Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

Ismét kitűnőre vizsgázott a rotációs fűkasza Csak még kevés készül belőle Szekszárdi feszmérők a szovjet FIAT-okhoz A Mechanikai Mérőműszerek Gyára a májusi BNV-n bemutatta azokat az alkatrészeket, tartozékokat is, amelye­ket a VÁZ 3X01 típusú szovjet gépkocsikhoz, — a Volga mentén épülő új autógyár részére állít elő. Mint ismeretes, a magyar ipar „bedolgozik" a szovjet FIAT-programba és az alkatrészekért cserébe személyautókat kapunk. A képen látható tömlőíeszmérőket az MMG szekszárdi gyára állítja elő. A sorozatgyártás már a múlt hónapban megindult és nemrég indították útnak — Togliattiba — az első, négyezer darabból álló feszmérőszállítmányt. Az idei program 35 ezer feszmérő és az új autógyár termelésének „felfutásával” párhuzamosan növelik Szekszárdon a gyártást. Jövőre 150 ezret, 1912-ben pedig 300 000 darabot szállítanak. Szekszárdi színjátszók Egerben Most, ezekben a napokban, hetekben az aratás előkészü­letei kerültek előtérbe a me­zőgazdasági üzemekben — bár nem kevésbé fontos kérdés a szálas takarmányok betakarítá­sának gépesítése sem. A takarmánybetakarítás­hoz látszólag megvannak a szükséges gépek — fűkaszák, rendsodrók, rendfelszedők, ka- zalozók — de hiányoznak a imég korszerűbb rendszer gé­pei. De ami megvan, az is ke­vés. A kereskedelemnek ter­ven felül kellett 700 fűkaszát rendelni, jórészt importból, mert a hazai gyártás nem tudja teljesen fedezni az igé­nyeket. A mennyiségi igényt esetleg még többletrendelések­kel meg lehet oldani bizo­nyos ideig. De a mezőgazda- 'sági üzemek ma már nagyobb teljesítményű gépieket várnak az ipiartól. Ilyen gép gyakorlatilag már van —,, de rendkívül kevés. A Tolna megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat aránylag rövid idő alatt fej­lesztette ki egy nagy teljesít­ményű, rotációs fűkasza tí­pusát, amelyből az idén száz­húszat gyárt — ami az igé­nyekhez kevés —, és amely­nek még ki kell vívni a ma­ga polgárjogát a felhasználók, a mezőgazdasági szakemberek körében. A gépjavító vállalat — a hódmezővásárhelyi és a kecskeméti testvérválla­latokkal közösen rende­zett éppen ezért bemu­tatót Decsen a Sárközi Egyetértés Tsz közremű­ködésével, száznál több érdeklődő előtt. (Érdemes megemlíteni, hogy a vállalat húsznál több dol­gozóját is elvitte a bemuta­tóra, hogy lássák; hogyan vizsgázik termékük a gyakor­latban.) Bemutatták a vállalat két hengerborona-típusát, ame­lyekkel eke, vagy kulivátor után kapcsolva — kitűnő mi­nőségű vetőágyat lehet ké­szíteni. Ebből ugyan a ta­mási javítóállomás ezernél többet gyártott, de mint De­csen kiderült, még nem min­denütt ismerik iaz országban. A hengerboronák kitűnően vizsgáztak — ez volt az álta­lános megállapítás — akár­csak a kecskemétiek Sinus 3 elnevezésű, lengő boronája, amely a talajelőkészítő gépek választékában ugyancsak ed­digi hiányt pótol. Kiderült az is, hogy meny­nyire hiányzik a nagy teljesít­ményű fűkasza, mert jó né­hány érdeklődő szakember ott, a helyszínen szerette volna megvásárolni a bemutatott példányokat. A Tolna megyei gépjavító rotációs fűkaszáját ugyanis bemutatták olyan széna kaszálása közben, amelyet aligha lehetne más típusú fűkaszákkal levágni, be­takarítani. És bemutatták különböző, meglevő gépekből kialakított gépsorokkal párhuzamosan. A hagyományos fűkasza —; teljesítménye 1—1,5 hold óránként — által levágott lu­cernát rendsodrózták, majd rendfelszedővel rakták pót­kocsira. Bemutatták ugyanezt, bálázógép alkalmazásával, és a Hódgép—JHampster rendfel- szedős pótkocsival. Meg kell jegyezni, hogy ez a módszer bizonyos, tápanyag-veszteség­gel jár, de közben az idő­járással is számolni kell, amíg két-három napos szára­dás után a lucemaszénát ka- zalozni lehet. A rotációs kasza előnye a nagyobb teljesítmény — órán­ként két holdon felül — mel­lett a betakarítási idő meg­rövidítése. Kiegészítő gépe, az SzS—2 típusú szársértő felére csökkenti a betakarítási időt. A szársértő lényegében két hengerből álló gép. Az alsó, bordázott acélhenger felsze­di a rotációs kasza által le­rakott rendet, amely áthalad közte és a felső, gumihen­ger között. A két henger meg­tört a rostos szárat, amely­ből így a nedvesség gyor­sabban elpárolog. A szárzúzót egyébként önállóan, más ka­sza után is lehet alkalmazni, de használata akkor ideális, ha a kaszálást maximum húsz perc alatt követi. A rotációs kasza tehát ismételten kitűnőre vizs­gázott. Az egyetlen ki­fogás csak az volt, hogy nincs még belőle elég. A százhúsz példány az or­szág különböző részeibe ke­rült, vagy kerül, részben, hogy mindenütt megismer­jék, részben, hogy a vállalat további tapasztalatokat sze­rezzen, miként válik be a me- zőgazdasá gban. Ugyancsak bemutatták a vállalat új szórófej-típusait is. Köztük a Műszaki Egye­tem által kidolgozott típust, a Tisza Il-t — amelyet, ne­ve is jelez, a tiszai öntöző- rendszerek használnak majd fel —, a szervestrágyalé ki­szórására is alkalmas típust. BI. A július 4—9 között meg­rendezésre kerülő egri nyári karneválon részt vesz a szek­szárdi központi színjátszó együttes is. Két alkalommal lépnek a közönség elé. Hétfőn, hatodikén este a Tavernában, E. Mitchell: A rumra cserélt feleség című vi­dám népi komédiát, szerdán, nyolcadikén pedig az egri piactéren Ernőd Tamás egy- felvonásosát, A nő meg az ördög-öt mutatják be. JEGYZET Árvízi munka helyben ''Palán * soha nem volt-*• olyan nagy szükség a téglára, erre az évezredes épí­tőanyagra, mint napjainkban. A Tolna—Baranya megyei Téglaipari Vállalat üzemei­ben az elmúlt évek alatt több millió forintot költöttek, hogy korszerű körülmények között több téglát tudjanak gyárta­ni. Az üzemfejlesztés siker­rel járt, ám az igényeket nem tudták utolérni. A mohácsi nagy téglagyár, valamint a görcsönyi automata gyár üzembe állítása csak enyhíti a téglahiányt, de nem szünte­ti meg. Pillanatnyilag mint­egy húszmillió téglával ma­radt el az ipar az árvíz előt­ti igényektől. Mert országos hiány a kisméretű-, a lyukas tégla és a B—30-as falazó blokk. A téglaipar vezetői a jövő­ben is sokat tesznek annak érdekében, hogy a téglaigényt kielégíthessék. Sajnos azon­ban a munkaerőhiány a sok jó kezdeményezést, intézkedést semmissé teszi. A vállalat üzemeiből nem kevesebb, mint háromszáz munkás hi­ányzik. Egy közepes gyár lét­száma nem haladja meg a száz főt. tehát három tégla­gyár egész évi termelése ma­rad el, létszám hiánya miatt. S ez mintegy harmincmillió tégla kiesését jelenti. A krónikusnak mondha­tó munkaerőhiánynak sok összetevője van a tégla­iparban. Ma már nem lehet egyértelműen a rossz mun­kakörülményeket okolni — igaz nehéz fizikai munka még bőven van a gyárakban. Nem lehet a kevés keresetre sem hivatkozni, mert a téglagyá­rakban az átlagkereset maga­sabb, jariof bármely üzemben Nem oka a létszámhiánynak az sem, hogy a munkások nem kapják meg a nehéz fi­zikai munkához szükséges könnyítéseket — üzemi kony­hát, csökkentett munkaidőt stb. A téglaiparban ma már össze sem lehet hason­lítani a munkakörülményeket akár a tíz évvel ezelőttivel. Korszerűsített üzemekben dol­gozhatnak az emberek. Saj­nos azonban még igen sok a fizikai igénybevétel, ezért ad­ják kevesen a munkakönyvü­ket a téglaiparban. .A minisz­tériumban, s a trösztnél lát­va a helyzetet, intézkedések egész sorát kezdeményezték, hogy a vállalatok olyan üze­meket építsenek, melyek ke­vés munkaerőt igényelnek, hogy a termelés félautomata, automata üzemekben történ­jen. . .. Körülbelül négy-öt év, mire ezek a tervek automa­ta gyárak formájában jelent­keznek. Addig a téglahiánvt pótolandó, egész sor ideigle­nes jellegű intézkedést kell foganatosítani. Ilyen az a megállapodás is, amely a KISZ, illetőleg a téglaipar között történt. E szerint a fia­talok nyári téglagyári munká­ját árvízi munkának „számol­ják el”. Tolna és Baranya megyékből nem kell a fiata­loknak ezer kilométerre utaz- niok, hogy lelkes felajánlásai­kat teljesíteni tudják, hogy segíthessék az árvíz sújtotta embereket. Az árvízi felaján­lások teljesítése tehát hely­ben, Pakson, Mázán, Tamá­siban, Domb'várott, Szekszár­don is lehetséges. A helyi tég­lagyári és KISZ-vezetőkön múlik, hogy a hiányzó törzs­létszám ellenére a nyári va­káción munkát vállaló fiata­lok hogyan tudják segíteni az újjáépítést. Naponta tizenöt­húsz vagon tégla indulhat még most is az árvíz sújtot­ta vidékre, amennyiben a gyárak létszámhiánya enyhül, úgy ezt a szállítási mennyi­séget tartani lehet, sőt egyre jobban ki lehet elégíteni a Tolna megyei igényeket is. — P.Í — A MEZŐGAZDASÁGI gépjavító VÁLLALAT, SZEKSZÁRD, KESELYÜSI ÜT FELVESZ VILLANY­SZERELŐKET ÉS 1 FŐ AUTÓ-MOTOR SZERELŐT AUTÓBUSZ­VEZETŐI JOGOSÍTVÁNNYAL. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (7) Népújság 5 1910. július & Megnyílt a dom- bori üdülőtelepen a Szekszárdi Tej­üzem tejivója. Az első vendégek... Foto: Stercz János

Next

/
Thumbnails
Contents