Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
?OLNR .-íEGY' ' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA*! XX. évfolyam, 173. szám ARA: 90 FILLER Szombat. 1970. július 25. „Sínen van” a 350 millió forintos beruházás Durvakerámia-gyárat építenek Bátaszéken Losonezi Pál Somogybán Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Somogy megye országgyűlési képviselője pénteken Somogy megyébe látogatott. A megye és a járás vezetőivel folytatott rövid eszmecsere után Losonezi Pál — Szigeti Istvánnak a megyei pártbizottság titkárának és a kaposvári járás párt- és tanácsvezetőinek társaságában — felkereste a kaposfői termelőszövetkezetet. Itt a közös gazdaság és a község vezetőt fogadták az Elnöki Tanács elnökét, aki a vendéglátókkal az időszerű gazdasági kérdésekről beszélgetett, majd megtekintette az aratási munkákat. A délutáni órákban Losonezi Pál a társaságában lévő megyei és kaposvári járási vezetőkkel együtt a Bárdi„Déi-Punániúlon erőteljesen fej- lödnek oz építőanyag-ipar ..... egyes ágai". (A Központi Bizottságnak a IV. ötéves tervvel kapcsolatos irányelveiből.) Takács László, a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vállalat igazgatója tegnap arról tájékoztatott bennünket, hogy a Gazdasági Bizottság a héten döntött a Bátaszeken létesítendő ipartelep beruházásáról, biztosították a mintegy 350 millió forintos pénzfedezetet pénteken megkötötték a szerződést a kivitelezési tervek elkészítésére, néhány hónap múlva pedig megindul az építkezés. Mint arról korábban már hírt adtunk, Bátaszék mellett eredményes kutatómunkát folytattak agyag után Kiváló minőségű, tégla- és cserépgyártásra alkalmas agyagot találtak olyan mennyiségben, hogy a kutatást csak azért hagyták abba, azért nem mentek mélyebbre és távolabbra, mert a feltárt agyagvagyon is elegendő egy nagy gyár több évtizedes ellátásához. A hely más szempontból is igen kedvező: négy irányba vezet vasútvonal, a közúti szállításhoz is jók az adottságok. A vállalat mindeddig saját anyagi eszközeit fordította a beruházás előkészítésére, a különféle tanulmányokra, programok elkészítésére. Mintegy kétmillió forintot használt fel saját alapjaiból. Az azonban már az első időkben is nyilvánvaló volt, hogy itt érdemes egy nagy gyárat telepíteni. Nemcsak a laboratóriumi vizsgálatok, elemzések, hanem a vagontételben történő külföldi próbagyártások is igazolták azt, ami az első időkben csak *" sejthető volt. Ugyanakkor sem a vállalati, sem iparági forrásokból nem teremthető elő az a több százmillió forint, ami a beruházásokhoz szükséges. Ezért kellett központi forrásokat is igénybe venni. Bon- dor József építési és város- fejlesztési miniszter három héttel ezelőtt nyilatkozott az építő- és építőanyag-ipar fejlesztéséről. megemlítve a bá- taszéki beruházást is. A leendő gyárnak még nincs neve, az azonban bizonyos, hogy téglagyárnak nem lehet nevezni. Hagyományos, kis méretű falazótéglát csak olyan mennyiségben gyártanak, ami a finomabb, igényesebb termékek égetéséhez a technológiai követelmények miatt szükséges. De így is, többet készítenek majd ebből, mint bármelyik Tolna megyei téglagyár. Átszámítva kis méretű téglára, mintegy százmillió téglaegységnek megfelelő vázkerámiát, cserepei, alag- csövet, burkolólapot gyártanak majd. Közel másfélszer annyit, mint az ösz- szes Tolna megyei téglagyár jelenlegi termelése. Megállapodtak a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal, — e vállalat egyébként az építkezés generál- kivitelezője is — hogy a létesítendő panelgyárában a bá- taszéki vázkerámiai elemeket használják majd