Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
»•«»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«»♦♦♦♦♦»♦♦♦♦«♦«««♦»♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦»V ♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦•♦•♦4M J * ♦ « ♦ ♦ * •» ♦ ♦ ♦ ♦ I ♦ i ♦ I « I Szabó László—Sólyom József: „Az átkozott 3. Ella 30 éves maliciózus, gyakorlott titkárnő volt és barátnői tudták, hogy egyáltalán nem kíván férjhez menni. Különösen utazni szeretett. Érthető, hogy minden rábeszélés nélkül is már másnap jelentkezett a részvénytársaság irodájában, ahol azonnal felvették. Néhány nappal később külön megköszönte Mrs. Gecsnek, hogy felhívta a figyelmét a hirdetésre. Tudta, hogy az amerikai lány állás nélkül van, ezért hálából, mint régi barátnőjét, ajánlotta őt a nagykövetségen. Ott persze hálásak voltak Ellának, mert. intelligens, kiváló, s ugyanakkor a politikával mit sem törődő amerikai lányt kaptak gyors- és gépírónőnek. Ugyanezt eljátszották az OSS emberei a török követségen is. Ekkor tíjnt fel a színen Sidney Black és felesége, Shara. Gazdag philadelphiaiak voltak, akik korábban Párizsban éltek. Mindketten kiváló amatőr filmesek és fényképészek hírében álltak. A Qu 2-es csoport ezt a házaspárt használta fel terveihez. Megállapodtak Blackékkel, hogy amerikai múzeumok részére több külföldi országban népi táncokat és népi viseleteket megörökítő, színes filmeket készítenek. A tervek között szerepelt természetesen Törökország, Svájc és Svédország is. Black-ék azt híresztelték, hogy azért érkeztek Washingtonba, mert elő akarják készíteni expedíciójukat. Kapcsolatot teremtettek az érdekelt nagy1 követségekkel, és nap mint nap tárgyaltak velük a tervezett utazásról. A házaspárnak pompás lakása volt a Ward- man-parkban és gyakran vendégül látták a magas rangú nagykövetségi tisztviselőket. A legtöbbször természetesen a svájci, török és svéd követségek tagjait fogadták. Ezek után természetesnek tűni, hogy a jó kedvű, vendégszerető, gazdag amerikai pár gyakran tűnt fel a nagy- követségek fogadásain is. Az OSS azonban éppen rajtuk keresztül szerezte első értesüléseit a nagy. követségek titkosszolgálati munkájáról. Különösen az bizonyult hasznosnak a Qu 2-es csoport tagjai számára, hogy amíg valamelyik attasé páncélszekrényében kutattak, másolták az olvasmányait, addig az illető Blackékkal koccint- gatott a Wardman-parkbeli lakásban. Ha az érdekelt nagykövetségi tisztviselő váratlanul hazament, Blackék telefonon értesítették a csoport tagjai, akik természetesen sürgősen eltűntek. így különböző szálak révén a Qu 2-es csoport rájött arra, hogy a török nagykövetség német rendszerű rejtjelző géppel dolgozik. A gép, sajnos, kikémlelhetetlenül üzembiztosnak látszott. Elkerülhetetlenné vált egy mechanikus szakértő, egy fényképész és egy mindenhez értő műszaki szakember bevonása. Ezeknek az embereknek együtt kellett megfejteni és egyúttal lemásolni a gép belső működési rendszerét, anélkül, hogy az érintés legcsekélyebb nyomát is hagyják a munka után. A Qu-es csoport hamar megtalálta emberét: Jimmyt, a reklámügynököt. Ez a fiatalember úgy élt, mint általában a legtöbb amerikai reklámügynök. Imádta a gint, az éjszakázást,. és volt egy bohém felesége. Ez a fiú azonban csavaros ésszel volt megáldva, szenvedélyesen szerette a fényképezést, és ezermesteri ügyességgel és lel- külettel rendelkezett. Két hajtűből, egy konzervdobozból akár örökmozgót is tudott rögtönözni, egy laposfogó segítségével. Ha valaki képes rá, akkor ez az ember meg tudja fejteni a rejtjelző gép titkát, jelentették a Qu 2-es csoport tagjai a főnöküknek. A rejtjelző gépet azonban a követség nagy páncélszekrényében őrizték. A Mrs. Gees segítségével bejutott amerikai gépírónő képtelen volt közölni a számtárcsa kombinációját. A Qu 2-es csoport vezetője jól ismerte Fuche őrnagyot, a New York-i rendőrség bombaosztagának hajdani főnökét, aki ebben az időben már a hadsereg kémelhárító csoportjánál dolgozott. Hozzá fordult tanácsért. — A dolog egyszerű — felelte Fuche. — Itt csak Sadie Cohen segíthet. Gyere pajtás, megkeressük. Sadie Cohen New Yorkban lakott, üzlete a West Broadwayen, a magasvasút előtt húzódott meg. Útközben az őrnagy is beszélt Sadie-ről. — Sadie Cohen kasszafúró. Fedőfoglalkozását, mint ártatlan civil, egy nyilvános üzletben folytatja. Használt páncélszekrényekkel és zárakkal kereskedik. A mi kedves Sadie-nk jó csomó időt töltött már a Slng-Singben. Mi sem voltunk azonban fejre ejtett fiúk, rendszerint a büntetés