Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
FÓKUSZ Szemelvények külföldi újságokból A fogyasztók egyesülete Az elmúlt év július derekán alapították meg á Jugoszláv Fogyasztók Egyesületét. Az ország több mint 150 helységének lakossága kezdeményezte, a „Család és háztartás” szövetségi bizottságának ' tá-1 mogatásóval és szervezésével. Az egyesület ma mar teljesen talpra állt, az' elmúlt hónapban megnyílt Belgrádban a panaszok és javaslatok központi irodája is. Sok helyi közösségben (Jugoszláviában ilyen több mint 8000 van) már megválasztották a tanácsokat, a községekben pedig a fogyasztók tanácsait, úgy hogy csaknem 2000 aktivista az ország minden részéből már ma cselekvő magvát jelenti a Jugoszláv Fogyasztók Egyesületének. Ä Jugoszláv Fogyasztók Egyesületének elnöke Pepca Kardelj. Az egyesület szövetségi bizottságában képviseltetik magukat a helyi közösségek tevékenységét koordináló összes köztársasági bizottságok. . Az egyesület- szövetségi bizottsága kiadta az első' két okmányt: a nyilatkozat aláírásáról és alkalmazásáról szóló szabályzatot, amely a munkaszervezetek és a Jugoszláv Fogyasztók Egyesülete közötti együttműködésről szól, valamint a kódex aláírásáról és alkalmazásáról szóló szabályzatot, amely _a fogyasztók és a munkaszervezetek közötti üzleti és etikai normákat rögzíti. Már magában ‘ez áz e.lfíö pillanatra felfedi . e legfiatalabb társadalmi- szervezet jellegzetességét: a lakosok mint egyesült fogyasztók szervezkednek, hogy tiszteletben tartva az alkotmányos' és törvényes rendelkezéseket, minélszorosabb együttműködést létesítsenek a • termelőkkel, a kereskedelemmel és más szolgáltató szerve* zetekkel, saját érdekeik megvédésére. Az együttműködésről szpló nyilatkozat 'sajátos önkéntes konvenció az egyes vállalatok és a Jugoszláv Fogyasztók Egyesülete között. • • A fogyaszói kódexnek (az üzleti és etikai normák összessége, amelyekkel a fogyasztók és a munkaszervezetek szabályozzák kapcsolatukat). az első időben kevesebb aláírója lesz, mint a nyilat--’ kozátnak, mert ez olyan okmány, amely komolyan» kötelezi aláíróit. Azok a munkaszervezetek, amelyek elfogadják a kódexet, kötelesek nemcsak .egyetérteni a panaszok és javaslatok irodájának közvetítésével és a fogyasztók döntőbíróságával, .. hanem tiszteletben kell tartanipk annak üzleti * és etikái normáit, amelyek a fogyasztókkal való * mindennapos érintkezésben érvényesek. (BORBA REFLEKTOR-MELLÉKLETE JUGOSZLÁVIA) Míg az NSZK-ban magától értetődőnek tekintik, hogy a színészek akkor dolgoznak, amikor a közön* ségnek ideje van a színházba menni, a vonatok éjszaka is közlekednek, a labdarúgók és a televízió, művészéi és dolgozói lemondanak a szabad íietVé- . gekről, a gáz- vÍ2j- és elektromosművgk £4^ * keres ztü 1 üzem éíri éje’ r és a ppstaf álkai ri\azóttaic. éj szakánként is válogatják a leveleket, az NSZK-ban lévő 400 000 kiskereskedő elvárja a több mint 40 millió vásárlótól, hogy a munkaidő alatt, vagy röviddel a hivatali idő lejárta után „lóhalálába” vá-. súroljon be. Erika Luther, a Német Háziasszonyok Szövetségének elnöke a következő szavakkal bírálta meg a korai üzletzárást: ' „Egyszerűén embertelen, hogy a • dolgozó nők esténként kénytelenek végigloholni az üzletekben, hogy beszerezzék napi szükségleteiket. Miként 'is tehetne eleget a fogyasztó. Schiller, gazdaságügyi miniszter azon felhívásának, hogy minden bevásárlás előtt gondosan hasonlítsa össze az egyes áruk minőségét és árát? Különösen a dolgozó anyák, örülhetnek annak, ha üzletzárás előtt egy- . általán be tudják szerezni mindazt, ami családjuk ellátásához szükséges.” . A napokban Bonnban a Fogyasztók Szövetségének Munkaközössége nyilvánosságra hozta a Fogyasztás:! Kutató Intézet által folytatott vizsgálat eredményét. A számadatokból — amelyek a néo valamennyi rétegéhez, tartozó asszonyok körében végzett közvélemény-kutatáson alapulnak — kitűnik, hogy. valamennyi megkérdezett 50 százalékának a . napi bevásárláshoz egy óránál kevesebb ideje van. A megkérdezettek 11 százaléka hangsúlyozta: a korai üzletzárás miatt még 15 perce sincs a bevásárláshoz. Újabban egyre 'több politikus is utal arra, hogy az. üzletek nyitva tartási idejére vonatkozó rénde- letfeket meg kell reformálni. Walter Arendt (SPD) munka- és 'társadalomügyi miniszter Kijelentette: „Mi az Ördögnek kell az államnak szabályozni ezt a kérdést? Ebben a munkáltatóknak és a munka- , vállalóknak kell megegyezésre jutniok egymással.” Willi Weyer északraj na-wesztfáliai belügyminiszter és az FDP elnökhelyettese radikálisan követelte: „Véget kell vetni a 18 óra 30 percben rögzített üzletzárásnak, különben nem tudjuk feltartóztatni a nagyvárosokban uralkodó forgalmi zűrzavart.” Ma ' a Német Szövetségi Köztársaság üzletzárási törvényével a világ legelmaradottabb országaihoz tartozik. Franciaországban a vásárlókat az élelmiszer- üzletekben reggel. 8 órától este -20 óráig szolgálják ki. Csakhem minden nagy ’ áruház hetente legalább • égy napon 22 óráig tart nyitva. (STERN NSZK) Kölcsönzési forradalom '„Kölcsönzési forradalom”. . söpör végig -napjainkban az Egyesült Államokon. A családok és az üz- •leti vezetők egyaránt azt tapasztalják: kifizetődő számos olyan dolog kikölcsönzése, amelyet azelőtt megvásárdltak. Utat egy. gyorsan növekvő erőnek az amerikai üzleti életben, — a „kölcsönző társadalomnak!” Csak. tessék, tessék, hölgyeim és uraim — kölcsönbe vehetnek nercköpenyt, tolószéket, -villany- fűrészt, padlókeíélőt, vagy — ha vacsorát rendeznek — teljes étkészletet. A vállalatok jóformán mindent kölcsönözhetnek; ■lökhajtásós repülőgépeket, vasúti, kocsikat, olajfúró- - Berendezéseket, személy- és teherautókat, hajókat, komputereket, takarítószerszámpkat és. készülékeket, munkaruhákat, sőt még festményeket is a hivatali szobák falaira. ..... . . Miután az egészségügyi berendezések és készülékek mind bonyolultabbakká és -költségesebbekké válnak, az orvosok és fogorvosok egyre nagyobb számban . vesznek kölcsön a hivatás gyakorlásához szükséges eszközöket. A kórházak, a főiskolák és az egyetemek is követik péidámkat. Enntek következtében nagymértékben lenendült a kölcsönző vállalatok „!Wite?Wsége. Tönt, m,Uliár.d dolláros üzletről van szó,.és ez az Összeg ájjfmdpap növekszik. A kölcsön■ _-_______' - - ■ - ■ - - -:_______ z és és bérbeadás olyan csábítóvá lett, hogy a kereskedelmi bankok, biztosító társaságok és nyugdíjalapok is beléptek ebbe az üzletágba. E tendencia bizonyos jelentős vállalati fúziókat segített elő. Néhány példa: Az ECA Corporation felvásárolta a Hertz Corporations az ITT Corporation az Avis vállalatokat és a Pepsi Co. a Lease Plan Internationale Az American Rental Association (ARA — a kölcsönzők- szövetsége) jelentése szerint az ország tízezer kölcsönző üzletének bruttó üzleti forgalma meghaladja az évi egymilliárd dollárt. Arra számítanak. hogy az 1970-es évek végére ez az összeg évi 3 milliárd dollárra fog növekedni. Az ARA tagjai kempíngfelszerelések, az építkezésekhez szükséges szerszámok, tolószékek, az estélyeken használt tárgyak, valamint a kertészkedéshez és a barkácsoláshoz szükséges szes^ámok rövid időre szóló bérbeadására specializálták magukat. A gépkocsik és teherautók kölcsönbe adásából származó jövedelem a becslések szerint több mint . évi 2 milliárd dollár. (U.S. NEWS AND WORLD REPORT EGYESÜLT ÁLLAMOK) ! Műanyagból készül a jövő bútora Minden- jel arra mutat, hogy az előttünk álló ‘évtized során a műanyagnak sikerül a bútorszakmát is meghódítani. Ez a hódítás azonban korántsem csupán-' a nyersanyagok szempontjával jelent forradalmat, hanem egyszersmind új formákat is meghonosít. Legalábbis ezt a benyomást kelti a szemlélőben a kölni nemzetközi bútorvásár, amelyen a müahy^ag bútorok — noha mennyiségileg csak szerény mértekben voltak képviselve — az érdeklődés középpontjában állottak. A vásár mind a megkötött üzleteket, mind a látogatók számának rekordját tekintve eredményesen zárult. Főleg a tervezők mutatnak élénk érdeklődést az új nyersanyag iránt, mivel az olyan formálási lehetőségeket bíztösít, amelyekről a fabútorok esetében nem lehet szó. A szögletes, lapos, éles láda- fornják,. amelyek . az elmúlt évtized bútorait jellemezték, nem utolsó sorban a sorozatgyártás szükségleteiből- adódtak, hiszen minden lekerekített vagy tompított él és szöglet megdrágította az előállítást. A műanyagból viszont minden különösebb technológiái nehézség nélkül ki lehet formálni a legkülönbözőbb alakú bútorokat. Sőt a kerekített formák a. műanyag bútoroknál statikai szempontból kifejezetten kívánatosak is. A kölni vásáron látottakból következtetni lehet arra, hogy a lágy vonalaknak minden bizonnyal nagy jövőjük van a mű- anyagbjútor-iparban. Kölnben, a vásár tartama alatt egy vegyipari konszern és egy neves műanyag-feldolgozó cé§ két rajnai hajón külön- bemutatót rendezett futurisztikus műanyag bátorokból. Némely kollekcióba olyan természetesen illeszkedtek bele a műanyagból készült bútorok illetve bútorrészek, hogy szinte észre sem lehetetrveftni, hogy valóban műanyagból készültek. A bútorgyártás új- vezérelve az un. „mobil lakás” és a hálószoba funkciójának átalakítása általános értelemben vett „pihenő és üdülő centrummá, amelyben a könyvespolcnak a televíziónak és egy ülőgarnitúrának is jut hely. A „mobil lakás”, pontosabban: „mobilisan lakni”, annyit jelent, hogy a bútorok tetszés szerint alakíthatók és variálhatók. .A szekrény tehát nem- szekrény a szó hagyományos értelmében, hanem egymásra helyezett ládákból készült építmény, amelyet könnyűszerrel szét lehet szedni és más formában ismét összerakni. Ugyanígy fel lehet bontani a heverőt több kisebb ülőalkalmatosságra. ; (MAGYAR SZÓ, JUGOSZLÁVIA)' Kettős szotagrejtvény Ezúttal ismét újszerű rejtvényt mutatunk be: MEGHATÁROZÁSOK: I. II. 1. Madór 1. 1. >' t'" 2. Jazzkarmester 2. 2. 3. Hangszer 3. 3. 4. Ösmagyar női név 4. 4. 5. Hahotáző 5. 5. ......... 6. Fagylalt-féle 6. 6. 7, Virág 7. 7. 8. Magyaros tánczenei forma 8. 8. 9. Szovjet hegység 9. 9. 10. Tevékenykedik 10. 10. A meghatározások mindkét ábra azonos sorszámú soraira vonatkoznak, azaz egy meghatározásnak két azonos értelmű, de különböző szavú megfejtése van. Pl.: Állat — I. kutya, II. macska. Azt, hogy a megfejtett két szó melyik ábrába kerül, Önöknek kell ki- találniok. A megfejtéshez szükséges szótagokat ABC sorrendben megadjuk: A, AL, ÁR, BO. BOR, BÚN. CIT, DEL, DIK. DO, DŐL, E, E, E, EL, GEN, GO, GO, GŐ, GU, HA, HÖ, I, KA, KÁL, KE,' KO, KOS, LI, Lt, LIN, .LING, LYA, MAN, ME, MÖ;.M.UN,. NE, NI, PÁN, RA, RAL, 'RE, ROM, RÖ, SAS, SE, TÁJ, TI, TO, TON, TÖ, U, VA, VÁCS, VE, VER, ZIK. KON; ZÓ. -■' > A kapott sorok első. betűi , függőlegesen összeolvasva, megyénk egyik idegenforgalmi nevezetességét adják. ■ Megfejtésül ezt kell beküldeni 1970. június 22-én déli 12 óráig levelezőlapon a szerkesztőség címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: .„Rejtvény”;* A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. . , Az 1970. május 31-i rejtvény megfejtése: A decs! tájmúzeum — Keresztelői szokások — Keresztelői vacsorán— Hajóút a Dunán — Ge, menc. Nyertesek: Kákonyi Istvánná Szekszárd, Toldi u. íi., Korsós József né Tamási, Deák Ferenc u. 15., Rész Antal Tol-- na, Wossinszky u. 22., Takács Ferencné Szekszárd, Bartina u. 36., Weisz Katalin Kakasd, DőZsa Gy.. u. 2$9. A. könyveket postán küldjük el. Tolna megye Tanácsa vb-elnökének 46—59/1970 számú utasítása a kötelező munkaerő-közvetítésről Keddi lapszámunkban jelentettük, hogy dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, vállalati vezetők és munkaügyi előadók részére tájékoztatót tartott arról, hogyan kívánja segíteni a tanács az egészséges munkaerőmozgást, — s ugyanakkor fékezni a káros mértékű munkaerő-vándorlást. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az elnöki utasítást. A munkaközvetítésről szóló 11 1907. (X. 20) Mü. M. számú rendelet 8. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kötelező közvetítés rendjét Tolna megye területére az alábbiak szerint szabályozom: 1. §. (1) Tolna megye területén működő vállalatok egyéb állami gazdálkodó szervek és szövetkezetek csak munkaközvetítés útján létesíthetnek munkaviszonyt azokkal a dolgozókkal, — akik utolsó „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg, — akik az új munkahelyre való belépésüket megelőzően 1 éven belül kettő, vagy ennél több alkalommal változtattak munkahelyet saját kezdeményezésű felmondással. ' » (A munkaközvetítési kötelezettség megállapításához a dolgozónak kell igazolnia, hogy munka- viszonyának megszüntetését nem saját maga kezdeményezte. Nem tekintendő saját kezdeményezésű felmondásnak a meghatározott munkára, vagy meg-» határozott időre szóló munkaszerződés lejárta, az Mt. 25 §. (1) bekezdése szerinti közös megegyezéssel történő munkaviszonymegszűntetés, továbbá, ha a munkaviszony a próbaidő alatt szűnt meg. A munkáltatók a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéséről — a munka- könyv kiadásával egyidejűleg — adjanak hivatalos igazolást volt do?«ozójuk részére.) (2) A nem építőipari ágazatba sorolt vállalatok,- egyéb állami gazdálkodó szervek és szövetkezetek, épíleioari szakmunkásokkal (a közvetítési Kötelezö+tség csak az ács-állványozó, épületburkoló, kőműves, tetőfedő, vasbetonszerelő és v/zszig^teiő szakmákra vonatk^5kV,,0*7»k * ky'ejo-*-- közvetítés útján létesíthetnek munkaviszonyt. Kivételt kénesnek e? alól a 11 /1967. (X. 20.1 sz. rendelet 8. 8. (5) bekezdésében fog- iaü esetek. (3) A nem közlekedési sorolf vonalatok. p°-véb á111»7Y>< gazdD’lroríó t='7CrV°k é<a R*?55- ve'k^zytpjr p-^irkpi p Vezetőkkel, akiknek .utolsá . műn?. kaviszonya a közlekedési ágazatba sorolt vállalatokkal szűnt meg, újabb munkaviszonyt csak kötelező közvetítés útján létesíthetnek. 2-5. Az 1. § -ban foglalt rendelkezés nem vonatkozik a különböző egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális jellegű intézményekre. 3. §. A várható munkaerőigényről az utasítás 1. sz. mellékletében felsorolt munkáltató szervek az utasítás 2. sz. mellékletében foglalt adatokról minden negyedévet követő hónap 20-ig kötelesek tájékoztatást adni a területileg illetékes járási-városi tanács vb. munkaügyi szakigazgatási szervének. A tájékoztató jelentést első íz- ben 1970. október 20-ig kell megküldeni. 4. 8. (1) A kötelező munkaközvetí* tes alól indokolt esetben a Tolna megyei Tanács VB Munkaügy °sztály vezetője felmentést (2) A kötelező munkaközvetítéssel es a munkaerőigény köteégv°éh be1f®1“,tésév«“l kapcsolatos egyeb kérdésekben a 11/1970 31Ü.M. sz. rendeletben foglaltak az irányadók. 5. 9Az a munkáltató, aki ezen utasításban meghatározott kötelező munkaközvetítés szabályait, vagv a munkaerőigény bejelentési kö- ^n!£tse*é* elmulasztja a 17,1968. (ív. 14.) SZ. Korm. rendelet 75. §. (i) bekezdése szerint szabálysértést követ el és ^ertn-h^r0mezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 6. S. Jelen utasítás 1970. július 1-én lep hatalyba. Ezzel egyidejűleg ,4«—-98/1968. sz. vb-einöki utársítás hatályát Veszti. Szabőpál Antal s.k. Vb-elnök