fel. A tervezett létszám 160—170 fő, tehát nemcsak a termékek, hanem az alkalmazott technológia és a termelékenység is elérik a világszínvonalat. A tervezés megkezdésével egyidőben teszik meg a szükséges lépéseket a külföldi és hazai gépek, berendezések beszerzésére. Az elfogadott beruházási program szerint három év alatt, tehát 1572 őszére kell befejezni a 350 millió forintos beruházást. Az elmúlt néhány napban teljes erővel megind'i1* az aratás, a betakarítás azonban igy is legalább három hetet késik — mondotta Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezér- igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. Tavaly ősszel idejében elvetették — 2,4 millió holdon — a búzát, a kedvezőtlen téli időjárás, valamint az ár-, és belvízkárok miatt azonban legalább 200 ezer holdon kipusztult a termés. Rozsból 40 ezer. őszi árpából 25 A vállalat közben természetesen fejleszti jelenlegi gyárait is, hiszen a téglára, a hagyományos falazóanyagra még hosszú időn át szükség lesz. E gyárakban elsősorban a fizikai munkát megkönnyítő, helyettesítő gépesítést folytatják. ezer holdra tehető a veszteség. Főleg az alföldi részekről jelentettek nagyobb mértékű pusztulást. A termés- eredmények megítélésénél a szakemberek egyelőre óvatosak, ami — a nehézségek ismeretében — mindenképpen indokolt. Annyi máris biztosra vehető, hogy az idei termés alatta marad az elmúlt évi rekordnak, de az is kétségtelen, hogy ennek ellenére kenyér- gabonából többet takarítanak be, mint amennyi az ország szükséglete. büki Állami Gazdaságot kereste fel, ahol Kiss János igaz. gató és Csizmadia József, a helybeli termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta gazdaságaik munkájáról, terveiről, majd a vendégek megtekintették a gazdaságban folyó aratási munkákat. (MTI). A búza az elmúlt három év állagához hasonló termést hozott. Sok függ azonban attól, hogy a következő három hétben hogyan alakul az időjárás és a mezőgazdasági nagyüzemek mekkora veszteséggel takarítják be a termést. Az idei gabonák keverékesebbek a tavalyinál, főképp azért, mert a késői kitavaszodás miatt a gyomirtással nem tudtak időben elkészülni a nagyüzemek. Területenként nagyon változó a búza úgynevezett beltartal- mi értéke is. Az idei aratás, mindent egybevetve, lényegesen nehezebb, mint az elmúlt években bármikor volt. Főképpen a gyomok okoznak gondot. Az aratáson közel 13 ezer kombájn dolgozik és eddig 30 ezer va- gonnyi kenyérgabonát takarítottak be, ami azonban lényegesen kevesebb a tavalyinál (az elmúlt évben ilyenkor már 150 ezer vagonnyi gabonát vettek át a felvásárlók). A felvásárló vállalatok tovább növelték a nagy teljesítményű átvevőhelyek számát. Ezzel lehetővé tették, hogy egyszerre több mezőgazdasági üzem nagyobb várakozás nélkül adhassa át az árut. A tröszt vállalatainak több olyan átvevőhelye van, ahol 24 óra alatt 1500—2000 tonnányi gabonát tudnak átadni a termelők. A raktárkapacitás egyetlen óv alatt százezer tonnával bővült, ennek ellenére a tavalyinál nagyobbak a tárolási gondok. Mindezt azzal magyarázzák, hogy még mindig nagyok a tavalyi készletek, ezért szükség-tárolóhelyeken kénytelenek majd elraktározni az új gabona egy részét. A Gabona Tröszt vezérigazgatója hangsúlyozta: — az aratás eltolódása miatt kialakult nehéz helyzetben arra van szükség, hogy a termelők és felvásárlók munkáját mindenhol, szinte menetrendszerű pontossággal egyeztessék. (MTI) Az utóbbi évek legnehezebb aratása Többet takarítanak be, mint amennyi az ország szükséglete A harci Sió-völgye Tsz kazalozó brigádja a borsószalmát kazalozza. Foto: Gottvald Károly.
