Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-31 / 178. szám
Hivatalos fórumon ugyan már régebb óta nem vitatja senki sem, hogy a kereskedelem van a lakosságért, nem pedig fordítva. A gyakorlatban azonban nagyon sokszor nem érvényesült ez az elv: olyan intézkedések is születtek, vagy érvényben maradtak, amelyek bizony azt tükrözték, hogy egyes kereskedelmi szervek felemás módon törődnek a vásárlói igényekkel. Sok ilyen visszásság tapasztalható az üzletek, áruházak nyitva tartási rendjével kapcsolatban. Egy idő óta nem központilag írják elő a különböző boltok nyitva tartási rendjét, hanem helyileg, a helyi önállóság jogkörével élve határozzák meg. Nem kétséges, a centralizmus e tekintetben túlzásnak, mechanikusnak bizonyult, a merev rendelkezések nem tették lehetővé a helyi, speciális igényekhez való igazodást. E merev és cent- ralisztikus intézkedéseket nem is kívánja vissza senki. De az önállóság sem egyértelmű tapasztalatokat hozott: néhol túlzottan az üzleti érdekeket vették figyelembe, és kevésbé a fogyasztóiakat. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy a boltok, áruházak nyitva tartási rendje a forgalom alakulásához mérten általában kedvező, szolgálja a nyereségi törekvéseket, de kevésbé a lakossági igényeket. Senki sem vitathatja a kereskedelmi szervek nyereségre való törekvésének jogosságát, meri hiszen ez egyben létkérdés is. De azt már joggal kifogásolja mindenki, hogy emellett gyakran háttérbe szorul a lakossági érdek. E témával kormányszinten is foglalkoztak, S a belkereskedelmi miniszter erről rövidesen keretrendeletet ad ki. A napokban magas szintű tanácskozáson vitatták meg az ezzel kapcsolatos feladatokat, a sajtó képviselőit pedig tájékoztatták a folyamatban lévő intézkedésekről. Mindez együttvéve, ismételt és határozott kinyilatkoztatása annak, hogy a kormányszervek nem tűrik meg azt a kereskedelmi tendenciát, amelyik másodlagosnak veszi a vásárlói érdekeket. Olyan kinyilatkoztatás, amelyet a megfelelő rendelkezések követnek, hogy a gyakorlatban is következetesebben érvényesüljön az elv: igenis, a kereskedelem van a vevőért és nem fordítva. A mostani intézkedések mindenekelőtt azt célozzák, hogy megnövekedjék a vasárnap is nyitva tartó élelmiszerboltok száma, mert a jelenlegi kevés az igényekhez mérten. Egyes illetékesek azzal ágálnak évek óta a vasárnapi nyitva tartás ellen, hogy szaporodnak a hűtőszekrények, s abban eltartható vasárnapra is a korábban megvásóroít éMmíszer-. A fiűtoszekrényel? száma valóban szaporodik, de ezt mégis figyelmen kívül kell hagyni. Mindenekelőtt azért, mert a lakások többségében még nincs hűtőszekrény. De ahol már eljutottak odáig, ott is megannyi tényező indokolná esetenként a vasárnapi bevásárlást. Szekszárdon és Dombóváron egyaránt lesz mit tenni ezzel kapcsolatban, amint erről előzetesen tájékoztatott bennünket Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Az iparcikkboltok esetében nincs szó vasárnapi nyitva tartásról, de a hétköznapit kívánatos meghosszabbítani, aszerint, hogy milyen a környékbeli dolgozók munkahelyi elfoglaltsága. A jelenlegi nyitva tartási időszak zöme egybeesik azzal az idővel, amit a dolgozók a hivatalban, üzemben töltenek, s nincs idejük arra, hogy nyugodtan körülnézzenek az üzletekben. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben éppen a munkahelyükről kénytelenek elmenni, bevásárlási ügyben. A boltok, áruházak új, a vevő érdekeit jobban szolgáló nyitvatartási rendjére október elsejével kerül sor. Nem kétséges, a felsőbb szervek sürgős intézkedéseket írnak elő. Természetesen ezúttal is figyelemmel kell lenni a kereskedelmi dolgozójt szociális helyzetére is. Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy az átszervezéssel anyagi hátrányba kerüljenek a bolti alkalmazottak. A korábbi években ugyanis nem egyszer tapasztaltak olyan kísérletet, hogy meghosszabbították ugyan a nyitva tartási időt, de a dolgozónak nem akarták megfizetni a többletmunkát, vagy szabad napot nem akartak biztosítani. B. F. A ugusztus 28-án nyílik és 24 napig tartja nyitva kapuit a «7. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Utoljára 1967-ben volt hazánkban országos mezőgazdasági kiállítás. A most sorra kerülő bemutató nemcsak az elmúlt három év fejlődéséL tárja a Látogatók elé, hanem — felszabadulásunk negyedszázados jubileuma alkalmából — bemutatja azt a történelmi változást Is, amely a huszonöt év során a magyar faluban, a mezőgazdaság ban, az élelmiszergazdaságban, az erdőgazdaságok- nan és a faiparban végbement. A 33 és fél hektáros területen 65 ezer négyzetméter szabadtéri bemutatókon és 4P ezer négyzetméter nagyságú fedett pavilonokban ismerkedhetnek meg a látogatók szocialista mezőgazdaságunk eredményeivel, a termelés, a fel dolgozás legkorszerűbb eszközeivel. A külföldi kiállítók közt hét európai szocialista ország szerepel: Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió, Mongólia dokumentációs anyagot küld Budapestre. Nyolc tőkés országból — Ausztria, Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság és Svájc — vállalatok jelentkeztek a kiállításra. A vásári programot szakmai bemutatók teszik változatossá. Egész sor mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezést működés közben iáthatnak a vásári vendégek. Az Alhertirsai úton felépítik az ÉVM által kiirt „Szép falu — szép ház” pályázatra beküldött legsikeresebb épületet a gazdasági udvarral együtt. A Gabonatröszt 2000 négyzetméteren nagyüzemi gabonaátvevő és takarmánykeverő, valamint gabonaszárító üzemet épít fel: az ÉLGÉP 1000 literes tejházat működtet majd a vásáron. A hagyományoknak megfelelően fontos helyet foglal el a kiállításon az állattenyésztés. Az állattenyésztés termékei iránt mind nagyobb a kereslet, a hústermelés fejlesztése az egyik legfontosabb mezőgazdasági feladatok közé tartozik. Az országos kiállítás állattenyésztési bemutatóira 93 állami gazdaság és 145 termelőszövetkezet jelentkezett. E gazdaságok 560 szarvasmarhát, ' 172 lovat, 750 sertést és 935 juhot jelentettek be bemutatóra, illetve bírálatra. Közöttük ott vannak a legértékesebb, legnagyobb teljesítményű te- nyészálla^ik a különböző díjak várományosai. Érdekes látnivalókat ígér az állattenyésztés tartásviszonyait, technológiáját bemutató kiállítás. Az elmúlt évtized során e területen nagy változások történtek a magyar mezőgazdaságban. A nagyüzemi állattenyésztésben kialay kultak, illetve kialakulóban Mezőgazdaságunk vannak az iparszerű termelés feltételei. A kiállítási iroda tíz állami gazdasággal és hat termelőszövetkezettel kötött megállapodást, e gazdaságok állataival szemléltetik a különböző tartási technológiákat. Az Állat forgalmi és Húsipari Tröszt egy 72 férőhelyes istállóban a szarvasmarha-hizlalás legkorszerűbbnek ismert módszereit szemlélteti. A borjúnevelőben a tröszt a Phylaxia Oltóanyag és Tápszer Termelő Vállalattal közösen mutatja be a mesterséges borjúnevelés és a fehérhúsú borjú hizlalás korszerű módszerét. A hazai mezőgazdasági gépgyártók és a magyar vegyipar egész sor új terméket mutatnak be, amelyek a növénytermelés, az élelmiszer- ipar korszerűsítéséhez nélkülözhetetlenek. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a Lajta ekecsaládot, a Vörös Csillag Traktorgyár traktorait, rakodógépeit, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt jubileumi bemutatkozása pedig több munkagépet mutat be. A baráti országok nemzeti pavilonjaikban ismertetnek meg termékeikkel. A legnagyobb kiállítási anyaggal külföldi vendégeink közül a Szovjetunió jelentkezik. Pavilonja előtt 1000 négyzetméteres szabad területen láthatják majd a látogatók a szovjet mezőgazdasági gépgyártás legújabb termékeit. Bemutatják az MTZ—52 típusú szuper- traktort ég a TDT—55-ös hernyótalpas. traktort is. Várhatóan nagy sikere lesz majd az újfajta szovjet burgonya- betakáruő“ kSmbájnak, a' m3- raulikus bálázónak, az elektromágneses magtisztító gépnek és a sertéstakarmány-adago- lónak. A vásár rendezősége a tapasztalatgyűjtéshez szükséges látnivalók mellett természetesen a látogatók szórakoztatásáról is gondoskodik. Ennek megfelelően a vásár minden napjára gazdag programot terveztek, köztük a virágtermelők karneváljellegű, színpompás nemzetközi felvonulását, külföldi művészek közreműködésével megrendezett nagyszabású gálaestet, és különböző folklórműsorokat. Mindig látványos eseményei a mezőgazdasági kiállításoknak a lovasbemutatók. Az idén is gazdag program várja a nézőket. < Augusztus 29. és szeptember 2. között kerül sor a baráti országok fegyver testületéinek lovasversenyeire. y Ezf követően szeptember 2. és 6 között jjgyancsak tßb& ország részvételével fogatversenyeket, lovas ügyességi bemutatókat rendeznek. Szeptember 6. és 13. között a CHIO rendezésében nemzetközi lovasversenyre kerül sör. A kiállítás utolsó hetében/ szeptember 14. és 20. között rendezik meg a Magyar Nép- köztársaság országos lovasbajnokságának döntőjét és a lovasiskolák országos bajnokságát. Sz. S. Száztíz elsőéres a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi tagozatán Indul a vállalati szintű közgazdászképzés Mint erről már korábban hírt adtunk, szeptembertől új felsőoktatási intézménnyel gazdagodik Pécs, az ősi diákváros. Az egyetem központi épületének első emeletéről rövidesen elköltözik az új elméleti tömbbe az orvosegyetem, így átadhatja a megüresedő traktust az új intézménynek, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsre kihelyezett tagozatának. Röviden még egyszer arról, miért volt szükség a kihelyezett tagozat létrehozására és bekapcsolására a közgazdász- képzésbe. Az ismeretes, hogy az utóbbi években megnőtt a „kereslet” a jól képzett közgazdászok iránt. A Gazdasági Bizottság igénye szerint 1980- ig 18 ezer közgazdászra lesz szükségünk. Az egyetem évente 900—1000 diplomást bocsát ki nappali, esti és levelező tagozatáról. Gond az is, hogy a Budapesten végző közgazdászokra a főváros tart igényt. Az új tagozat iránt biztatóan élénk érdeklődés nyilvánult meg, mindjárt az indulás évében. Négyszázötvenen jelentkeztek a mindössze 110 helyre, és 190-en feleltek meg a komoly követelményszintű felvételi vizsgán. A felvételeknél messzemenően érvényesült a területi elosztás elve: Budapestre vették föl az ország távoli részeiből Pécsre jelentkezőket és Pécsre azokat a dunántúli fiatalokat, akik Budapestre jelentkeztek. A közgazdaságtudományi egyetem kihelyezett tagozatán szeptemberben 110 közgazdászjelölt kezdi meg tanulmányait. Az első évfolyamon esedékes alapképzés megbízhatóságát, alaposságát ígéri az a tény, hogy már az első évben 22 oktató várja a közgazdász „gólyákat”. Hogy a kihelyezett évfolyam helyiségigényeiről is beszéljünk: tizes csoportokban folyik majd például a nyelvoktatás. Mire azonban esedékessé válik az évfolyamonkénti 120-as létszám, addigra megoldódik az új felsőoktatási intézmény minden elhelyezési gondja is Áz orvoskar elméleti intézeteinek további áttelepülése a központi épületből az új tömbökbe 1972-re lezajlik. Addig a Zippernóvszky technikum bocsát néhány helyiséget a kihelyezett tagozat rendelkezésére. A tagozatnak egyébként négy tanszéki csoportja lesz: közgazdaságtani, gazdasági-módszertani, válla- lati-gazdaságtani és piacszervezési. Pécsett gondoltak arra is. hogy jó lenne, ha a pécsi egyetemnek a jogtudományin kívül még egy kara lehetne és létrejöhetne a kétkarú társadalomtudományi egyetem. Mivel új kart nem létesíthet csak a Minisztertanács — ami hosszadalmas adminisztrációs utat jelent — a kihelyezett tagozat beindulása után nyomban meg kívánják indítani az eljárást, amely az új kar létesítéséhez szükséges. Szekszárdi panoráma Foto: Gotlvald Újabb adalék a „ki kiért van66 vitáhox
