Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

»•«»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«»♦♦♦♦♦»♦♦♦♦«♦«««♦»♦♦♦♦♦♦»»♦♦♦»V ♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦•♦•♦4M J * ♦ « ♦ ♦ * •» ♦ ♦ ♦ ♦ I ♦ i ♦ I « I Szabó László—Sólyom József: „Az átkozott 3. Ella 30 éves maliciózus, gyakorlott titkárnő volt és barátnői tudták, hogy egyáltalán nem kíván férjhez menni. Különösen utazni szere­tett. Érthető, hogy minden rábeszélés nélkül is már másnap jelentkezett a részvénytársaság iro­dájában, ahol azonnal felvették. Néhány nappal később külön megköszönte Mrs. Gecsnek, hogy felhívta a figyelmét a hirdetésre. Tudta, hogy az amerikai lány állás nélkül van, ezért hálából, mint régi barátnőjét, ajánlotta őt a nagykövet­ségen. Ott persze hálásak voltak Ellának, mert. intelligens, kiváló, s ugyanakkor a politikával mit sem törődő amerikai lányt kaptak gyors- és gépírónőnek. Ugyanezt eljátszották az OSS emberei a tö­rök követségen is. Ekkor tíjnt fel a színen Sidney Black és felesége, Shara. Gazdag phila­delphiaiak voltak, akik korábban Párizsban él­tek. Mindketten kiváló amatőr filmesek és fény­képészek hírében álltak. A Qu 2-es csoport ezt a házaspárt használta fel terveihez. Megállapod­tak Blackékkel, hogy amerikai múzeumok ré­szére több külföldi országban népi táncokat és népi viseleteket megörökítő, színes filmeket ké­szítenek. A tervek között szerepelt természetesen Törökország, Svájc és Svédország is. Black-ék azt híresztelték, hogy azért érkeztek Washing­tonba, mert elő akarják készíteni expedícióju­kat. Kapcsolatot teremtettek az érdekelt nagy1 követségekkel, és nap mint nap tárgyaltak ve­lük a tervezett utazásról. A házaspárnak pompás lakása volt a Ward- man-parkban és gyakran vendégül látták a ma­gas rangú nagykövetségi tisztviselőket. A leg­többször természetesen a svájci, török és svéd követségek tagjait fogadták. Ezek után termé­szetesnek tűni, hogy a jó kedvű, vendégszerető, gazdag amerikai pár gyakran tűnt fel a nagy- követségek fogadásain is. Az OSS azonban éppen rajtuk keresztül szerezte első értesüléseit a nagy. követségek titkosszolgálati munkájáról. Különö­sen az bizonyult hasznosnak a Qu 2-es csoport tagjai számára, hogy amíg valamelyik attasé páncélszekrényében kutattak, másolták az ol­vasmányait, addig az illető Blackékkal koccint- gatott a Wardman-parkbeli lakásban. Ha az ér­dekelt nagykövetségi tisztviselő váratlanul haza­ment, Blackék telefonon értesítették a csoport tagjai, akik természetesen sürgősen eltűntek. így különböző szálak révén a Qu 2-es cso­port rájött arra, hogy a török nagykövetség né­met rendszerű rejtjelző géppel dolgozik. A gép, sajnos, kikémlelhetetlenül üzembiztosnak lát­szott. Elkerülhetetlenné vált egy mechanikus szakértő, egy fényképész és egy mindenhez értő műszaki szakember bevonása. Ezeknek az em­bereknek együtt kellett megfejteni és egyúttal le­másolni a gép belső működési rendszerét, anél­kül, hogy az érintés legcsekélyebb nyomát is hagyják a munka után. A Qu-es csoport hamar megtalálta emberét: Jimmyt, a reklámügynököt. Ez a fiatalember úgy élt, mint általában a legtöbb amerikai reklám­ügynök. Imádta a gint, az éjszakázást,. és volt egy bohém felesége. Ez a fiú azonban csavaros ésszel volt megáldva, szenvedélyesen szerette a fényképezést, és ezermesteri ügyességgel és lel- külettel rendelkezett. Két hajtűből, egy konzerv­dobozból akár örökmozgót is tudott rögtönözni, egy laposfogó segítségével. Ha valaki képes rá, akkor ez az ember meg tudja fejteni a rejtjelző gép titkát, jelentették a Qu 2-es csoport tagjai a főnöküknek. A rejtjelző gépet azonban a követség nagy páncélszekrényében őrizték. A Mrs. Gees segítsé­gével bejutott amerikai gépírónő képtelen volt közölni a számtárcsa kombinációját. A Qu 2-es csoport vezetője jól ismerte Fuche őrnagyot, a New York-i rendőrség bombaosztagának hajdani főnökét, aki ebben az időben már a hadsereg kémelhárító csoportjánál dolgozott. Hozzá fordult tanácsért. — A dolog egyszerű — felelte Fuche. — Itt csak Sadie Cohen segíthet. Gyere pajtás, meg­keressük. Sadie Cohen New Yorkban lakott, üzlete a West Broadwayen, a magasvasút előtt húzódott meg. Útközben az őrnagy is beszélt Sadie-ről. — Sadie Cohen kasszafúró. Fedőfoglalkozá­sát, mint ártatlan civil, egy nyilvános üzletben folytatja. Használt páncélszekrényekkel és zárak­kal kereskedik. A mi kedves Sadie-nk jó csomó időt töltött már a Slng-Singben. Mi sem voltunk azonban fejre ejtett fiúk, rendszerint a büntetés letöltése előtt, korábban kiengedtük őt. Mindig visszatartottunk egy, vagy két dolgot a feje fe­lett, s így sikerült elérnünk, hogy a mi számunk­ra is dolgozzon. Egy ízben megszereztük az egyik Gestapo-ügynökség New York-i irattárát. Sadie nyitotta ki nekünk a páncélszekrényt. Ugyanez történt a japán konzulátuson is. Én mondom, öregem, nincsen olyan zár, amit ez az ember ne tudna kinyitni. Sadie Cohen hosszú, keskeny üzlethelyisége szabályos ócskavasraktárnak tűnt. A bolt végé­ben egy kis iroda állott elkülönítve, betört, he­lyenként foltozott, légypiszkos üvegfallal. Sadie ósdi, redőnyös íróasztal mellett ült és egy kul­csot reszelgetett. Kis, pocakos öreg zsidó volt, szürke, göndör hajjal, amelyen úgy ült ütött- kopott keménykalapja, mint bánatos tyúk a fész­kén. Az őrnagy bemutatta neki társát. — Na, mi újság van, hadnagy úr? — kér­dezte az őrnagytól. — Hogy vannak a bombá- sai? Miben lehetek a szolgálatára? (Folytatjuk) ! ♦ ♦ l ♦ Buddhizmus — magyar módra Tokióban az olimpiai 'falu­ban egy sereg fehérbe öltö­zött. fiatal fiú és lány torná­szott, énekelt, menetelt min­den reggel, aztán színes zász­lók és jelszavak kíséretében indultak útjukra. — Sportolók? Diákok? — kérdeztem az ifjúsági szállás­sá alakított olimpiai falu portását. — Nem. Amerikai budd­histák. Másnap megismerkedtem néhányukkal. New Yorkból, jöttek, egy buddhista kong­resszusra, aztán végigjárták a buddhista helyeket. Egyi­kük, kapcsolatot tart magyar buddhistákkal, fiatal festők­kel, tanárokkal. Itthon a szálak a buddhis­ta misszió kelet-európai, ma­gyarországi központjához ve­zettek. A nemzetközi alapí­tású misszió 1956 óta műkö­dik, s a buddhista szent. Kö­rösi Csorna Sándor tiszteleté­re magyarországi székhellyel és magyar nyelvű iratokkal. (Európában Schopenhauer óta „divat” a buddhizmus, aki minden más vallás elé helyezte. A buddhizmus hatá­sa meglátszik Hartmann és 'Nietzsche' 'filozófiáján is. Nagyra becsülte ezt a vallást Nagner, aki buddhista legen­dából merítette zenedráma- tervezetét, amelyből végül is a Parsifal bontakozott ki.) A világon több mint 500 millió ember vallja hitéül a buddhizmust. Magyarországon már a fel- szabadulás előtt is létezett kisebb buddhista egyesület. 1952 óta nemcsak megtűrt, de támogatott egyház. Ugyan­olyan jogokkal, mint bár­melyik felekezet. Főiskolát tartanak fenn, ahol művészettörténetet, filo­zófiát, buddhista irodalmat, történelmet, keleti nyelvet és kozmobiológiát tanítanak. — Kik a magyar buddhis­ták? — kérdezem a misszió rendi tartományfőnökét. — Általában értelmiségiek, művészek, tanárok, orvosok. Érdeklődnek olyanok, akik a misztikát keresik, várják a buddhizmustól. De ezek el­maradnak, mikőr kiderül, hogy itt tudománnyal, művé­szettel, filozófiával foglalko­zunk. — Ki tanulhat a buddhista főiskolán? — Bárki, aki érettségi bi­zonyítvánnyal rendelkezik. 8 szemeszterben 4 év alatt le­velező oktatás folyik. Aki még . négy félévet hozzáhall­gat disszertálhat is. Jelenleg 34 hallgatója van a főiskolá­nak. — Milyen nyelvet taníta­nak? — A tibetit. A rend is a tibeti szertartást követi, ép­pen Körösi Csorna Sándor miatt. Sokat fordítunk, hogy megteremtsük a magyar nyel­vű buddhista irodalmat. — Űn személy szerint, hogy lett buddhista? —• Olaszországban jártam, mint diák a Bari-i világ- kiállításon. Bariból Nápoly­ba gyalog mentem. Útköz­ben megismerkedtem egy -né­met buddhistával. Végigbe­szélgettük, filozofáltuk az utat. ű keltette fel az érdek­lődésemet, olyannyira, hogv utóbb Észak-Indiába mentem egy kolostorba tanulni. Aki buddhista lesz (Magyar- országon) nem kell kilépnie más szektából, felekezetből. Templomot nem építenek. A titkár pestújhelyi házában Óriási Eutldha-szobor. ülik meg az ünnepeket. Most májusban a buddhista újév­re készültek. Mit jelent Magyarországon buddhistának lenni? Előkelő hobbi? Művészeti, filozófiai Studium? Életforma? — ez is, az is. A buddhiz­mus célja az eh bért felnőtté A Dombóvári: Kesztyűgyár 17. életévet betöltött fér­fiakat SZABASZATKÉPZŐS munkakörbe j'pU/.-'SZ. Érettségizett fiúkat - • ■'> f. • HA ipari tanulónak felve­szünk. Jelentkezés: Kesztyűgyár, Dombóvár. (76) I ■Jé tenni. Ápolják a béke gondo­latát, ellene vannak minden uszításnak. A Kerepesi temetőben — az egyik sírt a négyágú budd­hista kereszt jelöli. Magyar fiatalember nyugszik alatta. Kádár Márta A kísérleti gazdaság Alsótengelic alkalmaz VILLAN YSZERELÖ, VÍZCSÖSZERELÖ ÉS MOTORSZERELŐ SZAKEMBEREKET. Bérezés a kollektív szer­ződés alapján: Jelentke­zés Középhidvég köz­pontban. (51) buddhista szentély. IA szt-izo

Next

/
Thumbnails
Contents