Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

A 15. tanévzáró a zeneiskolában A nagydorogi nabob esete Blúzzal, köpenyruhával ked­veskedett a nagydorogi ci­gánytelepen. feleségének Cson­ka András. Az asszony meg­örült a tetszetős holminak, s csak akkor komorodott el. amikor megtudta, hogy fér­jének lett volna miből gon­dolnia három gyermekükre is. Csonka András, — így tudja az asszony —, egyetlen éj­szaka 2400 forintot nyert a ferbli nevű, hazárdjátékon. A többi pénzt — állítólag — a zenés cukrászdában hagyta a szerencsés nyerő. Ha min­den szám stimmel, két má­sik partnernek — Kolompár Jánosnak és Lakatos István­nak — 8600 forintot hozott az átkiíírtyázott éjszaka. Roskadt ház, törött ablak Tán a századforduló tíz­ezerholdas nábobjai közül szállt ki egvikük a családi kriptából, ho°y Nagydorogon dorbézoljon? Bizony, semEsz- terházy-, sem Dunszerszky- ivadék nem volt, aki százast százas után csapott a borfol­tos asztalra. A vesztő roskadt — Ennyi jutott a családnak a nagy nyereségből, — mu­tatja Csonka Andrásné. tetejű törött ablakú ház­ban lakik az említett tele­pen. s ha olykor rá is szánja magát, hogy valamelyik me­zőgazdasági üzemben dolgoz­zék, nem hátizsákkal hordja haza a pénzt. — Amikor elhagyott azért a mátészalkai személyért, csak a családi pótlékot küld­te haza, — mondja a balsze­rencsés kártyás felesége. — Itt. maradtam az öt gyerek­kel. Csak később hallottam a nagy ' kártyázásról; amikor történt, betegen fetrengtem az orvosnál — Betegen fetrengtem, amíg a férjein dorbézolt, — emlé­kezik keserűen Lázár Gyulá- né. — Beszélhetnénk az urával is? — kérdjük Lázár Gyulá- nét. — Felőlem beszélhetnek, ha a rendőrök megengedik. Mert az úgy van. hogy a Csirit bevitték Paksra. . . í Jól eldugta a kulcsot Csirinek — azaz Lázár Gyu­lának — Paksra szállíttatása előtt más is történt a falu­ban. Először az, hogy amikor B. István hazatért, bezúzva találta háza ablakát, s mi­vel a fehérnemű között nem bukkant 11 Ö00 forintjára, a rendőrségre sietett. Nem sok­kal később széles valló férfi jelent meg a portán, néze­gette a behatolás helyét, gipszetöntött a lábnyomok­ba, — nem .volt nehéz kita­lálni róla, hogy nyomozó. — Hamar elfogták a rend­őrök a betörőt, de vissza­kapom-e valaha is a "énzem? — töpreng B. István. — Az a semmirevaló, aki a pénzt elvitte, hiába kereste a lakáskulcsot, — emlékezik B. István —jó rejtekhelye van annak. Nem teszem, mint sok más, a szögre, a villany­órára. Kulcsot nem lelt a tol­vaj ezért törte be az abla­kot. — Minden megtakarított pénze elveszett? — Még csak az kellene!... A többit névre szóló takarék- betétkönyvben őrzöm, azt nem vitte el a betörő. — Látjuk, serényen kapál itt a szőlőben; dolgozik azért, amije van. Mennyit kell fá­radnia annyiért, amennyit el­veszített? — Hatvanhat éves vagyok, nem úgy mozgok már, mint negyven esztendeje... A ter­méstől is függ.. . Hát, egyévi- másfélévi munkám eredmé­nye odavan/ Ahogy a faluban beszélik, a betörő lakat -alatt, de naeglesz-e a ^plénzewe?. . . Azt megfogadtam, hogy töb­bé 500—600 forintnál többet egy fillérrel sem tartok kész­pénzben odahaza. Bár más se tartana! A be­törőket elfogja a rendőr, el­ítéli a bíró, de ki — és főleg hogyan — hajtsa be a bűnö­zőn az ebül gyűlt, ebül ve­szett ezreseket?!. .. — b. z. — (Fotók: Komáromi