Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

O r a r a* "r a ' r « ?a r "ä r?AjL Számvetés idejen, tisztujitas előtt Interjú Kerekes Miklóssal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Bármerre járunk a megyé­ben, mindenütt pezsdüiés, az alkotó légikörben erősödő kész­ség. a gondolkodás, a tapasz­talatok kiszűrése, a véle­ményalkotás tapasztalható a pártszervezeteknél. Kommu­nisták és pártonkívüliek ké­szülődnék belpolitikai életünk kiemelkedő eseményére, az MSZMP X. kongresszusára. Jókorán, időiben megkezdő­dött a pártszervezeteücben. a felkészülés, mely az utóbbi hó­napokban mindenütt szembe­tűnően erőteljesebbé, lendüle­tesebbé vált, foglalkoztatva a megye több mint 11 ezer párt­tagját. Ha csak azt nézzük, hogy 428 pártvezetőség, SÍ csúcsvezetőség és 19 pártbi­zottság kerül Tolna megyében újjáválasztásra. akkor keveset mondunk, mivel ez csupán egyik része az előkészületek­nek. A minden lényegesre ki­terjedő politikai mérleg elké­szítésében sokak munkája foglaltatik benne, és a gondos számvetés. kiindirióppirfkéru szolgálhat az újabb sikerek­hez. Hogy tájékoztassuk a párt­tagságot és olvasóinkat, inter­júd kértünk • Kerekes Miklós elvtárstól, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjétől. — Érdeklődünk, hogy me­gyénkben mettöl meddig kerül sor az alapszervi ve­zetőség- és küldöttválasztó taggyűlésekre? — A KB határozatát és vá­lasztási útmutatóját figyelem­be véve. mindenütt elkészül­tek a választott testületek er­re vonatkozó munkatervei. A bennük meghatározott felada­tok végrehajtása tervszerűen, körültekintő gondossággal, időarányosan és fegyelmezet­ten biztosított. — Kibővítem a kérdési, a rá adandó válaszban a csúcs­vezetőségek választásával. Az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket, valamint a csúcs vezetőségeit választását a határozatnak megfelelően megyénkben is .szeptember hónapban kell le­bonyolítani. — Ismeretes a KB-hatá- rozattól. hogy a korábbiak­tól eltérően, két taggyűlé­sen történik a felkészülés. Mi tette ezt indokolttá, mi célt szolgál? — Valóban, a x- kongresz- szust az előzőktől eltérően két taggyűlésen készítjük elő. Ko­rábban egy taggyűlésen tar­tották meg a pártszervezetek­ben a vezetőség, a tagság munkájáról készült beszámoló és a kongresszusi dokumentu­mok vitáját. Most szétválasz­tásra kerül e két fontos téma. így az augusztusi taggyűlésen vitatják meg a párt vezetőség beszámolóját a végzett mun­káról, ennek alapján határo­zatot fogadnak el, ekkor vá­lasztják meg a szeptemberi vezetőség választó ' taggyűlés tisztségviselőit is. A második, a szeptemberi taggyűlésen ke­rül sor a kongresszusi irány­elvek és a szervezeti szabály­zat tervezetének megvitatásá­ra, akkor választják meg a titkárt, a pártvezetőségi tago­kat és a pártértekezlet küldöt­teit. — így lesz, mód arra. hogy a tagság behatóan elemezze, értékelje a pártszervezet munkáját, saját tevékenysé­gét, és több időt nyerjen a már augusztusban kézhez adandó kongresszusi doku­mentumok alapos tanulmányo­zásához. Párttagságunk mun­kája értékelésével, a véle­ménycserével, javaslataival, állásfoglalásaival hatékonyab­ban tud részt venni a kong­resszus előkészítésében. A KB résziéről ez folytatása és to­vábbi erősítése annak — a párttagság egyetértésével