Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
A rr 1 # ^ ^ • •• Az űrhajózás jovoje Az APN tudósítója a következő kérdést tette fel a világűrben kétszer is járt Vlagyimir Satalov és Alek- szej Jeliszejev szovjet űrhajósnak: hogyan képzelik el az űrhajózás közeli jövőjét? — Mielőtt a jövőbe néznénk — mondja Satalov — alkossunk fogalmat az űrhajózás jelenlegi állapotáról. Nézetem szerint a fejlődés következő fő irányzatai figyelhetők meg: — Pilóta nélküli kozmikus repülőtestek népgazdasági fel- használása a gyakorlatban; — A Föld körüli és a Nap körüli térségek, a Naprendszer bolygóinak tanulmányozása kozmikus készülékekkel, és más tudományos kísérletek; — Pilóta által vezetett űrhajók indítása Föld körüli pályákra, huzamos ideig működő tudományos állomások és bázisok megteremtése a nagy távolsági űrrepülések szolgáltatásai. — Ember által vezetett kozmikus testek indítása a Hold és a Naprendszer bolygóinak tanulmányozására; — Úgy gondolom, hogy az űrhajózás a jövőben is ezekben az irányokban fog fejlődni. Sejtve a további kérdéseket, nyomban rá is térek a Szovjetunió és az Egyesült Államok programFlaz mavágó pisztoly Ha a szokásos szerszámok nem állnak rendelkezésünkre és gyorsan kel! az alkatrészeket módosítani, — nyílást vágni, a méreteket csökkenteni, a körvonalat megváltoztatni, stb., — pótolhatatlan eszköz a plazma-vágópisztoly. Plazma- képző szerepét a gáznemű nitrogén látja el. A vágópisztoly nagy teljesítményű, könnyű és tiszta felületet hagy a vágás után, mind az acélokon, mind a színesfémeken. A plazma-vágópisztoly működési elve a következő: a vágás helyén a fejből előtörő elektromos ív megolvasztja a fémet és a plazmaáramban előtörő nitrog .igáz eh ujja a részecskéket. A magas hőmé; séklet következtében a plazmc ív intenzíven vágja a fém- : a vágófej haladási sebessé"' ■ mintegy 150 m/óra. A rendkívül drága argongáz helyett a nitrogén alkalmazása gazdaságossá. teszi az szerű, pilóta által vezetett repüléseire. — Az első szakaszban ezek a programok meglehetősen közel álltak egymáshoz és az USA lényegében ismételte a szovjet programot. Ma azonban bizonyos eltérés észlelhető. A mi véleményünk az, hogy az embernek egyelőre még sok munkája akad a Föld körüli űrben. Tudományos és népgazdasági szempontból még az sincs kellően kihasználva. Az USA az utóbbi években minden erejét koncentrálta, hogy embert juttasson a Holdra. Nem akarom azt mondani, hogy mi nem fordítunk elég figyelmet a Hold és a Naprendszer bolygóinak tanulmányozására. Csak mi ezt automata készülékekkel végezzük, ami gazdaságosabb és hatékonyabb. — Azt hiszem, hogy ma a legértékesebb feladat: huzamös ideig működő Föld körüli kutató- \ és tudományos állomások létrehozása. Természetesen ezeken az állomásokon kezdetben csak kevés ember lesz. Később a pályán külön részekből akár egész kozmikus laboratóriumok szerelhetők össze, amelyekben több tucat ember dolgozhat. E létesítményeket közlekedőűrhajók kötik majd össze a Földdel, ezek szállítanák majd a szükséges anyagokat, élelmet, berendezéseket. Ugyanezek az űrbuszok cserélnék a személyzetet is. — Azt hiszem, hogy amit Satalov kollégám megjósolt — mondja Jeliszejev — az műszakilag tökéletesen kivitelezhető. Az egész világűr egy ideális laboratórium. Lehet „benne” tanulmányozni a plazmafizikát, a nagy energiájú részecskéket, amit földi részecskegyorsítókon még nem lehet, ellenőrjzhetik a viszonylagosság elméletének egyes tételeit, a vonzóerőt ‘ H. Mindebben hű segítőtársa— Hogyan néz ki a mumio? Mit lehet mondani eredetéről? — A mumio tulajdonképpen egy, a sárgásbarnától a feketéig változó színű, fényes felületű, szilárd anyag. Ize keserű. Hevítéskor, valamint a levegő hőmérsékletének csökkentésekor meglágyul. Rendszerint mély barlangokban, magaslatokon található. A mumio eredetéről számos hipotézis szól. Néhány keleti tudós feltételezte, hogy a mumio a föld méhéből a hegyi sziklák repedésein kiáramló és a felszínen lecsapódott pára eredménye. A mai tudó- sóit a legkülönfélébb találgatásokba bocsátkoznak; egyesek a mumio képződését vulkanikus tevékenységgel kapcsolják össze, mások ügy vé- liJfc. hagy ígnraRSzetes olajból ink lesznek továbbra is az automata készülékek. Segítségükkel részletes adatokhoz juthatunk az atmoszféra felépítéséről, a bolygók felszínének tulajdonságairól mert ezek elkerülhetetlenül szükségesek a lehető legracionálisabb felépítésű pilóta által vezetett kozmikus rendszerek létrehozásához. A Mars tanulmányozása közelítő, vagy bolygó körüli pályákról, majd leszállóberendezésekkel, biztosítja az ember számára a szükséges ismereteket, adatokat a pilóta által vezetett repülések esetére. Ilyen űrhajók más bolygóra is indulnak. Ennek a kutatásnak elsősorban az a célja, hogy felfedezzük a Földön túli életet. A biológiai aktivitás bármilyen formájának tanulmányozása lehetővé teszi, hogy rendkívül fontos ismereket szerezzünk az élet keletkezésének általános megértéséhez. Ide tartozik még a Naprendszer keletkezésének és evolúciójának megismerése is. A hetvenes évek végén a Jupiter, a Szaturnusz. az Uránusz, a Neotun és Plútón állása olyan lesz, hogy egyetlen kozmikus test berepülheti a Nap néhány bolygóját és értékes adatokat sugározhat a Földre. A bolygók ilyen kedvező állása ritka jelenség és nem kizárt, hogy a tudósok élnek is ezzel az alkalommal Sok a tennivaló a Hold tanulmányozása terén is. Az amerikaiak Holdra szállása sok találós kérdést adott fel Uj hipotézisek keletkeztek a Hold keletkezéséről és szerkezetéről. Például, miért más a tál aj összetétel különböző helyeken, és így tovább. Az űrkutatás jövője feltétlenül befolyásolja majd a? emberiség általános haladását, fejlődését. (APN) képződött. Vannak olyan feltevések is, hogy a mumio megkövesedett mész, természetét tekintve élő organizmus, a vad mézhordó méh váladékának a produktuma, mások szerint a mumio szederfa. zuzmó, borókafenyő nedve. i •=■ Elegendő készletek állnak-e rendelkezésre a Szovjetunióban ebből az értékes anyagból ahhoz, hogy biztosítsák az egész ország szükségleteit? — Igen, most már nyugodtan állíthatjuk, hogy csupán a Közép-Ázsiában található ipari készletek teljes egészében képesek bizosítani az egész ország gyógyászati szükségleteit, figyelembe véve a balzsam alkalmazásának kis dózisait. Sajnos azonban, ennek a rendkívül hatásos A mumio újjászületése A múlt év végén Adii Sakirov taskenti ortopéd sebész megvédte doktori disszertációját, amelynek a témája ez voli: ,,A mu- iiuio hatása a csontszövet regenerálódására töréseknél-. A munka lényegében a tudós egész életének gyümölcse. ...*ég a iiarmin- cas évekoen, amikor hozzáfogott a törések és ficamok nép* gyógymódjainak tanulmányozásához a Keleten, az t. szer érdekelte, amelyet a helyi vajákosok adtak betegeiknek, hogy meggyorsítsák felgyógyulásukat. Most már széles körben ismerik ezt, mumio, vagy helyesebben mumio aszd néven. A mumio történetét érintve Sakirov a következőket mondotta: A mimioról az első említéseket a régi irodalmi forrásokban is megtaláljuk. A régi szerzők azt állítják, hogy maga a mumio elnevezés „a szervezet védőjét’’ jelenti és a görög junon szóból származik. A közelmúltban az volt a vélemény, hogy a mumiót csupán Tibetben, Afganisztánban, Iránb an, Indiában és néhány más külföldi országban lehet fellelni. Sakirov azonban a háború után talált mumiót a Szovjetunió területén is, Közép-Ázsiában, libában a tudós megszervezte az. első expedíciót a Csatka hegyekbe. Jelenleg pedig már az ország területén több mint 50 lelőhely ismeretes: a Csatka, a Turkesztáni, a Tien-san, a Pamir hegyekben. A helyi mumio vegyi elemzése kimutatta, hogy semmiben sem marad el a külföldi anyag gyógyító hatása mögött. Harc a repülőgéprablók ellen A repülőgép-eltérítések egyre emelkedő szama —amit többnyire lőfegyverei lényégé léssel hajtanak végre — indokolttá teszi bizonyos megelőző intézkedések bevezetését. A párizsi Orly-i repülőtéren a TVVA légitársaság utasainak beszállás előtt a képen látható, két függőleges alu- míniumcsőből álló , kapun” kell keresztülhaladiuk. Ha fegyver, illetve ahhoz hason ú nagyságú fémtárgy van valakinek a csomagjában, vagy a ruházatába rejtve, a „cső- kapuhoz” csatlakozó műszer figyelmeztető jelzést szólaltat meg. A jelzőberendezés azon az elven működik, mint a föld alatti (fém) csővezetékek nyomvonalát kimutató, a földben vagy faiban elrejieft fémtárgyak felderítésére szolgáló „kincskereső műszer”. A két „antenna” (a két alumínium- cső) között létesített elektromos teret a fémtárgy „megzavarja”, ekkor lép automatikusan működésbe a figycl- mezte ő jeladó. Azt persze csak a szemrevételezés döntheti el, hogy valóban lőfegyvert jeizeii-e a míís'er, vagy egy súlyosabb cigarettatárcái, fémből való em e:.tárgyal, esetleg baleset után a csontok összeillesztésé re használt fémrudat — mert ez is előfordulhat! (MTI Külföldi Képszolgálat) gyógyan vágnák a feltárása mind ez ideig kézművesek, vadászok, helyi vajákosok kezében van.A mumio .ipari feltárásának kérdését a köztársaság egészségügyi minisztériuma először néhány évvel ezelőit vetette fel. Időst, doktori disszertációm megvédése után a Legfelső Gyógyszertani Tanács jóváhagyta és ajánlotta a mumio alkalmazását a csontösszenövések meggyorsításához. Úgy vélem, hegy rövid időn belül a mumiót orvosi receptre bármely gyógyszertárban meg lehet kapni. — Hallhatnánk néhány szót doktori disszertációjáról: milyen megfigyelések alapján jutott ezekre a rendkívül érdekes következtetésekre? — 'Sokoldalúan ellenőrizni kellett, hogyan hat a mumio a beteg szervezetére. A preparátum általános és mérgező hatását 150 fehér egéren és nyúlon ellenőriztük. Ennek eredményeképp megállapítottuk a mumio mérgező hatásának dózisát: 1 kilogramm súlyra 60 milligramm alatti mumio. További állatkísérletek segítettek kideríteni, milyen hatással van a mumio a vér biokémiai változásaira az üreges csontok törésénél, a születést arányszámra. a magzat fejlődési rendellenességeire <a szív-véredényrendszerre és megállapítani a mumio an- tibakteriális sajátosságait, stb. A mumiót csupán ezután alkalmaztuk az üzbég traumatológiai és ortopédiai tudományes kutatóintézet traumatológiai klinikáján. Százhatvan« öt betegen végeztünk megfigyeléseket, akiket alkar-, vall,-, comb- és lábszárcsont- töréssel kezeltek. A kutatások bebizonyították, hogy a mu- miokészítmény nemcsak megjavította a megváltozott vér« képet az operáció után, hanem normalizálta is azt. Ezenkívül a mumiót kapott betegek közérzete jelentősen megjavult, jobban aludtak, nőtt az étvágyuk, csökkentek fájdalmaik a törés helyén, korábban nyerték vissza munkaképességüket. — Alkalmaztak-e a mumiót az ország más klinikáin is? —— Igen. a központi traumatológiai és ortopédiai intézetből annak idején azzal a kéréssel fordultak hozzánk, küldjünk ilyen ..csodabalzsamot'. hogy azt a klinikán kipróbálhassák. .Mumiót adtak néldául Va- lerij Brumelnek, a híres magasugrónak is, amikor eltörte a .lábát. — Ki foglalkozik még ennek a balzsamnak a tanulmányozásával? — A mumio nagyszerű tulajdonságairól már sekan több ízben meggyőződtek és most a Szovjetunióban számos olyan lelkes híve van, akik számára a mumio gyűjtése, felkutatási sajátos sporttá, szórakozássá vált, pedig az önmagában komoly tudományos kutatások tárgya. L. Hamagajevä
