Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLÉrFXRjÁI rGYtfÜirÉTEKl ' NÉPÚJSÁG y A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 158. szám ÁRA: 8» FILlfR Szerda, 1970. július 8. A termelés rejtett tartaléka Daruval is lehet kazalt rakni=J,S wL A gazdasági vezetés munká­ja nem könnyű. Mindig vala­mi olyan újat kell kitalálnia, új kitalálására inspirálni má­sokat, beosztottakat, hogy a ter­melés egyre emelkedjen, ked­vezően alakuljanak a költségek és végül, nem utolsó sorban, a dolgozók keresete se csök­kenjen. Nagyon nehéz egy meg­szokott termelési tempót, tech­nológiát, szokást megváltoz­tatni. Nehéz, mert a dolgo­zók ragaszkodnak hozzá. Nem ismerik az újat, félnek tőle: többet kell majd dolgozni, s kevesebb lesz a pénz. A tolnanémedi kendergyár vezetőit is válaszút elé állí­totta a munkáshiány, ugyan­akkor az a tény is, hogy nö­velni akarták az áztató kapa­citását, olcsóbban akartak ter­melni. A kenderáztatás év­ezredes módját lényegében ed­dig alig változtatták. A fizikai munka egy részének megszün­tetése daru segítségével lehe­tővé vált. De a „száraz'’ mun­kát végző dolgozók változatla­nul ősi módszerekkel dolgoz­tak. A kiteregetett kendert kézzel szedték össze, kötötték kévébe és rakták kocsira, ko­csiról kazalba. Lassú, sziszifu­szi munka ez. Egy kenderkéve öt kiló körüli súlyú, s a szá­raz munkán dolgozó tizenöt személy naponta 10—14 óra alatt csak 450—500 mázsa ken­dert tudott kazalba rakni. A gyár vezetői elhatározták, hogy kísérletképpen daruval kazaloznak. A pótkocsira rak­ják most is a kendert, de a kévék alá drótkötelet tesznek. A felrakott húsz-harminc mázsá- nyi kórót daru emeli a kazal­ba. A munka ilyen szervezése révén két jelentős munka- folyamatot kiiktattak: a kocsi­ról a lerakás és a kazalrakás kézi munkáját. Az új munkamódszer még csak kísérleti jellegű, de ered­ményei máris félmérhetők, — mint Czeller János telepveze­tő megállapította. Sikeres a kísérlet, mert kevesebb lét­számmal nőtt a termelés, ugyanakkor a daru kihaszná­lási foka emelkedett, — eddig csak fél napi vizes munkára használták az autódarut. A költségek ilyenképpen jelentő­sen csökkennek, ennek végső összegét majd a kísérlet be­fejezésekor tudják pontosan megállapítani. Loisonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden az Ország, ház Mun&átxy-termében fo­gadta a magyar—finn barát­sági hét alkalmából Jaakko Numminen oktatásügyi mi­niszter vezetésével hazánkban tartózkodó finn politikai de­legációt. A szívélyes baráti találko­zón részt vett Kisházi Ödön, az Elnöikd Tanáé« helyette* el­nöke, Bugár Jánosné, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkárhelyettese. I.osonczi Pál hosszabb köz­vetlen hangú eszmecserét folytatott a baráti finn kül­„A magyar testvérnép kép­viselőivel való találkozás min­dig kellemes, örvendetes ese­ményt jelent?’ — mondotta pohárköszöntőjében Olavi T. Mattila miniszter azon a díszebéden, amelyet ő adott A munkások keresete is emelkedett. Ugyanis célpré­mium jár akkor, ha a tizen­öt főnyi munkacsapat bizonyos mennyiségű kendert kazalba rak. A daru segítségével nőtt a munkások keresete. Ha egy 8 órás munkanapon ötszáz má­zsa kórót raknak kazalba, cik­kor ötven fillért kap a bri­gád, ha ötszáz és hatszáz má­zsa között, akkor egy forintot, ha pedig hatszáz mázsa felett, döttség vezetőivel és tagjai­val. Mindkét részről hangsú­lyozták az európai biztonsági konferencia létrehozásáért ki­fejtett erőfeszítések jelentősé­gét. Egyetértettek abban is, h°gy a kulturális, gazdasági, tudományos és személyes kap­csolatok bővítése mindkét nép érdeke. A finn vendégek, akik közül jó néhányan már ko­rábban is jártak Magyarorszá­gon, mostani élményeikről be­számolva kiemelték a minde­nütt tapasztalható gyors ira­mú fejlődést. A látogatás után a vendé­gek megtekintették a Parla­mentet, (MTI) a finn kormány képviseleté­ben a Helsinkiben tartózkodó magyar delegáció tiszteletére. „A mostani barátsági hét is — mondotta — kifejezi a Finnország és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésé;, ami különösen az utóbbi tíz esztendőben növekedett.” A miniszter elmondotta, hogy a növekvő magyar—finn együttműködésben az utóbbi időben figyelemre méltó moz­zanatként eltörölték a vízum­kényszert, magyar—finn ke­reskedelmi kamarát alakítot­tak és 1969-ben, a finn köz­társasági elnök budapesti lá­togatása idején gazdasági és technikai egvüttműködési egyezményt kötöttek. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke szin­tén pohárköszöntőben méltat­ta, hogy a két ország kapcso­latai a különböző — gazda­sági, kulturális, sport — te­rületeken örvendetesen igen gyümölcsözően fejlődnek. Mind szorosabbra fűzik Finnország és Magvarnrszág egviit+mű- ködését azok az erőfeszítések, amelyeket kontinensünk bé­kéiéért az európai biztonsá­gi konferencia megtartásáért tesz a két ország, — mon­dotta. akkor minden mázsa után két forint jár a tizenöt tagú bri­gádnak. S amennyiben a kö­zépső „díjtételt” számítjuk át­lagnak, — most nyolcórás munkával is teljesítenek any- nyit, mint korábban tíz-tizen- két óra alatt, akkor is szemé­lyenként több mint negyven forint pluszt kapnak, rendes munkabérükön felül... Igaz viszont, hogy az ötszáz mázsa kóró kévébe kötése és kazalba rakása, tehát a munka nem könnyű, nagy ügyességet, kitar­tást kíván. De miután a munkát a gyár jól megfizeti, a munká­sok a módszert megkedvelték, a kísérletet állandósítani fog­ják. Az üzemi rejtett tartalé­kok közül — ez esetben két rmmkafogás megszüntetése és az átszervezés —, ez a kicsi-, nek tűnő tolnanémedi módszer éves, több éves viszonylatban jelentős összegű pénzt jeleni a népgazdaságnak, a munkások­nak. Testvérvárosok világkongresszusa Leningrádban t o Kedden Leningrádban ün­nepélyesen megnyílt a testvér- városok 7. világkongresszusa, öt kontinens hatvan országa, — köztük Magyarország — testvérvárosainak kétezer kép­viselője vitatja meg a gran­diózus találkozó fő témáját: miképpen lehetne a testvér­városok lakosságát még jobban bekapcsolni a békéért, a né­pek biztonságáért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­ba. Nyikolaj Podgornij, a Szov- jetuhió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke a kong­resszushoz intézett üdvözlő táviratában sikereket kívánta világ testvérvárosainak, a bé­két és társadalmi haladást szolgáló barátság és együtt­működés továbbfejlesztéséhez. Az üdvözlő távirat a továb­biakban hangsúlyozza: ez az együttműködés segíti a tapasz­talatcserét az urbanisztika és a városgazdálkodás bonyolult problémáinak megoldásában, előmozdítja a kulturális kap­csolatok fejlődését, a népek közötti barátság és kölcsönös megértés erősítését, s szolgál­ja a békét. A kongresszuson Jean-Marie Bressand, a testvérvárosok vi­lágszövetségének fődelegátusa mondott beszámolót. Rámuta­tott arra, hogy a szövetség a különböző országok társadal­mának az együttműködés fej­lesztésére és erősítésére irá­nyuló törekvését juttatja ki­fejezésre. Fő feladata a harc a fasizmus, a neokolonializ- mus, az imperializmus és az agresszió minden formája el­len. A föld sok száz városa között a testvérvárosok moz­galma keretében kialakuló, szilárd együttműködés az em­berek millióiban létrehozza a világközösség tudatát, ami a háborúellenes harc erkölcsi alapja — mondotta. „Rendkívüli állapot’" a szekszárdi borvidéken A Szekszárdi Állami Gazdaságban rendkívüli védekezést rendeltek el a percmoszpórafertőzés megelőzésére és meg­akadályozására. Az időjárás ugyanis, nemcsak a szőlő fejlő­désének, hanem a peronoszpóra terjedésének is kedvezett, s a növény levélfertőzése jelentkezett a szekszárdi szőlővidé­ken. Ezért a gazdaság 1000 holdnyi szőlőjében — akárcsak több hegyvidéki szőlőtermesztő gazdaságban — az utóbbi hetekben éjjel-nappal folyt a védekezés: éjszaka poroztak, nappal pedig permeteztek. Az egyes szőlőtáblákban heten­ként megismételték a permetezéseket, porozásokat. Jelenleg a naposabb idő lehetővé tette, hogy csak nappal permetez­zenek, a porozást éjjel csak ködös, vagy esős időjárásban folytatják. Kilátásban van, hogy egy helikoptert kap a gaz­daság, s légi permetezési kísérleteket végeznek az Országos Növényvédő Szolgálat a repülőgépes növényvédelmi állo­más közreműködésével. Hat ilyen helikopter jött az ország­ba, s vezetőiket most képezik ki. Egyébként, az elvirágzás utáni becslések szerint, a tavalyihoz hasonló mennyiségű szőlőtermés ígérkezik.- Pj ­,V’z'äsiäö*-.... . c--' * Az új tolnai textilgyár építésénél az ütemtervnek megfele­lően halad a munka. Az építők behozták a tavalyi év le­maradását. Jelenleg a homlokpanelek gyártása, felszerelése folyik. A homlokpanelek gyártását a helyszínen végzik kü­lönleges eljárással. Képünk: szerelik a homlokpanelek vas­beton szerkezetét. Foto: Gottvald Losonczi Pál fogadta a finn politikai küldöttséget Magyar delegáció Helsinkiben

Next

/
Thumbnails
Contents