Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-06 / 131. szám
A Pécsi Dohánygyárban jártunk Csak az épület a régi — Füstszűrös „sztárok“ — 23 miiliárdból közel 5 milliárd Az ipar termékeivel a fogyasztó rendes körülmények között a kereskedelem közvetítésével „randevúzik”. Ezúttal ki játszottuk a , dolgok ismert rendjét, meglátogattuk a Pécsi Dohánygyárat, amely nemcsak azért a mienk is egy kicsit, mert füstölnivalóinkat innen kapjuk, hanem azért is. mert megyénk dohányföldjeiről viszonylag elég Sök dohány kerül itt feldolgozásra. Házigazdánk a gyár főmérnöke, Várhelyi József, idegenvezetőnk pedig Krórny Károly, a termelési osztály vezetője. Nekik köszönhető, hogy üzemlátogaMai értelemben tehát alig volt gyárnak nevezhető a Pécsi Dohánygyár, ha azt számítjuk, hogy a gyár az általa készített cigarettaféleségekből évente most csaknem 5 milliárdot termel. Egyébként — mint ez köztudott — nemcsak kávéivó nemzet lettünk. Dohányzás tekintetében is elsőségünk van; évente kerek 21 ezer darab az egy főre jutó fogyasztási átlag. A Magyar Dohányipar gyáregységeiben é’veni'e huszonkét féle cigarettát termelnek, az össztermelés 23 milliárd... A pécsi gyár, külsejében ma is a régi. A fogyasztói jgéKossuthot csomagol a Skoda BC, amivel igen elégedettek a csomagolok. t ásunk n®n vált szertelen bolyongássá abban a bonyolult gépi labirintusban, amelyet megjár a dohány, mígnem készáru néven raktárakba ke- rül. Hogy milyen belülről egy dohánygyár? Semmi esetre sem olyan kedves olvasók, amilyennek mi, a laikusok elképzeljük. Amíg a dohányból éivezéti cikk válik, a gyártás folyamatának sok állomásán fut keresztül, mígnem eljut a finomvágat a cigarettakészítő gépek soráig, amelyek semmiképpen néni nevezhetők töltőgépeiknek. mint mi azt gondoltuk. Persze, nem oktalanul. Valamikor a magyar dohányipar őskorában — ami a korai kapitalizmus kialakulásának idejére tehető — a dohányfeldolgozás java munkája kézi erővel történt. 176 töltőhelyén kézzel pergament idomok segítségével végezték például a töltést. Egv női munkás !) óra alatt 2500 szivarkát tudott elkészíteni. nyék: növekedésének megfelelően a gépesítettség foka nőtt meg, s ez utóbbi, is az elmúlt 10 - évben következhetett be, 'hiszen ismeretesek az 1956. előtti iparfejlesztési koncepciók. Igaz, hogy bennünket elsősorban a gyár jelene érdekel, tnégis érdemes legalább utalni a múltjára, amely igen gazdag hányattatásokban. A dohányipar 1868-ban lett állami monopólium, 1878-ban a dohánygyárak évi — 800 millió szivarkát és 143 ezer mázsa dohányt gyártottak. Ez a mennyiség fedezte akkor a szükségleteket. A pécsi gyár alapításának gondolata 1870- ben merült föl. A gyáralapításra mégig 1906-<ban kerülhetett sor. Az építkezés csak 1909-ben kezdődött el és a gyártás, ami Somogy, Baranya, Tolna dohánytermelésére ■ io ült. 1912 . áprilisában indulhatott meg. 1913-ra fejeződött be a gyáralapítás munkája, de ekkor már üzemelt a kétszintes, alagsorog gyártási főépület, állt az igazgatóság épülete, a kazánház. a különböző melléképületek, dohányáruraktár, műhelyépület. Mint a második világháborút megelőző években, az elsőt megelőző években is megnőtt a termelése a gyárnak a hadimegrendelések miatt. Átlagosan 9— 10—12 órát dolgoztak a dohánygyári munkások. Főként nők, hiszen a jnunkásállo- mánynak — akárcsak most — 15—20 százaléka volt férfi munkaerő. A gyárat kétszer szerelték le. Először a megszálló szerb királyi csapatok 1919 áprilisában. A megszállók revansként vitték Belgrádba a gép; berendezéseket és készleteket, mivel korábban a monarchia csapatat a belgrádi dohánygyárat ,;belezték” hasonlóan ki és szállították ennék berendezését Ausztriába. A dohánygyári munkások mozgalmai jelentős szerepet játszottak a gyár rekonstrukciójában, hiszen a leszerelés után munkanélküliként utcára kerültek. 