Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

fOt F VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! niEPUJSAG g R KülGY-RR SZOCI&USTfl MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjáT! XX. évfolyam, 169. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1970. július ?L Mai számunkból: BONYHAD ÉS A JÄRÄS FEJLŐDÉSE 5. o. IDEGENFORGALOM 6. o. KISMOTOROK MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLATA 7. o. Haszonélvezője a nemzet Segít az ország Vállalatok, szövetkezetek, Intézmények az árvíz sújtotta Nagy valóságismeret, a té­nyek, az összefüggések reális áttekintése jellemzi az MSZMP KB határozatát, a IV. ötéves terv irányelveiről. A lapok a határozatot teljes terjedelemben vasárnap kö­zölték, s bizonyosra vehető, hogy jelentős világ visszhang­ja lesz. Nyilvánvaló, hogy a külföldi reagálásokat első­sorban az határozza meg, hogy kik, honnét nézik, s mi­lyen alapállásból kísérik fi­gyelemmel népi demokráciánk fejlődését, erősödését, s a párt következetes országépítő munkáját. A magyar dolgo­zók számára a Központi Bi­zottság határozata a IV. öt­éves terv irányelveiről min­denképpen történelmi doku­mentum. Az újságolvasók tízezrei mintegy visszaigazolhatják az irányelvek megállapításait, s programadó tételeit. Igen, az a valóságos helyzet, amit a határozat a gazdasági fejlődés fő vonásairól megállapít, a III. ötéves terv időszakában. Mindenki tudja, mindenki a saját körülményeire vonatkoz­tatva is lemérheti, mind a negatív, mind a pozitív elő­jelű értékelést. A III. ötéves terv életszínvonal-politikai cél­jai teljesültek. „Az öt év so­rán minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A mun­kások és alkalmazottak reál- jövedelme, a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék he­lyett 16—17 százalékkal emel­kedett. A parasztság szemé­lyes reáljövedelme a tervidő­szak végére elérte a munká­sokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mérté­kű elvándorlás megszűnt a faluból”; — így összegez a határozat, majd éppen a reali­tásokból, a valóságos tények­ből kiindulva mutat rá a fej­lődést fékező és a helyzetet nehezítő tényezőkre. így ar­ra, hogy lassan javul a beru­házások hatékonysága, az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés az iparban csak lassan nő, s a gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen az emberi ha­nyagság, felületesség, vagy közönyösség keresendő. E megállapítások mindegyike helytálló, hiszen magunk is tapasztaljuk, látjuk. A határozat a népgazdaság fejlesztésének távlati köve­telményeit taglalva számba veszi adottságainkat, lehető­ségeinket, s a KGST orszá- goKkal való szocialista, gaz­dasági integráció megteremté­se mellett hangsúlyozza; adott­ságainkkal összhangban széle­síteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továb­bá a világ más részeivel. Le­szögezi: társadalmunk fejlő­dését továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az or­szág területeinek gazdasági fejlettsége, a speciálizálódás és a munkamegosztás elvét követve fokozatosan kiegyen­lítődjön. A tervtörvény elkészítéséhez és megvalósításához a Köz­ponti Bizottság határozata az irányelvekben 13 pontban foglalja össze a tennivalókat. A IV. ötéves terv politikai célja a szocialista társadalom építésének előbbrevitele, a szocializmus anyagi, techni­kai bázisának továbbépítése, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztése a gazdasági reform elveinek következetes alkal­mazásával, a munkások, a parasztok és az értelmiségi dolgozók életszínvonalának to­vábbi növelése, az ország vé­delmi képességének biztosítá­sa. E célokból kiindulva a Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hovy népünk erejét még inkább összponto­sítani kell, a munka terme­lékenységének gyorsabb nö­velésére, az ipari termelés korszerűsítésére, a lakásépítés jelentős fokozására, a húster­melés fellendítésére. „A Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dol­gozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesz­tési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez 'és a munkakörülmények javításá­hoz szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítá­sa során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó közpon­ti fejlesztési programok irány­mutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognó­zisokat és a vállalati kollek- tiva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meg­levő tartalékok feltárására és hasznosítására.” A határozat első visszhang­ja a sajtóban, a rádióban és a televízióban az általános méltatásnál többre aligha szo­rítkozhat, hiszen az első vagy a második olvasás után le­hetetlen a kommentátoroknak a teljesség igényével fellépni. A határozat egy-egy pontja kü- lön-külön is terjedelmesebb elemzést igényel. Erre felte­hetően az elkövetkező hetek­ben, hónapokban sor kerül. Mint ahogy sor kerül arra is, hegy a népgazdaság különbö­ző posztjain dolgozó szakem­berek, a határozatból eredően „állítsak össze” saját tenniva­lóikat, feladataikat. A Központi Bizottság a gazdasagpolitikai szervező munka feladatairól szólva pontokba foglalja azokat - a követelményeket, amelyekkel szemben nincs és nem lehet engedmény. _ A Központi Bizottság felszó­lít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésé­ben, a szocialista Magvaror- szág gazdaságának építésében. S minthogy eredményeink hasznonélvezője az egész nem­zet, a Központi Bizottság a IV. ötéves terv megvalósítá­sához a párton kívüli dolgo­zók támogatását és széles körű részvételét is kéri. Naponta érkeznek a hírek: újabb és újabb vállalatok, szövetkezetek, intézmények és közös gazdaságok vállalnak részt az árvíz sújtotta vidé­keken az újjáépítésből. Bár nem fejeződött még be az árvízi gyűjtőakció Zalá­ban, az eddig felajánlott pénz már így is meghaladja a 22 millió forintot. Emellett a kü­lönböző vállalatok fejlesztési alapjukból több mint 11 mil­lió forintot utaltak át az ár­vízi csekkszámlára. A zalaiak egymillió forint értékben küldtek használt ruhát, taka­rót, s ugyancsalt egymillió fo­rintot „ér” az odaszállított építőanyag is. A megye épí­tészei, tervezői soron kívül 25 családi ház terveit készítették el, a megye termelőszövetke­zetei pedig két szabolcsi kö­zös gazdaságnak nyújtottak hathatós, több millió forintos természetbeli ' , ' oyagi segít­séget. A zalai építők ezenkí­vül őszig 150 lakóházat építe­nek újjá az árvíz sújtotta vi­dékeken. A közép-somogyi tsz-szövet- séghez tartozó 63 közös gaz­daság a Szabolcs megyei pa- nyolai termelőszövetkezetet patronálja. Segítőkészségük listáján eddig mintegy négy és fél millió forint szerepel: elküldték a többi között 60 vagon abraktakarmányt, 50 vagon szálas takarmányt, fel­építenek egy istállót, egy szeszfőzdét és egy darálót. A Somogy megyei Erdőgazdaság 200 000 forintot, dolgozói 252 000 forintot gyűjtöttek össze és több szakmunkást küldtek a helyreállítás meg­gyorsítására. Széles körű mozgalom bontakozott ki az árvízkárosultak megsegítésére Nógrád megyében is. A kü­lönböző szintű tanácsok költ­ségvetési maradványaiból, il­letve fejlesztési alapjuk ter­hére összesen több mint 13 millió forintot fizettek be az árvízi csekkszámlára, s több, a megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalat összefogá­sával 34 lakás felépítéséhez láttak hozzá Jándon. A Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói 190 000 fo­rinttal tetézték a csekkszám­lát, ezenkívül 94 lakást épí­tenek fel Géberjénben. Jelentős öszeggel, 2 223 000 forinttal sietett az árvízkáro­sultak megsegítésére a Nóg­rádi Szénbányák Vállalat. A ZIM salgótarjáni gyárának dolgozói 220 000 forintos ado­mányukat 100 tűzhellyel is megtoldottak, a salgótarjáni kohászati üzemek pedig 900 000 forintos pénzadományukon kí­vül nagy mennyiségű huzalt, szeget, ácskapcsot és szerszá­mot küldtek. Hétfőn délután a Buda­pesti Húsipari Vállalatnál nagygyűlésen emlékeztek meg arról, hogy 16 évvel ez­A salgótarjáni síküveggyár dolgozói 10 000 négyzetméter táblaüveget, s ugyancsak 10 000 négyzetméter ablak­üveget ajánlottak fel. A békésiek 150 ház felépí-' tését vállalták Fehérgyarma­ton. Az árvíz sújtotta Jánkmaj- tison gyorsítják az újjáépítést a Bács-Kiskun megyeiek. A megye tervező vállalata eddig tízmillió forint értékű terve­zési munkát vállalt, a kecske­méti parkettagyár 20 000 négy­zetméter parkettát juttatott el Szabolcsba. Baranyából nyolc építész, mérnök és technikus tartóz­kodott több hétig a megye patronálta Tunyogmatolcson, segítettek a károk felmérésé­ben, az új telkek kimérésében és az építési engedélyek ki­adásában. A tunyogmatolcsi tanács fejlesztési alapját a baranyaiak költségvetési meg­takarításból ötmillió forinttal, a pécsi tanács pedig három­millió forinttal növelte. előtt kötötték meg az indo- kínával kacsolatos genfi egyez­ményt. Az eseményen részt vett és a elnökségben foglalt helyet dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Harma­ti Sándor, a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Buda­pesti Pártbizottság titkára. Ott volt — szintén a elnökség tagjaként — Luu Kiem, a Dél-vietnami Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hantos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese mondott beszédet. Ezután Chan Tho Thong, a VDK magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivő­je szólalt föl. A nagygyűlés részvevői ál­lásfoglalásban rögzítették, hogy a világbéke megteremtésének első számú feltétele most a szégyenteli vietnami háború azonnali befejezése, az Indo­kína népeit sújtó véres ag­resszió megszüntetése. Szépvölgyi Zoltán mondott zárszót a nagygyűléshez, majd felcsendültek az Internacioná- lé hangjai. (MTI) Valamennyi új kombájnt átvették a gazdaságok Javult az alkatrészellátás — Folytatódik az aratás Vasárnap és hétfőn sokat javult az időjárás; a mező­gazdasági nagyüzemkben négynapos kényszerpihenő után ismét megkezdhették az aratást. A kombájnok főképpen a homokosabb talajú részekre indultak, itt ugyanis ke­vésbé süppedős a talaj. Az elmúlt 10—15 napban — a vidéki nagyüzemekből érkező jelentések szerint — sokat javult az arató-cséplőgé­pek alkatrészellátása. A vidéki AGROKER-telepekre a szokásosnál lényege­sen kevesebb soronkívüli megrendelés érkezett. Az alkat­részforgalomnál is éreztette hatását a kedvezőtlen időjá­rás. Hétfőn azonban már ismét nagyobb tételeket indítot­tak útnak — cseredarabokból, alkatrészekből — a gazdasá­gokba az este 7—8 óráig ügyeletét tartó AGROKER-tele- pekről. Az idén 1500 új kombájn — 1300 szovjet és 200 NDK- beli — segíti az aratók munkáját. A gépeket az elmúlt hét végéig mindenhol átvették a megrendelők. (MTI). Nagygyűlés a genfi egyezmény év fordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents