Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
?Qi . {■ «GYL1 VILÄG PROLETÁRJAI EGYÉSÜLJETEK1 NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjÄ~] XX. évfolyam, 166. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. július 17. % Majdnem 1000 új szakmunkás Tolna megyében Szakmai érettségi szintre emelték a szakmunkásvizsgát Tizenegy emelt szintű I. osztály indul Szekszárdon Mintegy 70 szakmából majdnem ezer Tolna megyei ipari tanuló tett sikeres szakmunkásvizsgát Szekszárdon, a Mü. M. 505. számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Iskolában, 23 napon át. Kaszás Imrével, az intézet igazgatójával és Jeszenszky László igazgatóhelyettessel beszélgettünk arról, hogyan zajlott le az új szakmunkások ezreit nevelő iskola történetében fordulópontot jelentő esemény, amelyet már az új szakmunkásvizsga-törvény alapján tartottak meg. — A szakmunkásvizsgák átlagosztályzata 3,45, ami nagyon jó eredmény. Ezen belül voltak olyan osztályok, ahol magasabb átlagot értek el, például a villanyszerelőknél 4,1- et, s természetesen gyengébbek is akadtak. A gyakorlati munkában a villanyszerelők négy csoportja 4-es, egy 20 főnyi csoportja 4,5 átlaggal vizsgázott, s két csoportban a szóbeli átlag is 4-es. A bukási arány általában csak 10 százalékos, de részleteiben ez is más képet mutat: az írásbelinél 4, a gyakorlatiban és a szóbelin 3—3 százalékos. Az új törvény szerint,. akinek nem sikerült az írásbelije, nem folytathatta tovább. — Ebből arra következtethetünk, hogy a szakmunkásvizsga szigorúbbá vált, mint az érettségi, amelynél írásbeli elégtelennel még lehet szigorított szóbeli vizsgára • menni — jegyezte meg Jeszenszky László helyettes igazgató, s elmondotta, hogy az írásbeli tételek a technológiai elvre épültek, nem szétszórt kérdésekre, a terjedelmes tananyagból. Először vizsgáztak a szakmunkástanulók társadalmi ismeretekből. — Ez olyan, mint a gimnáziumban a történelem. így fogalmazhatnánk meg: társadalmi és politikai ismeretek a történelem keretében — magyarázta Kaszás Imre igazgató. — Ez azt jelenti, hogy szakmai érettségi szintre emelkedett a szakmunkás- vizsga. őszintén szólva a tantestület is izgalommal várta, hogyan felelnek meg a tanulók a megnőtt követelményeknek. S nagyon érdekes dolgok derültek ki. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a gyerekek ilyen irányú felkészültsége a közepes átlag feletti. Ez a fiatalok politikai érdeklődését bizonyítja, s a jövő szemszögéből sem közömbös. A szak- elméleti végzettségük is kielégítő. Rendkívül felelősen csinálták. Valóban szakmai érettségit tettek. A szekszárdi intézet tanulóin kívül a fiókiskolák: a paksi, a dunaföldvári, a gyönki, a tamási és a bonyhádi szakmunkásképző intézetek növendékeinek egy csoportja is Szekszárdon vizsgázott, valamint a dombóvári intézetből vettek részt néhány szakmából. 21 felnőtt is vizsgázott, ők előzőleg egy nehéz tantárgyi vizsgán már átestek, de a szakmunkásvizsgán a nappali tagozatosokkal együtt, ugyanolyan követelményeknek kellett eleget tenniük. Ami a jövőt illeti: a végzettek munkahelye biztosított, többségük annál a vállalatnál dolgozik, ahol képzésben részesült. egy részük más helyet keres. A most szakmunkásvizsgát tett vasasok és villanyszerelők közül igen sokan tovább folytatják tanulmányukat, a pécsi gépipari technikum kihelyezett tagozatán. — Ez hallatlanul érdekes számunkra, ékesen rácáfol az olyan állításokra, hogy a gyerekek megúnják A mezőgazdászok egyik szeme sír, a másik nevet — ez derül ki a vidéki nagyüzemekből érkező jelentésekből. Az aratóknak a lehető legrosszabbkor jött az erős lehűléssel járó esőzés, ami miatt szerdán és csütörtökön az ország nagy kiterjedésű vidékein leálltak a kombájnok. Az aratóbrigádoknak félbe kellett hagyniok a korábban már rendre vágott gabona felszedését is. A barátságtalan, az aratási idényhez egyáltalán nem „illő” időjárás először a nyugati megyékben, majd szerdán este és csütörtökön az ország keleti és délkeleti részein is akadályozta a betakarítást. A. legutóbbi felmérések szerint a 280 ezer holdon termesztett őszi árpa vetésterületének 40 százalékán még lábon van a termés. A búza aratásával még csak a kezdetnél tartottak. A mezőgazdászok néhány napos eltolódásra számítanak. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a csapadék és a lehűlés egyelőre nem ártott a gabonáknak. Amennyiben a következő napok ismét meleg időjárást hoznak, akár tíz-húsz óra alatt is felszáradhatnak a táblák, valamint a talaj, tea tanulást — hangoztatja az intézet igazgatója. A szekszárdi szakmunkás- képző iskolában a szeptemberben kezdődő új tanévben 11 emelt szintű első osztály indul, csak 2 vasas hagyományos osztály marad. Akik az emelt szintű osztályokban leteszik majd a szakmunkásvizsgát, a szakközépiskola harmadik osztályába mehetnek, különbözeti nélkül, s ott két év alatt leérettségizhetnek, A jövő szakmunkásának magasabb műveltségűnek kell lennie, ehhez azonban szükséges a továbbtanulás lehetőségeinek a megteremtése is. Az 1969 évi r, számú törvény kimondja, hogy a szakmunkásképző középfokú iskola, s eszerint emelkedik a mérce is. 1970. szeptember 1-én bevezetésre kerül a szakmunkás- képzés reformja, ami igen magas követelményeket ró a tantestületre és a tanulókra egyaránt. Az új feladatokra megkezdték a felkészülést a hát újra lehet indítani a gépeket. Amíg a gabona betakarításainál bizonyos főikig gondot Az árvízkárosultak közül kis híján ötezren adták be építési engedély kéreimü két az illetékes hatóságokhoz, több mint négyezrüknek már ki is állították. Hetvenegy különböző építőipari szerv, s 125 kisiparos munkálkodik a Tisza—Maros közben, s körülbelül ezer lakóházon dolgoznak. Hozzávetőlegesen 500 családi ház alapozását már befejezték, s jó néhányat hoztak tető alá. Az Országos Takarékpénztár Szabolcs-Szatmár megyei szervei feldolgozták az eddig beérkezett hitelkérelmeket: a legfrissebb adatok szerint 2711-en kértek építési kölcsönt, s 2673 családnak már szekszárdi intézetben. Az elgondolásokhoz tartozik a felnőtt szakmunkásképzés levelező tagozatának terve is. Indokolt lenne, hogy sok kitűnően dolgozó, betanított munkás megszerezze az elméleti képzettséget. (B. L.) Szerdán a jubileumi ünnepségsorozat kiemelkedő eseményeként Arms iraki alelnök az indítókat- elfordításával üzembe helyezte az fiszak-Ru- meli-i oLajmezőm felállított okozott az. eső, addig a szak- emoerek szerint kifejezetten jól jött a csapadék és a lehűlés a kapásoknak. (MTI) folyósították, is a hitelt. Az eddigi összeg túlhaladta a 300 millió forintot. Kiszámították, hogy a Csongrád megyében megsemmisült, megrongálódott lakóházak újjáépítéséhez, helyre- állításához mintegy 400 millió forintos építőipari kapacitás szükséges. A tervek szerint az újjáépülő házak közül 700-at telepszerűen helyeznek el. 200 lakást pedig többszintes társasházban alakítanak ki. Több községben módosították az általános rendezési tervet, s érvényt szereztek annak az elvnek, hogy a gátak mellé s a belvízveszélyes telkekre nem épülhet többé lakóház. Egy marék föld Szverdlovszkba A Szovjetunió egyik távoli városából, az Urálba-n levő Szverdlovszkból nemrég kérés érkezett Budapestre: a magyarországi felszabadító harcokban hősi halált halt, s Budapesten nyugvó szovjet katonák sírjáról egy-egy marék földet juttassanak el a szovjet város múzeuma részére. Csütörtökön a Kerepesi temetőben levő szovjet emlékműnél katonai tiszteletadás mellett urnába helyezték a hősök sírjáról vett földett amelyet a közeljövőben magyar küldöttség ad át Szverd- lovszk város múzeumának. A szovjet hősi emlékmű előtt, vörös drapériával borított emelvényen — amelynek két oldalán díszőrség sorakozott fel — helyezték el az urnát. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után dr. Sós György rendőr vezérőrnagy, a Partizánszövetség al- elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy több mint háromezer szovjét hős nyugszik magyar földben. Hirdesse ez az urna is a szverdlovszki múzeumban a Budapest felszabadításáért elesett szovjet katonák emlékét és azt, hogy hazánk és Budapest népe sohasem felejti el azt az áldozatot, amelyet a szovjet nép fiai szabadságunkért hoztak — mondotta, (MTI) magyar fúróberendezést. Az alelnök és dr. Saadun Hamada bánya- és olajipari miniszter meleg szavaklkal mondott köszönetéit a Dunántúli |íőolaj- kutató és -Feltáró Üzem olajbányászainak, 'akik bravúros gyorsasággal, egy hónap alatt szerelték fel a hatalmas fúró- berendezést. Az avatási ünnepségen jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a jubileumi ünnepségsorozaton részt vevő magyar küldöttség vezetője, valamint megjelentek a küldöttség tagjai: Úszta Gyula, az Elnöki ■ Tanács tagja és Horváth József bagdadi magyar nagykövet. A zalai olaj bányászok: 36 tagú brigádja a szokatlan éghajlat (55—60 fokra is felmelegszik a levegő) — és a szokatlan munkafeltételek elle-y nére kiváló teljesítménnyel mutatkozott be. Derekas helytállásukra a jövőben is nagy szükség lesz. hiszen az Irakkal kötött bérmunikaszerződés értelmében 400 nap alatt négy termelő kutat kell átadni az Iraki Nemzeti Olajtársaságnak. Egy-egy kút várható hozama évi egy—másfél millió tonna kőolaj lesz. A magyar vállalkozás jelentőségét növeli, hogy a most üzembe helyezett fúróberendezés az Iraki Nemzeti Olajtársaság első olajkút. ját mélyíti. A magyar küldöttség tagjai előbb a fúróberendezés mellett, kósőbb a szállásukon keresték fel a zalai olajbányászokat, s hosszasan elbeszélgettek velük munkájukról, életkörülményeikről. (MTI) Az esőzés félbeszakította az aratást Ötezer árvízkárosult kért eddig építési engedélyt Magyar berendezéssel fúrják az Iraki Országos Olajtársaság első kútját i >• v Z X* * <\ Q\ s°3d r>) V/ tjV*
