Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
A nyugatnémet licenc alapján gyártott rotációs fűkasza. A Gramospray permetezőcsalád kukoricalevél alá permetező változata. Mit kér a mezőgazdaság? Mit ajánl az ipar? A BMG bemutatója Dalmandon Gacsályi László főmérnök, a gépesítési szakosztály elnöke elmondotta, milyen igényei vannak a mezőgazdaságnak. Egyebek között szükség van rakodógépekre — különleges jelentőséget kapnak a komplex gépesítésben —, mert ezek hiányát igencsak érzik a mezőgazdasági üzemek. Egyes termények szállításában a szállító jármű' egy-egy fordulójának 40—45 százalékát foglalja le a rakodási idő. A raktári munkák egyre inkább az önjáró felszedő-rakodó, zsákoló gépeket igénylik, a zöldtakarmányok betakarítása pedig a nagyobb teljesítményű, rotációs kaszákat, silózó-rakodó gépeket. Csáriyi Sándor, -a BMG műszaki igazgatója a felvetésekre válaszolva elmondotta: míg korábban főleg egyedi gépek gyártása szerepelt a gyár programjában, jelenleg gépsorok szakosított gyártása folyik. A jövő: komplett gép- rendszf vek, nemzetközi szakosításban. (így gyártja a BMG is a kukoricabetakarító ZMAJ gépeket, hasonló együttműködést alakítanak ki a lipcsei BRG-gyárral, növényvédő gépcsalád gyártására. Az angol ICI-val való együtműkö- dés terméke a Gramospray- család.) A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár közel harminc gépet vonultatott fel a dalman- di bemutatón. Egy részük már kapható a kereskedelemben, egy részük az év második felében kerül forgalomba, másik részükből pedig a jövő évben jutnak el az első szériák a mezőgazdaságba. A bemutatott gépek három nagy csoportra oszlottak: szálastakar- mány-betakarító, növényvédő, raktári gépekre. A takarmánybetakarító gé- peg között a Kemper-lieene alapján gyártott rotációs kasza váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A hagyományos kaszaszerkezetet ezen a gépen két forgókapura felerősített, négy-négy lengőkés helyettesíti, amelyeket a centrifugális erő tartja munkahelyzetben. A teljesítményre jellemző, hogy a kések kerületi seNépművész család Mosonmagyaróvárott Nem ritka, de nem is mindennapos dolog, hogy az apa szenvedélyét egyszerre két fiú is örökölje. Molnár Ágoston, a Mosonmagyaróvári Szakmunkásképző Iskola tanárának fiatal kori hobbyja a fafaragás. A hat elemit végzett gyereknek később ez kereseti forrása lett egy ideig, majd tehetsége révén az Iparművészeti Főiskolán Ohmann Béla szobrászművész tanítványa lett. Szenvedélyét beleoltotta két fiába, Ágostonba és Istvánba is. Most az apa és fiai szabad idejük jelentős részét ezzel töltik. A fába álmodott mintákat népművészeti motívumokból merítik. Az apának egy vándorkiállítása körbejárta a Dunántúlt, az ifjabb pedig tavaly kapott aranydiplomát a Kisfaludy-napok alkalmával, Győrben rendezett kiállításon. Az idén szintén hármasban vesznek részt a Szigetközi Napok alkalmával Magyaróvárolt megrendezésre kerülő kiállításon. Képünkön: az apa és két fia kiállításra rendezi az anyagot. (MTI foto — Bajkor József felvétele) bessége 65 méter másodpercenként. Óránként két két és fél hold termését vágja le és rakja laza rendre. A gyár műszaki igazgatója szerint mintegy hatszázat gyártanak belőle még az idén. A silózási idényig több száz Hurrikán járva szecskázó gép is forgalomba kerül, amely nem csupán nagyobb teljesítményű, mint a korábbi hasonló, de munkavédelmi szempontból is megbízhatóbb. A másik gép. amely iránt az átlagosnál nagyobb volt az érdeklődés, a PMW—1. típusú nagy teljesítményű műtrágya- szóró, amely különböző halmazállapotú műtrágyák kiszórására alkalmas. Uj megoldás a magyar szabadalom alapján, a gépbe épített törőberendezés, amely lehetővé teszi az összetapadt, darabos műtrágyák közvetlen kiszórását is. Tízórás műszakban 60—120 hold beszórása a teljesítménye. A mezőgazdaságban már ismert Rapidtox permetezőgépek mellett a BMG új gyártmánya, a Gramospray, a Gra- moxone, és más, hasonló hatású totális gyomirtó szerek kiszórására alkalmas, szántófölA mezőgazdaság fejlesztésének egyik alaptényezője a gépesítés. Egyre nagyobb az igény a szántóföldeken, az állattenyésztésben, a termények szállításában, mozgatásában a gépek iránt — egyre nagyobb teljesítményű, korszerű gépeket követel a mezőgazdaság. A gépesítéssel oldható meg a munkaerő-ellátottság, a termények időben, jó minőségben történő betakarítása és a terméseredmények növelése is. Elképzelhetetlen lenne ma már a gabonatáblákon a kézikaszás aratócsapat, a nagy tömegű silótakarmányt pedig egyenesen lehetetlen lenne időben, kézi erővel betakarítani. És aligha lehetne zsákolókat kapni, akik le- és felzsákoinák egy-egy