Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 141. szám. " ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. Június 18. ———p—— Dombóvár költségvetése Mennyit és mire költ a megye legfiatalabb városa? A „költségvetés” szó termé­szetesen nem annak számba vételét jelenti, hogy bevéte­leink mekkora hányadát, me­lyik ablakon vessük ki. Sok­kal inkább azt, hogy számot vessünk lehetőségeinkkel és anyagi erőinket a lehető leg­célszerűbben igyekezzünk fel­használni. Ezt a számvetést tárta a megye második városa taná­csának végrehajtó bizottsága a legutóbbi tanácsülés elé. Természetesen nem célunk, hogy olvasóinkat költséghelyek felsorolásával és minden ap­rócska tétel pontos idézésével untassuk. Érzésünk szerint in­kább a változások ér­dekesek. A Dombó-család ne­vét viselő községet, amelyben a családnévhez még a ma már rom „vár” jelző is társult, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa 8/1970. NET. szá­mú határozatával nyilvánítot­ta várossá. A rang nemcsak közigazgatási, jogi jellegű, ha­nem több feladattal, köteles­séggel társul és ezek megva­lósításához anyagi eszközök is szükségesek. Mekkorák és milyen célra? Ebben az évben Dombóvár város több mint ötvenhétmil- lió forint bevétellel és ezzel azonos összegű kiadással szá­mol. (A számok érzékelteté­sére: ebből az összegből fél­száz milliónál több forint fel­sőbb tanácsi támogatásból, vagyis az államtól származik, mely nagy összegekkel segí­ti Dombóvári azon az úton, hogy ne csak nevében, hanem jellegében is várossá váljon.) Nem részletezésül, csak adalékul szolgáljanak az alábbiak: A költségvetés a 452 ágyas városi kórház, megyénk leg­újabb nagy egészségügyi léte­sítménye, esetében 131982 ápolási nappal számol. Egy ápolási napra 147 forint ki­adás jut, az összes kiadás fe­lül jár 19 millió forinton. A rendelőintézet naponta száz szakorvosi órányi munkát produkál majd. Egy szakorvo­si óra 13 400 forintba kerül évente a városnak. Az egész­ségügyi ellátás szerves tarto­zéka a középkáderek jó elhe­lyezése. A nyolcvan férőhelyes nővérszállás 144 000 forintot igényeL Háromszáztizenkét óvodai férőhely fenntartása és a napközi otthonos óvodák több Tovább folyik a védekezés Tiszabercelnél tetőzött a Tisza árhulláma A Tisza árhulláma szerdán délben Tiszabercelnél tetőzött, a májusi áradásnál 60 centi­méterrel kisebb vízszinttel. A Kraszna Ágerdőmajomál 140 centiméterrel apadt a tetőzés óta, s így most már csak Opályi és Olcsvaapáti térsé­gére korlátozódott a védeke­zés. Jelentősen apadt a Sza­mos, s az árvízveszély csök­kenésének megfelelően a véde­kező erők egy részét átirányí­tották a Körösök vidékére. A Felső-Tisza mentén nehezíti a munkálatokat, hogy Szabolcs- Szatmárban 23 500 holdat bo­rított el a belvíz. A földeket borító víz levezetését kilenc nagy szivattyútelep és 11 hor­dozható szivattyú segíti, így másodpercenként 13,2 köb­méter vizet távolítanak eh A Tisza felső szakaszáról le­vonuló árhullámnak megfele­lően szerdán az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság a folyó Polgár és Sarud közötti szakaszán ismét elrendelte a harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget. Az előző áradástól már átázott gátakon most, az újabb árhullám nyomására, számos helyen keletkezett szi­várgás, csorgás és fakadóvíz, s ezért szorítógátak építésével lokalizálják a vizet, A Fekete-, a Fehér- és a Sebes-Körös apadása lehetővé tette, hogy ebben a térségben a korábbi 10 00-ről 8000 sze­mélyre csökkentsék a véde­lemre kivezényelt közerőt. A Kettős- és a Hármas-Körös alsó szakaszain továbbra is veszélyed a helyzet. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság felkészült az előző években épült, Fehér- és Fekete-Körös menti lokali­zációs töltés védelmére, amely a román területen kiáradt vi­zet fogja feL Az előrejelzések szerint 70—80 millió köbméter víz várható e lokalizációs töl­tésnél, de ez a második véd­vonal a várható víztömeg há­romszorosát is biztonságosan feltartóztathatja. (MTI) mint 1 300 000 forintot köve­telnek. Az általános iskolák öt és fél milliót meghaladó összeget A 18 gimnáziumi osz­tályokból egyetlen egy is évi százezret. A várossá válás azzal is járt, hogy a korábbi járási szintre tartozó fejlesztési fel­adatok teljes egészükben a város hatáskörébe kerültek. Ezekből a 24 lakásos panel­házra négymilliót, a városia­sodásnak nem kis részben fel­tételét jelentő ipartelepi köz­művesítés — szaknyelven — „előfeltételeinek” biztosítása tízmilliót követel. Építenek még 2920 folyóméter szilárd burkolatú járdát, autóbuszvá­rót Nagykonda, Mászlony és Szarvasdpusztákra. A sort még bővíthetnénk, hiszen az egyes tételek a laikust olykor el is gondolkoztatják. Például egyetlen gyűjtőcím alatt sze­repel a város helytörténetének kiadására szánt összeg, az autóvásárlásra fordítandóval és a kisajátítási költségekre tervezettekkel. Amint mon­dottuk, nem az volt azonban a célunk, hogy részletesen is­mertessük legfiatalabb váro­sunk költségvetését. Csak íze­lítőt akartunk adni olvasóink­nak: — a sajátjukról. O. I, Főszerkesztői táj értekezlet Szekszárdon Ma, csütörtökön, délelőtt 9 órakor négy szomszédos me­gye és a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztői tájértekezletet tartanak az MSZMP KB. sajtóosztályának vezetői irá­nyításával. A tanácskozáson vitára kerülnek a legfonto­sabb politikai és szakmai kér­dések és tájékoztatók hangza­nak el. Az űrhajósok 17. munkanapja A Szojuz—9 űrhajó személy­zete 16. napja kering a vi­lágűrben. Az űrhajó szerdán moszkvai idő szerint 13 óra 45 percig (magyar idő sze­rint 11 óra 45 percig) 253 for­dulatot tett a Föld körül. Ed­dig az időpontig Andrijan Nyikolajev és Vitalij Sze- vatyjanov 375 órát töltött a kozmikus térségben. Az űrhajósok 16. munkanap­ja szerdán éjjel magyar idő szerint 1 órakor ért véget. A programnak megfelelően az űrhajósok tudományos és orvosi kísérleteket végeztek ezen a napon. A rádióösszeköttetések idő­szakában az űrhajósok beszá­moltak megfigyelésük ered­ményeiről. Jól látták a Föld­közi-tenger és Nyugat-Szibé- ria közötti térséget, és e tér­ségben lévő városokat: Athént, Istambult, Jaltát, Szocsit, Aszt- rahánt stb. A nap folyamán az űrhajó­sok kölcsönösen ellenőrizték egymás egészségi állapotát, mérték a vérnyomást, regiszt­rálták az érverést és a lég­zést. Az új munkanapon, az első rádióösszeköttetés idején az űrhajó parancsnoka közöl­te, hogy pihenés után jó a közérzetük és megkezdték a napi program teljesítését. A Szojuz—9 folytatja útját. Újabb felajánlások az árvízkárosultak javára Tolna megye községi és já­rási tanácsai is csatlakoztak a megyei tanács felajánlásához. A Tolna megyei Tanács az el­múlt évi pénzmaradványaiból 5 millió forinttal segíti az ár­víz sújtotta területek lakossá­gát. A községi és a járási ta­nácsok közel ugyanennyi, — úgy 4—4 és fél millió forintot — ajánlottak fel e