Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
így készült a terv Alapvető cél: a népgazdaság hatékonyabb működése Vetőmag az árvíz sújtotta területekre i. 1971. január elsejével indul a IV. ötéves terv. A tervjavaslat, amely a következő öt esztendőre felvázolja a népgazdaság fejlődését, a termelőerők, a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek egészségügyi és kulturális ellátásának fejlesztését —a közelmúltban elkészült.''' A javaslat rövidesen a párt Központi Bizottsága, majd a kor- mány elé kerül, s ősszel a parlament elé, amely ha részleteiben és egészében mindany- nyiunk számára megfelelőnek ítéli a tervezetet, megalkotja majd a XV. ötéves tervtörvényt. Napjainkban a tervezés nem állhat a részletes javaslatok puszta összesítéséből, összehangolásából. majd a terv lebontásából gazdasági egységekre. Ma a tervezés fő módszere a kialakuló gazdasági folyamatok értékelése, elemzése. A feltárt jelenségek, tendenciák előrevetítése és azok befolyásolására a lehetőségek megteremtése. Ez az utóbbi feladat a tervezésnek rendkívül felelősségteljes .szakasza: itt kell a központi, állami döntéseket — amelyek valamennyiünk érdekeit szolgálják — összehangolni a gazdasági szabályzókkal, amelyek a vállalati gazdasági környezetet befolyásolják. A III. ötéves terv eredményei különben bizonyítják, hogy ez a bizonyos gazdasági környezet fő vonalaiban megfelelő a IV. ötéves terv céljainak valóraváltásához is. Egy-.két finomításra azért, természetszerűen, mégis szükség lesz. Ilyen kívánatos finomítás pl. — s ezen napjainkban még dolgoznak —, hogy a bérezés. de általában a jövedelem, az eddiginél jobban igazodjon a munka tényleges hatékonyságához, minthogy a IV. ötéves terv egyik lényeges, és általános programja is épDen a hatékonyság, és ezen belül a termelékenység javítása. A tervjavaslat így fogalmaz: a nemzeti jövedelem évenkénti gyarapodását a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett 85— 90 százalékban a termelékenység emeléséből kell fedezni. (Ezt különben azzal is segítjük, hogy a tervjavaslat a magasabb termelékenységű ágaknak az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztést biztosít majd.) Hogyan jutottak el azor>t>an a tervezők, pl. ehhez a javaslathoz: a nemzeti jövedelem 1971. és 75. között évenként 5,5—6 százalékkal gyarapodjon? Miért pont ennyivel? Nos, az egész tervjavaslat elkészítésénél lényegében két fő módszer ötvöződött szüntelenül: a közgazdasági elemző munka és a gépi programozás. így történt ez a nemzeti jövedelem számításánál is. A gyakorlott közgazdász számára világos, hogy a nemzeti jövedelem alakulására két tucat alternatívát felesleges kidolgozni. Vagyis a tartomány — egyszerű becsléssel is — behatárolható: 4-től kb. 8 százalékig. Ez az a sáv, amelyben a nemzeti jövedelem évenkénti növekedését gazdaságunk színvonalán — de a nemzetközi tapasztalatok alapján is — reálisan elképzelhetjük. Ezek után programozni már csak azt kellett, hogy végül is mennyi jegyen a megadott határok között. Kiderült-például, hogy 4—4,5 százalék között r rrr-rr . e " ■ t,r ■ i 11. " ' .11 1 ‘ A Debreceni Agrártudományi Főiskola gazdaságának hibridüzeméből rövid tenyészidejű kukoricát szállítanak az árvíz sújtotta szatmári területekre. A raktárakban elhelyezett állami tartalékból kétezer mázsa Szegedi—71 300-as hibrid vetőmagot vontatókkal, gépkocsikkal és vasúti vagonokban szállítják a helyszínre. A június első felében még elvethető mag mintegy húszezer holdra elegendő és október közepe táján betakarítható lesz a termés. (MTI foto Bajkor József felvétele.) Közéletünk kár lenne tervezni, ez vissza-' fogná a fejlődésünk dinamikáját. ennél lényegesen jobbak kondícióink. A 7—7,5 százaléknál viszont tüstént kiugrott, hogy ilyen ütemű növekedés tervezése lehetőségeink túlbecsülése lenne, feszültségek keletkezhetnének a .végrehajtás során, mert — egyetlen pontban legalábbis — már egyensúlyi zavarokat hozna magával. Nevezetesen: nemzeti jövedelmünk ilyen mértékű gyarapodását évenként, külkereskedelmünk, a világpiaci körülmények várható alakulása, termékeink műszaki színvonala miatt képtelen lenne realizálni — már a ráeső részt természetesen. Az évenkénti 5,5—6 százalékos növekedést ugyanakkor valamennyi összefüggés adatsora visszaigazolta. Ez került xtehát a terv- javaslatba. (Á túlteljesítés a hatékonyság és a műszaki fejlődés meggyorsításával természetesen lehetséges, mint- ahogy az most a III. ötéves tervben is bekövetkezett: öt esztendőre összesen a nemzeti jövedelem 20—25 százalékos növekedését terveztük — előreláthatóan 40 százalékos