Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-12 / 162. szám
Szemelvények külföldi újságokból Kísérletek a meg nem születettekkel FÓKUSZ lllllllllllllllllllllllll Az angol alsóház egyik konzervatív képviselője felháborodva fakadt ki: „Ezek a praktikák a legvissza- taszítóbbak azok közül, amelyek eddig Nagy-Britanniá- ban lejátszódtak”. A praktikákon az angol katolikus képviselő a következőket értette: állítólag azok a londoni klinikák, ahol művi vetéléseket végeznek, élő emberi embriókat adnak el kutatási célokra. Az embriókat a hírek szerint az orvosok negyven hétig is életben tarthatják, különleges, úgynevezett szív—tüdő-gépekkel. Az angol képviselő szenzációs leleplezése botrányt keltett a brit szigetországban. A Daily Express londoni napilap a következő főcímmel jelent meg: „Kereskedés meg nem 'született gyermekekkel!”. Annyi bizonyos, hogy londoni kórházak nap mint nap, a titoktartás leple alatt, embriókat szállítanak a kutatólaboratóriumok számára. Az egyik londoni klinika igazgatója azonban megcáfolta azt a hírt, miszerint a kórházak kereskednének az embriókkal. A tény — mondotta —, hogy a kórház kutatási célokra embriókat bocsát a laboratóriumok rendelkezésére, mindezt azonban ahelyett teszi, hogy a szemétdombra vetné őket, természetesen csak abban az esetben, ha az embriók 28 hetes kor alatt vannak és életképtelenek. Miért van hát szükség az embriókkal végzett kísérletekre? Azt, hogy az anya májfertőzése, rákja, vagy esetleg allergiái hogyan hatnak a magzatra, sokkal inkább sikerrel kecsegtetően lehet embriókon, mint állatokon kísérletezni. Nemrégiben például először sikerült az orvosoknak az, hogy egy rubeolában megbetegedett anya 24 hetes embrióján a rubeolavírust izolálják. További kísérletekre azonban az elkövetkező időszakban nemigen lehet számítani. Az a feltűnés ugyanis, amelyet a képviselő leleplezése kiváltott, arra indította a brit egészségügyi minisztériumot, hogy vizsgálatot folytasson és valamennyi klinikának megtiltsa az embriók továbbadását. Ez a betiltás éppen olyan időszakban következett be, amikor a tudósok az egész világon azon fáradoznak, hogy meghatározzák, melyek azok a hatások, amelyek a még meg nem született gyermeket érhetik és milyen módon lehet e káros behatások ellen védekezni. Egy angol kutató felfedezte például, hogy azoknak az anyáknak. — akik terhességük ideje alatt naponta 10, vagy ennél több cigarettát szívtak el —, gyermekei később sokkal lassabban tudnak majd megtanulni olvasni és szociális beilleszkedésük is nehezebb lesz, mint a nemdohányzó nők gyermekeinek. (Stern) A;v&&jrK'Íut 9;:.legtöbb a franciak* sza'baä idejéből A kutya, a teknősbéka és a macska szabad időnk szórakozásai közé tartozik, statisztikai értelemben véve". A telefonnal, (hogy barátainkat köszöntsük), a sítalpakkal, és a vadászpuskával együtt ugyanis ők is megjelennek azon a jegyzéken, amelyen 17 „kikapcsolódást jelentő” foglalatoskodás szerepel. A listát egy közvélemény-kutató intézet, az INSEE állította össze, 6600 felnőtt válaszai alapján, akik jellemző módon képviselik a franciák ízlését. A már felsorolt szórakozásokon kívül szerepel még a mozi, a barkácsolás, a camping, a cigaretta, a tánc és a „sarki bisztró”. Minden számok egybegyűjtése és megjelenése napján tehát besorolhatjuk' majd a „szabadidős” franciát, nem feledkezve meg arról, hogy a pihenés nem más, mint változott tevékenység. A tanulmányból egy dolog derül ki kétségbe- vonhatatlanul: az egyes számú szórakozás a tv. „A felnőttek több mint fele mindennap néz televíziót, több mint egynegyede minden este” — állapítja meg Le Roux, aki a közvélemény-kutatást vezette. Hasonló a helyzet a rádió vonatkozásában. E tömegszórakozások mellett, amelyeknek táboi'a tízmilliókat számlál, minden egyéb szegény rokon: 75 francia közül egy játszik hangszeren, 100 közül 7 rajzol, fest, farag, mintáz, (vagy hímez, faliszőnyeget készít) és 100 közül 5 „barkácsol mindennap, vagy majdnem mindennap”. 10 francia közül 7 soha nem jár hangversenyre, kettő közül egy nem tudja, milyen a színház belülről, de még a kultúrának nem mindig nevezhető mozi sem jár sokkal jobban: a felnőttek 50 százaléka „soha, vagy úgyszólván soha nem jár moziba”. Ami az olvasást, (az igazit, nem a képregényekét) illeti, szégyenkezve írjuk le a közvélemény-kutatás eredményét- a családok egyharmadának „könyvtára” öt kötetnél kevesebből áll, 27 százaléké hat és huszonöt kötet közötti, és csak 17 százaléknak van százkötetesnél nagyobb könyvtára. . . 38 százalék soha nem olvas könyvet, 23 százalék legalább öt hete olvasott utoljára. Csak 11 százalék olvasott a megkérdezés napján, vagy előestjén. (Le Figaro) ^ Mi lesi a kengurukkal? Ausztráliában sokat töprengenek azon, hogyan akadályozzák meg az állatvilágban ritkaságnak számító kenguruk kiirtását. Az utóbbi időben ugyanis értékes prémjéért élőszeretettel vadásszák a kengurut, — a prémből kabátokat, bundákat és egyéb divatcikkeket készítenek. Queensland államban például már évtizedek óta folyik a kenguruk vadászása. A múlt század egyes időszakaiban mintegy 350 ezer darab prémet szereztek itt. A kenguruk első tömeges vadászósát a marha- tenyésztők kezdték el, akik kártevőknek tartották a kengurukat, minthogy megdézsmálják a vetést. Ez ideig még azokban az államokban is, ahol hivatalosan tilos a kenguru vadászása, abban az esetben lehet irtani őket, ha kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Az esetek többségében azonban alaptalanok voltak a marhatenyésztők aggodalmai: országszerte óriási kihasználatlan legelők terülnek el. A legutóbbi aszályos évek és az intenzív vadászás miatt igen nagy a veszélye annak, hogy a kenguruállomány erősen megcsappan. A kenguruvadászás övezete most Uj Dél-Walestől Queenslandig terjed. A szürke kengurut éppen olyan nagy hévvel irtják, mint valaha a vöröset. Csak a prémfeldolgozó ipar szigorú ellenőrzésével akadályozható meg e ritka állatfaj kiirtásának veszélye. Uj Dél-Wales államban már kísérletek történtek a vállalattulajdonosok megfékezésére. A nemzeti rezervátumok tisztviselői azt javasolják, hozzanak különleges, törvényt, a kenguru csordák megmentéséért. A kengurubőr-készítmények exportja — Ausztrália nagy valutaforrása. Viszont ugyancsak gazdasági szempontokból kiindulva tekintetbe kell venni azt is, hogy \ a kenguruállomány csökkentése hosszú távon e valutaforrásnak végét vet. (Australian) ÖrökösödéVi alapult mérel .szerint? Dr. Khorana indiai tudósnak, aki évek óta a wis- consini egyetemen dolgozik, első ízben sikerült a génnek, — az örökösödési alap egyik hordozójának — szintézise. Khorana, aki 1968-ban az amerikai Robert Holley és Marshall F. Nirenberg tudósokkal együtt megkapta az orvosi és fiziológiai Nobel-tííjat. pontosan egy évvel ezelőtt jósolta meg e