célra. * A Paksi Állami Gazdaság dolgozói is elhatározták, hogy segítenek a bajbajutottakon. Egynapi keresetüket — mint­egy 105 000 forintot — aján­lottak fel. Ezen felül a bajba­jutott termelőszövetkezetek épületkárainak helyreállításá­hoz az állami gazdaság saját fejlesztési alapjából 95 000 fo­rintot ad. Továbbá 15 vagon kukoricával járulnak hozzá e területek állatállományának megmentéséhez. Nemes Dezső felszólalása a berlini nemzetközi elméleti konferencián Az NSZEP Központi Bizott­ságának a párt vezető szere­pével foglalkozó nemzetközi elméleti konferenciáján szer­dán Berlinben felszólalt Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora. Felszólalásában megállapí­totta, hogy hazánkban a párt vezető szerepe olyan törté­Az osztrák államelnök látogatása Székesfehérvárott Cr. H. C. Franz Jonas és kísérete szerdán délelőtt Székesfehérvárra látogatott. A vendégeket a látogatásra el­kísérte Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Péter János kül­ügyminiszter, dr. Lévárdi Fe­renc nehézipari miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszter­helyettes, Kurtán Sándor, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. A megyei tanács székházé előtt a megye, valamint a megyeszékhely párt- és taná­csi vezetői fogadták a vendé­ged. Dr. Tapolczai Jenő a me­gyei tanács vb-elnöke a me­gye életéről, fejlődéséről tá­jékoztatta az Osztrák Köz­társaság elnökét. Ezt követően Juhász János igazgató a magyar alumíni­umipar egyik legjelentősebb egységének, a Székesfehérvári Könnyűfémműnek a tevé­kenységéről adott tájékozta­tást. Franz Jonas élénk érdek­lődéssel hallgatta az ismerte­téseket közben sűrűn jegvez- getett. Kérdéseket tett fel, s kifejtette véleményét. Meg­állapította, hogy a megyében tapasztalható tevékenység igen sokrétű, változatos. A fémmű munkájával kapcsolatban a többi között különféle mű­szaki problémákról, a Dunai Vasmű és a linzi Voest kö­zötti együttműködésről, va­lamint a gyár nődolgozóinak munkájáról, helyzetéről ér­deklődött. Ezt követően üzemlátogatás­ra indultak. Búcsúzáékor az Osztrák Köztársaság elnöke kijelentet­te: nagyon érdekes tapaszta­latokat szerzett a látogatás során. A vendégek Székes- fehérvárról a Balatonhoz utaztak. (MTI) nelmi tény, amelyet népünk túlnyomó többsége elismer, szükségesnek és természetes­nek tart. Méltatta a párt eszmei felvilágosító munká­jának eredményeit és beszélt a további feladatokról. Ki­emelte a problémák széles körű megvitatásának nagy je­lentőségét és előnyös kölcsön­hatásait a kommunista pár­tok hazai tevékenységében és a nemzetközi munkásmozga­lomban. Megállapította, hogy a szo­cializmusba vezető átmenet időszakában a marxista— leninista elmélet vezető sze­repe még nem jelent kizáró­lagosságot. Ezzel kapcsolatban kitért az eszmei harc külön­böző problémáira, az ellensé­ges nézetek, az imperialista propaganda, valamint a kis­polgári tudati maradványok elleni küzdelemre, a „legyő­zés és meggyőzés’' kérdéseire. Szembeszállt a tévedhetetlen­ség fikciójával. Síkraszállt a társadalmi fejlődés által fel­vetett problémáknak, a marxista—leninista ideológia bázisáról folytatott szia bad megvitatása mellett. A párt vezető szerepével összefüggésben hangsúlyozta a párt elvi irányító munkájá­nak nagy fontosságát és a kormányszervek — amelyek­nek élén szintén kommunis­ták állnak — önálló felelős tevékenységének jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents