Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-05 / 130. szám
A mimkásifjúság helyzete és jövője társadalmunkban Napjainkban SS1 kS: stég a munkásifjúság helyzete és jövője a társadalomban. Elhangzanak olyan kérdések is, hogy egyáltalán érdemes-e munkásnak lenni, hiszen a technikai forradalom következtében a termelésben a fő hangsúly a bonyolult gépekre tevődik át? Egyesek ebből azt a végkövetkeztetést vonják le, hogy egyre kisebb lesz a munkásosztály jelentősége a társadalomban. Igaz az, hogy a technikai forradalom következtében a gyárakban, az építkezéseken stfb. egyre nagyobb szerephez jutnak a gépek, s ezen keresztül a műszaki értelmiség, a mérnökök és technikusok, akik megszerkesztik és irányít. ,ják a bonyolult gépeket. Ez azonban mát sem változtat azon a tényen, hogy a terme« lőerők legfontosabb eleme maga a munkás, aki működésbe hozza és irányítja a termelőeszközöket. Itt legfeljebb arról lehet szó (és ez a valóságban így is van) hogy a technika mai fejlettségi foka képzettebb munkást követel. Ha a technikai színvonal a mai viszonyokat alapul véve azt követeli majd, hogy a munkások technikusi, végzettséggel rendelkezzenek, úgy azt a képesítést is megszerzik, de ugyanakkor továbbra is megmaradnak munkásoknak, csak magasabb tudással rendelkeznek. A munkásosztály országokban tulajdonosává vált a termelőeszközöknek. A .szocialista forradalom azt eredményezte, hogy a munkásosztály többé már nem kizsákmányolt. proletár, A gyárakban, a megtermelt érték- többletet nem a tőkés vágja zsebre, hanem a különböző elosztások és újraelosztások útján az egész dolgozó nép jólétét szolgálja. Marx és Engels a „Kommunista Párt Kiáltványában” a proletárforradalom feladatait így fogalmazták meg: „... A munkásforradalom első lépése az, hogy a proletariátust uralkodó osztállyá emeli. A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziát fokról fokra megfossza összes tőkéitől, hogy minden termelőeszközt az állam kezébe, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében összpontosítson és a termelőerők tömegét a lehető leggyorsabban szaporítsa. Hogyha a proletariátus . .. uralkodó osztállyá emelkedik és mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakosan megszünteti, akkor a termelési viszonyokkal együtt meszünteti az osztályellentét létfeltételeit általában az osztályokét és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is.” A kommunizmus felépítése, az osztály nélküli társadalom megteremtése nem megy máról holnapra. A győztes proletárforradalom után a munkásosztálynak biztosítani kell a termelőerők gyors ütemű fejlődését, mert a kommunista társadalom a bőség társadalma. Ezt fejezi ki a „mindenki szükséglete szerint” elosztás élve is. A termelőerők lesztéséért, a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcot csakis a munkásosztály vezetheti. Egyedül a munkás- osztálynak van olyan pártja, amely fel van vértezve a harchoz szükséges elmélettel. A marxizmus-leninizmus az a forradalmi elmélet, a melynek birtokában a párt képes a jövőbe vezető utat kidolgozni. A munkásosztálynak van egy rétege, amely az osztályon belül js különleges helyet foglal el, ezék az ifjúmunkások. Az ifjúmunkások a jövő várományosai, pillérei. Rájuk vár aza feladat, hogy az idősebb generációtól átvegyék majd a stafétabotot), a vezetést, az irányítást. Ezért olyan nagy jelentőségű a KISZ központi bizottságának „a munkásifjúság helyzetéről” szóló határozata, amely kimondja: „A munkásosztály nemcsak társadalmi szerepét, hanem létszámát, a