szintézist. Valóban, a szakemberek körében a kísérlet sikeréről szóló hír nem keltett meglepetést. Ha a világ különböző helyein számos laboratóriumban nem végeztek volna kutatómunkálatokat, e kísérlet nem sikerülhetett volna. A gének olyan vegyületből állnak, amely öröklött anyagként minden élőlénynél előfordul. Ez a vegyület a desoxyribonukleinsav (DNS). E vegyületben találhatók meg az összes fehérjeanyagok szintéziséhez szükséges receptek, elsősorban az enzimek, az élő szervezet bonyolult reakcióit irányító proteinek receptjei. A DNS-molekula két párhuzamosan elhelyezkedő láncból áll, amely nukleotidekre oszlik. A nukleotidek, tehát a DNS alkotórészei cukorból, foszforsavból és az úgynevezett négy szerves bázis egyikéből állnak. A cukor és foszforsav alkotja a láncok vázát, mondhatnánk a kötélhágcsót, amelynek két láncát „fokok” kötik össze, amelyek a négy szerves bázisból állnak. E bázisoknak sorrendjét és kapcsolatát e „kötélhágcsó” mentén az öröklődési információ határozza meg. Még néhány évvel ezelőtt a gén mesterséges felépítése megoldhatatlan problémának tűnt, mivel nem ismerték azt az eljárást, amelynek segítségével a bázisok, s velük együtt a nukleotidek sorrendjét a DNS- ben megállapíthatták. Khorana kísérletében dr. Robert Holley egyik felfedezésére támaszkodott, egy olyan módszerre, amelynek segítségével a gének struktúráját közvetve az. élő szervezet egy másik alapanyagának, az úgynevezett transzferribonukleinsavnak egyszerűbben kinyomozható struktúrájából lehet megállapítani. Dr. Khorana véleménye szerint az első mesterséges gén előállításával megtörtént a lépés az „élet ábécéjének” megfejtésétől az élet utánzásához. Salvador F. Luria az 1969. évi Nobel-díjas a felfedezéshez a következő kommentárt fűzte: „A mérték utáni ember legalábbis elvben korábban vált lehetségessé, mint gondoltuk volna”. Maga Khorana is kijelentette: aki gént tud építeni, az arra is képes, hogy „valamely élő rendszer biológiáját irányítsa”. Kétségtelenül lehetőségek nyílnak — messzi távlatokban —, hogy genetikus károk okozta betegségeket gyógyítsunk, amennyiben a géneket kicseréljük, ugyanakkor az a lehetőség is fennáll, hogy genetikus károkat szándékosan előidézzünk. A szakadékról, amely a dr. Khorana által vizsgált szervezet és az élet magasabb formái között fennáll, persze csak akkor alkothatunk fogalmat, ha tudomásul vesszük, hogy a genetikai anyag az emberi sejtekben sok millió nukleotidalkotórész vegyületéből áll. A gének 77 alkotórész segítségével történő szintézisét szolgáló módszerek kidolgozása éveket vett igénybe. (Volksstimme) Számrejtvény Rejtvényünkben Illyés Gyula „Poharaim” című gyűjteményéből egyik verses útinaplóját idézzük. A meghatározások 8 betűből álló megfejtéseinek számozott betűit a jobb oldali kockákba ke'i beírni. Hollandia harca r az Északi-tengerrel MEGHATÁROZ ÁSOK: 1. Békés megyei község 57 21 40 Só 8 'TÓ 2M 76 1 e. 5 4 & <6 r/ m 2. Sjjlyt ad le Ó1 do6 őtz loS02 3 • ■9 dO 11 12 . 33 14 n 3. Megfelelő 7© 90 6> ee óó ea 05-76. 17 ie 19 20 Brl 22. 4. Dirigálja 32 ei 03 3 £S <í© SS 30 S3 24 2526 esi ae> 29 1 ül 5. Könyörüleletes 94-ts 47 1c>ó 4 07 1$ =7 30 31 3a 33> 34 35 36 ü 6. Ámor 42 27 62. 34. 21 79 99 SS S7 3Ö 39 40 41 42. 