gazdaság gabona-, vagy kukoricatermését. (Ráadásul évente 10—12 százalékkal nő a mozgatandó termények mennyisége.) A mezőgazdasági gépiparnak tehát állandóan új és új gépekkel kell az igényeket kielégíteni. A gépiparnak éppen ezért állandóan tájékozódnia kell; milyen gépek iránt legnagyobb az igény, mely gépek felelnek meg leginkább a követelményeknek. Ezt a célt szolgálják a gépbemutatók — amelyek a felhasználó mezőgazdasági üzemek számára is hasznos in-' formációkat adnak. Legutóbb a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár vonultatta fel a Dal- mandi Állami Gazdaságban azokat az új gépeket, amelyek már forgalomban vannak, vagy amelyeket a közeljövőben hoz forgalomba a gyár. Erre a bemutatóra a Dunántúl különböző részeiről összejött kétszáznál több érdeklődő. (Ugyanakkor Tolna megyéből — bár minden termelőszövetkezetet meghívott az Agrártudományi Egyesület Gépesítési Szakosztálya — tán húszán, ha voltak.) dön, gyümölcsösökben, kukorica alá permetezésre, szőlősorok és tövek közötti permetezésre. A raktári gépek közül felvonultatták az univerzális Mo- bitox magtári és szérűgépet, antely,.a speciális adapterekkel csáváz, előtisztít, szállító- eszközre rakodik, forgat, zsákol. Csávázásban 2—15 torma, rakpdásnál, forgatásnál 20 tonna, előtisztításnál 10 tonna, zsákolásnál 6—8 tonna a valóban univerzális gép óránkénti teljesítménye. Nem nehéz kiszámítani, hány ember munkáját végzi el. A Góliát önjáró gabonafelszedő, rakodógép óránkénti 35 tonnás szállító teljesítményével ugyancsak a raktárak, kombájnszérűk nélkülözhetetlen gépe, kezeléséhez mindössze egy gépkezelő kell. A legkisebb magtári gép. a Minimax géplapát is tíz ember munkáját végzi el, alkalmas ömlesztve tárolt termények felszedésére, rakodására, átforgatására, közúti, vagy - vasúti járművekből’ 1rá'- ló kirakodásra. A gyár szerint,,a: Minimax ára tíz nap alatt megtérül. A bemutatott gépekről, elsősorban az új, a várható gépekről az volt a látogatók véleménye : gyártson belőlük minél gyorsabban, minél többet a gyár és főleg azokból, amelyek hiányt pótolnak, a hiányzó szemet a komplex gépesítés láncolatából. BI. A három vándor a hajnali harangszó „szegélyéről’’ ereszkedett le a völgybe, s keresztül a réten, a nagyerdőn, a házak fölött lebegő déli harangszó kupolája alatt ért he Mucsiba. — Hcmnét jöttök s médiáig mentek? — szólítom meg a három vándort, kérdésemmel sorompót állítva eléjük. — Ide a Feldéékhez, — mondja a legidősebbnek látszó vándor, aki egyúttal a szóvivő. A másik kettő úgy néz rám ártatlanul tisztán, hogy a szeme se rebben. A kislány szeme kék, a fiú szeme kétszer kék. Hová is mehetne ebben a parázsmeleg nyárban a három vándor? Csakis a Feldéékhez. Az uborkaszagú konyhába, a meggyízű kertbe ahol virágzik a tök és a kerítés mellett vakondtúrás látszik. Mögöttünk a szövetkezeti ház udvara, kombájnokkal, gépekkel, szerszámokkal, gödrökkel, hordókkal és egy kopott halottaskocsival. — Messziről jöttök? — Szakályból. — Elengedtek! titeket egyedül? — El. Velünk van a kutya is. — Szakályban laktok# — Mucsiból költöztünk Szakályba. Eladtuk a házat, mert anyuval a Julis néni mindig veszekedett, És anyu ideges, — mondja a szóvivő, akit tízévesnek nézek. A három vándor — Hány éves vagy, kisfiam? — Tizenhárom. És negyedik osztályba járok. — Az öcséd? — Ö tizenkettő, a húgom kilenc. A másik testvérem tizenöt éves és Pestre jár dolgozni apuval. Nézem a három vándort csendesen, múltat idéző borongással. Én is olyan voltam, mint amilyenek ők: dinnyecsőszt kerülgető, erdőt járó, rétre heverő, kutyát kergető, kerítés alatt lopakodó távoli szegény. Velük találkozva magammal találkoztam. Már nyúlok is a zsebbe, hogy kiosszam a fagylaltravalót, de eszembe jut: itt nem árulnak fagylaltot. — Reggeliztetek? — Zsíros kenyeret. — Húst .mikor kaptok? — Vasárnap Máskor anyu babot főz és levest és gombócot. Vasárnap meg húst. Hazajön apu Pestről és húst főz. — Vasárnap mindig húst főz? A szóvivő elbizonytalanodik. — Én a gombócot szeretem. — Én a babot. — Én a levest. A három vándor egymást nézi, aztán futás. Legelöl szalad a kutya, utána a tiárom gyerek. Feldééknél kapnak majd egy mélytányér levest, és felmászhatnak. majd a meggyfára. A nyár a legszebb évszák, csak rövid. A három embermorzsa reggel indult Szakályból és aznap reggel indult az a vonat, amelyik Szekszárd- ról üdülni vitt Tóalmásra negyven úttörőt. A szülők kikísérték őket. Ezerkilencszázhetvenet írunk és kerek a világ. Vagy még nem mindenütt írunk ezerkilencszázhetvenet? Kik a szegények, kik a gazdagok? Valamikor mindent jobban tudtam. Azt is, hogy kik a szegények és hogy kik a gazdagok. Sz. P.
