Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
fOLNA MEGYÉI % ■ Ét. VILÁG PfiOlÉTÁRfAI EGYESÜLJETEK! IUEPUJSAG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 153. szám. ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. július 2. yj Bonyhád nagyközség lett Ünnepi tanácsülés — A megyei tanács vb-elnöke adta át az oklevelet Tegnap a délutáni órákban ünnepi tanácsülés színhelye volt a bonyhádi művelődési ház klubhelyisége. A bonyhádi községi tanács tagjai gyűltek össze, abból az alkalomból, hogy Bonyhád nagyközség lett. A megjelenteket, köztük Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, Rózsa Imrét, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársát, Daradics Ferencet, az MSZMP Bonyhádi Járási Bizottságának első titkárát, valamint Juhász Józsefet, a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának eblökét, Kovács János, a Bonyhádi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke köszöntötte. Kovács János ünnepi beszédében arról a fejlődésről beszélt, amely Bonyhádon is tapasztalható volt az elmúlt két évtizedben, az idő alatt, amióta a tanácsi hálózat kialakult hazánkban. Elmondotta, hogy az élet minden területén — gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális területen egyaránt — jelentős változás volt tapasztalható Bonyhádon is. — A közel 12 000 lakosú község már városiasodó jelleget mutat — mondotta Kovács János. — Jelenleg mintegy 4000 bejáró tanul és dolgozik ezen a járási székhelyen. A legutóbbi népszámlálás óta, úgy 4000-rel növekedett a lakosok száma. A tanács az elmúlt két évtized alatt is mindent megtett, hogy működési területén az anyagi források adta lehetőségeket a legjobban, a lakosság javára használja fel. Ezt a munkát nagymértékben meghatározta az a társadalmi változás, amely az utóbbi időben a községben, végbement. Az, hogy a mezőgazdasági jellegű településből egyre inkább iparosodó településsé vált a község. Ez a változás megnyilvánult abban is, hogy jelentősen fellendült a lakosságnak a köz- ügyekben való részvétele. Kovács János elmondotta azt is, hogy már elkészült a község városiassá fejlesztésének terve. Beszélt a harmadik ötéves terv eredményeiről és a negyedik ötéves terv várható feladatairól. — Feladataink végrehajtásánál nagyobb mértékben kell támaszkodnunk a helyi erőforrásokra és bevételekre, a lakosság őszinte segítőkészségére. Kovács János, vb-elnök ünnepi bészéde után, az 1125-ös úttörőcsapat pajtásai és úttörői virággal köszöntötték az ünnepi tanácsülés elnökségét és résztvevőit. A kedves aktus után Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke emelkedett szólásra: — A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1970. június 25-i ülésén Bonyhád községet 1970. július 1-i hatállyal nagyközséggé nyilvánította — kezdte szavait Szabópál Antal — ebből az alkalomból szeretném az MSZMP Tolna megyei Bizottságának és a Tolna megyei Tanácsnak az üdvözletét és jókívánságait tolmácsolni Bonyhád község Tanácsának, nagyközséggé alakulása alkalmából. — A nagyközségek kialakításával a nagyobb hatáskör és önállóság révén az eddiginél előnyösebben biztosítható a lakosság kommunális ellátása és a hatósági szükségletek városi színvonalon való kielégítése, a helyi erőforrások koncentráltabb felhasználása, a lakosság kezdeményezéseinek további kibontakoztatása és a helyi ügyek intézésébe való fokozottabb bevonása. A nagyközségi tanácsszervek a helyi községpolitika kialakítói és szervezői. Ez magában foglalja a településfejlesztést, a községrendezést és községgazdálkodást, a költségvetési üzemek, kommunális vállalatok üzemeltetését, kulturális, szociális, egészségügyi szükségletek kielégítéséről való gondoskodást, a kereskedelmi és ipari szolgáltatások fejlesztését. — A nagyközségi tanáccsá alakulás fokozott politikai és szakmai követelményeket támaszt a Bonyhád Községi Tanáccsal és vezetőivel szemben is. Nagyobb lett a község önállósága, s ezzel együtt növekszik vezetői felelőssége is. A nagyközséggé válással lényegében a városiasodás folyamata indult el. Döntöttek az árvízkárosultak ingókárrendezéséről Társadalmi bizottságok — Közszemlére kerülnek a listák Szűnőben az árvíz, fokozatosan mentesülnek a veszélyeztetett területek. Felmérték a károkat, megkezdődött az újjáépítés. Széles körű társadalmi akció bontakozott ki az árvízkárosultak segítésére. Az állami segélyeken kívül — a társadalmi gyűjtés sekből — eddig 226 millió forintot fizettek be az árvíz- károsultak számlájára. Szabolcs megyében kifizették a gyorssegélyeket, s most utalják a Csongrád és Békés megyeieknek. Az árvízkárosultak megsegítésére alakult országos társadalmi bizottság már döntött az ingókársegélyezés összegéről és módjáról. Ingókársegélyt kaphat az aki személyi tulajdonú ingó; ságában (bútor, ruhanemű, élelmiszer, saját állatállomány, háztáji gazdaság) kárt szenvedett. Családonként 7 ezertől 25 ezer forintig terjedő összeget adhat ilyen címen a helyi társadalmi bizottság. Az összeg megítélésénél figyelembe veszik a ká- rosultság mértékét, a családok szociális helyzetét, a családtagok számát. A községi társadalmi bizottságok személyes meghallgatás alapján elkészítik a segélyezésre javasoltak listáját, a javasolt összeg megjelölésével. A listát legalább három napra közszemlére függesztik, hogy mód nyíljék esetleges korrekcióra. Kivételes