Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
TÖLHä MEOYLi VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI RISOTTSAGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam, 176. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 197(1. július 29. Az utak helyzetéről, fenntartásáról és korszerűsítéséről Ülést tartott Tolna megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület előtt először dr. Kelemen Sándor ipari osztályvezető tett tájékoztató jellegű jelentést „A helyiipari vállalatok fejlesztési koncepciói a IV. ötéves terv időszakában” címmel. E napirend megvitatásán részt vett dr. Szendéi Imre, a helyiipari szövetkezetek megyei titkára. Ezt követően Imre József igazgató adott tájékoztatót a KPM Közúti Igazgatósága Tolna megyei munkájáról, a felfagyott és megrongálódott utak helyreállításának helyzetéről. E téma tárgyalásán részt vett Fábián Imre, a megyei tanács építésügyi, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője is. A két napirend tárgyában hozott határozatok után a vb különböző bejelentéseket vitatott még meg. Mi módon lehetne a 61-es fő közlekedési utat még a korszerűsítés előtt járhatóvá tenni? Valóban az "összes megyei úton kijavította a- vállalat a tél okozta hibákat?, A kiszabott bírságok, az utakon elkövetett szabálysértési kártérítések valóban alacsonyak? Azokon az utakon, anol, szükséges volna a korszerűsítés, de arra még nincs mód miért nem alkalmaznak szőnyegterítést? Mikorra várható a Szeged—Eaja—Bátaszék útvonal Tolna megyei szakaszának korszerűsítése? A rossz technológia, vagy a kivitelező az oka annak, ahogy kinéz a közelmúltban elkészült szekszárdi útszakasz — a hár- mashídtói a kórház felé eső szakasz —, annak, hogy a burkolat felső rétege oly rossz? Ilyen és hasonló kérdések zápora árasztotta el Imre Józsefet a vb-ülés második napirendi pontjának előadóját, amelyekre sorjában válaszolt. / Elmondotta, hogy a többek által szóba hozott 61-es és 55-ös — a Cunaföldvár—Dombóvár—Nagykanizsa fő közlekedési út hátralévő szakaszai és a Szeged—Baja—Bátaszék fo közlekedési út, — valamint a kurdi és a bonyhádi átkelési szakasz korszerűsítése előreláthatóan a IV. ötéves tervben megtörténik, vagy elkezdődik. Addig ezeknek az utaknak az időszakos javításán sokat fáradoznak, de fenntartásuk végtelenül rossz állapotuk miatt lehetetlenség. — A tél okozta úthibákat valóban kijavíttatta a vállalat — mondta Imre József. — Hogy ennek sok helyütt manapság Mit mutat a statisztika? A gazdasági fejlődés főbb adatai 1970 első felében A Központi Statisztikai Hivatal összegezte az első félév gazdasági fejlődésének főbb adatait. Eszerint a szocialisia ipar nyolc százalékkal termelt többet, mint tavaly az első hat hónapban, a termelés valamennyi fontosabb iparcsoportban nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vegyipar termelése 15 százalékkal nőtt nagyobb mértékben, mint a harmadik ötéves tervidőszakban eddig bármikor. A gépipar fejlődésének üteme is elérte az előző évek legmagasabb szintjét. Elsősorban a textilruházati ipar termelésének élénkülése nyomán • jelentős, hétszázalékos volt a könnyűipar termelésének növekedése. Az építőanyag-ipari termelés színvonala a tavalyi első félévi csökkenés és az idei kis mértékű, háromszázalékos növekedés mellett a félév egészében nem érte el a két évvel korábbi szintet. Mivel a létszám csak kismértékben nőtt, az állami ipar termelésének többlete 87 százalékban a termelékenység nömár nyomát sem látni? Sajnos így van. Elsősorban a térit említett útszakaszok azok, de hasonlók másutt is találhatók a megyében, amelyeken a javítás nem fog. Elég egy esős időszak, hogy az út- javítók munkájának nyoma se maradjon. A szabálysértési eljárásokról a következőket mondotta a vállalat igazgatója: 1963-ban összesen 4 esetben 1500. 1S69- ben pedig 20 esetben 34 ezer forint értékű kártérítési fizettek azok, akik kárt teltek az utakban. Ennek) azonban semmiféle pedagógiai hatása nincs, mivel annak kifizetését az Állatni Biztosító rendszeresen átvállalja, s az érdekelt felet így tulajdonképpen nem éri kár. A dombóvári járásban viszont n legtöbb esetben elejtik az ez ügyben tett szabálysértési feljelentéseket, s amennyiben mégis lebonyolódik az eljárás, maximális 300 forintos bírságot szabnak ki. A megye több új^palán alkalmaz részleges es időszakos megoldásként úgynevezett szőnyegterítést az utak javítására g közúti igazgatóság. Ez az eljárás azonban csali időnyerést biztosít. Mivel azonban elég sokba kerül, csak olyan helyen alkalmazzák, ahol leg * V. alább néhány évre megoldást jelent ez az eljárás. — A szekszárdi útszakasz — amint azí Imre József igazgató elmondotta — új technológiai eljárással készült. A kivitelező, sajnos nem a legjobb munkát végezte a hm— mashídtól a Garay térig terjedő szakaszon. Az ovt neiei- kezett kátyúkat azonban már kijavították. Az út érdekessége — ami az új technológia következménye — használat közben javulni fog. Végleges és stabil állapotát másfél-két éves használat után fogja elérni. A KPM Közúti Igazgatóságának Tolna megyei igazgatója beszélt még kivitelezői kapacitásokról is. Dr. Vígh Dezső, vb-elnök- helyettes, aki az ülést vezette, összefoglalójában többek között arról beszélt, hogy Idén a téli szezonra való felkészülés időszakában tisztázni kell a tsz-eklcéí, állami gazdaságokkal, községi tanácsokkal, vállalatokkal, de még a lakossággal is, hogy a hóeltakarítási munkáknál, melyek azok a feladatok, amelyeket saját erőből kell elvégezníök. s mily esetekben fordulhatnak a közúti igazgatósághoz. liódosífják a boltok nyitva tartását Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes kedden a GeUért-szállóbari tájékoztatta a megyei tanácsok vb-elnöknelyetteseit és kereskedelmi osztályvezetőit a belkereskedelem eredményeiről; az ágazat negyedik ötéves tervének koncepcióiról. A tanácskozáson szóba került a boltok nyitva tartási rendje is, amelynek módosítására a kormány a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére irányelveket adott ki. Az értekezlet, után dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat a boltok nyitva tartási rendjének módosításáról, amelyre 1970. október 1-től kerül sor. Elmondotta, hogy a kormány határozata alapján a belkereskedelmi miniszter rövidesen ke- retrendeletet ad ki. A megyeszékhelyeken és a többi yárosban általában indokolt növelni a késő délutáni és esti órákban nyitva tartó iparcikküzletek számát. Helyes, ha a kereskedelmi vállalatok, illetve szövetkezetek elsősorban csütörtöki és pénteki napokon az üzleti negyedekben. a megyeszékhelyeken általában 19 óráig, a többi városban 18 óráig tartják nyitva. Az iparcikkből! szombati nyitva tartásának eldöntésekor differenciálásra kell törekedni. Célszerű, ha szombatonként a megyeszékhelyeken 17 óráig tartanak nyitva az áruházak. A vasárnapi — kiegészítő Aslleíű — éleimíszérvásárlá- sok könnyítéséhez több módosítás szükséges. Indokolt. Iiggy-a városokban átlagosan • kétszeresére emeljék az egész éven út vasárnap is nyitva tartó élelmiszer- .és esemege- hoHok, ABC-áruházak számát. A kereskedelmi alkalmazottak napi és heti munkaidejét nem lehet növelni. A nyitva tartási rendtől függetlenül a dolgozók részére hetenként eay teljes pihenőnapot kell biztosítani. Viszontlátás, húsz ér után vekedéséből adódott. Ugyancsak az állami iparban az egy főre jutó termelés az első hat hónapban 5.8 százalékkal haladta meg a tavalyit. Az idén az első félévben a lakosság bevételei a főbb forrásokból elérték a 68 milliárd forintot, és ezzél 8 százalékkal túlhaladták a tavalyit. A munkabérek — elsősorban az átlagkeresetek erőteljesebb növekedése nyomán —, 7,5 százalékkal emlkedtek. A kiskereskedelmi forgalom — folyó árakpn számítva — 11,2 százalékkal haladta túl a tavalyi, első félévit. Viszonylag mérsékelten, 6.5 százalékkal emelkedett az élelmiszerek és a vendéglátás forgalma. A ruházati cikkek eladása 10 százalékkal nőtt. A múlt évi, viszonylag szerény növekedés után az idén ismét a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett a legnagyobb mértékben, 19,4 százalékkal. A megnövekedett forgalmat a kereskedelem kedvezőbb feltételek mellett bonyolította le, mint tavaly. A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottságának székhazában kedden köszöntötték városunk párt-, állami és tömegszervezeti vezetői V. F. Proszvirkin elvtársat, aki Szekiszárd város parancsnokaként részt vett 1945-ben, illetve 45 után a megyeszékhely életének megindításában, az újjáépítés megkezdésében. V. J. Proszvirkin — akinek felesége Bonyhád istvánma- jori születésű — utoljára ezelőtt húsz évvel járt Magyar- országon, s jelenleg családlátogatóba jött Szekszárdi-^, Bonyhádra. Felesége, akinek édesanyja itt él a bonyhádi Istvánmajorban, többször is járt Magyarországon. A vendégek tegnap délelőtt újra ismerkedtek Szekszárddal, ami azért kínált érdekes programot, mert közvetlenül a háború befejezése után Tolna megye székhelye egészen másként nézett ki, mint napjainkban. Mint ezt V. J. Proszvirkin mondotta, nem ismert rá a régi utcákra, terekre. A vendégek Rúzsa János, az M.4ZMP városi bizottságának első titkára , és Császár József, a városi tanács elnöke kíséretében jelentek meg a Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazában, ahol házigazdaként Csajbók Kálmán elnök és Czank József, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökségének képviselője köszöntötte őket. Mint később V. J. Proszvir- ldn elmondotta, boldog hogy egy újjászületett Szekszárdot láthatott viszont. Az újságok, a rádió, televízió adásaiból mindig figyelemmel kísérte a magyar nép országépítő mun< kaját, különös figyelmet szentelt mindig a Szekszárdról szóló híreknek, de amivel itt szemtanúként találkozhatott, az felülmúlta a képzeleteit. A pohárköszöntő elhangzása után Csajbók Kálmán át-" nyújtotta V. J. Proszvirkin- nek a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét, majd közvetlen baráti beszélgetés kezdődött. Vendégeink a délelőtti városnézést követő fogadás után megtekintették a Babits Mihály művelődési központot egy napot magánlátogatásokra szentelnek és csütörtökön reggel indulnak Budapestre.