ta-. lál'kozó — gyakorlatnak, mely azt igényli,, hogy a kommunis­ták vegyenek részt a párt po­litikája íőbh. irányvonala ki­alakításaiban. A szétválasztás, a két taggyűlés napirendjei lehetőséget adnak arra, hogy véleményt mondjanak a párt politikájáról és annak fejlesz­téséiül. Ezek a párt&zerű ke­reteik közt zajló viták, véle­mények elősegítik a párt esz­mei, szervezeti és cselekvési egységének erősítését is. — Több demokratikus vál­tozásról értesülhetünk a vá­lasztási határozatból. Mi a változatlan és mit fejlesztet­tek tovább? Üjszerű vonás, hogy a titkos választási ak­tusnál cselekednie kell a sza­vazónak. Ha jói értelmezem, több név esetén állást kell foglalnia azzal, hogy kihúz, ez esetben már nem a sor­rendiség dönt. — Helyes, fejlesztést jelen­tenek a változások. Elsősorban a pártdemokráciáról, a párt­tagság biztosított, demokrati­kus jogainak gyakorlásáról van szó. Változatlanok a korábban ■ alkalmazott és jól bevált vá­lasztási rendszer alapvető elvei és módszerei. Melyek ezek? Most is korábban választják a munkabizottságokat (tíznél ki­sebb létszámnál csak taggyű- , lést levezető elnököt választa­nak. ő végzi el a jelölő bizott­ság munkáját ez esetben), most is kétharmados jelenlét szük­séges a határozatképességhez (ehhez újabban figyelembe kell venni az idős, beteg párttagok­kal foglalkozó KB-határoza- tot), azok tekinthetők megvá­lasztottnak, akik a titkos sza­vazás során a legtöbbet, de legalább a szavazatok több, mint felét megkapják. Ameny- nviben ketten kapnak egyenlő számú szavazatot, a sorrendi­ség dönt. — Melyek a változások? Továbbfejlesztés, előrelépés történt. Már esett szó a két taggyűlésről. Visszatérünk a titkárok választásánál a ko­rábbi gyakorlathoz, mivel egv titkárjelölt esetében formális­sá vált a külön szavazás. Ezúttal is funkciója szerint választják a párttitkárt, de a vezetőségi tagokkal egy lis­tán. Csak akkor lesz külön titkárválasztás, ha erre a tisztségre több jelöltet fogad el a taggyűlés. Uj vonás, erő­síti a pártdemokráciát, hogy a jelölő bizottság — a párt­tagság megalapozott javasla­tainak eleget téve, - — több személyt is . ajánlhat, mint ahány tagja lehet a vezető­ségnek. Felhívom a figyel­met, ez módot és lehetőséget ad a jelölő bizottságnak, de ne jelentse azt, hogy indok nél­kül alkalmazza, ne oldja fel saját felelősségérzetét'a félre­értett demokratizmusban. — Kérdésének elvi értel­mezése pontos, ami a titkos választási aktusra vonatkozik. A párttagság növekvő sze­repe és felelőssége a titkos szavazásnál még inkább kife­jezésre jut. Ha a meghatáro­zott létszámnál több személy került a jelölőlistára (akár úgy, hogy a szavazó írt hoz­zá), . cselekednie kell a sza­vazás során a párttagnak, ki; kell húzza a többletet, illet­ve így szavaz azokra, akiket ő a legalkalmasabbnak tárt. Ha ez nem történik meg, szavazata érvénytelen lesz, Há pedig a szavazatok 20. ■ vagy énnél nágvóbb százalé­ka érvénytelen, meg kell is­mételni á választást. ' Ennek elkerülése végett, az új voná­sok megismerése céljából . rendkívül fontos az előzetes - pontos tájékozottság. — Milyen stádiumban van, mi. jellemzi Tolná megyében a készülő szám­vetést? Magvasabb-e, mjnt korábban, s'ha igen. miben mutatható ki? — Jó ütémben „'halad a megye pártszervezeteiben és szerveiben a kongresszus előt­ti számvetés. Feszült, ke­mény munka jellemzi 'minden szinten az előkészületeket,' melyekkel jól kapcsolódnak az egyéb teendők elvégzéséhez. Céljuk a számvetéseknek, hogy megállapítsuk, hogyan tudták összefogni, mozgósí­tani a kommunistákat, me-- gyénk dolgozóit a IX. kong­resszus által kitűzött fel­adatok érdekében, és meddig jutottunk el. Előrehaladott szakaszába érkezett. e. munka annyiban, hogy pártbizottsá­gainknál elkészült -a küldött­értekezletek elé kerülő beszá­molók első összegezése. Az alapszeryezetek jelentős ré­szénél, folyamatosan végzik á .részterületek felmérését, hpz-., záfojjtak az értékeléshez, toljb helyen már vezetőségi ülés elé vitték a beszámolókat.' — Jellemzi, a jó felkészül lést, hogy élénkült, elevenebb a párttagság • tevékenysége, aktívabbak a kommunisták, nyíltan véleményt mondanak. Élnek a demokratizmus adta lehetőséggel, jogaikkal, és ér­tékelésükkel teljesebbé, meg­alapozottabbá, sokoldalúbbá válnak a beszámolók. Olyan haszonnal is jár a pártszerű és nyílt véleménymondás, hogy a téves, helytelen, vagy TflfáRfe '."nféSéfö©?#)'- ’<*s 'j^lőnsé- ' gekkel 'szembéri fellépnek' és a tgggyűiésekeiT is - egysége-, sebbek. Mindegek- é^yüTtesén" jó. előkészítői annak, hogy a ypórtfórtímók az előrevivő, .munka éríékazIÉiei’vé” tudja­nak válni. A kollektivitás el­ve abban is kifejeződik az előkészítés időszakában, hogy a választott testületek tagjai nagy számban részt vállaltak . a tapasztalatok gyűjtésében és összegezésében, miközben ma­guk is újabb ismeretekkel gazdagodtak. Pártvezetősége­ink, pártcsoöortjaink átfogóbb ’ helyzetelemzésre tettek szert. — Van fejlődés, magva­sabbak a beszámolók, mint korábban. Folyamatában vizs- , gálják mind a: Belső párt- ■ . élet, mind a gazdaságpolitikai, kulturális és- egyéb területen mutatkozó fejlődést. Előveszik .a pártszervezet korábbi dön­téseit, annak tükrében nézik meg. hogy milyen.', fejlődésről 1 számolhatnak be, milyen pó­tolnivalójuk van. Már. most - érzékelhető, hogy. pártszerve­zeteink összetettebb módon irányítják, segítik a gazdasá­gi munkát.. Látókörük nem, szűkül ie á napf teendőkre, kiterjed a távolabbi célok kialakítására is. Erősödött pártszervezeteink mun ká jában a dolgozó ember gondjaival, problémáival’ való törődés, mellvel jelentőségüknek meg­felelően, reálisan, segítő szán­dékkal foglalkoznak a beszá­molók. Van, .mit mpn.daniok ; . a pórtélét színvonalának, ha­tékonyságának növekedéséről,, a munkastílusban, taz önálló­ság fejlődésében bekövetkezett változásokról is. Mindemellett a káder-személyzeti- munka, a párt ifjúságpolitikája, a nők helyzetéről és egyebekről ho­zott fontos pártha tái-ozatok helyi megvalósítását kiemelt feladatuknak tekintik. Ugyan­így a párt vezető, irányító, = ellenőrző -szerepének. -tévé-- kenyséigénék' és-’ 'Cselekvési egységének erősödéséről is' számot adhatnak — fe jezte be válaszadását Kérékfeá'' Miklós'- elvtárs.. ' — Köszönjük a részletes tájékoztatási. Bizton remél­hetjük, hogy á lendületes politizálással, a tartalomra koncentrált előkészületekkel méltóképpen készülődnek, új állomás küszöbére érkeznek a Tolna megyei pártszerve­zetek. SOMI BENIAMIN ÍVÉ nagyobb kisebb “íöbb kevesebb VOLT A MEGYÉBEN Röviden beszámoltunk már az év . elején lezajlóit népszámlálás me­gyei vonatkozású legfontosabb ada­tairól. A Központi Statisztikai Hi­vatal által kibocsátott kőiét ter-: mészetesen még sok érdekességgel szolgál. Néhány ezekből: A megye legnagyobb települése természetesen Szekszárd volt,: 24 201 lakossal.' Itt élt a megye rfé- .pességének majdnem egytizede, pontosan 9,3 százaléka.' A leg kV sebb lélekszámú te-iepüiés Mu.