Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

fOLNA MEGYEI ~~ * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLHA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XX. évfolyam. 170. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1970. július 22. Budapesten tanácskoztak a Béke-világtanács kibővítéséről Romes Csandra főtitkár nyilatkozata Romes Csandra, a Béke­világtanács I,en in-békéd íj as fő. titkára, aki — a Magyar Or­szágos Béketanács vendége­ként — Budapesten tartózko­dik, a BVT munkájáról, idei Varsó, Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A lengyel népfelszabadító bizottság 26 esztendeje közzé­tett történelmi kiáltványában kihirdette: „Július 22-e, a szu­verén lengyel néphatalom lét­rejöttének napja, a demokra­tikus és független lengyel ál­lam újjászületésének emléké­re, örökre Lengyelország nem­zeti ünnepe lesz". A lengyel nép azóta min­den évben ünnepélyesen kö­szönti július 22-ét. Ezekben a napokban szá­mos új gazdasági, szociális és kulturális létesítményt adtak át rendeltetésének. A legkivá­lóbb dolgozókat állami kitiin­terveiről nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának: — Ezen a nyáron a nemzet­közi békemozgalmi munka homlokterében az indokínai probléma, az indokínai népek tetésekkel és emlékplakettek­kel tüntették ki. , Varsóban kedden a déli órákban a párt- és az állami Vezetők részvételével került sor a koszorúzás! ünnepségek­re. Megkoszorúzták az Isme­retlen katona sírját, a szovjet katonák mauzóleumát, a fegy­verbarátság emlékművét és Varsó hőseinek szobrát. Este a kultúra és tudomány palo­tájának kongresszusi termé­ben a fővárosi tanács dísz- hangversenyt rendezett. A városokban és falvakban szerdán találkozókat, kulturá­lis és sportrendezvényeket tartanak. harcának támogatása áll. Kü­lönösen fontossá teszi most a szolidaritást, hogy a beígért csapatkivonásak ellenére az indokínai térségben nemhogy béke lenne, hanem egyre- másra újabb hírek érkeznek a háború eszkalációjáról. Ezek­ben a napokban az indokínai helyzet rendezéséről szóló genfi egyezmény 16. évfordu­lója kapcsán - szerte a világon gyűléseken, megmozdulásokon ítélik el a béke erői az impe­rialisták fokozódó agresszióit. — Ezeken a békeakciókon mind nagyobb számban vesz­nek részt olyan szervezetek, csoportosulások is, amelyek nem tartoznak a Béke-világta- n-ács kötelékébe, de céljait támogatják,, magukévá teszik. Ugyanakkor sokasodik a BVT- hez csatlakozni kívánó szerve­zetek száma is. A nemzetközi békemozgalom ilyen „utánpót­lását" a nyugati országokban többek között a vallásos töme­gek és nem ritkán katonai szolgálatot teljesítők jelentik. Az Egyesült Államokban szá­zával vannak olyan mozgal­mak, például a négerek poli­tikai és vallási tömörülései, különböző pacifista szerveze­tek. amelyek a legutóbbi idők­ben jelezték, hogy be kíván­nak kapcsolódni a Béke-világ- tanács munkájába. Időszerűvé vált tehát a BVT sorainak szervezeti szélesítése. A világtanács úgynevezett strukturális bizottsága rövi­desen — szeptember 12—13- án — ülésezik, és a csatlako­zási kérelmekről, — miután ezeket több hónapon át a kü­lönböző nemzeti békemozgal­makban is megvitatják —, ja­vaslatokat terjeszt a Béke­világtanács vezetőtestülete elé. örömmel közölhetem — mond­Szorjet tervjelentés A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatalának kedden közzétett jelentése szerint a Szovjetunióban az év első fe­lében az ipari termelés a múlt év megfelelő időszakához vi­szonyítva 8,5 százalékkal emel­kedett. . A könnyűiparban, az élel­miszeriparban, valamint a kul­turális cikkeket, háztartási be­rendezéseket előállító ipar­ágakban 7—13 százalékkal emelkedett a termelés. A fél év végéig több mint 