Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
Megkezdték a búza aratását a Paksi Állami Gazdaságban. Foto: Gottvald Szakadék tátong? Kötelességük és joguk ráébreszteni Szekszárcl város -hetvennél több pártszervezete között nem volt még egy, ahol egyértelműen ily elmarasztalóan összegezték volna- a párttagság véleményét, a mun* « kahelyi légkört zavaró mentalitásról. Lehet hogy másutt is akad hasonló jelenség, de bizonyára kisebb mértékben. Lako- nikús tömörséggel '*s keményen egyetlen alapszervezetnél fogalmaztak így a szakvezető és a beosztottak kapcsolatáról: „Szakadék tátong vállalatunknál a gazdasági vezető és az egységekben dolgozók között.” Szembe ötlő bírálat, de méginkább az, ha azt nézzük, nem kislétszámu pártszervezetről van szó. Sokan ekkorát nem tévedhetnek. Nagy tévedés amiatt sém lehet, mert ugyanazon dolog — a hibás vezetői magatartás — más oldalról is bizonyított. Ha heteken át hasztalan próbálkozik még személyzeti vezetőjük is konzultálni az igazgatóval... Kilincselhet, hiába sürgősek a megbeszélni valók, ő váratja a személyzetist, a vezetőtársat is. Mire számíthat a többi? Korábban, kisebb beosztásában másnak Ismerték munkatársai az igazgatót. Csak nem szállt a fejébe a siker? Belesebb lett mindenkinél? Amíg ugyanott fő- oszrályvezetőként dolgozott, nem kellett előszobáznia nála az embereknek, felkereste őket munkahelyükön, érdeklődött problémáik felől. Mondják pedig, hogy akkor sem volt kevesebb a tennivalója. Való igaz, be kell osztani az időt. meg kell szervezni a munkát. Sikerülhet-e, ha így elzárkózik, ha magatartásával’ ilyen hatást vált ki? Elküldte a pártveze tőség a felettes pártszervhez a nyomatékos jelzést tartalmazó jelentést. De nem elegendő, ha leírják és továbbítják: „szakadék tátong!” Kinek, kiknek a feladata a 'változtatás? Semmiképpen nem a feletteseké, ők legfeljebb segíthetnek. A jogok és kötelességek helyben jelentkeznek, a jelzések nyomán nekik kell, hogy legyen erejük hozzá. Az a kommunista kollektíva, amelynek igazgatójuk is tagja, bírhat akkora erővel, hogy megszűnjék a szakad ék, ha összeszedik magukat és képessé teszik magukat rá. Tárják fel a figyelmeztető jelzéseket taggyűlésen a feledékeny embernek, hiszen a szóvátett hibás magatartás joggal sérti a szocialista együttélés normáit. Jog és kötelesség ráébreszteni arra — talán még nem késő hogy rossz úton jár az, akit egyöntetűen és ennyire elmarasztalnak. Süket fülekre nem találhatnak a figyelmeztető jelzésék... Ha pedig- mégis, elnyelhet az a tátongó szakadék... tt. E. REFLEKTORFÉNYBEN: a tsz vezetőségi bizottságok ülésezett a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt a járási székhelyen Gulyás Tibor elnök vezetésével ülésezett a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A napirend legkiemelkedőbb pontja a termelőszövetkezeti vezetőségi bizottságok munkájának, valamint. a _ tsz-jogászok tevékenységének értékelése volt. A. népi ellenőrök tapasztalataikat Pető Jó- zsefné témavezető irányításával a pari Béke, a belecskai Szabadság, az' irégszemcsei Uj Élet,' á magyárkeszi Petőfi és a tamási Vörös Szikra Tsz- ben gyűjtötték. A vizsgált tsz-ekben az alapszabály kötelezővé teszi az állandó jellegű bizottságok létrehozását, meghatározza hatáskörét. \ A vezetőségi bizottságok közül a belecskai Szabadság Tsz-ét találta a NEB a legjobbnak. Ez a bizottság fegyelmi jogkört is gyakorol, örvendetes tapasztalat, hogy a bizottsági tagok ismerik jogaikat, s élnek azokkal. A tsz-,jogtanácsosok segítik a bizottságokat; nem kis részben ennek köszönhető, hogy törvénysértés csak hely- lyel-közzel fordult elő. A ma- gyarkeszi és a. belecskai tsz — például — olykor túllépte a döntésre biztosított 30 napos határidőt. A tarhási Vörös , Szikra és az jiregszemasei Uj Élet Tsz-ben Világos,' áttekinthető az . ügyintézés, — kezdve a panasz jegyzőkönyvbe foglalásától az írott határozatig. A többi szövetkezettel el- , lentétben a pári Béke Tsz-ben nem mondták ki, hogy a jogorvoslat határideje 30 nap. A termelőszövetkezeti jogtanácsosok munkáját is vizsgálta a járási NEB. Igen lelkiismeretes a tamási Vörös Szikra Tsz jogásza, aki minden vezetőségi, vezetőségi bizottsági és közgyűlésen részt vesz. Értékes a jogászok ismeretterjesztő tevékenysége is: a vizsgált tsz-eknél évente 60—70 hosszabb-rövi- debb tájékoztatót tartottak a tagságot érintő jogszabályokról. A járási NEB élénk eszmecsere után fogalmazta meg javaslatait az észlelt hibák kijavítására. Javasolta, hogy a tsz-vezetők bevált évi továbbképzéséhez .hasonlóan a vezetőségi bizottságok elnökei részére is tartsanak három- négynápris továbbképzést. A népi ellenőrzés véleménye szerint célszerű a háromtagú vezetőségi bizottságok létszámát négy-öt főre emelni; a háromtagú bizottság ugyanis egy tag távolmaradása esetén már nem tud dönteni. Helyeselné a népi ellenőrzés, ha a vezetőségi bizottság einöke sehol sem lenne a tsz elnökével azonos. Jelenleg a tsz-jogtanácsosok- nak igen sok feladattal kell megbirkózhiok, hiszen — igen helyesen — nemcsak a közös gazdaság, hanem az egyes tagok jogi képviseletét is ellátják. A NEB becslése szerint egy jogtanácsos két, legfeljebb három szövetkezet számára dolgozzék. A munkateher csökkenése után sor kerülhet ara, hogy a szövetkezet időszakonként beszámoltassa jogászát a végzett munkáról. t Diákok a téglaiparban Nemrég látott napvilágot a KISZ felhívása: a nyári vakáció alatt a diákok az árvízi segélyként felajánlott munkát a helyi téglagyárakban végezzék. A felhívás azért szólt a fiatalokhoz, mert nincs elegendő munkaalkalom a nyári szünetben, a nem építőipari jellegű gyárak többsége csak néhány fiatalt tud alkalmazni: a szülők szívesen engedik munkára — napi hat-nyolc óra elfoglaltságra — á gyerekeket: ugyanakkor a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai nemes vállalásukat is teljesíteni tudnák. ■ A felhívás óta néhány téglagyárban látogatást tettünk. Sajnos, a várt hatást nem érle el a KISZ és a téglaipar vezetőinek ..kérése.. Annak ellenére, hogy így nyár derekára már sikerül, stabilizálni a téglagyárak létszámát, s többé- kevésbé folyamatos a termelés, mégis szükség volna a fiatal munkaerőkre. A Tolna megyei téglagyárakban nincs elegendő szárítótér, s nincs elegendő tárolóhely, Ezért nyáron kell nagy gonddal úgy kazalba rakni a megszáradt vályogot, hogy az az őszi, téli időjárásban sem szenvedjen károsodást, mert ez a száraz vályog az alapja annak, hogy a kemencét egész évben üzemeltetni tudják, következésképp növekedjék a termelés. Mert úgy-ahogy, az ipar téglagyártó gépparkja már korszerű, nagy teljesítményű. Az elmúlt évtizedben azonban a kelleténél kevesebb pénzt fordítottak szárítóterek, fészerek, kazalozóhelyek építésére. .. ■ S ezért most, a nyári munka kiváltképpen Szükséges volna. Tamásiban, s a szekszárdi üzemekben csak néhány diák jelentkezett munkára. Tamásiban péláául három. Két ipari tanuló és egy középiskolás leány. A három fiatal szépen dolgozik, várhatóan jól is keres. Ugyanis napi nyolcórás munkával ötven-batvan forintot tudnak keresni, — ha dolgoznak. .. A téglagyárak vezetői azt mondják: nem kell a fiataloknak megszakadni, csak lássák, hogy dolgoznak, csak legyen látszata a munkájuknak. Segíteni kell az árvízsújtotta területet, téglával, pénzzel, betonáruval., Sok mindenre van ott szükség. Mindenki néni mehet oda, hogy két kezével építsen a Számos-vidék összedőlt házai helyett újat. Itt, Tolna megyében is lehet az árvízkárokat enyhíteni. Jobb munkával és* az ilyen ifjúsági nyári munkával is. Mert ennek eredménye a több tégla és az a tudat, hogy a mi, Tolna megyei fiataljaink is konkrét munkát adtak az árvízkárok helyreállításához. De úgy. tűnik, a KISZ— Téglátröszt-felhívás ez ideig nem talált kellő visszhangra. Kifizetik az állásidőt... de... A Tolna megyei Tanácsi '* Építő- és Szerelőivari Vállalat egyik asztalosa mondta: „— Ha nem tudnék folyamatosan dolgozni, be se jönnék ide.” Nem jönne, mert idegesíti, ha nincs munka, ha várni kell, gépre, anyagra. Idegesíti, mert az állás miatt kevesebb a keresete, Nem minden üzemben — mint az építők asztalosazerré- ben — folyik azonban olyan tempósan, ütemesen, jól a munka. Sajnos elég sok hírt kapunk arról, hogy Üzemek- ben órákat, sokszor napokat kell a dolgozóknak állni az anyaghiány miatt. A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vál-. lalat konfekcióüzemében az asszonyok termelési tanácskozáson kértek feleletet kérdésükre: miért kell apró segédanyag miatt félórát., órát várni. Kérdésükre az volt a válasz, hogy kifizetik az állásidőt. A szekszárdi bőrdíszműben nem ritka, amikor egy- egy csoportnak nem tudnak munkát adni. Előfordul az óra- és ékszeripari üzemben is, hogy egy-egy váltást haza- küldenek, mert. nincs munka. Nincs munka és ezért haza- küldeni a dolgozót, egyszerű, könnyű megoldás. Áz ezzel kapcsolatos teendők azonban sokszor az adott üzem hatáskörén, határán túl érnek. Az a helyzet, hogy a Tolna megyei melléküzemek, fiók- és leányvállalatok eléggé kiszolgáltatottjai az anya-, a törzsvállalatnak. Emiatt fordulhat elő a tamási Oritm- üzemben is például, hogy a gyártási folyamatot abba~'T£éll hagyni, mert a soron levő, beépítésre váró anyag nem a munkapad, mellett várja sorsát. hanem valahol az anyagyárnál, vagy a kooperátornál, vagy éppen útban a kéttízé m között. Az organizálás- sal van legtöbb alkalommal baj, és a dolgozónak emiatt a munkaidő nyolc órájából fél— egy órát állással kell tölteni, A szakszervezeti bizottsá- “ gok annak rendje és módja szerint gyakran végeznek vizsgálatot. A felelős megállapítása több okból is körülményes, a leglényegesebb azonban, hogy ma még nemigen merik nevén nevezni a felelőst, mert „hátha holnap az én hibám miatt lesz állás”. A többi ok. már nem i? annyira érdekes, mert tudja, mindenki. Azzal intézik el egyszerűen az ügyet, hogy „minek reklamálnak, az állásidőt úgy is kifizetik”. Kifizetik az állásidőt alapórabérrel És köztudott, az alapórabúr nem nagy. Tamásiban 4.20—5.60 forintig terjed. Szekszárdon az óradíj felső határa meghaladja a hat forintot... De amennyiben a munkásnő teljesítmény-órabért kap úgy a kilenc forintot is elérheti. Mondottuk, fentebb, hogy á pénzre, a várható keresetre mindenki épít, tervez. Ma nem nehéz kiszámítani, hogy egy hónapban mennyi lesz a kereset, miután a bérek elígg’ áttekinthetők. Nem egy munkás úgy indul el a hónap elején, hogy a hu szónkét-húszon három munkanap alatt mégha- • tározott , összeget akar keresni ... Az ilyen terveket borítja fel az „úgyis kifizetik az állásidőt’’ szemlélet és gyakorlat. a közömbösség a munkások tenniakarásávai szemben. K rifizetik az állásidőt, de még nem értünk odáig, hogy azokat is „kifizessél:”, akik okai a gyakori üzemál- lAsnak.