-ga, mely 307 személynek, a megye la­kosai 0,11 százalékának adott ott­hont. Legnagyobb határa Tamásinak van, 11 205 nektárral, legkisebb Kismányoknak, mindössze 539 hek­tár. Legmagasabb á népsűrűség NagymányoNon, ahol egy négyrét-' kilométeren .230,8 lakos él. 'Leg­alacsonyabb Gyulajban, itt 24,2 A legtöbb külterületi lakott hely Tamási határában _ van, összesen harminchét. • • A ^külterületi lakott *helyekkel rendelkező települések közül' T.c.- bedon a lakosság több, mint fe­le, 59,0 százaléka lakott itt.* Lég- jobb az arány Madocsán, C,2. szá­zalék. • A legtöbb lakás . ie/rrtészétesér. Szekszárdon volt, 7287. A legke^ vesebb Murgán, 95. Szekszóráot a következőkben kihagyva a, szá­mításból, a legtöbb egyszobás la­kás (2976) Tolnán, a legtöbb két­szobás (2453) Dombóvárott, a leg több hárem, vagy még több szobás (809) pedig Bcnynódcn volt talál­ható. A lakások számának gya­rapodása terén szintén Bonyhád vezetett. Itt-I960 és 1969 között*32.2 százalékkal növekedett a lakások száma. Legrosszabb mutatója Gyű lajnek van, itt‘ a csökkenés 20,3 százalékos. Néhány országos . .összefüggésül adat: Tolna megye léiékszá’m szerint az ország- -tizeVikikénc- megyéié "kö­zül a tizennyolcadik, a természetes szaporodás terén a tizenhetedik, tényleges szaporodás összfefüggé seben pedig a tizenhatodik heiyen. állt. A vándorlási különbözet mu­tatója a tizenharmadik helyen jel­zi, vagyis' még hat '* megye von, ahonnan többen távoztak a két .-épszámj/i!ás..i>c7Ö(t, .mint ■ inne.nl* Az ezer férffV jutó nők szamában azonban <o>dk- ‘2oln és Heves me-' aye elöti- irnq. -’öisíágoscm a har­madik. Területi- nagyságrendben, megyénk , a .ifire,ngíödjkr népsűrűség- tófej nleteben a tizennegyedik. Ti­zenkét olyan megye van az or­szágban, melynek területén több „külterületi lakott hely” van, mint nálunk. Külterületen él-t a -megye lakosságának 10,4 százqléka, ez a sajnálatosan előkelő hetedik he­lyet jelenti. A népszámlálás idején az or­szágnak, a fővárossal együtt, het­venhatom vároio volt. Szekszárd ié'ékszám szerint ezek között , a négy ve nnyolca a i k. Vá hozat! ami!. legkisebb Kőszeg, 10 164 lakossal. (ordas) A paksi vasútállomásra még túlzásként' is bajos a. „pálya­udvar” címkét ragasztani. Szárnyvonal vége ez á javá­ból, ahová menetrend szerinti lassúsággal döcög be néhány személyvonati szereívélíy Bu­dapestről. A sínek újabbja „Diósgyőri Vasgyár 1906” fel­írást visel, de láttunk, olyat is, melyen ö „Resica Vas­bánya”, volt olvasható a mil­lennium évszámával. Ez a kis •szárnyvonali, végállomás még­is fontos. Nem annyirp havi utasforgalma miatt — 700— 700 ember jön és megy —, hanem mert rakodóó) lomás. Hatezer , tonnányi. teherfor­galmának nagyjából.- a feje egyenesen folytatja, útját kül­földre, exportra megy, mivel ez elsősorban a Paksi Kon­zervgyár terméke. Foto: Komáromi. Szár ny vonal

Next

/
Thumbnails
Contents