gyarapodást könyvelhetünk el. Ebben természetesén már szerepe van a harmadik éve funkcionáló új gazdaságirányítási rendszernek.) Az egészséges arányok keresése — s persze nemcsak a nemzeti jövedelemnél — már az induláskor alapvető cél volt: kiindulópont. A IV. ötéves terv összeállítása mintegy két és fél évvel ezelőtt kezdődött: természetesen ' a koncepció meghatározásával. Ebben meghatározták, hogy a fő törekvés a III. ötéves terv során kialakuló gazdasági egyensúly kiterjesztése, stabilizálása, s ez lesz a gazdaság fejlesztésének is meghatározója. Az egyensúly megszilárdítása, illetve megteremtése a lakossági piacon, a fizetési mérlegben, a beruházási piacon s általában az egészséges arány kialakítása a felhalmozás és a fogyasztás között. Az egyensúly a lakossági piacon megteremtődött már a III. ötéves terv második felében — a mennyiségek szempontjából. A választék, a minőség még kívánnivalót hagy maga után — a most következő tervidőszakra. A fizetési mérleg egyensúlya is kedvezően alakult 1969-ben, sőt ezen belül —. s erre régóta nincs példa. — tőkés fizetési mérlegünk is aktívummal zári a az évet. Ezt, keil tartósítani 1971-től. A beruházási piac egyensúlyának megteremtése az, ami most a legfontosabb feladat lesz a következő években. A másik lényeges momentum. amit a tervezőknek már az induláskor el kellett határozni, hogy az egyensúlyra alapozva — sőt ezt előfeltételként értékelve — életszínvonal emelkedését -legjobban szolgáló tervet készítsenek. Ebből a megfontolásból kiindulva határozza meg a tervjavaslat az - árak és a jövedelmek alakulását, vagy pl. az építőipar és az építőanyag-ipar fejlesztéséi . — a lakásprogramnak megfelelőén, vagy — ebből indul ki még pl. az a gondolat is, miszerint az úgynevezett nem termelőágazatok (lakásépítés, egészségügy, stb.) beruházásai gyorsabban növekedjenek az eddiginél. Még egv döntő körülmény megfogalmazódott az induláskor, ésnedig az, hogy épp az életszínvonal-orientáció, s a beruházási piac egyensúlya érdekében a beruházások, fejlesztések számát, helyét, , arányát a szükségesség határozza meg. „ A,- népgazdasági szükségesség. s nem az esetleges helyi igény, amely természetesen lehet jogos, de mert az adott lehetőségek mégis megkövetelik a rangsorolást, a szükséglet helyett a szükségesség legyen a döntő. Ezek áz elvi elhátározások — amelyeket 1969. augusztusában a párt Központi Bizottsága is újólag jóváhagyott, kijelölvén most már a tervezési munka konkrét gazdaságpolitikai irányait — képezték azután a most már adatokban is fogalmazó tervezés alapjait. (A második részt következő számunkban közöljük.) Gelencsér Ferenc Ülést tartott tegnap a szekszárdi városi tanács vb. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, szóló, szokásos ismertetés után a vb. tagjai — Császár József elnök vezetésével —, helyszíni bejáráson vettek részt és tájékoztatót hallgattak meg a megyeszékhely területén folyó építkezések állásáról. Visszatérve a vb. a következő, — már a tanács új épületszárnyában sorra kerülő — tanácsülés előkészítésével foglalkozott, majd meghallgatta a városi törzsparancsnok beszámolóját a polgári védelem szekszárdi helyzetéről. Ugyanaznap tartott ülést a dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága is, Az ülésen a vb. jelentése szerepelt a két tanácsülés-között folytatott tevékenységéről, az igazgatási osztály működéséről szóló beszámoló, majd Dalmand községben az egészségügyi, szociálpolitikai és ifjúságvédelmi munka vizsgálata. Végül a járási tanács és vb. második félévi munkatervével foglalkoztak. Utón a panceluonat Szerdán reggel zeneszó, pattogó indulók hangja fogadta a bátaszéki vasútállomáson a korai vonatokra igyekvő utasokat. Sokan érdeklődték, miért a hétköznap ellenére is szokatlan, ünnepi hangulat. Az állomás személyzete készséggel adott felvilágosítást: a páncélvonatot várják, az 1919- es Tanácsköztársaság hősi harcainak emléket állító, az ország felszabadulását, néphadseregünk életét bemutató páncélvonatot. .. És amikor az 1919-es, legendás XII. páncélvonat mostani mása reggel nyolc órakor begördült az állomás negyedik vágányára, háromszáznál több egyenruhás úttörő fogadta, és nagyon sok felnőtt. A parancsnoki kocsi ablakaiból pedig a vonatot elkísérő, decsi úttörők integettek virágcsokrokkal. Fiatal és felnőtt meghatott csendben hallgatta az ünnepi verset, a méltató beszédet, amelyek után a bátaszéki úttörők decsi pajtásaiktól. átvet ték a páncélvonatot, amely hí rom napig tartózkodik a báta széki vasútállomáson, hirdeti a Tanácsköztársaság emléke zetét. Foto: Komáromi t If