letöltése előtt, korábban kiengedtük őt. Mindig visszatartottunk egy, vagy két dolgot a feje felett, s így sikerült elérnünk, hogy a mi számunkra is dolgozzon. Egy ízben megszereztük az egyik Gestapo-ügynökség New York-i irattárát. Sadie nyitotta ki nekünk a páncélszekrényt. Ugyanez történt a japán konzulátuson is. Én mondom, öregem, nincsen olyan zár, amit ez az ember ne tudna kinyitni. Sadie Cohen hosszú, keskeny üzlethelyisége szabályos ócskavasraktárnak tűnt. A bolt végében egy kis iroda állott elkülönítve, betört, helyenként foltozott, légypiszkos üvegfallal. Sadie ósdi, redőnyös íróasztal mellett ült és egy kulcsot reszelgetett. Kis, pocakos öreg zsidó volt, szürke, göndör hajjal, amelyen úgy ült ütött- kopott keménykalapja, mint bánatos tyúk a fészkén. Az őrnagy bemutatta neki társát. — Na, mi újság van, hadnagy úr? — kérdezte az őrnagytól. — Hogy vannak a bombá- sai? Miben lehetek a szolgálatára? (Folytatjuk) ! ♦ ♦ l ♦ Buddhizmus — magyar módra Tokióban az olimpiai 'faluban egy sereg fehérbe öltözött. fiatal fiú és lány tornászott, énekelt, menetelt minden reggel, aztán színes zászlók és jelszavak kíséretében indultak útjukra. — Sportolók? Diákok? — kérdeztem az ifjúsági szállássá alakított olimpiai falu portását. — Nem. Amerikai buddhisták. Másnap megismerkedtem néhányukkal. New Yorkból, jöttek, egy buddhista kongresszusra, aztán végigjárták a buddhista helyeket. Egyikük, kapcsolatot tart magyar buddhistákkal, fiatal festőkkel, tanárokkal. Itthon a szálak a buddhista misszió kelet-európai, magyarországi központjához vezettek. A nemzetközi alapítású misszió 1956 óta működik, s a buddhista szent. Körösi Csorna Sándor tiszteletére magyarországi székhellyel és magyar nyelvű iratokkal. (Európában Schopenhauer óta „divat” a buddhizmus, aki minden más vallás elé helyezte. A buddhizmus hatása meglátszik Hartmann és 'Nietzsche' 'filozófiáján is. Nagyra becsülte ezt a vallást Nagner, aki buddhista legendából merítette zenedráma- tervezetét, amelyből végül is a Parsifal bontakozott ki.) A világon több mint 500 millió ember vallja hitéül a buddhizmust. Magyarországon már a fel- szabadulás előtt is létezett kisebb buddhista egyesület. 1952 óta nemcsak megtűrt, de támogatott egyház. Ugyanolyan jogokkal, mint bármelyik felekezet. Főiskolát tartanak fenn, ahol művészettörténetet, filozófiát, buddhista irodalmat, történelmet, keleti nyelvet és kozmobiológiát tanítanak. — Kik a magyar buddhisták? — kérdezem a misszió rendi tartományfőnökét. — Általában értelmiségiek, művészek, tanárok, orvosok. Érdeklődnek olyanok, akik a misztikát keresik, várják a buddhizmustól. De ezek elmaradnak, mikőr kiderül, hogy itt tudománnyal, művészettel, filozófiával foglalkozunk. — Ki tanulhat a buddhista főiskolán? — Bárki, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. 8 szemeszterben 4 év alatt levelező oktatás folyik. Aki még . négy félévet hozzáhallgat disszertálhat is. Jelenleg 34 hallgatója van a főiskolának. — Milyen nyelvet tanítanak? — A tibetit. A rend is a tibeti szertartást követi, éppen Körösi Csorna Sándor miatt. Sokat fordítunk, hogy megteremtsük a magyar nyelvű buddhista irodalmat. — Űn személy szerint, hogy lett buddhista? —• Olaszországban jártam, mint diák a Bari-i világ- kiállításon. Bariból Nápolyba gyalog mentem. Útközben megismerkedtem egy -német buddhistával. Végigbeszélgettük, filozofáltuk az utat. ű keltette fel az érdeklődésemet, olyannyira, hogv utóbb Észak-Indiába mentem egy kolostorba tanulni. Aki buddhista lesz (Magyar- országon) nem kell kilépnie más szektából, felekezetből. Templomot nem építenek. A titkár pestújhelyi házában Óriási Eutldha-szobor. ülik meg az ünnepeket. Most májusban a buddhista újévre készültek. Mit jelent Magyarországon buddhistának lenni? Előkelő hobbi? Művészeti, filozófiai Studium? Életforma? — ez is, az is. A buddhizmus célja az eh bért felnőtté A Dombóvári: Kesztyűgyár 17. életévet betöltött férfiakat SZABASZATKÉPZŐS munkakörbe j'pU/.-'SZ. Érettségizett fiúkat - • ■'> f. • HA ipari tanulónak felveszünk. Jelentkezés: Kesztyűgyár, Dombóvár. (76) I ■Jé tenni. Ápolják a béke gondolatát, ellene vannak minden uszításnak. A Kerepesi temetőben — az egyik sírt a négyágú buddhista kereszt jelöli. Magyar fiatalember nyugszik alatta. Kádár Márta A kísérleti gazdaság Alsótengelic alkalmaz VILLAN YSZERELÖ, VÍZCSÖSZERELÖ ÉS MOTORSZERELŐ SZAKEMBEREKET. Bérezés a kollektív szerződés alapján: Jelentkezés Középhidvég központban. (51) buddhista szentély. IA szt-izo
