Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK1 •ÚJSÁG ff A MAGYAR SZOCIAUSTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1910. június 28. Koreai szolidaritási nagygyűlés F add-Domboriban „Nem hagyjuk abba a harcot44 XX. évfolyam, 150. szám Június 25-én volt 20 eszten­deje, hogy az Amerikai Egye­sült Államok agresszív hábo­rút kezdett a fiatal szocialis­ta ország, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ellen, hogy megdöntse annak haladó társadalmi rendszerét. Szintén ez év június 27-én volt 17. esztendeje, hogy Panmind- zsonban aláírták a fegyver­szüneti megállapodást, mellyel lényegében az amerikaiak be­ismerték vereségüket. E ket­tős évforduló jegyében, teg­nap délelőtt koreai szolidari­tási nagygyűlést rendezett a Haza lias Népfront Tolna me­gyei Bizottsága és a KISZ me­gyei bizottsága Domboriban, az ifjúságvezető-képzó tábor­ban. Csaj bók Kálmán, a Haza­fias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára tegnap reggel 8 órakor Dunaszent- györgynél fogadta Mátyás Lászlót, a Hazafias Népfront Oiszágos Tanácsának titkárát, Kim Dok Szong-ot. a KNDK budapesti nagykövetségének tanácsosát, An Min Szu-t, a nagykövetség titkárát és Kim Szé Szong-ot, a nagykövetség munkatársát. A delegáció ez­után Domboriha ment, ahol száz Tolna megyei és 40 Bács- Kiskun megyei úttörőcsapat- vezető várta. Az ünnepi nagygyűlés el­nökségében a vendégeken kí­vül helyet foglalt Horváth Jó­zsef. az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának titkára is. Varjas Jánosnak, a KISZ Tol­na megyei Bizottsága titkárá­nak, a tábor vezetőjének üd­vözlő szavai után, Mátyás László mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi megemlékezés el­ső részében felidézte és mél­tatta a koreai nép húsz évvel ezelőtt elkezdődött és három évig tartott győzedelmes hon­védő háborúját az amerikai imperialista agresszorok ellen. Majd így folytatta: — Tudnunk kell azt, hogy Korea helyzete még ma sem megoldott, s minden erőnkkel támogat­ni kell c hős nép jogos követeléseinek megvalósí­tását. Ezután a szónok fölelevenítet­te személyes élményeit, ugyan­is a közelmúltban járt Koreá­ban. Elmondta és számokkal támasztotta alá, milyen gyors ütemű a sanyargatott helyzet­ben élő nép fejlődése ipari, mezőgazdasági és kulturális téren egyaránt. — Mégis, ha arra kellene válaszolnom, hogy mi gyako­rolta delegációnkra a legna­gyobb hatást, gondolkodás nélkül válaszolnám: az az egészséges, vidám felnövő nemzedék, amellyel utunk so­rán gyakran találkoztunk. Phenjanban és a nagyobb va­rosokban valóságos palotákat építenek a fiataloknak, de a legeldugottabb kis falvakban is jól felszerelt bölcsődékben, óvodákban, iskolákban nevelik a társadalom jövő reménysé­geit. Befejezésül hangsúlyozta, az egész világ haladó népének, köztük hazánk dolgozó népé­nek követelését: ki kell vonni az amerikai csapatokat Dél-Koreából, s Korea egyesítésének ügyét magának a koreai népnek kell megoldania. Kim Dók Szong felszólalá­sában méltatta a magyar és a koreai nép testvéri barátsá­gát, elismeréssel szólt hazánk gazdasági és kulturális fejlő­déséről és hangsúlyozta, hogy Lugossy Jenő művel ődé<s- űgyi miniszterhelyettes veze­tésével szombaton delegáció utazott Geníbe, az UNESCO összehasonlító pedagógiával foglalkozó szervének (BIE) július 1—9 között soron kö­vetkező 32. nemzetközi neve­lési konferenciájára. A kül­döttség tagjai: dr. Bencéüy József főosztályvezető, áz Or­szágos Oktatási Tanács titká­ra és dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója. Lugossy Jenő az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: — A konferenciát a nem­zetközi nevelésügyi iroda (BIE) hívta össze. Az UNESCO valamennyi tagállamát átfo­gó konferencia — a nemzet­közi nevelésügyi év törekvé­seit is szolgálva — jelentős, átfogó témát állított munkája középpontjába. Világszerte Magyarországon szerzett ta­pasztalataikat hasznosítják Ko­reában is. Beszélt a koreai nép elszánt­ságáról, s hangsúlyozta: — Kemény harcot vívunk, s valljuk, hogy inkább állva harcolunk, mint ülve megha­lunk! A harcot nem hagyjuk abba! — hangoztatta. A lelkes hangulatú gyűlés után a vendégek elbeszélget­tek a fiatalokkal. Mátyás László időszerű külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót az ifjú vezetőknek, majd közö­sen megszemlélték a fejlődő gondot jelentenek az iskolai lemorzsolódások. Ennek okait elemzi a konferencia, és ajánlást dolgoz ki a tagálla­mok részére a tanulok buká­sának, iskolából való kima­radásának csökkentésére. Meg­vitatja a tagállamok írásban előzetesen beküldött jelenté­seit is, különös tekintettel az Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke Zsamszrangij