Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
A 15. tanévzáró a zeneiskolában A nagydorogi nabob esete Blúzzal, köpenyruhával kedveskedett a nagydorogi cigánytelepen. feleségének Csonka András. Az asszony megörült a tetszetős holminak, s csak akkor komorodott el. amikor megtudta, hogy férjének lett volna miből gondolnia három gyermekükre is. Csonka András, — így tudja az asszony —, egyetlen éjszaka 2400 forintot nyert a ferbli nevű, hazárdjátékon. A többi pénzt — állítólag — a zenés cukrászdában hagyta a szerencsés nyerő. Ha minden szám stimmel, két másik partnernek — Kolompár Jánosnak és Lakatos Istvánnak — 8600 forintot hozott az átkiíírtyázott éjszaka. Roskadt ház, törött ablak Tán a századforduló tízezerholdas nábobjai közül szállt ki egvikük a családi kriptából, ho°y Nagydorogon dorbézoljon? Bizony, semEsz- terházy-, sem Dunszerszky- ivadék nem volt, aki százast százas után csapott a borfoltos asztalra. A vesztő roskadt — Ennyi jutott a családnak a nagy nyereségből, — mutatja Csonka Andrásné. tetejű törött ablakú házban lakik az említett telepen. s ha olykor rá is szánja magát, hogy valamelyik mezőgazdasági üzemben dolgozzék, nem hátizsákkal hordja haza a pénzt. — Amikor elhagyott azért a mátészalkai személyért, csak a családi pótlékot küldte haza, — mondja a balszerencsés kártyás felesége. — Itt. maradtam az öt gyerekkel. Csak később hallottam a nagy ' kártyázásról; amikor történt, betegen fetrengtem az orvosnál — Betegen fetrengtem, amíg a férjein dorbézolt, — emlékezik keserűen Lázár Gyulá- né. — Beszélhetnénk az urával is? — kérdjük Lázár Gyulá- nét. — Felőlem beszélhetnek, ha a rendőrök megengedik. Mert az úgy van. hogy a Csirit bevitték Paksra. . . í Jól eldugta a kulcsot Csirinek — azaz Lázár Gyulának — Paksra szállíttatása előtt más is történt a faluban. Először az, hogy amikor B. István hazatért, bezúzva találta háza ablakát, s mivel a fehérnemű között nem bukkant 11 Ö00 forintjára, a rendőrségre sietett. Nem sokkal később széles valló férfi jelent meg a portán, nézegette a behatolás helyét, gipszetöntött a lábnyomokba, — nem .volt nehéz kitalálni róla, hogy nyomozó. — Hamar elfogták a rendőrök a betörőt, de visszakapom-e valaha is a "énzem? — töpreng B. István. — Az a semmirevaló, aki a pénzt elvitte, hiába kereste a lakáskulcsot, — emlékezik B. István —jó rejtekhelye van annak. Nem teszem, mint sok más, a szögre, a villanyórára. Kulcsot nem lelt a tolvaj ezért törte be az ablakot. — Minden megtakarított pénze elveszett? — Még csak az kellene!... A többit névre szóló takarék- betétkönyvben őrzöm, azt nem vitte el a betörő. — Látjuk, serényen kapál itt a szőlőben; dolgozik azért, amije van. Mennyit kell fáradnia annyiért, amennyit elveszített? — Hatvanhat éves vagyok, nem úgy mozgok már, mint negyven esztendeje... A terméstől is függ.. . Hát, egyévi- másfélévi munkám eredménye odavan/ Ahogy a faluban beszélik, a betörő lakat -alatt, de naeglesz-e a ^plénzewe?. . . Azt megfogadtam, hogy többé 500—600 forintnál többet egy fillérrel sem tartok készpénzben odahaza. Bár más se tartana! A betörőket elfogja a rendőr, elítéli a bíró, de ki — és főleg hogyan — hajtsa be a bűnözőn az ebül gyűlt, ebül veszett ezreseket?!. .. — b. z. — (Fotók: Komáromi Zoltán) Egy bolt az 1954-ből A háztáji gazdaságok állat- állományának növekedését segítette a takarmányforgalom rendezése, szabaddá tétele. A háztáji, a ház körüli, és a magán- gazdaságok ellátását a gabona- íelvásárló vállalatok külön takarmány boltok létesítésével javították, amelyekben korlátozás nélkül vásárolhatnak mindenféle takarmányt. Jelenleg az országban 1654 helységben, 1954 helyen árusítanak takarmányt. A későbbi cél; a korszerűbb csomagolás... Szekszárdon a piactér egyik sarkában áll, majdnem eldugva a Tolna megyei Gabona- felvásárló és -Feldolgozó Vállalat takarmányboltja. Tulajdonképpen egyszerű pavilon, ez a bolt, alig nagyobb mint bármelyik magán-kiskereskedőé. Valószínű, amikor a vállalat a múlt év elején felállíttatta. nem számított olyan forgalomra, mint amilyent jelenleg lebonyolít. '■— Valamelyik nap megszámoltam, kétszáznál több vásárló volt — mondja a bolt vezetője. — Piaci napokon kisebb a forgalom, inkább jobbára a vidékiek a vásárlók. A szekszárdiak más köznapokon jönnek. . A fekete ártáblára felírt lista szerint kapható takarmánybúza, árpa, kukorica, vörösliszt — és különböző tápok. — Melyik fogy inkább? A szemes takarmány, vagy pedig a takarmánytápok. — Mindegyik. A szemest azért ■vásárolják sokan, mert itt szabott, állami áron kapják meg, a tápokat pedig azért, mert igen jól beváltak. Én, jómagam is úgy voltam öt évvel ezelőtt még — tsz-tag voltam, ott ismertem meg —, hogy nem sokra néztem a tápot. Csak felfújja a jószágot, meg mit tudom én, mit mondtunk rá. Most meg már a háztáji jószágnevelés is elképzelhetetlen a tápok etetése nélkül, mert bennük van mindaz a tápanyag, amely a baromfi, a sertés fejlődéséhez kell. A beszélgetést többször is félbe kell szakítanunk. Vásárlók. érdeklődök jönnek. — Csibenevelő táp van? — Sajnos, nincs. Tegnapelőtt a megrendelt 15 zsák helyett kaptam ötöt. A tegnapi rendelésre sem kaptam még semmit. Várom minden pillanatban, mikor hozzák. Azt, hogy csibenevelő táp nincs, rövid negyedóra alatt vagy tizenötször kell elismételni. — Most, ebben az időszakban a csibenevelő táp az egyik legjobban keresett takarmány- féle, Az indítótápot általában kéthetes korig etetik, utána folyamatosan a nevelőt. Van, aki zsákszámra viszi. Van. aki egész kocsirakományt vásárol. — Miután most már jó néhányszor elmondta, hogy csibetáp nincs, mit gondol, miért nincs? — Azt hiszem, elsősorban szállítási kérdés. A Keselyúsi úti telepen tárolják, onnan szállítják ki. Előfordul, hogy késik a kiszállítás. Ha táp van elegendő, akkor viszont nem lenne szabad a boltban azt mondani, hogy nincs. A vásárló visszamegy ugyan másodszor, harmadszor is, hiszen a jószágnak kell az etetnivaló, de miért sétáljon feleslegesen, ha az áru csak szállítási nehézségek miatt ]ut késve az üzletbe? Ez a piaci pavilon pedig kicsi nagyobb mennyiség tárolására. Az ellátást tehát folyamatosabb szállítással lehetne javítani. — Hogyan, hogy most nem állanak sorban? — kérdezi csodálkozva egy asszony, aki . tojótápot vásárol. — Várjon csak, lesz itt sor, csak hozzák meg a csibetápot . . . — A csibetáp mellett mi kelendőbb még most? — A malactáp. A nevelő, a süldőtáp... A hízónak való dúsított táp majd az ősz fele lesz kelendő . ., Óriási hőségben, viszonylag kevés érdeklődő előtt tartotta a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskola tanévzáróját, amely az iskola történetében a 15. tanévzáró volt. Husek Rezső, a zeneiskola igazgatója örömmel állapította meg beszédében, hogy ez alatt a másfél .