Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
Nővényvédehn í előrejelzés Az árvízvédelem tudománya és technikája Gabonaraktárak fertőtlenítése Sok víz és sok könny — ez jellemezte az idei kelet-magyarországi árvizet. Szinte egyik pillanatról a másikra jött és pusztított mindent, ami útjába került: házat, állatot, termést. Az ember azonban győzött az elemek felett abban a. tekintetben, hogy megvédte a legdrágábbat, az emberi életeket. Vajon milyen lett volna a helyzet, ha ugyanez az árvíz, ugyanilyen sebességgel és vízmennyiséggel Petőfi korában pusztított volna? Nyilvánvaló, hogy még nagyobb értékek semmisültek volna meg, sok-sok emberáldozattal súlyosbítva. A tudomány és a technika vívmányai azonban egyre inkább úrrá teszik az embert a természet erői felett. Ma még „csak” az emberéleteket és sok-sok javat sikerült megmenteni, de holnap talán már szilárdan tudjuk védeni településeinket, falvain- kat, gazdaságainkat is. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr Nagy Lászlóval, az Országos Vízügyi Hivatal titkárával. — A jelenlegi árvízvédelemnek mi a fő fegyvere? — Az árvízvédelem első számú, legfontosabb lehetősége a folyók partjait kísérő gátrendszer. Ennek a feladata elsősorban, hogy megzabolázza, kordában tartsa a folyót. Gátjaink kiépítése már régen megkezdődött és sokat fejlődött a múlt században. Sokat tett. ebben a tekintetben is Vásárhelyi Pál, akinek az Országos Vízügyi Hivatal emlékművet is állított a Tisza-parti Magasdombon. Az emlékművet még sohasem érte el a víz és a mostani árvíz méreteit jellemzi, hogy egészen az emlékmű talpazatát nyaldosta. A gátak egyébként régen is. és ma is helyi anyagból, földből készültek. Régen kubikosok talicskával hordták a földet, építették a gátat az akkor meghatározott árvízszintnek megfelelően. A gátépítés ..technológiája" tehát lényegében nem változott a múlthoz képest, a különbség inkább csak abban van, hogy talicskák helyett ma már munkagépek — szkréperek, kotrók, dózerek — hordják a változatlanul helyi anyagot, sokkal termelékenyebben. Egyes helyeken — különösen a városokat átszelő folyószakaszokon — ma már kőburkolat védi a gátat. — A gát azonban csak meghatározott vízmagasságig nyújt védelmet. Mi történik ha — mint az idén is — a víz megdönti a korábbi rekordokat? — Ha ez várható, akkor már jó előre hozzá kell látni a nyúlgátak építéséhez. Ez lényegében azt jelenti, hogy a töltés koronájára kisebb magasító töltés készül földből, kritikusabb szakaszokon homokzsákokból, esetleg műanyagfóliával szigetelve. A nyúlgátakat természetesen karókkal, vagy egyéb anyagokkal megerősítik. — Elsősorban tehát a megfelelő magas gát az, ami védi a környéket a folyó pusztítása ellen. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt a feladatot csak az ép gátak tudják teljesíteni. A folyó ereje azonban elsősorban a gátakra hat és ha tudja, kikezdi azt. Hogyan lehet megőrizni az esetleg hosszabb ideig tartó árvíz ellen a gátak épségét? — Valóban a gát csak akkor nyújt megbízható védelmet az ár ellen, ha anyagának megfelelő az állékonysága és vízzárósága. Ezalatt azt értjük, hogy a vizet sokáig tartsa vissza, a gáton való átszivárgás minimális legyen. Természetesen minél tovább tart az árvíz, a gát vízzárósága egyre jobban csökken, fokozódik az átnedvesedés. A védekezés egész ideje alatt állandóan vigyáznak a töltés állapotára és a legkisebb gyanús jel esetén hozzáfognak a megerősítéséhez. Általában helyi anyagokkal, homokkal, illetve homokzsákokkal erősítik a töltést. A legveszélyesebb helyeken — pl. a betonműtárgyak csatlakozási pontjainál — kővel. A kő sokkal jobb töltéserősítő anyag, mint a föld, vagy a homok, mert súlyosabb. Nagy problémát jelent azonban a szállítása. A töltés koronája vagy a környező védett terület sokszor annyira átnedvesedik, hogy a teherautók képtelenek mozogni, a hajón való szállítást pedig legtöbbször éppen a magas vízözirit akadályozza: a hajók- nem férnek el a hidak alatt. Ui védelmi eszköz az un. kőzsák. Súlya másfél tonna s ez elegendő ahhoz, hogy szilárdan á helyén maradjon, védje a töltést. A töltések másik nagy veszedelme a hullámverés. Ha kiszélesedik a két párhuza - mos töltés közötti távolság, hatalmas tavak alakulnak ki. Ilyen helyeken a szél hatására másfél méter magas hullámzás jöhet létre és ez könnyen kikezdi a gátat. Ez ellen rőzsefonattal, újabban műanyagfóliával védekeznek. Az is nagy veszélvt jelent, ha a víz ..megh.ágia” a töltést, vaevis magasabb lesz a gátnál. Ilyenkor először egy vízlepel keletkezik á gát felett, majd ha növekszik a nvnmás, könnven átszakad a töltés és akkor > iábavaló volt az eddigi sok erőfeszítés. — RnVaf olvashattunk a h'>adásnkhan a hwzgírekről, amelyek szintén veszéIveTfetik a töltést. Ho» van löpnek létre a bli »»'í rnk, és mi az ellenük való védekezés „technológiája.”? — Igen, a buzgárok is rrm- pant veszel vések a gátra, méghozzá alattomos veszélyt jelentenek. A »át másik, tehat nem a folvő felé esc oldatán forrásként tör fel a víz, ami átszivárgóit a teliét son, vaev a töltés ak.tt. A fő veszélv az. bnsv es: a víz. anvavot mos ki a töltési-.,",j és mivel nagy nvomással jön, óévre több anvagot. Ha nem sikerül védekezni ellene, bi- zonvos idő után össz'Toskod 'a töltés. A védekezés úav történik, hogy homokzsákokkal körberak.iák a feltörő vizet és hagyják, hogy megteljen a körülzárt rész. Néha szivattyúzással még gyorsítják is a vízzel va’ő megtöltést. Ha megfelelő magas lesz a víz a körülzárt területen, annak az „ellennyomása” akadályozza meg a töltés alatti szivárgást és ezzel az anyag kimosását. Homokzsákokból néha egész várszerű védelmi rendszert kell Kiépíteni egy-egy buzgár körül, hogy a zsákok ellenálljanak a víz nagy nyomásának. Ilyen volt például a Makó melletti — hírhedtté vált — óriásbuzgár körül. — A gátvédelemnt I milyen új, modern anyagokat és eszközöket vetettek be a mostani árvíz során? — Nagyon nagy szolgálatot tesz a müanyagfólia. A szivárgás, hullámverés, buzgárok esetén a gát belső oldalának a szigetelésénél óriási segítséget jelent. Könnyűbúvárok erősítették le hatalmas „rajzszögekkel” a viz alatt a műanyagfóliát és ugyancsak a könnyűbúvárok derítették fel nem egyszer a buzgárok kiindulási helyeit. A könnyűbúvár-felszerelést szintén új eszköznek tekinthetjük az ár- vízvédelemben. A különösen veszélyes helyeken nem egyszer „pátrialemezek' -ból szádfalat vertek le a töltés erősítésére. megfelelő cölöpverőgépekkel. A védekezésben — pszichológiai szem pont is — nagy jelentősége van az éjszakai világításnak- a kézi zseblámpáktól a kiépített vezetékes villanyhálózatig, a helyi áramfejlesztő gépekig igénybe vettük az új technikát. — Az árvízvédelemben bizonyára nagy feladat hárult a modern anya »szállításra és a hírközlésre? — A mai szállítási eszközök mind termelékenység, mind gyorsaság tekintetében nem hasonlíthatók össze a régi kubikostalicskákkal Különösen beváltak a billenőplatós tehergépkocsik és a markológépek. Megjelentek a kétéltű járművek, amelyek különösen a vízzel elöntött vagy körülzárt helységekből az emberek, anyagi javak mentésében vették ki a részüket. Ugyancsak nagy szolgálatot tettek a légierő helikopterei — részben a mentésben, részben az anyagszállításban. Valóban nagyon fontos a gyors hírközlés is. Megfelelő körzetekben URH- rádióadók állnak az árvíz- védelem szolgálatában. Valóságos hírközlő láncrendszer alakult ki az árvízvédelem budapesti központja és a helyi árvízvédelmi szervek között. A légi feldorítésoU-pn készített kénmagnófelvételek még aznap kénes információt adtak az árvízvédelem vezérkarának a folyón történt ménvekről. A technika tehát valóban úi távlatokat mdt meg az árvízvédelmi munkában — fejezte be a beszélgetést dr. Nagy László. H. J. SÁRN07-vöi r.voe-r.i VlZTTÄRSm.AT felvételre keres KOTRŐGÉPKEZELOKET Szekszárd és vidéke munkahelyeire. Jelentkezés Bonyhád. Somogyi út 1. Tel: 19. Munkaügyi osztályon. (91) A megnövekedett terménykészletek jelentősen elősegítették a raktári kártevők fel- szaporodását. Felméréseink szerint több mint ezer vagon olyan terménykészlet van, megyénkben, mely fertőzött. A károsítok akadályozzák a kereskedelmi forgalmazást. 1970- ben eddig 180 exportra berakott vagont kellett visszautasítani élőké rtevő-fertőzés miatt. A raktári kártevők kiirtása, illetve a továbbszaporo- dásának megakadályozása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a fertőzött készleteket felszámoljuk és a raktárainkat szakszerűen fertőtlenítsük az alábbiak szerint: A gabona betakarításának kezdete előtt legalább 14 nappal el kell végezni a tárolóhelyiségek alapos kitakarítását és fertőtlenítését A portalanítás és meszelés után lehet csak a vegyszeres védekezést megkezdeni. Védekezésre jelhasználható készítmények: Hungaria-Matador 10 százalékos permetező 4 százalékos töménységben. 100 rrr falfelületre 10 lit. permetlé. Hungária-Matador 10 százaléTöbb alkalommal — a fejleményeket figyelemmel kísérve — adtunk már hírt arról, hogy Dombóváron a Pátria Nyomda üzemet telepít. Néhány gép már megérkezett a városba, de felállításuk késik. Amikor érdeklődtünk,, azt mondták illetékesek, hogy a Tüzép nem költözik ki a telepről, ezért nem tudják megkezdeni a nyomda építését. Megkerestük Kabács Bélát. a Pécs—szekszárdi Tüzép Vállalat igazgatóját, válaszoljon erre az információra. — A nyomda egy részét már üzembe állíthatták volna. Mi tavaly építettünk ott egy üzemcsarnoknak is megfelelő házat, hétszázezer forintért. kos porozószerből 100 m! fal« felületre 2 kg szükséges. A két DDT-hatóanyagú íer- tőtlenítőszer csak nagyüzemekben használható. Nogos 50 EC 100 m3 raktártérre számítva 10 g szert, 2,5 lit. víz. ben ködszerűen ki permetezve. Vapona 48 EC, 25 ml víz. ben 0.1 g szer mJ-kénti adagolásban ködszerűen kipermetezve. A lekezelt raktár fi —12 órás zárva tartása után 24 órás kereszthuzatos szellőztetés szükséges. A terménytároló raktárak kitakarítása és fertőtlenítése az 1968. évi 32. Tvr. és a 43/1968. (XII. 6.) MÉM számú rendelet alapján kötelező! A raktári fertőtlenítések végrehajtását és a helyiségek fertőzöttségét a Tolna megyei Növényvédő Állomás felügyelői rendszeresen ellenőrzik. A védekezés elmulasztása szabálysértésnek minősül. Felhívjuk a termesztők figyelmét a fertőtlenítésre, gázosításra vonatkozó munka- és egészségügyi óvórendszabályok szigorú betartására. Fácánkert, 1970. június 15. Tolna megyei Növényvédő Állomás. Fácánkert ■ -ljj Ebben a gépeket is fel lehetne állítani. Valóban még most is szállítunk anyagot a telepre, de ez nem akadályozza « nyomda üzembe állítását. SŐti a teleppel kapcsolatos végleges szerződést csak május 2lián kötöttük meg, tehát mi nem vagyunk elkésve . . . Más kérdés, hogy az új telepünkön még van tennivaló, hogy az árut megfelelő körülmények között tudjuk fogadni. Néhány árutárolásra alkalmas fészert kell felállítani, azonkívül betonozni kell a tárolóterületet Amennyiben úgy adódik, mi két hét alatt ki tudjuk üríteni a telepet, ahol majd a nyomda fog üzemeim. — Pj — ; A dunaföldvári méhészek egy csoportja a Bakonyban telepedett le, az akácvirágzás idején. A „hordás" elég jó volt, bár az időjárás sokszor megtréfálta a méhészeket. Foto: Deák József Miért késik a dombóvári nyomda üzembe állítása?
