Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

Finnországi útinapló

A finn—magyar barátsági hét alkalmából háromszáztagú magyar küldöttség utazott Finnországba Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnökének vezetésével. Ugyan- ékkor hasonló létszámú finn delegációt fogadtunk mi is hazánkban. A magyar küldöttségben megyénket öt küldött képviselte.*

Június 2-án, az éjszakai órákban indultunk el három IL—18-as repülőgéppel a Prága—Berlin—Koppenhága— Stockholm útvonalon Helsinkibe. A repülőtéren a barátsági hét finn védnökségének és előkészítő bizottságának képviselője üdvözölt bennünket. Beszédében a következőket mondta: „Reméljük, hogy látogatásuk sikeres lesz, és jól fogják magukat érezni nálunk. Hisszük azt, hogy közös barátsági hetünk tovább fogja erősíteni testvérnépeink barátságát és közös együttműködését.”

A barátsági hét fő védnöke Ürho Keklkonen. köztársasági elnök, a védnökség elnöke Kustaa Vilkuna akadémikus volt. A program szervezéséről egy különbizottság gondoskodott. amelyben részt vettek a Finn Szociáldemokrata Párt, a Centrumpárt, a Finn Nép Demokrata. Uniója, a Finn Kommunista Párt, a Svéd Néppárt, a Munkások és Kis- parasztok Szociáldemokrata Szövetsége. a Finn—Magyar- Társaság, az Are« Utazási Iroda és a Rádió képviselői. Az Előkészítő Bizottság elnöke Unto Niemá, az SZDP szervezőtitkára volt.

Küldöttségünk négy szállodában szállt meg a három- száztagú küldöttségnek hét csoportra történő felosztása alapján. Az egyes csoportok (budapesti, szegedi, szolnoki, miskolci, pécsi, székesfehérvári, debreceni) programját a testvérvárosok (Helsinki. Turku. Riihimaíki, Tampere, Iah-, ti, Kemi) vendéglátása szabta meg.

Egy országot, annak népét igazan megismerni útikalauzokból, idegenforgalmi prospektusokból aligha lehetséges, mindennél többet mond a személyes élmény és azok a mély benyomások, amelyeket az ember útja során tapasztal. Hogy el tudjuk képzelni a későbbiek során felmerülő, nekünk kissé szokatlan, vagy sok tekintetben. ismeretlen jelenségeket be kell mutatnom pár szóval általánosan is ezt a szép országot.

megelőzően már 1950—56. között Finnország miniszterelnöke volt. Most e kitérő után térjünk vissza küldöttségünk útprogramjához és ismerkedjünk meg Finnország jelenlegi arculatával és a nép életével.

A csoportok az első nap délelőttjén SOK-, OTK- és Kes- ko-üzemektoe látogattak el. Ezek az üzemek voltaképpen finn szövetkezetek tulajdonát képezik, melyek hasonlítanak a nyugati trösztökhöz. A SOKOS-szövetkezetnek pl. ruha-, bútor-, lemezáru-, csokoládégyárai stb. vannak, melyek termékeit az ország minden pontján megtalálható áruházai értékesítenek. A szövetkezet saját maga gondoskodik a szakmunkásképzésről és -utánpótlásról, ezért szakiskolákat tart fenn. Az iskolák felszereltsége a legmodernebb, széles körben elterjedt az audiovizuális oktatás. Ez a szövetkezeti mozgalom az egész országot behálózza, és így egészséges versengés alakulhatott ki a lakosság minél jobb ellátásáért. Jó minőségű áruk kerülnek forgalomba, szabad, mozgó árakon. Látogatásunk során rögtönzött divatbemutatón ism.er'kedhettü nk meg a finn divattal. A finn tők a mini mellett kedvelik a maxit ég a nagymintás nyári ruhákat. A legpraktikusabb viseletnek meet; a nadrágkosztümöt tartják, ehhez persze a hűvösebb időiárásnak is köze van. A ruháik Cég drágák, még a legegyszerűbb karton- és vászon ruha is 70 finn márkába kerül. (1 márka — 10 forint.)

A csoport délutáni programjában az Ensi-Kotl (Leányanyák és Osecsemőgondozó Intézet) megtekintése szerepelt. Ez. a látogatás azért volt esősorban tanulságos, mert a finn nők szociális helyzetébe enged betekinteni. Több ilyen intézet működik Finnországban, mind új létesítmény. Ezen intézmények létrehozását hosszú vita és előkészítő munka előzte meg. Kezdetben nem voltak bizonyosak az illetékesek abban, hogy az arra rászorulók kihasználják-e ezeket a szociális juttatásokat. Az Ensi- Koti felállítását az is sürgette. hogy a káros előítéletek Finnországban is még több he-- lyen megvannak, valamint náluk az abortus tiltva van. A kezdeti aggodalmakat hamarosan elfújta a szél, mert mint utólag kiderült, nem is tudnak mindenkit elhelyezni, aki jelentkezik. A lakók kiválasztása szociális helyzet alapján

történik. Az itt elhelyezett nők három hónap után munkába állhatnak, de ez nem kötelező. Továbbra is minden ellátást megkapnak és gondoskodnak gyerekeikről. Minden intézménynek bölcsődéje is van. Ezeket a létesítményeket nem az állam építtette, hanem gyűjtési akciók és adományok útján az emberek maguk támogatják. Az Ensi-Koti bejáratánál felállított szobor jól kifejezi a célt: hátat fordítva a világ rossz előítéleteinek, gyermekemet ölelve nézek a jövőbe.

, A napot a Dipoliban rendezett érkezési díszvacsora zárta, a hangulatot finn népművészek és a Rajkózenekar szolgáltatta. Ekkor ismerkedtünk meg alaposabban a tinn konyhával. Minden étkezés tejivns- sal kezdődik és végződik. Ezt követi az előétel, mely különböző zöldségfélékből (saláta, hagyma, főtt borsó, sárgarépa) áll, francia módra elkészítve nyers hallal és citrommal. Levest ritkán esznek. Ott-tartózkodásunk alatt vaja® gomba- levest és paradicsomlevest tálaltak fel. Kedvenc ételeik közé tartozik a hal minden elképzelhető fői-mában, óe főleg füstölve, a rénszarvassült, a kapros újburgonya, karjalai rizses pástétom, kalakukkó (szalonnával és hallal töltött sült tészta). Általában a hidegtálakat kedvelik és különböző édes mártásokat tálalnak hozzá (áfonyaíz, édes mustár). Kenyeret ritkán esznek, rozs- kenyerük van. melyet vékony szeletekre szelve vajjal fogyasztanak. Fűszereket nem igen használnak, vagy ha igen. mértékkel. Az ebédet a finn ember temperamentumának megfelelően otthon két óra hosszáig is fogyasztja. A boltokban nagv a választék, rengeteg a gyümölcs így sárga- és görögdinnye, jellegzetes ízű szőlő már most kapható, de a déligyümölcsökben sincs hiány. Nagyon kedvelik a rebarbarát is. Finnországban szesz- tilalom van, ezért szeszes italt csak ritkán fogyasztanak. Ital- kiszolgálás meghatározott időhöz és személyi igazolvány felmutatásához kötött. Sörük mindössze 3°o-os szesztartalmú..

Mindezlk a változatos ételek a magyar ember szája izének furcsák és szokatlanok. A csoport néhány tagjának remek fogyókúrát is hozott »z az egyhetes finnországi látogatás.

(Folytatjuk.)

DR. FRANK JÓZSEF

A pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben a régi gazdasági épületeket használják fel, gabonatárolásra. Képünkön: a mindent felhordó szalag búzát szállít az egykori cselédházbaFoto: Gottvald.

Egy levél margójára

Török Béla nyugdíjas. Szekszárd, Mátyás király utca 59. szám alatti lakos több, mint e9V évvel ezelőtt levelet irt a tűzoltóságnak. Levelében találkozott a magánérdek a közér- plekkel. Háza az ÁFOR-telep mellett van, ahol egyebek közt három darab, egyenként 40 500 liter befogadóképességű tartályban tárolnak tűz- és robbanásveszélyes üzemanyagot. Pár méterrel odébb, a kerítés tövében, a MÁV-állomás szélén több mázsa bitument öntöttek ki. mely nemcsak fákat irtott ki. hanem állandó tűzveszély forrása. Elegendő egy cigarettacsikket eldobni és páratlan tűzijátékra kerülhet sor Erre minden lehetőség megvan, hiszen ez éppen az az útszakasz, mely senkiföldje, illetve olykor mámorukat kialvó részegek és egyéb párok tanyahelye.

A beadványra Szűcs János tűzoltó őrnagy 1969. május 27-én, egyebek közt, e szavakkal válaszolt:

„A KPM szekszárdi Közúti Igazgatósága felé észrevétellel éltem. Átiratban kértem a szétfolyt folyadék felitatását és eltávolítását. A lefejtés helyén a dohányzás és nyílt láng használatát tiltó tábla elhelyezését. Kérem. hogy ... a hiányosságok megszüntetéséig legyen türelemmel.”

Türelemben nem volt hiány, csak intézkedésben. Több, mint egy esztendővel a fenti levél kelte után a helyzet változatlan

Meddig lesz ez így?

(ordas)

• {;

Finnország területe 337 060 km-’, hazánkénak csaknem négyszerese. Lakóinak száma fele Magyarországénak. Tehát ritkán lakott ország, a legújabb adatok szerint népsűrűsége alig éri el a 15 ró Km--t. Az ország területének 71%-át erdő borítja, a mezőgazdaságilag művelt terület mindösz- sze 9"o. Az ország területén 60 000 tó található, ezért nevezik Finnországot „ezer tó országának’’ is. A lakosság 35,5%-a a mezőgazdaságban, 31,5° o-a az iparban és 33%-a egyéb területen dolgozik. Államformája: köztársaság. Egykamarás parlamentje van. négyévenként választott 200 képviselővel. Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit hatévenként újraválasztanak. 1956. óta dr. Urho Kekkemen tölti be ezt a tisztséget, de ezt

», Otibeszámolónk szerzője dr. Frank József, az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársa. Egyike a delegáció Tolna megyei tágjainak.

VISSZHANG

Idegenforgalom — nyári egyetem

A július 21-i számban megjelent „Idegenforgalom” című cikkhez még néhány javaslattal szeretnék hozzászólni az alábbiakban: 1. Nemcsak a nyelvtudással van

baj — vendéglátóink kevés idegen nyelvet tudnak, — hanem kiadványainkkal is, azok sem „tudnak"' más nyelven, csak magyarul. Szükséges lenne például egy olyan tájékoztató németül, oroszul, szerbül, amilyen a kiváló, dr. Pataki-féle Tolna megyei útikalauz cimü könyv utolsó néhány oldalán: „Gyakorlati tudnivalók”

címen olvasható. Ezt úgy lehetne kicsit kibővíteni, hogy valamennyire a ^szomszédba” is mutatnánk, hiszen a Balaton, Pécs, Harkány, de Baja és Mohács is jól elérhető Szekszárdról, akár menetrendszerű járatokkal is, de sok turista autóval érkezik és közlekedik. A legszükségesebb tájékoztató tudnivalók tehát ezekről is legyenek benne egy Ilyen kiadványban. A déli — közeli — határról érkező turistáknak már a határállomáson kínálhatnánk ilyeneket, bizonyára szívesen vennék útjukat Szekszárd felé.

2. Baj van az éttermi személyzet nyelvtudásával is. Ezen lehet segíteni, mégpedig a hosszabb időt igénylő (de nem elhanyagolható) nyelvtudáson kívül így: legtöbb nagy éttermünknek kialakult menürendje van. mintegy harminc, vagy negyvenféle ételből. Ha ennek a negyven étel- nek-italnak nevét egyszer valakivel lefor- díttatják németre, oroszra, stb. és készítenek egy keménypapírtáblát, melybe az egyes ételek névcédulái berakhatok, már készen van a variálható, idegen nyelvű étlap.

3. Több lehetne a fizetővendég-szolgálat befogadóképessége, ha nemcsak a megye három helyén (mint olvashattuk), hanem a nagyobb helyekről jól megközelíthető falvakban is létesítenének — szerveznének ilyeneket. Erre még akkor is szükség lesz, ha közben felépül és működni kezd a Ge- menc-szálló.

4. Kihasználatlan lehetőségeink vannak kempingek létesítésére. Nemcsak strand közelében, hanem erdők és dombok közelében Is szívesen táboroznának a turisták, ha megteremtjük hozzá a minimális feltételeket.

5. Ila idén már nem, de jövőre feltétlenül lehetne Szekszárdon is: nyári egyetem!

A Babits művelődési házzal erre jó külső adottságok vannak. Ha figyelembe vesz- szük az egyéb jellegzetességeket, akkor körülbelül ilyen előadásokra, illetve szakokra lehetne összpontosítani a tartalmi részt: a) Néprajzi fotós-filmes. Az idei ilyen fesztivál jó előkészítő lesz, jövőre már szervesen beilleszthető lenne a nyári egyetem programjába, b) Népművészeti, (a decsi háziipari szövetkezet megtekintése, a népművészeti ház megtekintése és esetleg a már jól bevált sárközi napoknak az egyetem időtartamával való szinkronba hozása.

c) Régészeti, gazdag Tolna megyei leletek szakszerű bemutatásával, d) Zenei, a zeneművészeti iskola előadóival, esetleg, mint helyi vonatkozású szerzőnek, Liszt Ferenc műveivel való közelebbi ismertetés programjával, e) Szőlészeti-borászati előadások, a borkombinát, másfelől a szőlészeti szakközépiskola szakembereivel és tanáraival. f) Erdészeti-vadászati szak-, egyeztetve a készülő világkiállítás rendezőségével.

Ha ezekhez hozzávesszük, hogy egy-egy balatoni, harkányi, egy pécsi kirándulás, egy vízibusz, vagy kiilönhajó kirándulás Domboriból Kalocsa—Baja—Mohácsra milyen érdekességet jelent, azt hiszem nem kell hosszabban bizonyítani, hogy a lehetőségek adva vannak^ legalábo annyira, mint sok más olyan városban, amely mái* él ezzel a lehetőséggel. A fentiek kihasználásával új színnel és értékkel gazdagodna hazánk nyári egyetemeinek eddig is széles skálája, de jelentős erkölcsi és anyagi gyarapodást is hozna úgy a megyeszékhelynek, mint közvetve az egész megyének.

Dobó László Alsónyék