Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-06 / 131. szám
' ifrityJ) £JÜA tv I ff * *'- • Dr. Soós Gábor: ***-*! .. A megyei egyesület az alapvető szervezeti egység Szekszárdon tartott ülést a MAE elnöksége A Magyar Agrártudományi Egyesület tegnap Szekszárdon, a Babits ■, Mihály művelődési központban, tartott kibővített elnökségi ülést, amelyen részt vett dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, az egyesület elnöke, György Károly, a MAE főtitkára, Balt Zoltán országgyűlés; képviselő, a bá- taszéki Búzakalász Tsz elnöke, Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese. Megszokottá vált Inár, hogy a Szek- gzárdna látogatók őszintén dicsérik a város legújabb középületét. mégis, jólesett hallani dr. Soós Gábor megnyitójában az elismerést: az agrár- tudományi egyesület elnöksége ülésének még a fővárosban is keresve találhattak volna impozánsatok) helyet. A MAE elnöksége ezúttal a vidéki szervezeteik munkáját értékelte, a múlt évben meg- tartott V. küldöttközgyűlés útmutatásai szerint, hogy a gazdasági élet különböző területén dolgozó mezőgazdasági szakemberek — az egyesület keretében — még nagyobb aktivitással dolgozzanak, a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott anyagi- műszaki bázist hatékonyabban alkalmazzák. A beszámoló megállapította, hogy a közgyűlés óta jelentősen növekedett a vidéki taglétszám, amely ma már túlhaladja a tízezret. A létszám- növekedés elsősorban a termelőszövetkezetekben dolgozó, fiatalabb korosztályhoz tartozó szakemberek belépése révén történt. Az agrártudományi egyesület, így az MTESZ, (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége), legnagyobb létszámú és legaktívabb egyesületévé fejlődött. A taglétszám növelése mellett a megyei szervezetek kérésére sok termelőszövetkezet, állami gazdaság és élelmi- szeripari üzem vállalt pártoló tagságot. 1 1 1 -'j A vidéki szervezetek aktivitását mutatja a rendezvények számának növekedése, amely 1969-ben megközelítette az 1300-at. Pest megyében 129, Fejérben 100, Tolna megyében 93 rendezvényt szervezett az agrártudományi egyesület. A rendezvényekben megvalósult a mezőgazdasági szakembereknek az az óhaja, hogy társadalmi úton képezzék magukat. Az agrártudományi egyesületek súlyát és tekintélyét növelte az is, hogy párt- és tanácsi szervek rendszeresen felkérték termelésfejlesztési tervek kidolgozására, illetve azok bírálatára. Az elnökség beszámolójának fontos megállapítása, hogy a vidéki szervezetek elősegítették az agrár- tudományok, a nagyüzemek termelési eredményeinek, a tudomány és technika nemzetközi vívmányainak hatékony elterjesztését, felhasználását, a gazdasági reform rendszerében kialakult élelmiszer-gazdasági feladatok megértését, a helyes szemlélet kialakítását, a szakmai továbbképzést és tág teret adtak különböző kezdeményezéseknek. Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese az agrártudományi egyesület Tolna megyei működését, szerepét ismertette. A MAE Tolna megyei szervezetének jelenleg hatszáznál több tagja van, ez a szám a megyében dolgozó mezőgazdasági szakembereknek mintegy 60 százalékát teszi ki. Köztük egyre nagyobb a fiatalok aránya.' Az egyesület' keretében működő hat szakosztály sok, önálló feladatot oldott meg. így tevékeny részese volt a megyében épülő, húsznál több állattenyésztő telep egységes technológiájának kialakításában, alkalmazásában. Ugyancsak az agráAudo- mányl .egyesület szakosztályaiból indultak el olyan kezdeményezések, mint az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek közös társulásainak megNapirenden: a háztáji a Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezetben A decsi termelőszövetkezet egyike azoknak a ma még kevés számú közös gazdaságoknak, amelyekben a háztáji árutermeléssel mindenre kiterjedő gondossággal, átfogó módon foglalkoznak. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a tehéntartásra dolgozták ki az ösztönzőket, hanem a tojástermelésre, a kocatartásra és a sertéshizlalásra is. A lehetőségek, az adottságok maximális kihasználását tervezik. Az idei évtől folyamatosan, Decs községben is a megvalósulás stádiumába került az MSZMP IX. kongresszusa határozatának az a része, amely kimondja: „A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására”. Tavaly a decsi háztáji gazdaságok 245 szarvasmarhával, 1454 sertéssel, 305 juhhal, 8700 baromfival rendelkeztek. A jószágtartás nem okozott különösebb gondot, minthogy a takarmányt már 1969-ben is a termelőszövetkezét biztosította, a szükségleteknek megfelelően és abból a meggondolásból, hogy a háztáji csakugyan a közös birtok elválaszthatatlan része. A szarvasmarha- és juhállomány legeltetéséről szintén a termelőszövetkezet gondoskodik, csekély térítés ellenében. Nem csoda, hogy a községben megnőtt az érdeklődése és növekedett a gazdák munkakedve a háztáji árutermelés fokozására, az adottságok még jobb kihasználására. Az idén eredményesen folyik a kocakihelyezési akció. Eddig 200 koca került a háztáji gazdaságokba. Ezek szaporulatát majd bérhizlalásra adja ki a termelőszövetkezet. Amelyik gazdaságban 20-nál több süldőt vállalnak el bérhizlalásra, ott a tsz önetetőt szerel fel és az épületek javítását, karbantartását a saját brigádjával végezteti el. Ebben az évben is a szükségletnek megfelelően biztosítják a szemes és a szálas takarmányt. ötvén négyszögöl lucemaföldet mértek ki, összesen 540 parcellát az állattartóknak. Háromszáz kataszteri holdon a szénagyűjtést olymódon végeztették el, hogy a tagoknak tíz vagon széna jutott. A hízó állatok és az állati termékek értékesítését a közös gazdaság bonyolítja. Az érdekeltség növelésének minden lehetséges formáját alkalmazzák. Ide tartozik az is, hogy ismertetik az állat- tenyésztés fejlesztését célzó, háztáji gazdaságokra vonatkozó rendelkezéseket. Tájékoztatják a tagokat a központi intézkedésekről. A decsi közös gazdaság vezetői példát mutatnak abban, hogy miként növelhető eredményesen a háztáji árutermelés. alakítása. (A hőgyészi juh- enyésztő társulás, illetve az agrokémiai társulás). Ugyancsak az agrártudományi egyesület működik közre a báta- széki tsz, és a Szekszárdi ÁG komplexbrigád-szervezeti tapasztalatainak elterjesztésében. (Erről kiadvány is jelenik meg). Mint Horváth József elmondotta, már az idén is az agráregyesület 41 rendezvényt tartott, amelynek három és fél ezet részvevője volt. Az egyesület megyei vezetése nevében javaslatokat is tett a többi megyei szervezettel való szorosabb együttműködésre, kiadványok cseréjére és szervezeti, szervezési tapasztalatok átadására. A Fejér, a Veszprém, a Győr, a Borsod, a Baranya, a Szolnok, a Pest megyei szervezeteket képviselő tisztségviselők hasonlóképpen számos javaslatot tettek, hogyan lehetne és kellene tovább javítani a vidéki szervezetek munkáját. Szabolcs István, a talajtani társaság elnöke, és dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Szolgálat igazgatója a nemzetközi kapcsolatok szükségességéről beszélt, és arról, hogy a vidéki és a budapesti szervezetek, illetve a kétoldalú nemzetközi