munkamegosztásban elfoglalt helyét tekintve is a társadalom legnagyobb osztálya lett. E változások következtében a munkásifjúság létszáma mintegy 28 százalékkal nőtt, eléri a 480 ezret.” Az elmúlt másfél évtized alatt a munkásosztály utánpótlásának legfőbb forrásává fokozatosan a fiatal nemzedék vált. Az ifjúmunkás-réteget, a tulajdonviszonyok alapján kialakult alapvető vonások sora kapcsolja a munkásosztály egészéhez. Azonos helyet foglal el a munkamegosztás rendszerében. A munkásifjúság is a társadalom elsőrendű fontosságú termelőterületein dolgozik, kapcsolatai és érdekei azonosak s megegyeznek az idősebb munkásnemzedéké- vel. Munkásifjúságunk előtt új lehetőségeket és távlatot nyit a tudományos és műszaki fejlődés gyors üteme és forradalmi tempója. Olyan társadalomban élünk, amelyben az alkotó munka az előbbre- jutás egyetlen és biztos forrása. Ezen belyl is az ipari szakmunka, a gazdasági és társadalmi élet általános fejlődéséne.. legfontosabb tényezője. A hazánkban egyre erőteljesebben kibontakozó tudományos technikai fejlődés döntő és központi alapja a kvalifikált szakmunkás. A szocialista b“Sben a munkásosztályé a vezető szerep, természetes dolog, hogy a vezető beosztásokra, funkciókra az elkövetkezendő években, évtizedekben is a munkásosztály soraiból válogatják ki az arra legjobban r'á-horinrwa.-t-.f «rrjiHfifp'Vp-fl perspektívája, jövője társadalmunkban a m un kás ifjúságnak, s ezért a jövőért éremes harcolni, dolgozni. Egy kis könyvtörténet Minél finomabb és ritkább papírból készül egy könyv, annál drágább és így a merített, tartós papírokból már inkább csak kis példányszámban megjelent, bibliofil kiadványok készülnek. A nyomás általában fehér papíron fekete festékkel történik. Az okot abban kereshetjük, hogy a sík felületen a betűk felfogható- sága éles megkülönböztetést kíván, s ennek legjobban a fehér és a fekete felel meg. A színes papírra nyomott könyvek közül is kiemelkedik a francia Louis Antoine Caraccioli 1760 körül kadott könyve, amely vörös, kék, narancs és lila színű papíron jelent meg; a kiválasztott színek a négy évszak hangulatát voltak hivatva visz- szaadni — nem nagy meggyőző erővel! * Az udvari kamarilla II. Vilmos, német császárt teljesen elzárta a közvéleménytől, s a számára egy példányban készült újságba csak olyan hírek kerülhettek be, amelyek kedvezőek voltak a császár számára. Ezt az újságot — arany betűkkel és festékkel nyomták. Színes papírra nyomatott könyvekkel napjainkban is találkozhatunk. Jeaa Bayros franeía költő verseskönyvét például fekete csomagolópapíron fehér festékkel nyomták — mindössze huszonöt példánybán. E fordított színellentét egyébként napjaink ■ magyar kiállítási katalógusainak némelyikben is visszatér, * Régóta kísérleteztek vízálló újság előállításával, bár sok értelme nem volt, mert az emberek vízben általában nem szoktak olvasni. A vízálló újságok sorát Aurelien Schell „La Naiade”-ja nyitotta meg, amelyet kaucsukra nyomtak. A másik vízálló újság is Párizsban született. A húszas évek végén a Champs Elysée közelében föld alatti fürdőt építettek. A Lidónak nevezett fürdő rövid ideig vízálló újságot is megjelentetett látogatói részére, amelyet igen vékony acéllemezekre nyomtak. Mindkét újság példányai ma már keresett ritkaságok. * A papír mellett nyomtattak könyvet selyemre és gyapjúszövetre is. Az előbbiek közül legérdekesebb a múlt század végén Bécsben, francia nyelven kiadott díszaifcum., Európa uralkodóira A gyapjúszövetre nyomott első sajtótermék 1831-ben az angol papírvám emelésének köszönhette a megszületését. A Political Diary című lap olcsóbbnak vélte, ha gyapjúszöveten jelenik meg. * A nyughatatlan emberi elme „ehető sajtótermékek” előállításával is megpróbálkozott. így a francia Regal Quotidien-t tiszta- lapokra nyomták, amelyet meg is lehetett enni. A francia ínyencek azonban az osztrigát mégiscsak többre becsülték az ehető újságnál, s így rövid időn belül megbukott. *' Különlegességekkel a könyvkötészetben is találkozhatunk. A középkor amúgy is drága kódexeit néha drágaköves, ötvös művű kötésekkel látták el. Ezek ritka példányait darabonként tartják számon a könykötés 'tudós búvárai. E ritkaságok közé tartozik a grázi egyetemi könyvtár 1481-ből származó, ötvösművű, drágakövekkel sűrűn kirakott bibliája, amelyet 1904- ben egy kötéstörténeti kiállításon nautatt-aic be a közönségnek. Keresettek a Tolna megyei szakmunkások Két évvel ezelőtt kezdték meg a földmunkát a bere- mendi határban, hogy felépítsék a beremendi cementművet. A két és fél milliárd forintos beruházással épülő ce- mentmű építésén szinte az ország valamennyi jelentősebb építővállalata dolgozik. Fenti képünk a központi irodaház és étterem hidegburkoló-munkáit végző, egyik Tolna megyei brigádot mutatja be. Az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat Délity János brigádja közel félmillió forintos munkával járult hozzá az építkezéshez. Még be sem fejezte a brigád a beremendi munkát, máris megvan a további „külföldi” munkája. Legújabb munkahelyük Mohácsra szólítja őket, ahol mint a fenti képünk mutatja, Nagy Imre németkéri munkás a BCM-nél végzetthez hasonló csempeburkoláson dolgozik majd. Foto: Beidek András A Röpülj páva után Annyiszor elhangzott, mégsem vált közhellyé: nem volt még a televíziónak soha olyan sikeres sorozata, mint a felszabadulási népdalverseny, a Röpülj páva. Bizonyságot tett arról, hogy él a népdal iránti szeretet, leginkább éppen az ifjúságban. Nyomában szinte divattá vált az együttes éneklés, amellett hogy felébresztette a megyék egészséges lokálpatriotizmusát; dalosokat tett népszerűvé és dalokat, amelyeket minél gyakrabban szeretnénk énekelrii. „Semmiképp sem volna jó, ha puszta várakozásban telnék időnk a Röpülj páva következő megrendezéséig. A tanulságokat levonni, a tapasztalatokat hasznosítani sürgős kötelességünk!’’ — írta legutóbb az Elet és Irodalomban Kónya Lajos Kossuth-díjas költőnk. — Nos. a Zeneműkiadó már akkor megkezdte a népdalverseny legjava anyagának sajtó alá rendezését, mikor a vetélkedő még javában folyt. A verseny két. rendezője, Béres János és Lengyelfi Miklós összeállításában) azóta napvilágot látott a Rö- pül j páva sorozat másodili füzete is, amely a 6—11. elő- döntők keresztmetszetét adja, Pest, Fejér, Veszprém, Baranya, Tolna, Somogy, Zala, Vas, Győr—Sopron megyék és Budapest versenyzőinek, Ferencz Éva, Halmos Béla,, a. tápiószecsői Gál Károlijné, Baráth Józsefné, a botfai László Imrévé, a sárvári Kovács Józsefné, a csornai. Krasznai Tamás, a bazsiak, decsiek, karádiak és a többiek legszebb dalait gyűjti csokorba ez a füzet. Olyanokat, mint például a Megy a takács az utcában, vagyfi A csornai Koronára süt a nap, amelyet milliók ismertek meg és tudnak úgy, ahogy, de itt most teljes szöveggel, hiteles formában a legkönyebben énekelhető hangnemben leírva találhatunk meg. Pedagógusoknak, népművelőknek és a népdal minden ■ kedvelőjének nyilván éppoly, hasznos segítséget jelent ez a sorozat, mint mindazoknak, akik a helyi hagyományok ápolásán munkálkodnak,
