Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA | XX. évfolyam, 159. szám ARA: SO FILLER Csütörtök, 1970. július 9. 35 millióért epítettelc az aicipitőicffifsik \ Az alapítótőke 75 százalékát visszafizették Ma már négy-öt éves működés után áttekinthető, értékelhető a TÖVÁL-ok, termelőszövetkezetek e vállalkozása, Annak idején azzal a határozott céllal hozták létre a vállalkozásokat, hogy az alapítók hasznára tevékenykedjenek, kitöltsék azt az űrt, amely a nagyipar és az egy-két személyes brigádok között volt. A vállalkozások több dologra alakulták, a Ilku Pál művelődésügyi miniszter szerdán hivataiaoan fogadta finn kollégáját, Jaakko IN imminen oktatásügyi minisztert a barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn politikai delegáció vezetőjét és helyettesét, Anna-Liisa Tiekso parlamenti képviselőnőt, a Finn Nép Demokratikus Uniójának alelnökét, továbbá Rauna Setälat, a Finn Nép Demokratikus Uniójának titkárát, Teuvo Ollit, a munkások és kisparasztok szociáldemokrata szövetségének politikai titkárát, valamint a politikai delegációban helyet foglaló ifjúsági vezetőket. A csaknem kétórás baráti beszélgetésen a vendégek elismeréssel nyilatkoztak magyarországi élményeikről, majd számos kérdést tettek fel a magyar oktatásügyre és kulturális életre vonatkozóan. Ilku Pál a kérdésekre válaszolva tájékoztatta a finn vendégeket a Művelődésügyi Minisztérium tevékenységéről, a minisztérium és a tömegkommunikációs szervek, valamint a sajtó kapcsolatairól, a párt és a kormány ifjúságpolitikai határozatairól, az egyetemi fiatalok helyzetéről, beleszólási lehetőségeikről az egyetemek oktatáspolitikájába, a továbbtanulás lehetőségeiről. Elmondta, hogyan segíti államunk a hátrányos helyzetből induló fiatalok eredményes tanulását, és szólt arról a támogatásról, amelyben a könyvkiadást, a művészetekéit részesíti. Az eszmecseren szóba került a jövő hónapban Velencében összeülő kulturális miniszteri világkonferencia is. Megállapodtak, hogy a konferencia elé terjesztendő ajánlásaikat, javaslataikat egymásnak előzetesen megküldik, ezzel is segítik a kölcsönös együttműködést. Finn részről felvetették továbbá, hogy szívesen látnák a két ország televíziói és rádiói közötti együttműködést. A találkozó végén Jaakko Numminen meleg szavakkal köszönte meg a kapott tájékoztatást és kifejezte reményét, hogy a két ország kullegjelentősebbek azok, melyeket az építőipari tevékenységek elvégzésére alapítottak. A tamási TÖV :\L-t, — a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Építőipari Közös Vállalkozása — négy éve 18 tsz alapította, s később két tsz csatlakozott a vállalkozáshoz. Az volt a cél, hogy az állami és tanácsi építőipar nagy beruházásai mellett elvégezzék azokat a kisebb munkáFinn vendégeink ílku Pálnál turális életének vezetői a továbbiakban gyümölcsöző kapcsolatokat tartanak majd fenn. Ilku Pál pedig örömének adott kifejezést azért, hogy a delegációban és a testvérvárosok küldöttségeiben számos fiatal foglal helyet és őszintén érdeklődnek a rokon nép helyzete, fejlődése iránt. Barátsági nagygyűlés Finn vendégeink szerdán a magvar—finn barátsági hét védnöksége és a budapesti népfrontbizottság által a Bartók Béla szabadtéri színpadon rendezett nagygyűlésen találkoztak a főváros lakosságával. A magyar és finn ■lobogókkal feldíszített színpadon az elnökségben foglalt helyet többek közt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he- (Folytatás a 2. oldalon). A Ka pos -Koppány Völgye Tsz-einek Területi Szövetsége a nagyeesedi Rákóczi és a fco- csordi Új Élet Tsz-t segíti az árvíz utáni helyreállításukban — amint azt Reizinger Józseftől. a szövetségnek ezzel a feladattal foglalkozó munkatársától értesültünk. A területi tsz-szövetség vezetői: Palóc Tamás elnök és Kolozs István titkár személyesen látogattak a helyszínre, ahol a helybeli vezetőikkel abban állapodtak meg, hogy nagyságrendben osztják el a Tolna megyeiek által felajánlott segélyt, amelyből a nagy- ecsediiék 60, a kocsordiak 10 százalékban részesülnek. kát, melyek kiadása idegen vállalatnak több ok miatt nem ajánlatos. A tsz-ek a vállalkozás működéséhez szükséges alaptőkét — valamivel több mint egymillió forintot — összeadták, megteremtették a vállalkozás működéséhez szükséges feltételeket — szakember, iroda, gép, igazgatótanács, működési szabály stb. — s mintegy félszáz ember kezdte a munkát. A tsz-ektől átvett szakemberek, segédmunkások, művezetők képezték a mostani, immár csaknem kétszáz fős vállalkozás induló létszámát. A négyéves működés során a tamási TÖVÁL több mint harmincöt millió forint értékű munkát végzett, részben az alapító tsz-ekben részben másutt. A négy7 év alatt olyan megbízásokat adtak az alapítók vállalkozásuk vezetőinek, hogy a beruházásokat gyorsan, szakszerűen végezzék el. és főleg az olyan munkákat szorgalmazták, melyeket a nagy épftőcégek nem vállaltak el. Szükség volt éDoen ezért arra is, hoev a TÖVÁL tervezői munkát is végezzen. Ezek természetüknél fogva nem nagv tervezői kaoacitást igényeltek, hisz eeves kisegítő éniiletek megtervezéséhez nem kell nagy apoarátus. Az igazgatótanács értékeli a vállalkozás munkáját, az igazgató tevékenységét nem akarják befolyásolni. De az alapító tsz-ek nem fordítanak akkora gondot a vállalA tamási terület:; szövetségben tömörülő tsz-^'k készpénzben 1 181 980 forintot, 1381 mázsa 392 645 forint értékű búzát, 82 500 forint értékű burgonyát és 5350 forint értékű másodvetésű muhar tömeg- takarmányt ajánlottak fel az árvízkárosult tsz-ek részére. Ezenkívül a községi és vörös- keresztes gyűjtésbe addig be nem kapcsolódott nyolc tsz tagjai összesen 94 000 forintot ajánlottak fel. A 8 tsz: a gyu- laji Üj Barázda, a kisszékely! Április 4.. a muc;,i és a nagyszékely Fgyetér.-es, a péri és az újiregi Béke, a tamási Vö rös Szikra, valamint a varsád! Dózsa Tsz. kozásra, mint az kívánatos volna. Ugyanis egy banknak szóló nyilatkozat ügyében hetekig tart a futkosás, mire minden tsz a kérdéses nyilatkozatot megadja. (Egyik alapító nem hajlandó kezességvállaló nyilatkozatot adni, ezzel jelezvén, hogy a vállalkozásból ki akar lépni. Egyébként ez a tény is mutatja a vállalkozás demokratikusan felépített jellegét.) Nehéz igazgatótanácsi ülést is összehívni, hisz a 66 százalékos megjelenésre is löbb mint tíz tsz-képviselőnek kellene összejönni. S amennyi dolguk manapság a tsz-ek vezetőinek van, nem csoda, ha egy jól funkcionáló „üzemrészük” ügyintézésére kevesebb gondot fordítanak. Annál is inkább meg lehet érteni az ilyen nyilatkozásokat, mert a TÖVÁL nemcsak jól működik, hanem távlatait tekintve Is eredményes munka várható tőle. Ez a megállapítás részben az eddigi tevékenvséere alapszik, másrészt pedig a vállalkozás munkás, műszaki, adminisztrációs állományának összetételére. A tamási TÖVÁL alapítási céljának megfelel, úgy funkcionál, ahogy azt négy éve elhatározták: gyorsan, pontosan dolgozni az alapító tsz- ek megbízásain... S a tamási TÖVÁL életrevalóságát, alkalmasságát még az is bizonyítja — nem utolsó sorban természetesen, — hogy az alapítótőke. 