esetekben alacsonyabb, illetve magasabb összegű ingókársegély is adható, 5 ezer forintig készpénzben, azon felül takarék- betétkönyvben fizetnek. Indokolt esetben a segélyt nem pénzben, hanem vásárlási utalványban juttatják a rászorulóknak. Azok az idős házaspárok, vagy egyedülálló öregek, akik az árvíz következtében elvesztették házukat, azt újjáépíteni már nem tudják — s úgy döntöttek, hogy szociális otthonba vonulnak — személyenként 5 ezer forintig terjedő segélyben részesülhetnek. Külön 5—10 ezer forintos segéllyel támogathatják azokat a családokat, amelyek a községrendezés során kijelölt új helyen kezdik meg az építkezést Szabópál Antal beszélt még a várossá válás feltételeiről, s azokról a lehetőségekről és feladatokról amelyek a negyedik ötéves terv során várnak Bonyhádra. — Amikor a nagyközség kialakításáról szóló alapító okiratot átnyújtom, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében kívánom, hogy fejlődési elképzeléseik mielőbb valóra váljanak, s az Önök előtt álló munkát erőben, s egészségben végezzék el. Az alapító oklevelet Kovács János, a Bonyhád Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vette á+ és köszönte meg. Az ünnepség záróaktusaként Juhász József a Bonyhádi Járási Tanács VB-elnöke, Koch Péter, a községi párt- bizottság titkára és Berlinger Ferenc, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára szólt néhány szót. A Bonyhádi Községi Tanács ünnepi ülése Kovács János vb-elnök zárszavával ért véget. Előkészületek augusztus 20-ra Szerdán a Hazafias Népfront székházában megalakították azt az országos koordinációs bizottságot, amelynek) feladata lesz, hogy előkészítse, megszervezze az alkotmány- napi ünnepségeket és a megemlékezést 1, István király születésének millenniumáról. A bizottság elnöke Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, titkára Baratt József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, tagjai: Baló István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Böjti János külügyminiszter-helyettes, dr. Cserháti József pécsi római katolikus megyés püspök, Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, dr. Ott- lik Ernő evangélikus püspök és dr. Szamosközi István református püspök. Az augusztus 20-hoz kapcsolódó eseménysorozatról a koordinációs bizottság ülésén Baráti József adott tájékoztatást. Központi megnyitó eseményként augusztus 19-tn Székesfehérvárott nagygyűlést rendeznek, amelyen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mond beszédet. Kiemelkedő ünnepségekre kerül még 'sör Bács, Komárom, Nógrád és Szolnok megyében. Mindenütt az országban koszorúzást ünnepség lesz az államalapító király szobránál, emlékművénél. Az államalapító király millenniumával kapcsolatos események, ünnepségek — sem egyházi, sem világi vonalon — nem korlátozódnak csitpán augusztus 20-ra, hanem, az egész esztendőt kitöltik. A posta emlékbélyeget ad ki az évfordulóra. Az I. István király nevét viselő iskolák külön ünnepséget szentelnek majd névadójuknak, (MTI) A magyar papi békemozgalom 20. évfordulója Ünnepi tanácskozás Szekszárdion Huszadik évfordulójához érkezett a magyar papi békemozgalom. Ebből az alkalomból szerdán ünnepi ülést tartott Szekszárdon a Tolna megyei katolikus papok békebizottsága. A- tanácskozáson megjelent Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Horváth János pécsi püspöki helynök, Stolek Aladár kanonok, az Országos Béketanács képviseletében, dr Somos Ferenc, az Állami Egyházügyi Hivatal csoportvezetője, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára és Sárosdi Tibor, az Állami Egyházügyi Hivatal Tolna megyei képviselője. A tanácskozás részvevőit Kővári Bálint faddi apátplébános, a Tolna megyei katolikus papok békebizottságának elnöke köszöntötte. Eörnyei István szekszárdi apátplébános, a Tolna megyei katolikus papok békebizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ismertette a katolikus papsá^ békemozgalmának húszéves történetét. — A háborús emberveszteség, anyagi pusztítás nehéz helyzetbe sodorta országunkat Végül is szocialista államiságunk hozta el mindnyájunk számára a békés életet — mondotta a többi közt. —. Az első évek bizalmatlansága után fokozatosan megjavult a viszony az állam és egyház között is. Mindenekelőtt a béke ügyének komoly szolgálata hozta közelebb a katolikus egyházat az államhoz. Amint a Tolna megyei katolikus papi békebizottság alapító jegyzőkönyvéből kiderül, azzal a céllal jött létre ez a mozgalom, hogy a hatalmas béketábor részeként segítse az emberiség legtermészetesebb törekvését. Szabópál Antal a megyei tanács végrehajtó bizottsága es a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága nevében köszönetét mondott azoknak a katolikus papoknak, akik bekapcsolódtak a békemozgalomba, síkraszálltak a béke ügyéért, segítették az állam és egyház közti kapcsolatok normalizálását. Dr. Horváth János püspöki helynök felszólalásában hangsúlyozta: — Hasznos szerepet töltött be a katolikus papi békemozgalom a közvélemény alakításában, az állam és az egyház közti viszony jobbátételében. Éppen ezért a jövőben is igyekszünk mindent megtenni népünk, hazánk javára, a béke érdekében. Stolek Aladár kanonok az Országos Béketanács nevében arról beszélt, hogy nem elég a jóra törekedni, annak érdekében tenni is kell, és a békemozgalom kiváló alkalmat nyújt ehhez. B. F.