40 ezer ipari vállalat tért rá az új tervezési és gazdasági ösz­tönzési rendszerre. Ezek rész­aránya 92 százalék, az ország egész ipari termelésében. A Szovjetunió külkereskedel­mi forgalma 10,5 milliárd ru­bel volt az év első felében, vagyis az elmúlt év megfelelő időszakához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió lakosainak száma 242,8 millió volt július elsején. ta Romes Csandra —, hogy a strukturális bizottság ta­nácskozása Budapesten lesz. Azért választottuk ezt a szín­helyet, mert ilyen módon is kifejezésre akarjuk juttatni, hogy a BVT nagyra értékeli, eredményesnek tartja a ma­gyar békemozgalomnak mind nemzeti, mind a különböző nemzetközi békefórumokon végzett tevékenységét. A következő hónapok BVT- rendezvényei között a főtitkár megemlítette, hogy szeptember elején nemzetközi szemináriu­mon emlékeznek meg Pots- damban, az ott kötött 1945-ös egyezmény évfordulójáról. A német kérdés lesz. ennek a ta­nácskozásnak legfőbb napiren­di témája. Ugyancsak szep­temberben olyan nemzetközi békeértekezletre kerül sor, amelyen a Béke-világtanácson kívüli, valamennyi békeszerve­zet is részt vesz. Elküldi kép­viselőit a BVT az afrikai kor­mányfők csúcsértekezletére, amely Addis-Abebában lesz az ősszel. Ugyancsak ott lesz a képviselője a nemzetközi békemozgalom vezetőtestületé­nek a zambiai Lusakában, ahol szeptember 8-án tanács­koznak az el nem kötelezett országok vezetői. Októberben a latin-amerikai népekkel vállalt szolidaritás hete szerepel a Béke-viiág- tanács eseménynaptárában. Kanadában, — valószínűleg Torontó városában — hívja össze a világtanács a faji kérdésekkel foglalkozó nem­zetközi konferenciát. A közel- keleti helyzet adja majd a té­mát a Damaszkuszban meg­rendezendő nemzetközi szemi­náriumnak; napirend szerint elsősorban Izrael és a világ­imperializmus kapcsolatáról lesz szó. Az ősz folyamán összehívják az Európában mű, ködő nemzeti 'béketanácsok közös konferenciáját, amelyen az európai biztonság kérdését vizsgálják meg és összehangol­ják a kontinens békéjéért, biz­tonságáért kibontakoztatandó akciókat. Nem kijárók! Az országgyűlési képviselő dolgozószobája előtt várakozó műszaki ember bizalmasan megsúgta, az autókiutalás miatt keresi a „honatyát". Egy kis protekciót kérne tőle, mint­hogy a régi kocsin túladott és az újhoz gyorsan szeretne hozzájutni. „Gondolom, nincs benne semmi rossz. Az állam­polgár ügyes-bajos dolgaival hova fordulhatna?" — mond­ta, minden pirulás nélkül. Amit mondott, feltehetően ko­molyan gondolta, s ismerve „ őt, az is bizonyosnak látszik, hogy nem először várakozik itt, vagy ott protekcióért. Dehát egyáltalán! Hol kez­dődik az állampolgárnak az a joga, hogy a tanácstagot, a párttitkárt, a megyei párt- bizottságot, a járási pártbizott. ságot, az országgyűlési kép­viselőt ilyen, vagy olyan ügy­ben felkeresse, s támogatást, segítséget kérjen? Nem nehéz erre a kérdésre válaszolni, so­kan mégis úgy tesznek, mint­ha nem tudnák, hol a határ, hol végződik a jogosság, s hol kezdődik a jogtalanság. A tisztségviselők mindegyike szá­mon tart néhány, enyhén szól­va, tolakodó embert, aki nem segítséget kér, hanem kivétele­zést, megkülönböztetést, vala­miféle előjogot. Aztán, ha el­küldik az ilyen tolakodókat, akkor még ők sértődnek meg, és még ők kiabálnak szőrös- szívűségről. Elég sokan keresik fel, saj- nbs, az országgyűlési képvise­lőket, a tanácstagokat, a ta­nácsi tisztségviselőket azért, hogy a tisztségviselő felvételi nélkül juttassa be a kérelmező gyermekét az egyetemre, szak- középiskolába, azért, hogy a kérelmező soron kívül kapjon építőanyagot, azért. tehát, hogy kivételezzenek vele, más szóval hogy „előre engedjék”. Mit le­het tenni? Csak helyeselhető, ha az ilyen kérelmezőknek minden további nélkül meg­mondják; kedves barátom, kí­vül tágasabb! Más igényt tartani kivétele­zésre, protekcióra és egészen más jogos ügyekben gyorsabb ügyintézést, segítséget, támo­gatást és megértést kérni. Szidjuk, elítéljük, kiátkozzuk a protekcionizmust, az oktalan előnyszerzést, kivételezést, hol­ott olykor éppen azok keres­nek protektorokat, akik szid­ják, elítélik és kiátkozzák a protekciót. Mindig kettőn áll a vásár. Még akkor is, ha leg­többször kínos és kényelmet­len a kivételezést kérőket el­utasítani, vagy éppen rendre- utasítani. Mégis, azokkal a tisztségviselőkkel érthetünk maradéktalanul egyet, akik. nem törődve az olcsó népszerű­séggel, abból a meggondolás­ból mutatnak ajtót a kivétele­zést kérőknek, hogy az ország- gyűlési képviselő, a tanácstag, a pártfunkcionárius, a tömeg­szervezeti vezető; tisztségviselő, — de nem kijáró. Magyar vezetők üdvözlő táviratai Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának, Marian Spychalski elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság állam­tanácsa elnökének, Józef Cyrankiewicz elvtársnak, a Len­gyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének. Varsó Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és egész dolgozó népünk nevé­ben elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük fjünknek és a Lengyel Népköztársaság valamennyi dolgo­zójának. Őszinte örömmel töltenek el mindannyiunkat azok a jelentős eredmények, amelyeket a lengyel nép a Len­gyel Egyesüli Munkáspárt vezetésével a szocializmus épí­tésében elért. Népeink testvéri barátsága és sokoldalú egviittműködése évről évre örvendetesen fejlődik és erő­södik. Meggyőződésünk. hn<rv az országaink közötti együtt­működés fejlődése, népeinknek a marxiról' lenfn'"'’>•■= a szocialista internac’onaiizmus elve!n alapuló megbontha­tatlan barátsága az egész szocialista közösség erősítését és az európai béke és biztonság megszilárdítását szolgálja. Szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és továb­bi sikereket kívánunk a szocialista hazájuk felvirágozta­tását és a testvéri lengyel nép további felemelkedését szolgáló tevékenységükhöz. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára Loson czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Czeslaw Wycech-et, a lengyel szejm elnökét, illetve Stefan Jedry-howski len­gyel. külügyminisztert, Lengyelország nemzeti ünnepe al­kalmából. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács »zintén táviratban üdvözölte a lengyel testvérszervezelet, (MTI) * Meggyorsult az őszi árpa aratása A mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint az esőzések után az ország nagyobb r.iieijcuesu viucsem újra megkezdődött az aratás. A brigádok azon igyekeznek, hogy először a már korábban beérett őszi árpát takarítsák be. Ezzel a munkával az elmúlt évben július 10—12-ig már mindenhol elkészültek, a késői kitavaszodás és az esős jú­lius eleje miatt azonban idén eléggé kitolódott. FjI a nö­vényi kultúrát idén 300 000 holdon termesztik, tehát csak­nem 100 000 holddal kisebb területen, mint 1969-ben. Mind­ez azonban nem jelenti, hogy a gabona összes veiésferiilp- te csökkent: a gazdaságok ugyanis százezer holddal több takarmánybúzát vetettek őszi árpa helyett. Az Alföldön és a déli megyékben az őszi árpa három­negyed részét már learatták. Az ország északi megyéiben a munka felével készültek el. Ezeken a vidékeken ugyanis lényegesén több a mélyebb fekvésű rész, ahol a kombájnok­kal nem tudnak rámenni a táblákra, mert a csapadék ál­áztatta a talajt. A búza betakarításán országszerte nagy erővel dolgoz­nak. Lengyelország nemzeti ünnepe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents