Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Szárazon 1 és vízen A világhírű szovjet repülőgép-tervező. A. Ny. Tupoljev által irányított tervezőintézetben nemcsak a jó] ismert Tü-gépek fejlesztésén munkálkodnak, hanem más légcsavar- és sugárhajtású járműveket is konstruálnak. Ezek közül való az un. aeroszán, amelyet az év tavaszán hazánkban is bemutattak a Dunán. A hajótestű, különleges aerodinamikai kiképzésű jármű havon, összefüggő jégmezőn, zajló jégen, vízinövényekkel benőtt partszakaszokon éppúgy közlekedhet, mint az egészen sekély vagy bármilyen mély vízen. Nem légpárna segíti át az útjába eső kisebb akadályokon (mint a légpárnás járműveket), hanem a légcsavarhatás könnyíti meg a szántalpakon való siklását. Másfél tonna hasznos teher huzamos ideig való szállítására képes. Egy üzemanyag-feltöltéssel 300—500 km utat tehet meg egyhuzamban. A csil;agmotorral forgatott propeller diánként 50—10 km-es sebességgel röpíti tova e különleges, sokcélú járművet. Szovjet tudomány 1970 Támadás a sejtmag ellen Egy a'’~Mommal Novoszi- birszkben szokatlan ajándékot, nagyon n. jy, szép és kemény paradicsomokat kaptam. Gso- dálkozó tekintetemet látva az SZTA szibériai osztálya citológiai és genetikai intézetének munkatársai magyarázóan hozzátették : — Ezek atomparadicsomok. A szelektáló sugár A kutatók pontosan megállapították, milyen sugárdózis szükséges egyes mezőgazdasági kultúrák kezeléséhez. A burgonya 700—800, a búza 5—10 ezer röntgen sugárdózist áll ki. Vannak növények, amelyek 200 ezer egységnyi röntgensugár hatására sem károsodnak. Minden egyes növénynek megvan egyébként a sugártűrő küszöbe. A biológiai tudományok kandidátusa petricsészékben búzaszemeket készít elő besugárzása. Csészénként mintegy kétszáz szemet.. A búzát átviszik egy másik helyiségbe, amelynek az ajtaján felirat: Vigyázat! Sugárveszély! A röntgensugárzó berendezés csak teljesítményében különbözik az orvosi röntgenkészülékektől. Most 8 ezer egységre állították be a készüléket, félóráig éri ilyen sugárhatás a búzaszemek sejtjeit.. . Majd elvetik őket és növekedni kezdenek. A vékonyka gyökereket parafinágyba foglalják és 10 mikron vastagságú metszeteket készítenek belőle. A mikroszkópos vizsgálat során eddig ismeretlen sejtalakzatokkal találkozunk. A kromoszómák minden rendszer nélkül szétszakadoznak, majd egyes részeik teljesen váratlanul egyesülnek. A genetikai kódtól való eltérésekkel természetes körülmények között is találkozhatunk rendszeresen az élő szervezetek bármelyik fejlettségi fokán. Ezen keresztül fejlődik az élővilág. A mesterséges besugárzás során viszont az eltérések száma többezerszeresére növekszik. A röntgen-, gamma-, vagy gyorsneutronokkal kezelt magok minden második populációja olyan mutációkat hoz létre, amelyek örökletes tulajdonságokkal rendelkeznek. így pl. a röntgensugarakkal kezelt búzaszemek második populációját elküldték a gabonaminősítő intézetnek. A válaszban hangsúlyozták, hogy korábban ehhez hasonlót nem láttak, a búza sikértartalma olyan magas, hogy a legkiválóbb kenyér süthető belőle. Olga Majszterenko — a mezőgazdasági tudományok kandidátusa — által vezetett búzagenetikai laboratóriumban több tucat gabonamutációt állítottak elő. A legjobb közülük a Novoszivirszkaja—67. állami törzskönyvezés alatt áll, és a kutatók remélik, hogy széles körben fogják alkalmazni. Édesebb lett a cukorrépa A növények sejtjeiben a kromoszómák száma mindenkor .szigorúan meghatározott. így 'pl. a búzának 28, a burgonyának 43, a tengerinek 20 a kromoszómaszáma. Néha azonban előfordulnak olyan növények is, amelyeknek a kromoszómaszáma testvéreikkel szemben kétszeres, vagy háromszoros. Ezek rendszerint nagy, termékeny és erős növények. Ez utóbbiak tanulmányozása arra ösztönözte a kutatókat, hogy mesterségesen állít- SEfnak elő ilyen többszörös kromoszómaszámú növényeket. Novoszibirszkben különösen jó eredményeket értek el cukorrépával. Ezekről az eredményekről tájékoztatott A. LutNépújság 6 1970. július 23. kov, a biológiai tudományok doktora. — A tripolid cukorrépát kol- chicin segítségévei állítottuk elő, mert az a sejtosztódásban megakadályozza a magorsó kialakulását. A cukorrépa-palántákat kiültetjük a földbe, majd a vastag, deformálódott levelűeket kiválogatjuk. A vizsgálatok során kiderült, hogy ezek között sok a polip- loid. A válogatás után a második populációban teljes po- liploid cukorrépa-állományhoz jutunk. Különösen értékesek a hibrid fajták, amelyek triploidok. Ezeknek sokkal nagyobb a terméshozama és cukortartalma. A cukortartalom 0,1 százalékos növelése több millió kilogrammal növelheti a cukorgyártást a Szovjetunióban. 