1923-ban indulhatott meg újra a termelés és 1944. isimét sötét korszakot zúdított a gyárra. Itt engedtessék meg egy kis visszakanyarodás az időben. Tolnát 1952. óta jegyzi dohánybeváltóként a dohányipar nagyjából még ma is feldolgozatlan története. Megyénk dohánytermelőinek sem volt tehát közömbös a Pécsi Dohánygyár léte, mint ahogyan ma sem az. Dohányiparunk ezen egységének jelene — még ha szidjuk is megannyiszor a termékeit — semmiben sem hasonlít a múlthoz. A gyár munkásai — 80 százalékuk nő — napi 7 órás műszakokban dolgoznak, s ami a legfontosabb, gépeken. Igaz a géppark korszerűsítése nem „adj uram, teremtőm, de mindjárt” iramban valósul meg, de a népgazdaság mind többet fordít a régi, többnyire saját konstrukciójú gépek cseréjére. Az a tény; hogy a füstszűrös cigarettaféleségek válnak mind keresettebbekké, szükségessé teszi a modern gépek beszerzését. de az egyéb nem filteres cigaretták piaca sem enged lazítást. Pécsett készül a Fecske, a Lottó, az ezüst Kossuth, Terv. Kossuth és Munkás szivarka. A filteresekből 2,5 milliárd évente, a többiből 2 milliárd. Büszkesége a gyárnak a csehszlovák és nyugatnémet filtergyártó gép, amelyen az egriek részére gyártanak itt kreppesített papírfiltert. Az alagsori előkészítőben, ahol a beérkezett dohány bálái a finomítás végett hozzá*- juik adott import dohánnyal keverve elindulnak a termékké válás bonyolult sutján vizes , hőkezelést kap_ az anyag. Egy műszak 5—6 mázsa finom dohányvágatot készít, ami a gáz-szárítókemencét is megjárva kerül a tárolókba, pihenni 6—8 órát még feldolgozás előtt. A szivarkaké- ’szítésre > alkalmassá tett dohány csőrendszeren jut egyik üzemrésztől ä másikba. Majd az általunk „töltőnek” hitt üzemrészbe; ahol a befűzött cigarettapapír-korong szalag- szerűen van a gépbe vezetve. A zárt rendszerben adagolt dohányból . egy préskorong formálja i a cigarettát; egy újabb korong végzi a dextri- nes ragasztást; késrendszer a cigaretta méretre - vágását. Nyolc filteres cigaretta ‘gyártására alkalmas gép és öt hagyományos : szivarikát gyártó gép dolgozik a „töltő” üzemrészben. A Fecske például a nyugatnémet gépekén' készül. Dicsérik, noha . kiváló versenytársai ennek a gépnek a csehszlovák és a keletnémet gépek js. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az elmúlt. száz év alatt a dohányfeldolgozó gépek alapelve nem változott, csak korszerűsödtek a gépek és ahogy itt mondják: — egyre többet tudnak. A csomagolás szintén gépesített. egy billentésre 2 ezer darab cigarettát csomagolnak a gépek. Elképzelni is rossz, mi lenne a fogyasztókkal, ha ez a munka még mindig kézi érővel történne, mint annak idején. Azt’ is ijesztő elképzelni, hogy a villamos vezérlésű előkészítő üzemrészben például a dohány nedvesítését ismét dézsák vizének párologtatásával végzik, mint régen, amikor a maximális évi összterméke — például 1943-ban — az egész dohányiparnak 2,9 milliárd cigaretta volt. Mint mondottuk, dohányiparunk évi termelése 23 milliárd, s választékbővítés címén is sokféle importból származó cigarettát fogyasztunk évente. Végül az ellátásról... mint vendéglátóink ezt mondották, a kereslet a füstszűrös cigarettáik javára növekszik. A fil- tergyártó gépek ha nem is oldják meg generálisan a problémát, arra mindenesetre kiválóan megfelelnek, hogy ellátási zavarok, nélkül juthassunk megkedvelt füstölni- valqinkhoz. A minőség javítása? Nem kis mértékben függvénye p megkezdett technika1 korszerűsítésnek, no és a hazai dohánytermesztésnek. LÁSZLÓ IBOLYA Közel negyven év... Pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között nyújtotta at Szabópái Antal a: megyei tanáé s elnöke a .Munka Érdemrend' bronz fokozatát dr. Fehér Mártonnak, a megyei kórház rendelőintézete felülvizsgáló főorvosának, aki mögött közel negyvenéves orvosi tevékenység . áll.. A bensőséges ünpépsé- gen megjelentek a kitüntetett és nyugdíjba vonuló főorvos munkatársai is. Dr. Fehér Márton 1932- ben vette kézbe az orvosi diplomát. csak Szekssárdon nemzedékek sora nőtt fel úgy, hegy Marci bácsi egyengette egészséges fejlődésük útját. Mint gyermekszakorvos rendkívüli lelkiismeretességről, hozzáértésről és fáradhatatlan szorgalmáról volt nevezetes. Ez a magyarázata annak, hogy mint a szívhez nagyon közel állót, igen sokan Marci bácsinak szólították és szólítják ma is. Szekszárdon 1944-től dol- . gozott, előbb az OTI vezető főorvosa volt, majd a me- ■ gyei kórház melléit mű ködő rendelőintézet vezetője. Halk és szerény egyéniségével, példás szorgalmával mind a pályatársak, munkatársak, mind ped.ig a betegek ro- konszenvét, megbecsülését kivívta és megőrizte hosszú orvosi tevékenysége során. Amikor a meleg szavak kíséretében átadott kormánykitüntetéshez gratulá- . lünk, azt kívánjuk, hegy a pihenést ígérő nyugdíjas évek gok örömet és boldogságot teremjenek még dr. Fehér Mártonnak — Marci bácsinak! Erkölcsösen, egészségesen A másfél, évtizedes miiltii önkéntes réhtfpri mozgalom ' - jó, xr.óhdhaCftánk letaposott úton halad. Feladatköre meghatározott,, s aki Td!ykcr"hall eredményeiről, azt hihetne, ebben a társadalmi tevékenységben már képtelenség 'óját produkálni. A valóság színesebb az elképzelésnél: lehet. Tanulmányozásra érdemes példáért nem kell messzire menni, csupán a bonyhádi járásba. Ennek a járásnak ifjúság védelmi önkéntes rendőri csoportvezetője Kovács László, a Perczel Mór Közgazdasági Technikum tanára. Személyére! csak annyit, líogy — mint jelentettük — a jubiláris ünnepségen kapta meg a Köz- biztonsági érem arany fokozatát. Mi a csoport sikereinek titka? Négy szó: nyitott szemmel járni, cselekedni. Persze, az is fontos, merre járni... A csoport egyéves munkája már hozzásegített ahhoz, hogy a nyilvános szórakozóhelyek dolgozói megtagadják a szeszes italt a fiatalkorúak tói. Az utóbbi hónapokban tehát az eióbb ritkáit látogatott helyek — cipőgyári kultúrotthon, járási művelődési központ — ellenőrzése . erőstöéott, — és a siker ezekben sem maradt el. Kovács László csoportjának valamennyi tagja jól tudja, hogy a szocialista erkölcs alapja a munkához való* viszony. * Ezért, a veszélyeztetett gyermekek felkutatásánál elsődlegesen az: vizsgálják, munkaszeretete, munka- kerölflk-e a szülők. A jáiá é tanács vb belesen döntött, amikor Bajor Lászlót, a művelődési orz- tály vezetőjét önkéntes rendőrnek delegálta. Sem ct, sem dr. Tcrdnd.y József orvost nem kellett Hosszasan rábeszélni, hc^y vállalja a megtisztelő társadalmi műn lét. Az önkéntes rendőr orvos nem csupán a közrendnek, közbiztonságnak dolgozik, hanem í— . hivatásának napi gyakorlásán is túl —! a közeg és iigynek. KOVÁCS LÁSZLÓ 1 / Ez á vezérlőaszíal az „esze" az előkészítő üzemrésznek. A gyárban kreppelt papírból filtert termelnek az egrieknek.
