jellemző, hogy a gépjavító vállalatnál nőtt az egy főre jutó ter­melékenység. A TOLNA MEGYEI ÉPÍ­TŐANYAG-IPARI VÁLLA­LAT üzemeiben az első fél­évben a tervezettnél jobban, pontosabban tudtak dolgozni. Ez részben azért következett be, mert a termékek iránt ug­rásszerűen megnőtt a kereslet. A paksi betónüzemben példá­ul 30 százalékkal nőtt a ter­melés, hä a múlt év azonos időszakához viszonyítjuk A keszőhidegkúti mészégető ke­mencének a termelését fokozni városi zászlóalj tagjai csak­nem 70 ezer forintot, a pász­tói járási önálló század kol­lektívájába tartozók pedig több mint 22 ezer forintot ajánlottak fel az árvízkárosul­tak javára. Az értékelésnél mégállapí­tották, hogy a munkásőrök összesen l50 ezer órát töltöt­tek árvízvédelmi szolgálatban. (MTI) nem lehet, a tavalyi szintet tartották itt. s a fél év alatt 1800 tonna kiváló minőségű meszet küldtek az építkezé­sekre. A kerámúaüzemben nagy mennyiségben készítik a különféle szellőztető és épület­kerámiai anyagokat. Az el­múlt fél évben fellendült a díszműáru-termelés, a kereslet nőtt. Az első félévi termelés értékeléséhez tartozik az is, hogy a vállalat szolgáltató, ta­tarozó részlege megkezdte munkáját. s mintegy 600 ezev forint értékű javítást végzett magánosok és közületek épü­letein. Az óv második felének programja is szaros a válla­latnál, Százezer járdalappal gyártanak többet, mint a múlt év azonos időszakában, ugyan­akkor növelik 35 ezer darab­bal a BH-elem gyártását. Ke­rítésoszlopból is 15 ezerrel többet csinálnak, mint a múlt évben. A TOLNA ÍVJEGYEI FES­TŐ ÉS LAKASKARBANTAR- TÓ KTSZ munkahelyei s kin te a megye valamennyi községé­Pénteken reggel hazaérke­zett Helsinkiből a finn—ma­gyar barátsági hét finnorszá­gi eseményein részt vett 300 tagú magyar társadalmi cso­port és a Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke által vezett politikai küldöttség. A magyar vendégcsoportot ugyanaz a három különrepü- lőgép hozta vissza, amellyel Magyarországról hazaérkeztek a finn delegátusok. A hazaérkezéskor Kállai Gyula az alábbi nyilatkozatot adta Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának: — A két ország állami és társadalmi szervei között ki­alakult jó viszony eredménye­ként már másodszor valósí­tottunk meg tömeges látogató­cserét. — Népes küldöttségünk tár­sadalmunk minden rétegét, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Szolnok, Pécs és Szé­kesfehérvár lakóit képviselte. Finnországban kisebb csopor­tokban látogatást tettünk kü­lönböző üzemekben, intézmé­nyekben, gyárakban és üdü­lőhelyeken. Gyárak, intézmé­nyek társadalmi szervezetek ben megtalálhatók. Ez a szö­vetkezet végez legnagyobb vo­lumenben, értékben a lakos­ságnak Tolna megyében javí­tást. karbantartást, szolgálta­tást. A fél év során a szövetkezetben 9 millió forint értékű munkát vé­geztek, s ennek 40 száza­léka a lakosságnak vég­zett munkából tevődik ki. Jelentős munka volt az elmúlt fél évben a szekszárdi techni­kum felújítása, valamint a nagydorogi sütőüzem építése, amelyet augusztus 20-án ad­nak át. A tervezett üzemben, ahogy a vezetőség a programot meg­határozta, folyik a munka a Tolna megyei szövetkezet munkahelyein. A fél év során anyagellátási és szállítású ne­hézségek miatt átszervezése­ket kellett végrehajtani, ezek Sikerrel jártaik. Nemcsak a tervet teljesítették, hanem kö­rülbelül annyi nyereséget ér­ték el idén első félévben, mint a múlt év azonos időszakában. mellett finn családok is ven­dégül látták csoportunk tag­jait. Helsinki népével nagy­gyűlésen is találkoztunk, ahol Karrina Virolainen asszony, a Finn—Magyar Társaság elnö­ke, Teuvo Aura miniszter­elnök és jómagam szóltunk az egybegyűltekhez. A Hazafias Népfront kilenc­tagú politikai küldöttsége eredményesen teljesítette jó­szolgálati jellegű feladatát. — Küldöttségünket fogadta Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke, Teuvp Aura miniszterelnök, Rafael Paasio, a finn parlament elnöke. Lá­togatást tettünk a legnagyobb finn politikai pártoknál. Szí­vélyes fogadtatásban részesül­tünk az idén megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő Finn —Magyar Társaságnál is, ahol népünk őszinte tisztelője és barátja a társaság elnöke, Kaarina Virolainen asszony fogadott bennünket. — A baráti eszmecserék során a két ország, a két nép kapcsolatainak és a jelenlegi nemzetközi helyzetnek leg­fontosabb kérdéseiről beszél­gettünk. Örömmel állapítom meg — hangsúlyozta a ma­gyar politikai delegáció ve­Tudományos tanácskozás (regszemcsén Az iregsaemcsei kísérleti in. tézetben immár ötödször tar­totta évenkénti együttes veze­tőségi ülését pénteken a Ma- gyár Agrártudományi Egyesü­let központi növénytermesztő ' valamint állattenyésztési tár­sasága. Dr. Krímiik Ernő. az MTA levelező tagja, a Délkelet-du­nántúli Mezőgazdasági Kísér, leti intézet igazgatója nyitot­ta meg a tudományos tanács­kozást. üdvözölte a részvevő­ket, s bevezető szavai után György Károly, a MAE főtit­kára számolt be az egyesület munkájáról és célkitűzéseiről. Egyebek közt elmondta, hogy az egyesületnek már 13 000- nél több tágja munkálkodik a különböző társaságokban, s megélénkült az agrárértelim- ség szerepe a vidéki szellemi életben, közte Tolna megyé­ben Is. Dr Szűcs Kálmán, a MfiM szakoktatási főosztályá­nak vezetője, a MAE növény­termesztő társaságának elnöke észak-amerikai tanulmányút- jának tapasztalatairól tartott tájékoztatást. Ham Artúr akadémikus, a MAE állattenyésztési társasá­gának elnöke, a FAO — nem­zetközi agrárszövetség — ve­zetőségi tagja a FAO római tanácskozásáról számolt be, ismertette a szarvasmarha- tenyésztésben világszerte ural­kodó irányzatokat, amelyeket a magyar állattenyésztés jövő­jének kialakításaiban is figye­lembe kell venni. Dr. Vincze László, az iregszemcsei inté­zet tudományos főműnk« társa a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséihez kapcsolódó i reg­szemcse; takarmánytermeszté- si rendszer tízévi eredményei­ről tartott előadást. (-sóJ zetője —, hogy mind az ál­lami szerveknél, mind az egyes politikai pártoknál foly­tatott eszmecseréken teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy országaink és népeink kölcsönös kapcsolatai kedve­zően fejlődnek, — A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecseréink kö­zéppontjában az európai biz­tonság kérdése állott. A finn kormány — elsőként az euró­pai nem szocialista országok kormányai közül — pozitiven reagált e javaslatra és fel­ajánlotta, hogy az értekezlet Helsinkiben legyen. Most is, valamennyi finn politikussal folytatott tárgyalásunkon tel­jes egyetértés mutatkozott abban, hogy a bizonsági kon­ferencia összehívása elenged­hetetlenül szükséges és he­lyes lépés az európai béke megerősítésének útján. — Megítélésem szerint a szocialista országok külügy­minisztereinek legutóbbi bu­dapesti találkozóján elfoga­dott nyilatkozat és memoran­dum alapvető céljai egybe­esnek a finn kormányzati és politikai tényezők elképzelé­seivel. (MTI) Százötvenezer órát töltöttek árvízvédelmi szolgálaton a munkásőrök Hazaérkeztek a finn—magyar barátsági hét magyar vendégei Kállai Gyula nyilatkozata #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents