Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
Városgazdálkodás — a lakókról Lakók — a városgazdálkodásról A Városgazdálkodási Vállalat Szekszárdon 1988 lakást és 349 nem lakás céljait szolgáló bérleményt kezel. Tevékenysége több mint hatezer embert, kereken a megye- székhely lakosságának egynegyedét érinti. — Sokan és sokszor szidnak bennünket, — így Dorogi Mártonná, főkönyvelő. — Ezt rneg kell és meg is lehet érteni, hiszen mindenkinek legfontosabb az otthona, az otthonnal kapcsolatos hibák, kellemetlenségek a legközelebbről érintik. Csakhogy a mi helyzetünk sem könnyű. Vállalatunk bérszínvonala nem éri el más tanácsi vállalatokét. így, ámbár létszámunk három év alatt megduplázódott, nehéz megtartani az embereinket. Kétszázas létszámunkból törzsgárdista huszonöt. — A házfelügyelők? — A házfelügyelői állás csak addig vonzó, amíg a vele járó szolgálati lakást meg nem kapja az illető. Utána már birtokon belül van, és az adható fizetést nem lehet csábosnak nevezni. A hatvanöt házfelügyelő havi átlagkeresete négyszáz forint. Van azonban havi ki-, lencvenhat forint fizetésű is. Kilenc híján — a panelházakban lévőkön kívül — valamennyien másodállásban látják el feladatukat. A főállásúak fizetése 850—1000 forint. Kevés. — A hozzánk befutó panaszok többsége igazság szerint nem bennünket illet, bármenyire jogosak is azok. A garanciális javítási időn belül nem hozhatjuk helyre a kivitelező vállalatok által elkövetett, sajnos sokszor szép számú hibákat. A garanciális idő egy év. — Hibabejelentésre, panaszos levélre mennyi idő alatt válaszolnak? Lantos Istvánná, házkezelési csoportvezető: — Panaszra minden esetben nyolc napon belül, de más esetben sem telik el tíz napnál több. * özv. M. B.-né, Mártírok tere 1szám alatti bérlő: — Másfél hónapja már, hogy cserépkályha felállítását kértem a vállalattól, mert egy szoba alkovos lakásomat a jelenlegi kályha még részben is csak alig tudja befűteni. Választ idáig nem kaptam. H. J. fűtési bizottsági tag az F/3-ból: — Nincs kifogásom a Városgazdálkodási Vállalattal kapcsolatban. Az utóbbi időben határozottan rugalmasabb lett az ügyintézése. Legfeljebb a lakókkal közvetlenül érintkező beosztottak lehetnének kevésbé merevek. Az önköltséges alapon fenntartott lakásoknál a lakók kívánságait feltétlenül teljesíteni kellene, .hiszen mindennek az ellenértékét megfizetik. T. F.. a B 6-ból: — Kritikán alul dolgozott a házfelügyelőnk. Szükséglakásba telepítették. Jól tették. (Lantosné: — Ez volt az egyetlen eset, amikor megtettük, pontosabban meg tudtuk tenni.) P. J., az 1/B-ből: — Nincs panaszom. Kitűnő házmesterünk van. * Egy Levél: „Felhívjuk, hogy 1970 ......-n f ennálló lakbérhátraléka, fűtési díjhátraléka, felszólítási levélbélyeg, összes tartozása ......Ft. Kérjük, hogy a fentiekben kimutatott tartozását 8 napon belül kiegyenlíteni szíveskedjék, mert ellenkező esetben tartozását peresíteni fogjuk.” — Udvariasnak tartja ezt a felszólítást? A főkönyvelőnő: — Kissé túlságosan tömör. Az. — Hozzáfűzni kívánom, hogy ebből sok súrlódásunk támad. Mi csak egy bizonyos időpont alapján küldhetjük ki a lakóknak a felszólítást. Lehet, hogy közben már fizettek, Az a kérésünk, hogy ilyenkor automatikusan vegyék figyelembe az időeltolódást. És természetesen ne fizessék be a felszólítási levél bélyeg árát. Lantosné: — Nemcsak a mi vállalatunk fejlődött az elmúlt évek során. A lakók is. Sokkal jobb a kapcsolatunk velük. Többnyire ismerik jogaikat és kötelességeiket. Ebben sokat segített a városi tanács által kinyomtatott házirend, melyet mindenhol kifüggesztettünk. Dorogi Mártonná: — Egy álhírt szeretnék' megcáfolni. Szó sincs arról, hogy mi azért halogatnánk jogos javítási panaszok teljesítését, mintha a jövő • év sűerekán életbe lépő új lakbérrendeletre várnánk. Ami a kötelességünk, azt erőnkhöz mérten megtesszük. * A városi tanács rendszeresen ellenőrzi a vállalat működését. Orbán György legutóbb július 8-án. szerdán adott számot erről a végrehajtó bizottság előtt. ORDAS IVÁN Elégetik az autógumit Elégetik az autógumit, nem lehet vele mást kezdeni. A Tamási Sütőipari Vállalat udvarában évek során több mint száz autóköpeny gyűlt össze. A hazai és külföldi eredetű gumikat szokás felújítani, bizonyos kilométer lefutása után. Azonban a futózott gumit sem a járművezetők, sem a gazdaságvezetők nem szeretik. A futózás nem gazdaságos, drága, a gumi élettartama nem nagy, nem mindig sikerül a futózás, azonkívül nem nyújt tökéletes biztonságot. Ezért aztán úgy határoznak legtöbb vállalatnál, hogy a gumit eladják, továbbhasználóknak, feldolgozóknak. A selejt köpeny ára nem nagy. Nem érdemes nagy távolságokra szállítani. Legutóbb a vállalat arra az elhatározásra jutott, hogy a gumit elégetik. Ugyanis felajánlották a száznál több különböző méretű köpenyt eladásra. Nyíregyháza környékére kellett volna szállítani, a vállalat saját költségén. Kiszámították, hogy a szállítási költség meghaladná a szállítmány értékét. így aztán a gumit elégetik a kemencékben. Addig nem kell szénnel tüzelni, s bajlódni a tűzre való gumiköpenyekkel. Népújság J 1970. július 10. Venni és mit venni? Mennyit ér a tájékozódás? Ili III4«fél évtizeddel ezelőtt szenzáció számba HlaSlCl ment, hogy a tsz-ek traktort vásárolhattak. Szekszárdon a megyeháza előtt vonultatott fel vagy tizenöt K—25-öst. pótkocsival a növényvédő állomás, azokból lehetett válogatni. Ha úgy vesszük, ez volt a közös gazdaságok részére rendeziett első árubemutató, még akkor is, ha az az áru használt volt. Később vásárolhattak már új traktort, munkagépeket is a szövetkezeteik, de abban az időiben nem volt szükség külön bemutatóra. A minisztérium megkapta az évre szóló traktor-, .munkagépkeretet — vagyis azt, hogy melyik gépből mennyit ad az ipar, mennyi jön importból —, ezt lebontották megyékre, a megyék járásokra, a járások pedig szétosztották a szövetkezetek között. A szövetkezet kapta, amit kapott, válogatni nem lehetett. Legfeljebb akkor válogathattak ismét, amikor a gépállomások, áttérvén a talajmunkákról a javításra, sorra adták el traktor-, majd később kombájnparkjukat. Jó néhány termelőszövetkezetben még ma is dolgoznak — már ahogyan dolgoznak — az első Beloruszok. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és mellékfolyóin, azóta az elosztást is felváltotta a kereskedelem. A korábban csak termelő gépgyáraknak ma már keresked- niök kell, és ugyanúgy kereskednie kell a korábban Csak elosztó szerepet betöltő Agrokérnek is. A mezőgazdasági üzem ma minden kötöttség nélkül megvásárolhat bármilyen gépet, amelyre éppen szüksége van. Vagy, ha sok pénze van, akár szükségén felül is. A múlt évben Erdei Ferenc akadémikus- egy előadás során beszélt egy tapasztalatáról, az ország egyik legnagyobb termelőszövetkezetében: „Láttam, hogy a gépszín alatt ott sorakoznak a vadonatúj takarmánybetakarító gépek, ugyanakkor láttam, hogy' a tagok kézzel kaszálják a lucernát. Kérdezem az elnöktől, ha kézzel kaszálnak, minek a gépek? Azt felelte: a tagoknak egyelőre munkát kell adni. a gép meg jó, ha van.” A IpofníitnenkK elv «s érv mégis az, hogy a me- /V IfglOniOSaDD tógazdasági üzem csak azt a gépet vásárolja meg, amelyre szüksége van, amely talaj- adottságainak, kialakított vetésszerkezetének legjobban megfelel. De hogy melyik a legmegfelelőbb, azt akkor lehet eldönteni, ha a gazdaság vezetői ismerik a gépeket, azok munkáját, teljesítményét. Nem kell mesz- sze mennünk. Néhány évvel ezelőtt az elosztás csatornáján jutott a gazdaságokba ekéből hazai, szovjet, jugoszláv, román. Félsorolni is sok lenne, hány hazai aketípüs ment ki a. divatból az "elmúlt tizenöt-húsz évben. De vajon, most melyik gazdasági vezető tudná látatlanban eldönteni, hogy a magyaróvári Lajta eke- csaiád melyik tagja felel^íjfg Jegjobban^a-Jielyi viszonyoknak? . Még akkor sem lenét megnyugtató véleményt alkotni, ha kiállításon látják őket. A legmegbízhatóbb információt csak a gyakorlat adja. Az utóbbi két-három évben örvendetesen megszaporodtak a gyárak által rendezett gépbemutatók. Külföldi és hazai cégek gyártmányaik, árujuk széles skáláját vonultatják fel egy-egy ilyen bemutatón, amely egyaránt hasznos a gyártónak és a felhasználónak is. A gyár propagandacélokat is követ, de emellett hasznos információkat szerez: hogyan vizsgázik a gép a gyakorlatban, miiyen igényeket támasztanak a felhasználók. De információt kapnak az üzemek is: a forgalomban levő gépek mellett mire számíthatnak a következő években. Gépállományuk fejlesztésénél, felújításánál sokat jelent, ha tudják, milyen a meglevőknél korszerűbb, vagy új gépekre számíthatnak. (A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár az elmúlt évben nyolcvan gépbemutatót tartott az ország különböző részein.) Az elmondottakból kiindulva kell vitatkozni egy megállapítással, amely a közelmúltban hangzott el egy gépbemutatón. — M'inek mutatnak be olyan gépeket, amelyek még csak ezután kerülnek forgalomba? — Ha nem a kereskedelem, hanem az elosztás elve uralkodna, akkor nem lenne szükség gépbemutatókra. A tájékozódás, az információ azért szükséges, ónért a mezőgazdasági gép nem pillanatnyi fogyasztási" cisk, azt éveken keresztül kell használni. Azon felül nemcsak az idén, hanem jövőre, azután is kell gépet vásárolni. A KpmiifafnLnn gyakran látni olyan gépeket. lICUIlllctlUKUII amelyek még prototípusok, vagy a 0-szériából kerültek ki a határba. A felhasználók már itt megítélhetik: kell-e majd belőle, vagy sem, És a gyár is tájékozódhat: érdemes-e az adott gép gyártására, esetleg továbbfejlesztésére nagyobb szellemi és anyagi energiát fordítani? A gyakorlat azt igazolja, hogy egy-egy új géptípusból nagyobb az igény, mint amennyinek termelésére a gyártó cég képes. Elég csak a rotációs kaszára hivatkozni. Még csak kis sorozatok készültek a különböző típusokból, de arra már számítani lehet, hogy nagyobb jövőjük van, mint a hagyományos fűkaszáknak. A legutóbbi, dalmandi gépbemutatón a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár kérdőíveiket osztott ki a jelenlevőik között: a felsorolt, mintegy 25 géptípusból melyikből, és hányat igényelne a mezőgazdaság; üzem az idén, jövőre, 1972-ben, 1973-ban. A gyár nyilván nem akar nagyobb sorozatot gyártani abból a gépből, amelyre nincs túl nagy igény. Viszont az üzem is számolhat: anyági erejéhez mérten mikor vásárolhatja meg a legkorszerűbbnek, a legmegfelelőbbnek ítélt gépet. A jelen szükségletei mellett érdemes — és kell — a jövőre is gondolni, hiszen az évről évre szükséges gépvásárlások a mezőgazdasági üzemek kiadásainak , je- lentös részét emésztik fel. ______________________BI. A z építők még á sem adták a szekszárdi AKÖV építkezését, de már az első „lakók" megérkez.ek. Foto: Gottvald