évtized alatt töretlen volt az iskola fejlődése és az utolsó esztendő is szolgált kellemes meglepetésekkel. Szekszárdon már 331 volt a növendékek száma, a dombóvári, a bonyhádi, a tolnai és a paksi fiókintézményekben pedig 639 növendéket oktattak, így az összes növendékek száma 1110 volt. A növendékek 95 százaléka vizsgát is tett az év végén. A vizsgák színvonala örvendetesen magas volt. Kulturáltan, ízlésesen, felszabadultan adtak számot a növendékek az egész évben végzett munkájukról. A tanárok jó szakmai munkáját dicsérték a vizsgák eredményein kívül az évközi szakfelügyelői jegyzőkönyvek, a rengeteg növendékhangverseny, a Bartók-évforduló alkalmából rendezett Bartók- vcrseny, amelynek döntőjébe 56 versenyző jutott, akik között nem volt könnyű eldönteni a rangsort. Ilyen nagyszabású seregszemlére, amely a résztvevők számában is, de a seregszemle színvonalában is nagyszabású volt, Tolna megyében eddig nem került még sor. A zeneiskola fúvóstanszakára táhSászkodó “ifjúsági fúvószenekar .Véghelyi Miklós irányításával ' 61 alkalommal játszott. Az együttes április-' ban Jugoszláviában is vendégszerepeit és ott is öregbítette az együttes hírnevét. A városi vonószenekarban is a zeneiskola tanárai és növenA Székesfehérvári Könnyűfémmű felvesz lakatos, villanyszerelő, hengerész szakmunkásokat, továbbá érettségizett fiatalokat félautomata elektronikai berendezések kezelésére és szakmával nem rendelkező férfiakat és nőket i betanított gépmunkásoknak. jelentkezés a vállalat munkaügyi főosztályán, Székesfehérvár, Adonyi u. 64. (298) dékei kaptak helyet, amely Thész László irányításával a tavaszi zenei hónap folyamárt adott hangversenyt. Az intézet növendékei az úttörőmozgalom, a KISZ kulturális seregszemléin, az országos gitárversenyen, a pécsi Bartóki- versenyen, Komlón a zenebarátok vetélkedőjén. KomlSfL az országos énekversenyen vettek részt és közülük az országos gitárversenyt és a zenebarátok komlói vetélkedőjét kel elsősorban kiemelni, mw vei itt első, illetve második helyet szereztek a növendée kek. Husek Rezső beszélt a gondokról is. Állandó a tanár- és tanteremhiány és ilven mostoha körülmények között még értékesebb az az eredmény, amely a tavalyi tanévben a tanárok és a növendékek közös összefogásával valósult meg. Az igazgató tanévzáró beszéde után a legjobb eredményt elért növendékek között könyvsorsjegyet, valamint a megyei tanács fnűvé- lődésügvi osztályának ajándékaként 20 iutalomkönyvet osztott ki. Végül pedig a szokásos növendékhangversenyéé került sor, amelynek színvonala az igazgató tanévzáró be* szédében elhangzottakat támasztotta alá. A zongoristák közül Lázár Noémi, Faragó Ágnes, Miklós Éva, Heitzmarm Judit, a hegedűsök közül Pótli Márta, Müller Katalin. Selmé- czi Sándor, a fúvósok közül Teisz (Aranka, Klézli Év® és Klézli Erzsébet, az énekesek közül Somfay Zsuzsanna, a gitárosok közül Lovas Judit szereplése aratta a legtöbb tapsot, de szinte valamennyien dicséretet érdemelnek alapos felkészültségükért.