együttműködés révén hogyan lehetne jobban hasznosítani a külföldi tapasztalatokat. Dr. Soós Gábor összefoglalója ismételten utalt a MAE vidéki szervezeteiben történt előrehaladásra. Mint mondotta: a szervezetek által rendezett tudományos viták, rendezvények „fémjelzettek”. Utalt arra is, hogy a rendezvények száma, látogatottsága nem egyedüli értékmérője a vidéki szervezetek munkájának — a lényeges: a tartalmi fejlődés. A tapasztalatcserékről elmondotta: minden eszközzel támogatják a külföldi utazásokat, de nem szabad lebecsülni a belföldi tapasztalatcserék jelentőségét, hasznát, hiszen az ország mezőgazdaságában is található sok, nemzetközi jelentőségű kezdeményezés, szervezési, technológiai megoldás. Dr. Soós Gábor elmondotta egyebek között a szervezettségről, hogy a megyei egyesületeket tekintik alapvető szervezeti egységnek. Hogy hány szakosztály működjön, azt a gyakorlati igény döntse el. A délelőtti tanácskozás után a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöksége a Szekszárdi Állami Gazdaságban vett részt ebéden, utána megtekintette a várdombi sertéstelepet és végül az őcsényi termelőszövetkezet szőlőhegyi, nagyüzemi szőlőtelepítését, illetve a telepítést előkészítő, nagyszabású tereprendezést. Ezekről Horváth József, a termelőszövetkezet főkertésze tájékoztatta az elnökség tagjait. BI. Tsz-asszonyok tanácskozása Tamásiban Tamásiban tanácskozott pénteken délelőtt a Kapos—Kop- pán.v-völgye Tsz-ei Területi Szövetségének „asszonyparlamentje”. A tsz-szövetség 38 termelőszövetkezetét képviselő nőküldöttek, valamint tsz- elnökök és párttitkárok, mintegy százötven résztvevő jelenlétében Fehér Lajosné, a TOT országos titkárságának tagja, a SZÖVOSZ nőbizottságának elnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást, a nők érdekképviseleti szervezete új formájának, a nőbizottságoknak a jogairól és feladatairól. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. JEGYZET A törzsgárda nagyobb megbecsülése ■ A közelmúltban, amikor megyénkben számos vál- J lalatnak, intézménynek átadták a „kiváló vállalat” címet, az elismerő oklevelet, az ünnepi beszámolókban rendre elhangzott: az eredményekben nagy szerep jutott a törzsgárdának... Tehát mindazoknak, akik öt-tíz év, vagy még hosszabb idő óta dolgoznak legjobb képességeik szerint az adott üzemben, vállalatnál. A törzsgárda fogalma már nem újkeletű. Kialakulása hosszú évekre nyúlik vissza, és lényegében az adott munkahelyhez való ragaszkodást, a ragaszkodás erkölcsi elismerését foglalja magában. Nincs gazdasági vezető, aki ne értékelné kellően a törzsgárdához tartozókat, azokat, akik az adott* munkahelyen kitartottak jóban-rosszban, akiket nem csábított el a más hely által nyújtott kedvezőbb munkafeltétel, a valamivel, vagy még jóval nagyobb kereset sem. És ilyen munkás, alkalmazott nagyon sok van. Jóval több, mint a vándormadár.. . Jogilag és erkölcsileg is indokolt tehát, hogy ezek az emberek nagyobb megbecsülést élvezzenek. Nem túlzás azt állítani, hogy sokszor rajtuk áll, vagy bukik az adott üzem munkájának eredményessége. Nagyon egyszerű a bizonyítás; a tíztizenöt éve helyben dolgozó munkásnak nagyobb a tapasztalata az adott gyártási folyamatban, mint a hasonlóan jó képességű, de sokkal rövidébb idő óta ott dolgozóé, és jobban ismeri az adott munkahely termelésének egészét is. A SZOT Elnöksége legutóbb 1961-ben adott ki irányelveket a törzsgárdák fokozottabb megbecsüléséről. Azóta nagyon sok változás történt — csak a Munka Törvénykönyvében, a kollektív szerződésekben, az anyagi ösztönzőkben bekövetkezett változásra utalunk —, amelyek szükségessé tették az irányelvek módosítását is. A SZOT illetékesei elkészítették az irányelvek tervezetét, hogy azokat a szakszervezetek megvitassák. A vélemények, javaslatok figyelembevételével az átdolgozott tervezet az év második felében a SZOT Elnöksége elé kerül jóváhagyásra. A tervezet szerint a törzsgárdák megalakítása mindenütt helyeselhető, tehát vállalatoknál, hivatalokban, intézetekben, intézményekben; mindenütt, ahol szakszervezeti tanács. vagy szakszervezeti bizottság működik. Ebből értetődően a törzsgárdák szervezetileg, felügyeleti és irányítási szempontból a szak- szervezeti bizottsághoz tartoznak. Az irányelv helyesnek tartja, ha a törzsgárda tagsága szűkebb körű — három-öt tagú — vezetőséget választ ügyviteli, nyilvántartási feladatok ellátására, és amely a tagságot is képviseli a gazdasági vezetésnél. Nem kell megkövetelni a törzsgárdatágtól a szakszervezeti tagságot, viszont a szakszervezetnek joga és lehetősége van arra. hogy előnyben részesítse a szervezett dolgozókat. Az erkölcsi és az anyagi megbecsülést fejezi ki az ötévi, megszakítás nélküli munkaviszony esetén d bronz, tíz én után az ezüst, tizenöt év után az arány törzsgárda jelvény adományozása, a nagyobb év végi nyereségrészesedés, a hűségjutalom. Más esetekben csak akkor szabad anyagi előnyökhöz juttatni a törzs- gárdatagokat, ha a feltételek azonosak; mint a bel- és külföldi üdültetés, az évközi béremelés, az állami kitüntetés, a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezése, a lakásépítés segítése, a tanulmányi szerződések, az előmeneteli lehetőségek. A tervezet helyesli, hogy a törzsgárdatagok fel- vételéről szavazással döntsenek. Afcj ö munkafegyelmet megszegi, fegyelmi vétséget követ el, a törzsgárdából ki kell zárni. Ha viszont további munkájával helyrehozza hibáját, ismét fel lehet venni, és beszámítani korábbi törzsgárdaéveit is. Az irányelvek minden bizonnyal nagy visszhangra találnak majd, és nagyon sok vélemény egészíti ki a SZOT tervezetét, hogy valóban megkapják az őket megillető társadalmi elismerést mindazok, akik hosszú évek óta dolgoznak egyugyanazon munkahelyen. Közéletünk Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirend előadója Egyed István, terv- csoportvezető volt. Előterjesztésében a legutóbbi tanácsi választások jglölő gyűlésein elhangzott javaslatok végrehajtásának eredményeiről és a további feladatokról számolt be a vb. tagjainak. Ezután Kiss Antal, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető a tsz- ek melléküzemági tevékenységének tapasztálatairól számolt be. Előterjesztésében kitért a melléküzemági tevékenységnek a helyi ellátásban betöltött szerepére és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások helyzetének alakulására. Ezután különböző bejelentések tárgyában hozott még határozatokat a végrehajtó bizottság. * Tegnap délelőtt tartotta ülését a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen a napirend szerint — a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának ismertetése után —, az építési és közlekedési csoport számolt be irányító munkájáról. Ezután értékelik az adóbevételi tervek idei teljesítését, majd a végrehajtó bizottság a németkéri Haladás Termelőszövetkezet alapszabály-módosítási kérelmét tárgyalja. A kérelem a háztáji gazdaságokban tartható állatok legmagasabb létszámának megállapításával kapcsolatos, anélkül, hogy azok ellátása a tagok közös gazdaságbeli munkájának folyamatosságát zavarná. v