Szambynak, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnöksége elnöké­nek meghívására szombaton délután hivatalos, baráti láto­gatásra a Mongol Népköztár­saságba utazott. Az Elnöki Ta­nács elnökével együtt felesége is elutazott Mongóliába. dombon üdülőtelepet. Ezután a megye vezetőinek társaságá­ban a faddi Lenin Tsz-be lá­togattak. Ott Hornok István, a tsz elnöke egyebek közt be­mutatta a szövetkezet baromfi- keltető állomását és a holt Duma menti kacsatenyésztést. Délután megnézték Szek- szárd nevezetességeit, hosszabb időt töltöttek a Babits Mihály megyei művelődési központ­ban. A vendégek, Tolna me­gyei látogatásuk utolsó prog­ramjaként felkeresték az őcsényi Kossuth Tsz-t. H. M. iskolarendszerek fejlesztésére, a tantervi, módszertani újítá­sokra, a nevelőképzésre, to­vábbképzésre és a pedagógiai kutatásokra. Egy-egy ülést az erkölcsi nevelés témájának, illetve Comenius halála 300. évfordulójának megünneplésé­re fognak szentelni. (MTI). Losonczi' Pál kíséretében el­utazott dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter és Gye- nesi András külügyminiszter­helyettes. Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság ulán- bátori nagykövete, a mongol fővárosban csatlakozik az el­nök kíséretéhez. (MTI) Jó év Napirendjét nézve, hátrafelé telein tett ezúttal az országgyű­lés — a múlt évi állami költ­ségvetés végrehajtását vitatta meg, — valójában a jelen és a közeljövő tennivalóit tár­gyalta meg, felelősséggel, de bizakodóan. Voltaképpen csak az elmúlt hetekben oly sok gondot és kárt okozott Tisza- völgyi árvíz nyomasztotta a képviselők hangulatát. bár ezen is joggal kerekedett fe­lül a tudat, hogy megtettünk és megteszünk mindent, ami megtehető és ha nem lettünk volna ilyen erőfeszítésekre képesek, a kár, a baj sokszo­rosan nagyobb lehetett volna. Itt jegyezzük meg. hogy az országgyűlés ezzel korántsem tekintette megoldottnak a ká­rosultak megsegítését, az érin­tett községek újjáépítésének gondját. Dégen Imre állam­titkár beszámolóját megkü­lönböztetett figyelemmel hall­gatták. Többen is kitértek a segítés további, konkrét fel­adataira. javaslatokat terjesz­tettek elő, s a pénzügyminisz­ter jelentős teret szentelt be­számolójában e problémának, válaszában pedig mérlegelt minden javaslatot, magáévá téve mindazt, ami megvalósít­ható és hasznos lehet. Egyébként a természeti ka­tasztrófa lényegében sikeres leküzdése és az elmúlt idő­szak gazdasági tevékenysége és számos sikere nagyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna képes az or­szág. a társadalom ilyen mér­tékben ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem sike­rült volna az ismert mének­ben megszilárdítani a magyar népgazdaságot, mint ahogy to­vábbi teendőinkben is erre a bázisra támaszkodhatunk. Ezt a biztos fundamentumot jelentékenyen megerősítette az elmúlt esztendő, amely a leg­jobb, a legeredményesebb volt az utóbbi évek közül. Világo­san tükrözte ezt a pénzügy- miniszter alapjában tartózko­dó hangú beszámolója, min­denekelőtt az, amit a külke­reskedelmi kapcsolatainkban, s ezek nyomán nemzetközi fi­zetési mérlegünkben végbe­ment kedvező változásról, a vállalati jövedelmek biztató alakulásáról és a lakosság pénzibevételeinek számottevő növekedéséről elmondott. Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasz­talható nehézségeket, nyíltan keresték leküzdésük legjobb útját-módját. Főleg a beru­házási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, épí­tőipari gondok kaptak eiős hangsúlyt a vitában. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke — akinek a .széles körű vizsgálatok rendkívül ta­nulságos anyaga áll rei.ítélke­zésre — példák felsorolásával, figyelmeztetett egyrészt egyes vállalatok megengedhetetlen, erkölcstelen manipulációira, másrészt javaslatot is tett az ' 'nitkezesek meggyorsítására. Más képviselők is értékes megjegyzésekkel igyekeztek ■‘gítséget adni e nagy, orszá­gos probléma megoldásához, ám a pénzügyminiszter óvta az országgyűlést a túlzott de­rűlátástól, mondván: jó néhány év kell ahhoz, hogy ezen a té­ren — a beruházások reális keretek között tartásával és az építő- és építőanyag-ipar lerdülefces fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk teremteni. Ezúttal csupán egy eszten­dőről volt szó, az egészében jól zárult tavalyi esztendőről. Es persze, kimondva s kimon­datlanul, leginkább arról, ho­gyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetkezők. Nemzetközi közoktatási konferencia kezdődik Genfben Elutazott a magyar küldöttség Losonczi Pál Mongóliába utazott MINTHA FÜLŰ RENGÉS StJTOTTA VOLNA A KÖM1ÉCET (Képeg riport az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents