Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
TOLHÄMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IVEPUJSAG I * MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 134. szám ÁRA: 8» FILLÉR Szerda, 1970. június 10. Miért kevés a tégla? Feloldották a zárlatot — Nem helyezik üzembe a leállított gyárakat Tízmillió téglát küldenek az árvízkárok helyreállítására Közismert a téglahiány. Az idén megnőtt a lakosság építési kedve és a sajnálatos árvízkatasztrófa miatt a megyében termelt téglából Szabolcs- Szatmár megyébe is kell küldeni. A téglahiányról, a várható fejleményekről kértünk tájékoztatást a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat igazgató-helyetteseitől, Angster József és dr. Fenyőházi Ernő elvtársaktól. — Miért kevés a tégla? — A téglahiány országos jelenség — kaptuk a választ —, de ez nem a termelés csökkenéséből adódik. A szezonsze- rűen jelentkező kereslet idén ugrásszerűen emelkedett, a korábbi években ilyen téglaigényre nem volt példa. A vállalat 1970-ben hétmillió téglával készít többet, mint 1968- ban. annak ellenére, hogy az ú j idény indulását a rossz időjárás akadályozta. A Tolna megyében üzemelő téglagyárak összesen négy és fél millióval termelnek többet, mint az elmúlt esztendőben. A tégla nem azért kevés, mert a mennyiségi termelés elmaradt volna. — Szekszárdon és másutt is értékesítési zárlatot rendelt el a vállalat. Miért? — Az utóbbi napokban értékesítési zárlatot kellett elrendelnünk, mert árvízi célokra azonnal kellett szállítanunk. A zárlatot megszüntettük, és a jövőben nem fogunk ilyet elrendelni. Minden megtermelt készárut haladéktalanul értékesítünk, úgy hozzuk forgalomba, ahogy a kemencéből kijön. Mindent elkövetünk, hogy a jelentkező igényeket arányosan és maximálisan kielégíthessük. — Nemcsak a rossz Időjárás oka a téglahiánynak. — Valóban. A lemaradás azért is következhetett be, mert az elmúlt évben a hitelgazdálkodás nem tette lehetővé az átmenő nyersáru-készlet növelését. A készáru ésszerű készletezésének problémáját feletteseinknek jelentettük, s van arra kilátás, hogy az égetett tégla készletezésének gondjaiból az építővállalatok is magukra vállalnak. Az egész téglaipar az igényekkel nem tud lépést tartani. A mi vállalatunknál a létszámhiány is oka annak, hogy nem tudunk több téglát gyártani. Vállalati szinten pillanatnyilag 300 fizikai munkás hiányzik. — A vásárlók tulajdonképpen nem lelkesednek a mostani helyzet láttán. Mivel tudja megnyugtatni őket a vállalat? — Az árvízkárok helyreállításához szükséges tégla jelentős részét szabad szombaton, sőt vasárnaponként szervezett műszakkal állítjuk elő. Minden eszközzel fokozzuk a nyerstégla-gyártást, intenzív szervező munka folyik annak érdekében, hogy az üzemek elegendő létszámmal rendelkezzenek. Az év végére már várható, hogy az igények és a termelés találkozik, egyensúlyba jön. —* Többen javasolták már Tolna megyében, hogy üzembe kellene állítani a rég leállított gyárakat. — Nem célravezető ismét üzembe .állítani a gyárakat. Az üzemelésükhöz szükséges eszközök, feltételek olyan rövid időn belül nem biztosíthatók, Bátaszéken tegnap ünnepélyesen felavatták a Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalat új kenyérgyárát. Az avató ünnepségen részt vettek a megyei, a járási és a köz'ségí párt-, állami, társadalmi szervezetek, szövetkezetek képviselői is, köztük Vokány Béla, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Horváth József, a Tolna megyei Tanács VB. elnök- helyettese és Szakái László, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának képviselője. Az ünnepségen Gász András, a Bonyhádi Körzeti Sütőipari Vállalat igazgatója mondott avató beszédet. Ismertette, hogy 7.5 millió forint költséggel épült fel a korszerű üzem. összehasonlításképpen visszapillantott arra, hogy korábban az ottani, zsúfolt üzemek nem is pékségre, hanem inkább kovácsműhelyekre hasonlítottak, s a legminimálisabb raktár- helyiségekkel sem rendelkeztek. — Most már elmondhatjuk, hogy ez mind a múlté. A jelenlegi üzem mind mennyiségben, mind minőségben kielégíti az igényeket — hangoztatta. s közölte, hogy az új üzemben 75 mázsa kenyeret sütnek két műszakban, naponta, automata hőfokszabályozó berendezésekkel ellátott, három FNK-siitőkemencében. Rendelkezésre áll két dagasztógép, húsz dagasztócsészével, továbbá tésztafeldolgozó gépsor. Ezenkívül süteményalakító és formázó gépek, automatikus vízkeverők, sóoldóberendezés és még más berendezések korszerűsítik a pékek munkáját. A lisztraktárban mintegy 700—800 mázsa lisztet tárolhatnak, ez biztosítja a liszt pihentetését feldolgozás előtt. Az új üzemhez tartoznak a szociális létesítmények, az öltözők, a fürdők, az iroda és a laboratórium. Gász András megemlítette azt is, hogy a megváltozott munkakörülméhogy még az idén jelentős termelésre lennének képesek. Másrészt nincs munkaerő. — És a távlati jövő? — A vállalat két nagy beruházást valósít meg a következő években. A Baranya megyei Görcsöny községben már üzemel az automata téglagyár, a következő évben bővített kapacitással lép a termelésbe a korszerűsített mohácsi I. számú téglagyár és jóváhagyás alatt áll a bátanyek, az eddig ismeretlen berendezések nagy feladat elé állították a vezetőséget és a dolgozókat. Az átállás egyik napról a másikra, au új, korszerű termelési technológiára, nem ment a legsimábban, nehezítették munkájukat a kivitelezők által végzett hibás szerelések, amelyek több esetben nagyobb zavart idéztek elő. Rámutatott arra is: — Ebben az üzemben magasabbak a követelmények, nem elég a régi szaktudás, mert itt nemcsak péknek, hanem technikusnak is kell lenniük a dolgozóknak. Ezért igen fontos a szakmai ismeretek bővítése — széki nagy vázkerámia-üzem építése. Abban bízunk, hogy a bátaszéki üzem építése jövőre már megkezdődik. Az a gyár egyedül kétszer annyi téglát fog termelni — ha téglameny- nyiségben számítjuk az évi produktumát —, mint a most üzemelő Tolna megyei gyárak. Úgy tervezzük, hogy akkorra áll be a termelésbe a bátaszéki üzem, amikor a szek- szárd-palánki és csatári gyárakat le kell állítani.-Pjhangsúlyozta. Az új üzemben jelenleg 1 és 2 kilós finom fehér kenyeret és 16 féle péksüteményt készítenek. Bátaszéken kívül a környező községeket, településeket is ellátják, sőt Bajára is 15—20 mázsa kenyeret és két-három- ezer darab péksüteményt szállítanak naponta. Befejezésül Gász András igazgató az új üzemet szocialista megőrzésre jelképesen átadta a két szocialista brigádnak, melyek nevében Garai János brigád- vezető, s egyben az új üzem vezetője mondott köszönetét. (-só) A Szojuz—9 folytatja útját A Szojuz—9 űrhajó június 9-én moszkvai idő szerint 14 óra 25 percig (magyar idő szerint 12 óra 25 percig) 124 fordulatot tett a Föld körül. Az űrhajó személyzete a nyolcadik munkanapot a megállapított programnak megfelelően töltötte. A nyolcadik munkanap június 9-én moszkvai idő szerint 4 óra 30 perckor ért véget. A rádióösszeköttetések alkalmával Nyikolajev és Sze- vasztyjanov beszámolt a kísérletekről, a víziuábs megfigyelések eredményeiről. Ezen a napon jól látszott az amerikai kontinens nyugati partvidéke, az Amazonas folyó völgye, az afrikai Csád- tó. A nyolcadik nap programjának megfelelően a Szojuz—3 személyzete orvosi megfigyeléseket is végzett. Nyikolajev a 111. fordulat idején egy óra hosszat végzett komplex tornagyakorlatokat, majd közölte a fiziológiai mutatók mérésének eredményeit. Nyikolajev szavai szerint a tornagyakorlatok elvégzése után ugyanolyan jó közérzete támadt, mint a Földön végzett tomagyakorlatok után. Június 8-án 22 óra 20 perckor televíziós riport keretében Andrijan Nyikolajev az űrhajóról beszélgetett családjával. Felesége Valentyina Tve- reskova űrbajósnő és kisleánya A! ion ka, aki épr>en 6. születésnapját ünnepelte, sikereket és szerencsés visszatérést kívánt Andrijannak. A Szojuz—9 űrhajó június 9-én, moszkvai idő szerint 14 óra 25 percig (magyar idő szerint 12 óra 25 percig) 124 fordulatot tett a Föld körül. Eddig az időpontig Andrijan Nyikolajev és Vitalij Sze- vasztyjanov 186 órát töltött a Föld körüli pályán. A Szojuz—9 folytatja útját. dés zab iránt, ebből 17 vagonnyit vethetnek az árvíz sújtotta gazdaságok, továbbá nyolc és fél vagonnvi olyan fajta borsót, amelyet jó áron vesz át a konzervipar. 5600 holdra elegendő uborkavetőmag egészíti ki a választékot. A telepek az első tételeket már meg is küldték a megrendelőknek. Az Állami Biztosító szakemberei a lakosságot ért épületkárok felmérése után a hét elején megkezdték a kárbecslést a felső-tiszai mezőgazda- sági nagyüzemekben is. Az e célra szervezett nyolc brigád munkája nyomán öt napon belül megkezdik a kártérítési összegek kifizetését is. Az Állami Biztosító arra törekszik, hogy két hét alatt végezzen ezzel a munkával. Szükség esetén azonban a várható károk értékének 50 százalékáig — előleget is ad az Állami Biztosító. Tető alatt az első újjáépített lakások az árvíz sújtotta területen A felső-tiszai árvíz sújtotta területen, hétfőn estére, illetve keddre, tető alá kerültek az első újjáépített lakások. Mindegyik rekord idő alatt készült el. Szamosbecsen a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat múlt hét keddjén kezdte meg Karácsony Lajos kétszoba, kony- hás, fürdőszobás lakásának építését, s hétfőn este már a tetőfedő cserepeket is felrakták az épületre. A Szabolcs- Szatmár megyei Állami ÉpítőVetomaiíol küldtek Szabolcsba C7 A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat gyors intézkedéssel az ország más vidékein levő telepekről 50 000 holdra elegendő vetőmagot küldött Szabolcsba, ahol az árvíztől elpusztított kultúrák helyén termesztik majd a rövid tenyészidejű növényeket. A felszáradt területeken a gazdaságok elsősorban hibrid kukoricát vetnek, ebből 50 vagonipari Vállalat Győrteleken kedden reggel adta át az első kétszoba, konyhás, fürdőszobás lakást Antal László segédmunkásnak, de még ugyanezen a napon tető alá került Csűrök László földművesszövetkezeti dolgozó kétszoba, konyhás,. fürdőszobás lakása is. Pénteken újabb tíz lakás építését kezdhetik meg Győrteleken, és a jövő hét elején megkezdik az építkezést a szomszédos községekben is. nyi áll rendelkezésükre. A nyíregyházi, a mátészalkai és a debreceni elosztó még további nyolc-tíz olyan növényfajtával rendelkezik, amely néhány hónapon belül termést hoz. A szabolcsi telepekre egyebek között 25 vagon takarmányborsót, 22 vagon napraforgót és 10 vagonnyi kölest irányítottak. Élénk az érdeklőFelavatták a bátaszéki kenyérgyárat