Zoltán) Egy bolt az 1954-ből A háztáji gazdaságok állat- állományának növekedését segí­tette a takarmányforgalom ren­dezése, szabaddá tétele. A ház­táji, a ház körüli, és a magán- gazdaságok ellátását a gabona- íelvásárló vállalatok külön ta­karmány boltok létesítésével ja­vították, amelyekben korlátozás nélkül vásárolhatnak minden­féle takarmányt. Jelenleg az országban 1654 helységben, 1954 helyen árusítanak takarmányt. A későbbi cél; a korszerűbb csomagolás... Szekszárdon a piactér egyik sarkában áll, majdnem eldug­va a Tolna megyei Gabona- felvásárló és -Feldolgozó Vál­lalat takarmányboltja. Tulaj­donképpen egyszerű pavilon, ez a bolt, alig nagyobb mint bármelyik magán-kiskereske­dőé. Valószínű, amikor a vál­lalat a múlt év elején felállít­tatta. nem számított olyan for­galomra, mint amilyent je­lenleg lebonyolít. '■— Valamelyik nap megszá­moltam, kétszáznál több vá­sárló volt — mondja a bolt vezetője. — Piaci napokon ki­sebb a forgalom, inkább job­bára a vidékiek a vásárlók. A szekszárdiak más köznapo­kon jönnek. . A fekete ártáblára felírt lis­ta szerint kapható takarmány­búza, árpa, kukorica, vörös­liszt — és különböző tápok. — Melyik fogy inkább? A szemes takarmány, vagy pedig a takarmánytápok. — Mindegyik. A szemest azért ■vásárolják sokan, mert itt szabott, állami áron kap­ják meg, a tápokat pedig azért, mert igen jól beváltak. Én, jó­magam is úgy voltam öt év­vel ezelőtt még — tsz-tag vol­tam, ott ismertem meg —, hogy nem sokra néztem a tá­pot. Csak felfújja a jószágot, meg mit tudom én, mit mond­tunk rá. Most meg már a ház­táji jószágnevelés is elképzel­hetetlen a tápok etetése nél­kül, mert bennük van mind­az a tápanyag, amely a ba­romfi, a sertés fejlődéséhez kell. A beszélgetést többször is félbe kell szakítanunk. Vásár­lók. érdeklődök jönnek. — Csibenevelő táp van? — Sajnos, nincs. Tegnapelőtt a megrendelt 15 zsák helyett kaptam ötöt. A tegnapi ren­delésre sem kaptam még sem­mit. Várom minden pillanat­ban, mikor hozzák. Azt, hogy csibenevelő táp nincs, rövid negyedóra alatt vagy tizenötször kell elismé­telni. — Most, ebben az időszak­ban a csibenevelő táp az egyik legjobban keresett takarmány- féle, Az indítótápot általában kéthetes korig etetik, utána folyamatosan a nevelőt. Van, aki zsákszámra viszi. Van. aki egész kocsirakományt vásárol. — Miután most már jó né­hányszor elmondta, hogy csi­betáp nincs, mit gondol, mi­ért nincs? — Azt hiszem, elsősorban szállítási kérdés. A Keselyúsi úti telepen tárolják, onnan szállítják ki. Előfordul, hogy késik a kiszállítás. Ha táp van elegendő, akkor viszont nem lenne szabad a boltban azt mondani, hogy nincs. A vásárló visszamegy ugyan másodszor, harmadszor is, hiszen a jószágnak kell az etetnivaló, de miért sétáljon feleslegesen, ha az áru csak szállítási nehézségek miatt ]ut késve az üzletbe? Ez a piaci pavilon pedig kicsi nagyobb mennyiség tárolására. Az el­látást tehát folyamatosabb szállítással lehetne javítani. — Hogyan, hogy most nem állanak sorban? — kérdezi csodálkozva egy asszony, aki . tojótápot vásárol. — Várjon csak, lesz itt sor, csak hozzák meg a csibetá­pot . . . — A csibetáp mellett mi ke­lendőbb még most? — A malactáp. A nevelő, a süldőtáp... A hízónak való dúsított táp majd az ősz fele lesz kelendő . ., Óriási hőségben, viszonylag kevés érdeklődő előtt tartotta a szekszárdi Liszt Ferenc ze­neiskola tanévzáróját, amely az iskola történetében a 15. tanévzáró volt. Husek Rezső, a zeneiskola igazgatója örömmel állapítot­ta meg beszédében, hogy ez alatt a másfél .