43 44 7. Berlini egyetem 71 ia3 16 SS &6 öS 31 45" 4tí 47 4S 49 SD ®1 ÍJ 8. Kóros állapot 77 Iő446 9o 26 54toy 52 S3 54SS sé 57 50 B 9. Trópusi fafajta Drukk o Ö9 11 39 22-ío© 8 3 43 59 6O Ó1 ÓZ63 64 65 m Si 10. •do9 62. •7 8.9 30» B. ÓÓ 67 ÓS 69 71 VB. 73 11. Öltözékként viselt holmi ie> '\C73 11 91 IOO 49 9Sve. 74 '75 yé 79 7© 79 80 IS 12. Tyúk teszi 93 69 1o4 "5c2 4 31 04 so sí ©2 S3 84 &s &ó 07 ül 13. Bezárt an 33 vo 3— 40 VS 29 97 && ©9 90 91 92 93 94 QS 14. Mr.cskahang 63 23 'W 65 0O-T o7 36 60 ■45 9*7 9© 99 doo 401 TOafü IS. Szórta QS 60 40 33 96 lói 41 1o3 194-7o5 106 *1o7 ae> do9 ü Beküldendő a versidézet 1970. július 20-án déli 12 h-ig a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni:„REJTVÉNY” A helyes megfejtést beküldők között 5 db. könyvet sorsolunk ki. Az 19 70. június 28,-i számban közölt rejtvény megfejtése: Lengyel, Nak, Várdomb, Tengelic, Váralja, Kurd, Udvari, Pari, Máza, Szakadát, Tolna, Kéty, Lápafő, Bölcske, Tevel, Kisszékely, Szakcs. Könyvjutalmat nyertek: Deák Edit Szekszárd, Mészáros L. u. 8. Kertész Mártonná Cikó, Arany J. u. 17. Patai Józsefné, Paks, Tolnai u. 2. Schrottner Károlyné Szekszárd, Tarcsay B'6. Szörényi Endréné Szekszárd, Kadarka u. D/2. A könyveket postán küldjük el. Egy háromnegyed mérföld- nyí hosszúságú területen hatalmas betonzsilipek állnak ki a vízből — összesen 17. Óriási drótkötélpálya csilléi éjjel- na.ppal szórják tartalmukat, hogy feltöltsék a még nyitva maradt két mérföldnyi rést. Ez a munka két évet vesz majd igénybe. Emberek és teherautók csak törpék ennél a hatalmas építkezésnél, amely a legnagyobb ilyen jellegű vállalkozás Európában. Ez a holland Delta-terv, amely 25 év alatt valósul meg és költsége 250 millió font. Hollandia második nagy csatája ez ebben az évszázadban az Északi-tenger árja ellen. Hollandia lakosságának 60 százaléka a tenger szintjénél alacsonyabban él és dolgozik, s csak gátrendszer védi a tenger dühétől. Ezek a gátak évszázadokon át biztosnak látszottak, bár hangzott el figyelmeztetés, hogy az idő vasfoga meglátszik rajtuk, s egy vihart talán már nem bírnának ki. Ennek senki sem adott hitelt egészen addig, míg 1953. január 3l-én bekövetkezett a tragédia: egy hatalmas vihar — párosulva a magas tavaszi vízállással — átszakította a gátakat s a tenger egy éjszaka visszavette azt, amit 500 év alatt elhódítottak tőié, s elpusztított 1823 emberi életet. A Delta-terv hatalmas méretű vállalkozás, amelyhez egészen új ipari létesítmények váltak szükségessé. Egy akkora erőmű épült a zsilipeknél, amely egész Amszterdamot el tudná látni villanyárammal. 21 ezer oszlophoz készül a beton, — ezeken nyugszanak a zsilipkapuk, amelyek között 17 nagy híd épül. Mind a 17 zsilipnek 400 tonnás acélkapui vannak. De a Delta-terv, amelynek elsősorban védekezés a célja, gazdasági előnyöket is hoz egy jókora területen, s hatással lesz Hollandia egész életére. Az állandó édesvíz-problémával küzdő országban az Északi-tengerből nVert területeken új édesvízű tavakat létesítenek: a Rajna vizét fogják fel. Jelentős nyereséget hoz a mezőgazdaságnak az édesvíz. A tenger szintje alatt levő területek sótartalma ugyanis igen nagy, s ez 20 százalékkal csökkenti termékenységét. Ha elegendő mennyiségű édesvíz áll majd rendelkezésre, áttérhetnek a Hollandia más vidékein honos kertész-mezőgazdaságra. Áldozatok nélkül azonban nem lehet egy ilyen nagyszabású tervet megvalósítani; elsősorban a halászatot éri veszteség, amellyel az óriási befektetéssel dolgozó halászati ipar máris számolni kénytelen. Népújság 1970. július 13.