75 százalékát, egymillió forintot a. nyereségből már visszafizették.-Pj— így összesen 1 756 475 forintot tesz ki a felajánlás értéke, amelyből burgonyát ég muhart szállítottak el, s 500 000— 600 000 forint készpénz gyűlt össze eddig a szövetség egyszámláján. Közös döntés szerint, a kenyérgabonát a ter- ményforgalmi vállalat útján, aratás után küldik el Nagy- ecsedre és Kocsordna. A szövetség segítségnyújtási akciójához csatlakozott a tamási TÖVÁL is 10 000 forint értékű felajánlással, a KAHYB sertéstenyésztő társulás pedig egy, 74 000 forint értékű Warszawa gépkocsit ad a ^ocsord, tsz kívánságára. (-só) j Két árvízkárosult tsz-t támogat a tamási tsz-szövetség Felvásárlás hét csatornán Az aratás „epizód csupán” — mondja az Alsótengelici Állami Gazdaság igazgatója, de a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együtt tulajdonképpen ő is arra gondol: epizód csupán, ha nincsenek nehézségek. Ha folyamatos az anyag- és az alkatrészellátás, ha a kombájnokat kiszolgáló szemszállító teherautók, vontatók nem vesztegelnek fél napokat a felvásárlóhely előtt, ha nincs torlódás a felvásárlás során. S itt kezdődnek a gondok. A felsőnánai termelőszövetkezet vezetői a tavalyi, a tavaly előtti rossz tapasztalatok ismeretében előre félnek ä ga- bonabetakarítástól, mert tavaly az akadozó átvétel miatt olykor fél napokat is álltak a kombájnok. Az a helyzet, hogy rövid néhány hét leforgása alatt több tízezer vagon kenyérgabonát vesz meg a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a megye mezőgazdasági üzemeitől. Az adás-vétel általában az utóbbi években gyorsabban bonyolódik le, olykor mégis előfordul a torlódás, a bosz- szankodás és a kombájnok állni kényszerülnek. Egy dolog azonban bizonyos. A kenyér- gabona felvásárlása olymódon is megszervezhető, hogy Zavartalan és folyamatos legyen a búza átvétele, ne legyen semmilyen munkakiesés, vagy fennakadás. A paksi járás mezőgazda- sági üzemeiben hosszú évek óta nincs semmi panasz a felvásárlásra, megy minden rendesen, tervszerűen. Ez nem a véletlen műve. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ebben a járásban a lehető legnagyobb tervszerűséggel készül fel évről évre a szóban- forgö nagy munka lebonyolítására. Ez az érem egyik oldala. Az a másik, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is tevékenyen közreműködnek saját jól felfogott érdekükben, a gabona- felvásárlás zavartalan lebonyolításában. Ezen a nyáron a nagydorogi felvásárlóhelyen például egyszerre hét csatornán megy majd a gabona átvétele, minthogy a termelőszövetkezetek mindent felhordó berendezésekkel, magtári, raktári gépekkel segítik a vállalatot abban, hogy az adás-vétel a felvásárlóhelyen meggyorsuljon. A torlódást, az üresjáratokat, a várakozási időt olymódon iktatják ki, hogy ezekben a napokban újból egyeztetik a mezőgazdasági üzemek vezetői és a vállalat megbízottai a felvásárlás idejét, rendjét, megbeszélik a várható nehézségek kiiktatásának a módját. Megállapodnak például olyan dolgokban, hogy milyen időpontban tehermentesítse a tsz a felvásárlóhelyeket, hazai fuvarok beiktatásával, uszályba rakodással, avagy éppen a natúr búza helyett tisztított búza szállítással. A jó együttműködés a mezőgazdasági üzemek és a vállalat között a legfőbb biztosítéka annak, hogy a felvásárlás zavartalanul bonyolódjék, s ne hátráltassa a minél kevesebb veszteséggel történő gabonabetakarítást. l