évtized alatt töretlen volt az iskola fejlő­dése és az utolsó esztendő is szolgált kellemes meglepeté­sekkel. Szekszárdon már 331 volt a növendékek száma, a dombóvári, a bonyhádi, a tolnai és a paksi fiókintézmé­nyekben pedig 639 növendéket oktattak, így az összes növendékek szá­ma 1110 volt. A növendé­kek 95 százaléka vizsgát is tett az év végén. A vizsgák színvonala örven­detesen magas volt. Kulturál­tan, ízlésesen, felszabadultan adtak számot a növendékek az egész évben végzett munká­jukról. A tanárok jó szakmai munkáját dicsérték a vizsgák eredményein kívül az évközi szakfelügyelői jegyzőkönyvek, a rengeteg növendékhangver­seny, a Bartók-évforduló alkal­mából rendezett Bartók- vcrseny, amelynek döntő­jébe 56 versenyző jutott, akik között nem volt könnyű eldönteni a rangsort. Ilyen nagyszabású seregszemlére, amely a résztvevők számában is, de a seregszemle színvona­lában is nagyszabású volt, Tolna megyében eddig nem került még sor. A zeneiskola fúvóstansza­kára táhSászkodó “ifjúsági fú­vószenekar .Véghelyi Miklós irányításával ' 61 alkalommal játszott. Az együttes április-' ban Jugoszláviában is ven­dégszerepeit és ott is öregbí­tette az együttes hírnevét. A városi vonószenekarban is a zeneiskola tanárai és növen­A Székesfehérvári Könnyűfémmű felvesz lakatos, villanyszerelő, hengerész szakmunká­sokat, továbbá érettségi­zett fiatalokat félauto­mata elektronikai beren­dezések kezelésére és szakmával nem rendel­kező férfiakat és nőket i betanított gépmunkások­nak. jelentkezés a vállalat munkaügyi főosztályán, Székesfehérvár, Adonyi u. 64. (298) dékei kaptak helyet, amely Thész László irányításával a tavaszi zenei hónap folyamárt adott hangversenyt. Az inté­zet növendékei az úttörőmoz­galom, a KISZ kulturális se­regszemléin, az országos gitár­versenyen, a pécsi Bartóki- versenyen, Komlón a zeneba­rátok vetélkedőjén. KomlSfL az országos énekversenyen vettek részt és közülük az or­szágos gitárversenyt és a ze­nebarátok komlói vetélkedőjét kel elsősorban kiemelni, mw vei itt első, illetve második helyet szereztek a növendée kek. Husek Rezső beszélt a gon­dokról is. Állandó a tanár- és tanteremhiány és ilven mostoha körülmények között még értékesebb az az eredmény, amely a ta­valyi tanévben a tanárok és a növendékek közös összefogásával valósult meg. Az igazgató tanévzáró be­széde után a legjobb ered­ményt elért növendékek kö­zött könyvsorsjegyet, vala­mint a megyei tanács fnűvé- lődésügvi osztályának ajándé­kaként 20 iutalomkönyvet osz­tott ki. Végül pedig a szoká­sos növendékhangversenyéé került sor, amelynek színvo­nala az igazgató tanévzáró be* szédében elhangzottakat tá­masztotta alá. A zongoristák közül Lázár Noémi, Faragó Ágnes, Miklós Éva, Heitzmarm Judit, a hegedűsök közül Pótli Márta, Müller Katalin. Selmé- czi Sándor, a fúvósok közül Teisz (Aranka, Klézli Év® és Klézli Erzsébet, az énekesek közül Somfay Zsuzsanna, a gi­tárosok közül Lovas Judit sze­replése aratta a legtöbb tap­sot, de szinte valamennyien dicséretet érdemelnek alapos felkészültségükért.

Next

/
Thumbnails
Contents