1964-ben átadtuk a mező- gazdaságnak az első — nagyüzemi termelésre is alkalmas tripolidot a „Kubáni polihib- rid—9”-et. Cukortártalma 0,6— 0.7 százalékkal nagyobb, mint a szabványos fajtáké. Ez a fajta már 200 ezer hektáron kerül termesztésre. Hasonlóan szép eredményeket értünk el a ..Pervomajszkij polihibrid—10" és a „Kirgiz—18” fajtákkal. ...és más termékek Az örökletes tulajdonságokat nemcsak a cukorrépánál kívánjuk megjavítani. A novo- szibirszki, cseljabinszki és ja- kuti területeken már hatalmas és zamatos „Szibéria—1" retket termelnek, amely a mi laboratóriumunkból indult útjára. A fodormenta kolchicines kezelése nagyon jó eredményekre vezetett. A gyógynövényintézet véleménye szerint illóolaj- és mentholtartal- ma nagyobb minden eddiginél. Tovább folytatjuk kísérleteinket a burgonyával, borsóval és káposztával. N. JAMPOLSZKA.TA Kiváló úttörő Tavaly az angol pioníroknál üdült öt hétig a paksi Kiss Etelka. Hogy miért pont öl küldték el? — Nem' tudom, én is nagyon meglepődtem, amikor közölték velem, hogy Londonban nyaralhatok, — mondja Eta, akit kiváló úttörőmunkájáért nemrégiben kitüntettek. Eta nagyon szerény kislány, de én tudom, hogy a Ilias számú iskola egyik büszkesége. Találkoztam vele szaktárgyi versenyeken, ahol biológiából járási első, megyei hetedik helyezett lett. Ötödikes korában bíztak rá először őrsöt, s azóta minden évben őrsvezető. Az úttörőcsapat irodalmi szakkörének egyik alapító tagja. Szeptembertől a Vak Bottyán Gimnázium orosz tagozatának lesz a tanulója. Tanárnő szeretne lenni, s kedvenc tantárgyait, a földrajzot és a biológiát akarja tanítani. Etelka bizonyára a KISZ-ben is hasonló jó munkát fog végezni, mint az úttörőben. Ugyanis a napokban KISZ- vezetöképző táborba készül Domboriba. MÜLLER ERZSÉBET Túráznak a vízi úttörők A szekszárdi Búvár Kund vízi úttörőcsapat újabb túrára készül. 27-én reggel indulnak a Sióra . két hatevezős, s egy tízszemélyes csónakkal. Egy napot töltenek Baján, s a következő napon már Mohácsszigeten vernek tábort. Ajz egyhetes edzőtábor után augusztus 3-án térnek ismét vissza a csapat szekszárdi csőri akházábai, Jó időt és kellemes tába* rozást kívánunk nekik. i JC, Ki találta fel? II. A GOMB A legősibb idők óta ismert valami. Az első kínai gombok mind kerek formájúak voltak és elefántcsontból készültek. Közel- keleti hatás az egy gombbal záródó kaftán viselése. Volt, aki acélgombokat, mások zománcozott gombokat, arany, gyöngyház gombokat viseltek. A lengyel nemesurak a XVIII. században egész kis ékszerkiállítást hordtak. A CIPŐ Az ősember olyan sarut hordott, ami lényegében nagyon hasonlított a mi fogalmaink szerinti saruhoz is. Igaz, hogy mi már nem szárított béllel, vagy ínnal fűzzük ösz- sze ezt a lábbelit, dehát ez végeredményben apróság. A görögök már különböző alkalmakra különböző lábbelit viseltek, bár otthon többnyire mezítláb jártak. A görög színházak színészeinek kon- turnusai 30 centiméter magasak voltak. A rómaiak kitartottak a saruk, szandálok mellett. Szerették az ún. .,crepdiá”-t, melynek talpa több réteg bőrből állt és a szép az volt benne, hogy ..nyikorgóit”. A középkor lezárta a saru- korszakot, jött a cipő. A 13. század óta 300 éven keresztül kínlódtak az elegáns urak a felhajló orrú cipőkkel: minél előkelőbb volt valaki, annál hosz- szabb orrú cipőt kellett viselnie. A hegyes orrú cipőt követte a ..kacsacsőrű” cipő, amit oldalt kitömtek. Később jött a hosszú- szárú csizmák divatja, ami Franciaországból indult ki. Ott találták ki a magas sarkú cipőt is. amit egy idő után felváltott az angolok lapos sarkú lábbelije. És így tovább, — egészen napjainkig. A KONZERVEK Monsieur Appert neve nem sokat mond számunkra, még a napóleoni időkben sem igen ismerték. Egész életében a fazekak körül tett-vett. udvari szakácsmester volt és egy császári parancs tette feltalálóvá. A moszkvai hadjáratra készülőben szükség volt nem romló élelemre. Napóleon igényes volt: a szárított és füstölt élelmiszer nem felelt meg számára. Valami újat követelt. így találta ki. hosszú kísérletezés után. 150 évvel ezelőtt Monsieur Appert a konzervet, bár akkor fogalma sem volt róla. hogy milyen szédületes karriert csinál '»majd találmánya. A SZÉK E használati tárgynak kiterjedt genealógiája van. amely az ókori időkre vezethető vissza. Akkoriban igen gondos munkával, nemes fafajtákból, fémből és elefánt- csontból készítették a székeket, — olyan székeket, amelyekre ma nem szívesen ülnének le. Nem csoda: a magas méltóság jelképei voltak ezek a székek. Még a korai középkorban is az volt a helyzet, hogy az egyszerű embereknek meg kellett elégedniök a paddal, lócával; a három és négy lábú szépségek” kiválasztottak számára készültek: a trónok a királyok számára, a székek a nagyuraknak, A kényelmes, támlás alkalmatosságokat közönséges halandók csak jóval később, a XIX. században használhatták.
