Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

£ Mattioni Eszter Selejtezett ant<'',w>k RONCS­TELEP Alig egy fél éve kezdték el szállítani az ország különböző területeiről az autóbuszokat. Ma már 133 autóbusz vár a 11-es AKÖV 2-es telepén szét­szerelésre. Itt szerelik ki a még használható alkatrészeket, a többit pedig átadják a MÉH- nek. A növekvő „buszforga­lom” szükségessé tette egy új szerelőműhely építését, 5—6 hét múlva adják át. Addig elég mostoha körülmények kö­zött, a szabadban folyik a munka. Az országban ez az első, ilyen jellegű vállalkozás, ami­vel nagy értéket mentenek meg a népgazdaságnak. A hátsó futóművet szétszerelik Az épúío szerelőcsarnok Szekszárdim Nemrégiben terjedelmes cikk­ben méltattuk a magyar kép­zőművészet egyik jeles és a maga műfajában egyedülálló egyéniségének, Mattioni Esz­ternek a munkásságát. Mattio­ni Eszter mint festőművész és mint a hímes kövek alkotója, egyaránt hírneves, külföldi szakberkekben is elismert. Mattioni Eszter Szekszárdon született. A napokban fel­kereste budapesti műtermében Császár József, a városi ta­nács vb-elnöke, dr. Nedók Pál, a városi tanács vb-elnök- helyette.se, dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály művelődési ház igazgatója és felkérték, hogy rendezzen kiállítást szülőváro­sában, Szekszárdon. A művész­nő ez ügyben Szekszárdra lá­togatott. A város tanácsi ve­zetőinek kíséretében megtekin­tette a Babits Mihály művelő­dési házat és nagy elismeréssel beszélt róla. — Különösen az lepett meg, hogy ez az egykor elmaradott es kultúra iránt nem nagyon érdeklődő város mpst már ilyenre is sokat ad. Megtekintette a művelődési ház impozáns kiállítótermét is, ugyanis itt helyezik majd el az alkotásait. A város és a mű­velődési ház, valamint Mattio­ni Eszter megállapodtak a ki­állítás részleteiben. E szerint októberben kerül sor a kiállí­tásra és az két hétig tárt nyit­va. A kiállítás idejére Szek­szárdra szállítják nemcsak a fellelhető Mattioni-képeket, hanem a be nem épített hímes köveket is, így Szekszárd kö­zönségének páratlan művészi élményben lesz majd része. A városi tanács épülete, — amint közismert —, új szárny­nyal bővül. Már a befejező munkálatok folynak. Ebben lesz az eddig nagyon hiányolt eskető- és névadóterem. A vá­ros vezetői elhatározták, hogy felkérik Mattioni Esztert: ké­szítsen a terem jellegének megfelelő, nagyméretű hímes követ, a falfelület díszítésére. A művésznő örömmel fogadta a kérést, megtekintette a szó­ban forgó termet és a közel­jövőben konkrét javaslatot tesz a kért alkotásra. B. F. Hajóval, vagy tehergépkocsival Tulajdonképpen a vita már eldőlt. Ettől függetlenül érdemes szóvá ten­ni, s vitatni a döntés helyességét. A Rostkikészítő Vállalat közeli ken­dergyáraiból Dunaföldvárra szállítják a pozdorját, hogy bútorlapot készít­senek belőle. A pozdorja a rostken- der-kikészités hulladéka, évtizedekkel ezelőtt semmire nem használták, el­tüzelték jobbik esetben. A belgiumi kísérletek után hazánkban is megho­nosodott a pozdorjabútorlap gyártása. A dunaföldvári üzem az országban elsőként gyártott ilyent, kiváló minő­ségben. S napjainkban is annyi a megrendelése, hogy a folyamatosan termelő üzemben nem győzik teljesí­teni az igényeket. így érthető, hogy ä vállalat vezetői mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a terme­lést nöyeljék. A gépek kapacitásá­nak emelése volt az első lépés, az­után a pozdorja Dunaföldvárra irá­nyítása a második. Tofnanémediből, Szekszárdról, Furkópusztáról szállítják a pozdorját a Duna-menti földvári gyárba. A szállítás még napjainkban is tehergépkocsikkal, vontatókkal tör­ténik. A gépjármű kevés pozdorját tud elszállítani,, ugyanakkor igen költsé­ges. A vállalat vezetői úgy okoskod­tak, hogy kihasználják a vízi szál­lítás kínálta lehetőségeket. Tervezték, hogy kiselejtezett uszályokat vásárol­nak és azzal szállítják majd a poz­dorját. Elkészült a terv. Eszerint a tolnanémedi gyárból évente harminc­ezer mázsa pozdorját szállítottak vol­na hajóval Dunaföldvárra. Az elkép­zelés szerint a pozdorját belefúvat’ nák az uszály belsejébe és a fel­dolgozó üzemben pedig j, kiszippan­tanák". így kézi munka nélkül lehet­ne a pozdorját rendeltetési helyére szállítani. £ szép és gazdaságosnak ítélt terv azonban nem valósulhat meg. A víz­ügyi szervek — OVH, MAHART — nem járultak hozzá, hogy a Sión uszállyal közlekedjenek, mert — elő­fordul, hogy a Sió vize sekély . . . Bár a kockázat — hogy tudniillik e sekély víz miatt majd nem tudnak Dunaföldvárra pozdorját szállítani, s ott a gyárat netán le kellene anyag­hiány miatt állítani néhány napra — a Rostkikkészítőt terheli, e szállítási konstrukcióból nem lesz semmi. Közben pedig a megyei szállítási tanácsok, a közlekedési vállalatok ve­zetői törik a fejüket, hogyan szerez­zenek elegendő fuvareszközt, gépko­csivezetőt a közúti áruszállításhoz. Felveszünk lakatos és hegesztő szakmunkásokat, gyakorlattal rendelkezők előnyben. Gépjavító Állomás Várdomb (65) Félévi TIT-mérleg Új tagozatok a Babits Mihály szabadegyetemen A TMDB gyakorlatából Megrovások — vaktában A Dunaföldvári Áfész a bölcskei TÜZÉP-teiep vezető­jét szigorú megrovással, a pénztárost megrovással sújtot­ta, mert — állítólag — ce- mentszáflításnái szabálytala­nul jártak el. A vállalati munkaügyi döntőbizottság a határozatot hatálytalanította, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a telepvezető és a pénz­táros a terhére rótt cselek­ményt elkövette volna. A munkáltató fellebbezését kö­vetően a TiyiDB foglalkozott az üggyel. A Tolna megyei Területi ' Munkaügyi Döntőbizottság nem bocsátkozott annak vizs­gálatába, hogy a két dolgozó követett-e el kötelességszegést. A TMDB azért hatálytalaní­totta a fegyelmi büntetéseket, mert a fegyelmi eljárás meg­indításakor a Dunaföldvári Áfász nem hallgatta meg a fe­lelősségre vont személyeket. Ezzel jogszabályt sértett, s így az eljárást törvénysértés nél­kül kizárólag a. határozat ha­tályon ,kívül helyezésével le­hetett befejezni. A hazánk felszabadulása 25. évfordulója és Lenin-centená- rium méltó megünneplésének jegyében három kiemelkedő rendezvényt tartottak. így az MSZMP esti egyetemével kö­zösen, jubileumi tudományos ülésszakot, a Tolna megyei helytörténeti bizottsággal és más társszervekkel együttesen helytörténeti konferenciát ren­deztek; Lenin születésének 100. évfordulójáról elnökségi ünne­pi ülésen emlékeztek meg. A jelentősebb rendezvényeik sorában szerepel 50 hallgató­val a pedagógiai szabadegye­tem, valamint 40 résztvevővel a nevelők akadémiája. Műsza­ki szakosztályuk KRESZ- továbbképző tanfolyamokat szervezett, amelynek 276 elő­adásán 3700-an vettek részt. Az első évben megrendezett egészségügyi szabadegyetemen 123 bérletet váltottak. Kiemel­kedő sikere volt június végén a csillagászati hétnek: 15 elő­adást majdnem 1200-an hall­gattak meg és nézték meg a filmvetítéseket. Említést érdemel a műszaki rajztanfolyam II. évfolyamá­nak május végén tartott vizs­gája: a beiratkozott 73 hallgató közül 60 kapta meg a végzett­séget igazoló oklevelet. Az idei év első felében 1670 ismeret- terjesztő előadást tartottak me­gyénkben. A tanfolyami órák száma a múlt évihez képest 463-mal 1432-re emelkedett az idei első félévben. Megkezdték az őszi ismeret- terjesztési idény előkészítését. Az új évadban irodalmi, mű­vészeti, pedagógiai, továbbá építészeti és természettudomá­nyi tagozatot, valamint nyelv­iskolai tanfolyamokat szeret­nének indítani. Kiterjesztik a műszakirajz-tanfolyamot is, ki­helyezett műszakirajz-tanfo. lyami osztályt nyitnak Dombó- várott. (-só)

Next

/
Thumbnails
Contents