Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

Bolondként, nem gyermekcipőkén A Népújság legelsárgultabb példányai között kell lapoz­gatnia annak, aki olyan bűn­cselekményről keres tudósí­tást, amelyet a Bonyhádi Ci­pőgyárban követtek el. így igaz ez, jóllehet ebbe a gyár­ba sem glóriás szentek járnak műszakba, hanem — mint mindannyian vagyunk — esendő emberek. Annak, hogy a társadalmi és személy tu­lajdon, védelme mégis kifogás­talan ebben az üzemben, kö­rültekintő munkával megte­remtett számos oka van. Lehet .vitázni, első-e, de bi­zonyos, hogy nem utolsó: a tisztesség légkörében bárki ne­hezebben botlik meg, mint ott, ahol — képletesen szólva — csak az nem lop, aki nem ér rá. Emellett szól, hogy ré­gi dolgozó jószerjnt sosem té­ved meg: mkabb az újak kö­zött akad, aki tévesen értel­mezi, hogy minden a miénk. Az idén még nem fordult elő ilyesmi, tavaly is mindössze kétszer. Az egyik háziszarkának a társadalmi bíróság előtt volt oka a szégyenkezésre. A másik ügye fegyelmi ha­tározattal — tízszázalékos nyereségmegvonással — végződött. Nem titok, hogy ez az ember igen közel állt az elbocsátás­hoz. A fegyelmi bizottság ezt túlságosan súlyos büntetésnek tartotta, mivel kiszabása ese­tén az esetnek nyoma marad a munkakönyvben. Külön fi­gyelemre méltó, hogy az az elvtelen megoldás, hogy ha­mis bejegyzéssel kiléptessék, eszébe sem jutott senkinek. „Ha mi rossz példát adnánk, hogyan követelhetnénk erköl­csi szilárdságot a többi dolgo­zótól?” A kérdés Faludi Jó- zsefnétől, a súlyos milliókat forgató nagyüzem főkönyvelő­jétől származik. Rendőr akkor járt utoljára a gyárban, janiikor a járási kapitányság vezetője tartott előadást. Önkéntes rendőrei és szintén önkéntes — létesítmé­nyi — tűzoltói azonban van­nak az üzemnek. Az előbbiek főleg munkaszüneti napon tartanak ellenőrzést, és ren­dezvényeket biztosítanak. Az utóbbiak emberemlékezet óta minden járási versenyen do­bogóra jutnak, s ami még fontosabb: fáradhatatlan őrei a megelőző tűzrendészetnek. Ütőképességükről nemrég tet­tek bizonyságot. Víz tört be a készáruraktárba. A vesze­delmet oly gyorsan hárították el, hogy a gyár igazgatója nyolc embert jutalmazott meg. Persze, az is hozzátartozik a társadalmi tulajdon vé­delméhez. hogy a kapu­ban a három legfőbb ve­zető kivételével mindenkit megmotoznak. Kezdetben volt emiatt sértő­dés elég. Csak nagynehezen érezték át az emberek, hogy az igaz úton járónak nincs Dózsa a kegyesrendiek helyén A várongi Pórls Lajosnak mozgalmas élete volt. — Csali katonának tizenegy­szer rukkoltam be, — mond­ta, amikor otthonában a le­pergett évek felől faggattuk. Őslakos várongi. hatvankét esztendeje született és gazdál­kodott, amíg bírta. — Hány holdon? — Kilencen. Ebből kettő volt a juttatott. Gazdagnak még a rosszakaróm sem ne­vezhetett. A kilenc hold mellett olykor napszámba is el kellett járni, hogy a két pvereket tisztes­séggel felnevelhesse. — A kegyes papokhoz jár­tam. Nekik volt itt uradalmuk. Nem valami különös hírű gazdaság volt, mindössze 400 holdas, de a falubeliek har­madának mégis ez adott ke­nyeret. Egész pontosan: évi ti­zenhat. mázsa búzát és nyolc­van pengő fertálypénzt. — Ahol a régi cselédházak voltak, ott van ma a Dózsa utca. Űj utca és óhatatlanul szim­bólum. — Az első téesz, azaz hogy téeszcsé l952-ben alakult. Az gyorsan szétment, de ez a mostan; már túljutott a ti­zedik születésnapján. — Jó? — Igen. Annak, aik; nem fél a munkától Csakhát manap­ság mindenk; tanulni akar. Isiderül, hogy ez úgy érten­dő: az embereik jórésze szak­mát akar szerezni, iskolai ké­pesítést, a mezőgazdaság pedig a közgondolkodásban (és a gyakorlatban is) sokszor még nem szakma. — Mi akkor? — Micsoda? —• vállat von. — Munkahely^ Olyan hely., ahol dolgozni lehet. , A faluból huszonöt év lefor­gása alatt sokan szereztek szakmát. Olyan sokan, hogy hamarjában számukat sem le­het adni. A középiskolát vég­zettek száma már kevesebb, érettségizettet kettőt említe­nek, diplomásat egyet sem. — Tulajdonképpen mivel telt el életéből ez az utolsó negyedszázad? — Mivel? Munkával. Csi­náltunk egy jó téeszt. Meg az asszonnyal felnevdltük a két gyereket. Most rnár van két unokánk is. Hát.., csak eny- nyivel. Csak? O. I. A MÓRÁGYI KŐBÁNYÁNKBA FELVESZÜNK bányászokat oka az érzékenykedésre. Az ellenőrzés alaposságának kö­szönhetően készterméket ki­vinni — képtelenség. Anya­got is, mert annak őrzése a raktárban kezdődik, a mű­helyben folytatódik. A sza­bász, a csákozó 400—500 fo­rinthoz jut havonta anyagta­karékossági prémium címén; a legszorosabban érdekelt ab­ban, hogy a közös tulajdont ne dézsmálja meg senki. Át­tételesen pedig a gyár minden dolgozója minden fillérnyi esetleges kárban érintett. Érin­tett, mivel Bonyhádon jól bevált szokás a nyereségré­szesedés, — a kár pedig en­nek a rovására megy. A bonyhádi gyárban a tár­sadalmi tulajdon védelmé­nek áftörhetetlen sánc-soroza­tát lehet tanulmányozni. A vállalati szervezeti és bizony­lati szabályzat, az ügyrend részletesen, pontosan megha­tározza, kinek mi a joga. mi a kö- telesége, milyen alaki és tartalmi szempontok sze­rint kell bizonylatolni az anyagmozgatást. Mintha a régi Róma fémbe vésett törvénytábláit látnánk, olyan alaposságúak a raktá­rozási, elszámolási, leltározási, selejtezési előírások. Bonyhád nem sajnálja a pénzt a belső ellenőrzéstől sem. A belső el­lenőr a másutt szintén szoká­sos vizsgálatain túl — éves terve alapján — a gyártmány­optimum alakulását, a válla­lat értékesítési politikáját is vizsgálja. Kötbér, büntető ka­mat résein nem folyik el, amiért a kollektíva megdol­gozott. Aki sejt valamit a köz­gazdaságból. jól tudja, mek­kora feladat jói elkészíteni a mérlegét. A bonyhádiak legutóbbi mérlegük abszolút hiba­mentes elkészítéséért el­nyerték a Pénzügyminisz­térium dicséretét. Igen, szakmához kapcsolódó hasonlattal élve: . Bonyhádon nem gyerekcipőben jár a tár­sadalmi tulajdon védelme, de Botondéhoz méltó eréllyel tör­ténik ... És ami ezekben a napok­ban befejeződik, — az öltö­zők, a konyha, az étkező kor­szerűsítése —. az is erősíti a dolgozók és a gyár kapcsola­tát. Minden oly’ családias, hangulatos lesz; az otthont pe­dig oltalmazni illik, nem ká­rosítani. A honismereti munkacsoport tevékenysége Szekszárdon Á Hazafias Népfront. IV. kongresszusa pontosította a népfrontmozgalom további fel­adatait, megjelölte a fő munka- területeket.; Eszenyi' Antalnét, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkárát a kong­resszus után megalakult mun­kacsoportok tevékenységéről és az eddig elért eredményeikről kérdeztük meg. — Hány munkacsoportja van a népfront városi bi­zottságának? Milyen főbb szempontok szerint működ­nek a csoportok? — Munkájuk gerince a vá­rosfejlesztési bizottság tevé­kenysége, melybe a két munka- csoport — honismereti és esz­tétikai — tevékenysége szoro­san illeszkedik. A honismereti munkacsoport tevékenységé­nek legfőbb szempontja, hogy a városfejlesztési és -szépítési munkákat-segítse, és. ezt minél nagyobb társadalmasítással vé­gezze. Egy-egy rendezési mun­kánál a tanácsok kérése és igénye alapján javaslatokat adunk, s hogy , ezek a javasla­tok a szekszárdi lakosság igé­nyeinek megfeleljenek, vita­fórumokon adunk lehetőséget az emberek véleménynyilvání­tására, javaslatadására. — Mivel foglalkozik a hon­ismereti munkacsoport? — !Az évente összeállított munkaprogram a meghatározó, tehát a feladatok elsősorban konkrétak: például városren­dezési, műszaki, gazdasági kér­désekben véleményezünk. Leg­több esetben a város vezető­ségének felkérésére adunk ja­vaslatokat. Münkaprogfamunk két fő feladatkörből, áll: a kö­zeljövő problémáinak megol­dása; a másik --a' készülő vá­rosrendezési terv figyelemmel kísérése. Az . utóbbival pár­huzamosan az adatgyűjtésben is részt veszünk; vagyis rend­szerezzük a munka során fel­merülő javaslatokat. — Mik a feladatai az esz­tétikai munkacsoportnak? — Kulturális intézmények, reklámok esztétikus elhelyezé­se, a kereskedelmi hálózat ki­rakatainak ellenőrzése a fő profiljuk. Ezenkívül a Szek­szárdon meghirdetett, külön­böző pályázatok zsűrizését is gyakran az esztétikai munka- csoport végzi. A honismereti munkacsoport, eddigi tevékenységéről Eszenyi Ántalné elmondta, hogy mun­kájuk az egységes népművelési programba illeszkedik bele. Gyakran szerveznek tanulmá­nyi kirándulásokat, az „Ismerd meg hazádat” mozgalom kere­tében. Ezeknek az utaknak a célja hazánk megismerése, kü­lön súlyt fektetve Tolna me­gye nevezetességeinek bemuta. tására. — Jelenleg milyen felada­tok megvalósításával foglal­koznak a munkacsoportok? — Megkezdték a mozaikok gyűjtését. Szekszárd életéről, múltjáról és építészeti emlé­keiből. A tervek szerint, ha a kellő anyag rendelkezésre áll, feldolgozzák, majd publikál­ják. • Ebben a munkában ko­moly segítséget nyújt a Babits Mihály általános iskola. A je­lenlegi feladataink másik leg­fontosabb ja: Szekszárd negye­dik ötéves tervinek előzetes keretszámainak vizsgálata és véleményezése. — Néhány kiemelkedői terv? — Most egy nagy kapacitású vágóhíd építéséről folynak a tárgyalások, s a már nagyon szükséges sporicsarnok létesí­tését tervezik. — h — A „SZABÁLY TESTVÉREK" ÉPÍTŐIPARI K T S Z Szekszárd. felvesz: ÉPÜLETBÁDOGOS, ASZTALOS, FESTŐ, HEGESZTŐ, SZERKEZETI LAKATOS, SZÖVŐ SZAKMUNKÁSOKAT, TOVÁBBÁ KŐMŰVES SEGÉD­MUNKÁSOKAT ÉS 16 ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT NŐKET SZÖVÖ- TANULÓNAK. (22) VÖLGYSÉG NÉPE MGTSZ, MŐCSÉNY. (29) A tamási Lihegő ' Tamásiban jellegzetes panoráma-kép a Várhegy. A falu fölé emelkedő me­redek hegyen pompás fenyves zöldéit, de ez eddig főként csak a szemet gyö­nyörködtette, mert egyébként majd­hogynem megközelíthetetlen volt: nem tárták fel a kirándulni vágyók, termé­szetkedvelők' számára, jobbára csak a bátrabbak mászták meg az úttalan hegygerincet. Most végre feltárták, s ez nem kis dicséretére válik a tamási­aknak. És hogy ennek jelentősége túlnő a járási székhely határain, ahhoz sem­mi kétség nem fér. Tamásinak nagy az átmenő forgalma: a Balkán felől a Balaton felé igyekvő turisták igen je­lentős része Tamásin halad keresztül, és a várhegyi park, ha megismerik, igen sok átmenő utasnak nyújt majd kelle­mes pihenőt. Szinte * kínálja magát az autóutasoknak. Nézzünk körül ■ egy - kicsit a Várhe­gyen. v — Nyugodtan nekiindulhat autóval is — tájékoztat valaki —, mert most szá­raz az út. El is indulok a szerpentinen. Egy hir­telen emelkedőnél azonban ugyancsak „megizzad” a motor.., — Legközelebb, mire fossz — vigasz- taliiak —, már járható lesz a másik út is, és az közel sem ilyen meredek. Egy­irányú forgalmat tervezünk, és ez a meredekebb csak lejárati célokat szol­gál. A parkot felavatták, birtokba vette a közönség, de persze még sok minden visszavan. Még évek múlva is lesz itt mit tenni, márcsak azért is,' mert a le­hetőségek szinte korlátlanok, és mindig kívánkozik valami fejlesztés. Az utak, gyalogjárók miatt kitermel­tek egy csomó fát, bokrot, de úgy, nagy az semmiképpen sem befolyásolja a kellemes összképet. Nagyon sok föld­munkára is szükség volt, de végül is megteremtették a park legfontosabb kellékeit, az utakat. A gyalogjárók mellett padok, a begy­gerincen pedig egy kilátó. Ez vasból készült, és vagy tíz méter magas. A hatalmas vasalkotmány jóvoltából a ki­rándulók a fenyők fölé jutnak, és nagy­szerű panorámában gyönyörködhétnék. Amíg magam is fel nem másztam■ rá, el sem tudtam képzelni, hogy ilyen le­nyűgöző a falu képe és környezete, a jellegzetes Koppány-völggyel. A kilátó lépcsője ünnepnap szinte állandóan ko­pog:. jönnek-mennek rajta. Máris nagy a park forgat mg. A hegygerinc közelében mesterséges tisztáson erdei csárda nyílt. A fogyasz­tási szövetkezet fából épített ide egy csárdát, ami nagyszerűen beleillik a környezetbe, szinte alpesi hangulatot keit. Előtte farönkökből fűrészelt natúr- asztalok, és hasonlók az ülőkék is. Tolna megye eddig egyáltalában nem rendelkezett ilyen parkkal, s az ország is csak kevéssel. A tamási park föld­rajzi elhelyezkedése, technikai kiépített­sége, vendéglátása olyan, hogy joggal tarthat igényt az idegenforgalmi tájé­koztatók nyilvánosságára is: Mindehhez hozzá kell számítani, hogy e park közvetlen tövében épül a meleg vizű strand. A több éve- kutatómunkát tavaly siker koronázta: találtak meleg vizet. A mélyből előtörő víz hőfoka meghaladja az 50 fokot, és ez kiváló alap a meleg vizű strandhoz. Érdemes megjegyezni, hogy a meleg vizű stran­dok népszerűsége — gyógyhatásúktól is függetlenül — az egész világon roha­mosan nő a közlekedési technika előre­haladásával. Minden előjel szerint von­zó lesz a tamási is, és ez csak fokozza majd a park jelentőségét. A tamási Várhegyet a felszabadulási jubileum emlékére rendezték, parkosí­tották, részben társadalmi összefogás­sal, részben pedig a tanács jelentős pénzráfordításával. A park közkedvelt­ségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a közbeszédben máris kialakuló^ ban van a neve:' legtöbben, lévén me­redek lejtő, Lihegönek nevezik. BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents